Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-10 / 159. szám

Szentendre

vii. évfolyam, 52. szám

'963. JULIUS 10, SZERDA

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

Három és fél ezer holdon aratnak a gépállomás gépei

A forró nyári nap megérlelte a kalászokat, sárga aranyként virítanak a mezők. A táblákon múlt csütörtökön megjelentek az aratógépek, •megkezdődött az aratás.

Mátrai Attila, a gépállomás főmérnöke mondja:

— Egy hónappal ezelőtt .megtörtént a gépszemle, befejeződtek a javítási munkád latok, csupán egy-két csavart kellett jobban meghúzni.

, Gépeink készenlétben vár- I jak, hogy a mezőkre vo- 1 nuljanak és megkezdjék a , gabona learatását.

— Múlt csütörtökön Pomá- eon és Szigetmonostoron már arattunk is árpát. Igaz, egyelőre rendre aratás történt. Ilyenformán az idén nagyobb területen fogunk aratni, mert nagyfokú megtakarítást érhetünk el a szemveszteségnél. Tudniillik viaszérésben vágjuk le rendre a gabonféléket, az a földön szárad be, s amikor a kombájn . összegyűjti, lényegesen kevesebb szem pereg ki.

— Három és fél ezer hold földön kell aratnunk, amit csak úgy tudunk zavartalanul elvégezni, ha megfelelő szakembergárdával rendelkezünk. Ezzel azonban kissé baj van.

Pillanatnyilag legalább

négy traktorosra lenne szükségünk, amit úgy kívánunk pótolni, hogy az iparból kérünk embereket erre az időre.

A tél folyamán még más gonddal is meg kellett küzde- nünk. Kombájnállományunk megnövekedett, nem volt elég szakemberünk, ezért traktorosok részére kéthetes tanfolyamot rendeztünk.

— A járás termelőszövetkezetei és szakszövetkezetei időben megkötötték a gépállomással a szerződéseket, a jelek mégis arra mutatnak, hogy szerződésen kívül is tekintélyes munka vár még embereinkre.

— Hogy zavartalanul és rendben folyhasson a munka, szükséges a gépekkel dolgozó emberek megfelelő elszállásolása, az ellátásukról való gondoskodás. Eddig nem szólhatunk semmit, mert mindenhol, ahol embereink megjelentek, kielégítő szállás várta őket és az ellátással sem volt semmi baj.

— így remélhetjük, hogy tíz nap múlva, amikor majd a búza aratása is megkezdődik, gördülékenyen, nehézségek nélkül

láthatunk munkához

és időben fejezhetjük be ezt az igen fontos munkát — mondotta a gépállomás főmérnöke.

ZENES IRODALMI ESTET

rendez július 12-én (pénteken) este 7 órakor a művelődési otthon a felső nagyteremben. Az irodalmi este helyi szerzők műveiből mutatnak be helyi előadók.

Belépődíj egységesen 4 forint.

HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL

Péter-Pál utcai részlet

(Kiss Ernő munkája)

iVí» írjunk mindent u sütöipur ssnmiííjurn!

Miért hiányzik a kenyér a boltokból?

Gyakran hangzik el panasz a város kenyérellátására. A múlt hét szerdáján is előfordult, hogy délután 3 órakor sem a 40-es, sem a 15- ös nérpboltban nem lehetett kenyeret kapni. A vásárlók jogos kifogására a 40-es népbolt vezetője közölte, hogy

a sütőipar a megrendelt árut nem szállította le.

Az üzletbe érkező ellenőr azonnal ellenőrizte a boltvezető által leadott megrendelést, amelyből kiderült, hogy a sütőipar a megrendelt teljes mennyiséget leszállította. Hogy á vásárlási szándéle mégis megvalósulhatott az annak volt köszönhető, hogy az ellenőr a boltvezető helyett azonnal intézkedett és újabb szállítmány érkezett mindkét boltba.

A vásárlók valótlan tájékoztatása nem szolgálja a bizalom kiszélesítését a szocialista kereskedelem irányéban, A felelősség áthárítása a sütőipari dolgozókra tovább növeli a feszültséget, amely a két szakma között egyébként is évek óta fennáll. A valótlan tájékoztatás tehát káros. Ami mégis mentségéül szolgál a boltvezetőknek, az a rendelés mennyisége és a kereslet között jelentkező eltérésben mutatható ki.

A boltvezetők nem képesek sokszor még csak megközelítő pontossággal sem a várható keresletet megállapítani, így előfordul, hogy kevesebbet rendelnek.

Ilyenkor kenyér nélkül maradnak a családok. Előfordul természetesen a másik véglet is, amikor a várható keresletnek megfelelően rendelnek és a boltokban marad a kenyér. Ilyenkor a kenyér megszikkad, megszárad, a rendelkezések szerint a sütőipar nem váltja vissza, tehát a bolt károsodik. Ugyanez vonatkozik a péksüteményekre is. Hogy a károsodást elkerüljék, a következő alkalommal kevesebbet rendelnek.

Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy a visszamaradt süteményeket a sütőipar morzsafeldolgozásra visszaveszi. Tárgyalnak ugyancsak arról is, hogy a kenyér terén is valamiféle hasznosítás történhessen. Csők ez segítene feloldani a jelenleg minduntalan jelentkező feszültséget a kenyérellátásban. Reméljük, a tárgyalások eredményre vezetnek, a lakosság jobb ellátása érdekében.

MEGKÉRDEZZÜK AZ ILLETÉKESEKET

Szombaton és vasárnap hihetetlen tömegű ember, hazai és külföldi, kereste fel a Dunakanyart, közöttük Szentendrét is. Nemcsak hűsölni akartak a Dunában, kirándulni, hanem étkezni is a vendéglőkben. Hiába kértek azonban sertésféleségből készült enni- ! valót, a pincérek széttárt ka- i rokkal sajnálkoztak: nincsen.

; Az étlapok is igen tarkák vol- ; tak: a frissen sültekből alig ; lehetett valamit kapni, azt is í csak marhahúsból.

Ez volt a helyzet a Határcsárdában, ez a Görög Kan- csóban és bizonyára még sok helyen a Duna mentén. Csupán a Béke Étterem tudta kielégíteni az igényeket, de az sem azért, mert idejében kapott sertéshúst, hanem mert a gazdaasszony önhatalmúlag korábban kért a Húsipari Vállalattól disznóhúst erre a napra. Még igy is csak szombaton este 7—S óra között érkezett meg, akkor kellett átírni az egész étlapot.

Megkérdezzük az illetékeseket, hogy bár nemrégen történt átszervezés, szabad-e egy ilyen nagy forgalmú helyet, mint a Dunakanyar hús nélkül hagyni egy egész szombatra és vasárnapra?

ANYAKÖNYVI HÍREK

Születtek: Diliencz Imre. Rirmel László. Körmendi Gyula. Szeiffert István. Gvurcsl Mária Magdolna. Antal György. Kutvik László. Duda r Éva. Krisztián Veronika. Szenté Lajos. Ovcsák József. Skonál Erika. Leitner László. Kiss Ferenc. Szekerczés Mária Erzsébet.

Házasságot kötöttek: Pintye

György és Jánosi Zsuzsanna.

Meghaltak: Oberczauber Antal- né. Pócsi Gizella. Metzlng Mártonná és Tóvári Béla szentendrei lakosok.

Megkezdték a sporttelep atlétikai pályájának építését. A szentendrei MHS-szervezet tagjai a futópálya alapzatát rendezik. Reméljük, az év folyamán a munkálatok befejeződnek

\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v/

í

köpenyt, maga köré tekerte \ és eltűnt a kabinban. Én meg '■ ott állottam a placcon, mi- % ként Paradicsomi Ádám > ősöm, fügefalevél nélkül, két$ darab fürdőruhával a mar komban és voltaképpen nem J is tudtam, mi történt velem. % Vesztemre, ebben a minutum- j ban ért oda a folyamrendé- ^ szét hadihajója — meséljemí tovább? — Panaszoljam, hogyí azon mód beírták nevemet a nagy könyvbe és jól lehord-} tak, hogy vétségemre nem} szégyenlem magamat sze- % mérem elleni közbotrányt % okozni? /,

— Panaszoljam, hogy leg- % alább egy százasnyi bünte-% lést helyeztek kilátásba? Pa-£ naszoljam, hogy azóta raj- £ tam röhög a Dunakanyar, 4 még a halak is, azért olyan • fodros időnként a víz fel- í színe? Hát, öcsém, így feje-í ződött be az én strandolási'} idényem.

— És hogy fog védekezni a % hőguta ellen?

— Már kieszeltem a módját: % odahaza a kert végében, aj disznóól mögötti rekettyésben,j Balogh néni meglocsol majd j egy-egy kanna vízzel, mint j egy szegfűt — ő biztosan nem} fog megbotránkozni, ha le-4 csúszik rólam a köpönyeg.

— ay V.

mosogattam magamat a Duna- víztől, ami biztosan tartalmaz olyan elemeket, melyeknek részletezésére nem kívánok ezúttal kitérni. Üdítő zuhany után magamra öltve ócska fürdőköpenyemet

— melyet tavalyelőtt vagy gigerli unokaöcsém, dr. Slif- fentyű vállalati jogász felejtett a kertem egyik bokrán

— kézben lóbálva mindkét fürdőruhámat, elindultam öltözködni.

— Ekkor történt a velőt rázó esemény, az ugyanis, hogy egy igen szemrevaló szőke hölgy vetköződni vonult a kabinba, de két részes lévén a fürdőruha, ö meg feledékeny, csak az egyik részét feszítette magára a ruhának (hogy melyiket a kettő közül, nem árulom el) — így az egyik eltakarni való nem takartatott el. Kilép aztán a női hölgy, csípőre tett kézzel a kabinból, a környéken tartózkodók óriási visítása közepette észrevéve magát, a-kkorát sikít, mint egy kikötni készülő propeller — és erre a pillanatra vezényelt engem oda a rossz sors. Mert a hölgy lekapta vdllamról a

hogy mióta a kánikula tart, nem lehet magát kivájni a ; strandról.

j — Csak nem lehetett,

■ öcsém, mert múlt vasárnap \ végérvényesen beszüntettem a jstrandra való járást. Felő- l lem akár felforrhat a levegő, lakkor sem dugom a képe- l met a nőkkel közös fürdő- \zö helyekre, mert olyan hair ! latlan esemény áldozata let- item, melyre a magyar fürdő- lélet sok száz esztendős múlt- l jóban nem akad példa. Hall- l gassa meg illő komolyság- l gal, hogy jártam. Mondom, l vasárnap kicihelődtem a viz■ partra, vittem magammal az \ arasznyi kis hőmérőt, amely• lyel beszállás előtt mindig ‘ megmérem a víz hőfokát, te• hintettél rozoga derekamra és

■ kotyogás lábaimra — tapasz- \ faltam, hogy 21 fokot mu- j tat Celsius, kissé hűvös a Iviz, tehát indokolt szokásom- Inak megfelelően két fürdőnad- Irág felvétele, megfázás ellen. I Miután jól kihemperegtem l magamat a csiklandós ha- l bókban és az ifjúság indo- í kolatlan ordításában, orvosi f tanácsokat megfogadva a '•zuhany alá húzódtam, és leHallom, Bnloüh bácsi,

— Ur könyvek: Szímönov:

Élők és holtak, Ignácz Rózsa: Orséka, Petronius: Sa- tyricon. Laczkói Rákóczi I—

II., Mark T.: Utazás az egyenlítő körül, Rideg: Tűz- próba — Sámson. Kaphatók a főtéri könyvesboltban.

— Teljes korszerűsítésre kerül és a csapadékvizeik elvezetését is megoldják az 1964. év folyamán a Duna-parti mű- út városon átvezető szakaszán — közölte a városi tanács végrehajtó bizottságiával a KPM illetékes útügyi igazgatósága. Ezzel a korszerűsítéssel megoldódik a gyakran felvetődő és jogos panasz az utazók, valamint a város lakossága számára.

— 110 orvos üdült egy napig a pap-szigeti campingben, a budapesti Koltói Anna Baleseti Kórház vezetőségének szervezésében. A vendégek elismerőleg nyilatkoztak a camping berendezéséről és a táj szépségéről.

— Hétfőn tartotta szokásos titkári értekezletét a KISZ járási bizottsága a községi és üzemi KlSZ-szer- vezetek titkárai részére. Napirendre tűzték az ifjúság a szocializmusért mozgalom félévi eredményeinek, az ifjúsági üdülőtáborok helyzetének és ütemezésének, valamint a jövő oktatási év feladatainak megvitatását.

— A filmszínház műsorán

július hó 10-én és 11-én a Túl fiatal a szerelemre, 12-től 14- ig Az utolsó lehetőség, a kert- mozi műsorán július hó 10-én az Ezer veszélyen át, 11-től 17- ig az Aranyember című film szerepel.

— Tíz napon keresztül a

Ságvári turistaház vendége volt a Magyarországon tanuló afrikai diákok 30 fős csoportja. Itt tartózkodásuk alkalmával a KISZ járási bizottságának szervezésében találkozót rendeztek a város fiataljaival is a művelődési otthon kenthelyiségében. Az afrikai diákok most hazájukba utaznak, hogy a nyári szünidőben népük között végezzenek munkát, zömmel az analfabetizmus leküzdése érdekében.

— A tanácsi képesítési rendszer végrehajtásáról, a gyámügyi hatóság tevékenységéről, valamint az időszerű mezőgazdasági feladatok állásáról tárgyal holnap délelőtt a járási tanács végrehajtó bizottsága.

— Az első félév gazdasági eredményeiről tanácskoztak hétfőn a járási tanács épületében a községi tanács vb-k gazdálkodási előadói. A járási költségvetési szakemberek vezetésével értékelték és egyeztették a tervek teljesítését és meghatározták a második félév teendőit.

szedett be. Később a falu a Budá és Esztergom közötti sűrű hadjárás eredményeképpen elnéptelenedett, s igy az 1579-es török defterben (adólajstrom), már min* „puszta” szerepel. Ebben az állapotban maradt meg egészen a XIX. század végéig, bár közben itt, mint Pócsme- gyer területén, virágzó szőlőgazdálkodás folyt. A szőlőt Pócsmegyer birtokosai, az Eszterházy hercegek telepítették, de a múlt század nyolcvanas éveiben a filoxé- ra kártétele miatt kipusztult.

Ezután indult meg a község üdülőhellyé való fejlődése. A budapesti művészvilág tagjai az első fecskék az új nyaralótelepen. A múlt század végén ide költözik Gyulai Pál, majd több híres szírész, így Helvey Laura, Körösmezey Gusztáv stb. Ebben az időben fordult itt meg Erkel Ferenc, a nagy zeneköltő. Szászy István híres anekdótaíró, Ignatyovity Jákob egyik fordítója. Az első világháború után költözik ide Móricz Zsigmond. Megjelenik a nyaralók között az egyik legnagyobb magyar népszínművész, Rózsahegyi Kálmán, aki 1961-ben bekövetkezett haláláig hű maradt kedvenc üdülőhelyéhez:

Lényegesen megváltozott a község arculata a félszabadulás óta. A gazdagok Leányfalujából a dolgozók Leányfaluja lett. A villákat üdülőkké alakították át, s így most ezrek pihenik ki itt nyaranta egész évi munkájuk fáradalmait. A község fokozatos fejlődésnek indult: szabadtéri színpadot és mozit, új utat, új benzinkutat, vízvezetéket létesítettek a faluban. A fejlődés még sok reménnyel kecsegtet. Leányfalu a Dunakanyar távlati fejlesztési terve alapján az ország egyik legkulturáltabb, leglátogatottabb nyaralóhelye lesz.

Egy kis helytörténet:

Kitüntetett tanulmány Leányfaluról

Siklóssy Ákos, a Móricz Zsigmond Gimnázium III. B osztályos tanulója a gyulai Erkel diákünnepeken bronzérmet nyert helytörténeti tanulmányával, melyben Leányfalu történetét tárgyalja az ókortól napjainkig.

íme a tanulmány:

A jó földrajzi helyzet, a Duna és a Pilis hegység közelsége alapvetően meghatározta a község fejlődését. A római korban erre vezetett el egy fő hadi útvonal Solva (Esztergom) és Aquincum (Óbuda) között és összekötötte a Pannónia tartomány határát őrző erdősort. Egy ilyen erőd állott a római hadiút mentén a mai Leányfalu területén is, ami az idei nyáron kerül feltárásra. Az őrtorony I. Valentiniánus császár uralkodása alatt (364— 375) épült, s a római birodalomba betörő barbárok a IV— V. század fordulóján pusztították el.

A község területe újra csak a honfoglalás után népesedett be. Ezen a részen telepedett le Kurszán Kündü, a magyarok polgári fejedelme is. Az ő nemzetségéből származó Rosd család egyik ága, a Leányfalviak birtokolták Leányfalut A község feltehetően a XIII—XIV. században alakult ki. Lakói földműveléssel, állattenyésztéssel és halgazdálkodással foglalkoztak. mint ez a korabeli oklevelekbői kitűnik. A Leányfalvi család állandóan növelni igyekezett birtokát, s ezért sokat pereskedett. Valószínűleg később elszegényedtek, mert a család egyes tagjai hivatalnoki pályára léptek, s a község a XVI. század elején már a Thahyak kezén volt, akiket a törökök váltották fel. A község a budai pasa tulajdonába került, aki 1562-ben 2568 akcse adót