Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-23 / 170. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁG^. ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 170. SZÄM '\1I\ 50 FII.I.ÉR 1963. JÚLIUS 23, KEDÜ Két nap alatt kilenc halálos fürdés a Dunán A posta fejlesztési tervei Magyar-szovjet k A nézetek teljes azonossága minden kérdésben - A Szovjetunió párt- és kormány­küldöttségét meghívták Magyarországra A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányá­nak meghívására 1963. július 10—22-ig baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság párt- és kormány- küldöttsége Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a Szovjetunióban való tartózkodása alatt tárgyalásokat és meg­beszéléseket folytatott és ellátogatott Taskentbe, Irkutszkba és Bratszkba. I. A magyar és a szovjet fél á tárgyalások során tájékoz­tatta egymást országa belső helyzetéről, az új társadalom építésén fáradozó két ország pártjának és kormányának tevékenységéről. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége őszinte elismerését fejezte ki a kimagasló eredményekért és nagyszerű tervekért, amelyek­kel a szovjet nép, a Szovjet­unió Kommunista Pártja és annak lenini központi bizott­sága vezetésével szilárdan ha­lad előre a kommunista társa­dalom teljes felépítésének út­ján. A magyar nép szívből örül a szovjet munkások, kolhoz­parasztok és értelmiségiek ál­dozatos, hősies munkája ered­ményeinek. A szovjet nép al­kotó munkájának köszönhető, hogy a Szovjetunió ma a vi­lág legfejlettebb országainak egyike, amely a gazdasági élet számos területén elérte, sőt túlszárnyalta a kapitalista or­szágok vezető hatalmát, az Amerikai Egyesült Államokat. Különösen kitűnik a Szovjet­unió fölénye és elsőbbsége a világűr békés felhasználásá­ban elért tudományos és tech­nikai eredményekben, amelyek új távlatokat nyitnak a világ- történelemben. A magyar küldöttség hang­súlyozza, hogy a Szovjetunió tapasztalatainak nagy jelentő­sége van a lenini elveknek a népgazdaság párt- és állami irányításában való alkalmazá­sában, ellenőrzésének fejlesz­tésében, valamint a párt ideológiai tevékenységének fokozásában. A szovjet fél nagy megelé­gedéssel állapítja meg, hogy a Magyar Népköztársaság dolgo­zói, a Magyar Szocialista Mun­káspárt és annak Központi Bi­zottsága vezetésével, kima­gasló sikereket értek el a szocializmus építésében, a nép- I gazdaság fejlesztésében, erköl­csi és politikai egységük meg­szilárdításában. A magyar nép életében tör­ténelmi jelentőségű esemény a Magyar Szocialista Munkás­párt VUI. kongresszusa, amely kifejezésre juttatta a párt sorainak megbonthatat­lan egységét, a párt rendíthe­tetlen hűségét Marx és Lenin tanításaihoz. A szovjet emberek őszin­tén. örülnek a magyar nép ki­magasló eredményeinek, a Magvar Népköztársaság szo­cialista társadalmi viszonyai zavartalan fejlődésének. A Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország gyorsütemű politikai, gazdasá­gi és kulturális fejlődése iga­zolja azt a marxi—lenini té­telt, hogy a szocialista orszá­gok többé-kevésbé egyidejű­leg, azonos történelmi korszak­ban érkeznek el a kommuniz­mus időszakába. E cél elérésében, a belső erőforrásoknak és az egyes or­szágok lehetőségeinek leg­messzebbmenő felhasználása mellett, fontos szerepe van a termelés szakosításának és az együttműködés további bővíté­sének, a szocialista világpiac adta lehetőségek hatékony fel- használásának, a nemzetközi szocialista munkamegosztás további szélesítésének. Mind­két fél megállapította, hogy ezen együttműködép előnyei­nek felhasználásával egyfelől a szocialista testvéri közösség minden egyes országa teljes mértékben megőrzi szuvereni­tását, másfelől nemcsak saját erejére, hanem az egész test­véri közösség segítségére is tá­maszkodik. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa kere­tében a többi tagországgal együttműködve, továbbfejlesz- szék a népgazdasági tervek, a termelés egybehangolását és a kollektív gazdasági együttmű­ködés szakosításának más for­máit. A felek kifejezésre juttat­ták, hogy a két ország politi­kai. gazdasági és kulturális kapcsolatai eredményesen fej­lődnek. E kapcsolatok a teljes egyenjogúságra és a két or­szág szuverenitásának tiszte­letben tartására épülnek. A tárgyalások során hang­súlyozták a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió gyü­mölcsöző, baráti, a két ország népei létérdekeinek megfelelő gazdasági együttműködés nagy fejlődését. Állandóan növek­szik a két ország árucsere­forgalma. Többek között mind­két fél megállapította, hogy a magyar timföld és a szov­jet villamosenergia egységes termelési ciklusban való fel- használására vonatkozó alu­míniumegyezmény egyik ra­gyogó példája a mindkét or­szág javát egyaránt szolgáló baráti, gazdasági kapcsolatok­nak. Hangsúlyozták, hogy a továbbiakban kívánatos újabb ilyen hosszú lejáratú megálla­podások létrehozása a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió gazdasági kapcsolatainak különböző területein. Mindkét fél nagy jelentősé­get tulajdonít a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió távlati népgazdasági tervei­nek egyeztetése érdekében je­lenleg folyó munkának. A felek szükségesnek tart­ják a tudomány a kultúra és a művészet területén dolgozók utazásainak, a filmek és saj­tókiadványok cseréjének. a rádió és a televízió kapcsola­tainak további bővítését. Mindkét fél kedvezően érté­keli a magyar és a szovjet tár­sadalmi szervezetek, üzemek és tanintézetek, testvérvárosok és megyék sokoldalú kapcsola­tainak fejlődését. A kulturá­lis együttműködés fejlesztésé­ben és a tapasztalatok cseré­jében mind nagyobb feladat vár a magyar—szovjet és a szovjet—magyar baráti társa­ságokra. II. A tárgyalások során eszme­csere folyt a jelenlegi nem- ! zetközi helyzet leglényegesebb kérdéseiről. Az eszmecsere igazolta, hogy a felek egyetér­tenek a mai nemzetközi hely­zet értékelésében és abban, hogy eltökélten folytatják har­cukat az új háború veszélye ellen, a tartós világbékéért. Mind a Magyar Népköztársa­ság, mind a Szovjetunió kül­politikáját a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének lenini elvei vezérlik. Mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy az imperia­lizmus ragadozó természete nem változott és így még min­dig fennáll az a veszély, hogy termonukleáris világ­háborút robbant ki. Az impe­rialista körök egyre jobban fo­kozzák a nukleáris fegyverke­zési hajsza ütemét. Ilyen kö­rülmények között a szocialis­ta államok kénytelenek maxi­mális éberséget tanúsítani és megfelelő intézkedéseket foga­natosítani védelmi erejük fo­kozására. A Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió kor­mányának meggyőződése, hogy a szocialista államok e védel­mi politikája szükséges és helyes, megfelel a szocialista testvéri közösség országai biz­tonságának és elősegíti az ál­talános béke biztosítását. A felek határozottan elíté­lik az imperialista hatalmak­nak külföldi területek, vala­mint a tengerek rakéta-kilövő terekké való átalakítására irá­nyuló tevékenységét és állan­dó harcot folytatnak annak érdekében, hogy a népek jogos követeléseinek megfelelően rakéta és nukleáris fegyverek­től mentes övezetek jöjjenek létre, Magyarország és a Szovjet­unió népeit aggasztja, hogy a nyugati országok kormányai tovább folytatják a rakéta- és nukleáris fegyverkezési haj­szát. A magyar és a szovjet kormány kötelességének tart­ja. hogy figyelmeztessen arra, milyen veszélyes következmé­nyekkel jár az, ha atomfegy­verhez juttatják a nyugatné­met militaristákat és revansis- tákat, akik mérhetetlen szen­vedéseket okoztak már a Szovjetunió, Magyarország és más európai országok népei­nek. Mindkét fél úgy véli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei által folytatott revansista politika az európai feszültség fő oka. Ennek a po­litikának a nyugati államok részéről történő bármiféle tá­mogatása csak fokozza az eu­rópai és a világbékét fenye­gető veszélyt. Ezzel kapcso­latban a Magyar Népköztár­saság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kor­mánya az ez év januárjában kötött francia—nyugatnémet szerződést úgy tekinti, mint bizonyos francia körök veszé­lyes lépését, amellyel a fran­cia nép és más európai orszá­gok népeinek érdekei ellené­re a nyugatnémet revansista erőkkel való összeesküvés út­jára tértek. Ha valóra válnának a Nyu- gat-Németországnak atom­fegyverhez juttatására vonat­kozó tervek, új helyzet állna elő Európában és ez újabb intézkedéseket követelne a szocialista államoktól. El kell tüntetni a máso­dik világháború maradvá­nyait, alá kell írni a német békeszerződést és ezen az alapon rendezni kell a nyu­gat-berlini helyzetet. Mind­két fél abból indul ki, hogy lehetséges e kérdést a nyu­gati államokkal egyetértés­ben megoldani, ha az utób­biak készek lesznek józanul és ésszerűen cselekedni, fi­gyelembe véve a ténylegesen kialakult helyzetet és a két szuverén német állam, vagyis a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság létezését. A német békeszerződés meg­kötése alapján rendeződne a nyugat-berlfni helyzet is. Nyugat-Berlin a semleges, szabad város státusát kapná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya teljesen egyetért abban, hogy ezek a javaslatok jó alapot nyújtanak a német kérdés rendezéséhez és a maguk ré­széről minden szükséges lé­pést megtesznek, hogy biz­tosítsák a kérdés megoldá­sát. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul megoldódjék a nukleáris fegy­verekkel folytatott kísérle­tek örökre szóló megtiltása. Minthogy a nyugati ha­talmak a végtelenségig el akarják húzni az e kérdésben folyó tárgyalásokat, ürügy­ként követelik az úgyneve­zett nemzetközi ellenőrző ál­lomások létrehozását a föld alatti atomkísérletek meg­szüntetésének ellenőrzésére, bár tudományosan és gya­korlatilag bebizonyosodott, hogy ilyen ellenőrző állo­másokra nincs szükség. A Magyar Népköztársaság kor­mánya osztja a Szovjetunió kormányának . azt a nézetét, hogy a nyugati hatalmaknak a nemzetközi ellenőrző állo­mások létrehozására vonat­kozó követelése ilyen körül­mények között a NATO- ! országok bizonyos köreinek ama törekvéseiről tanúsko­dik, hogy kémkedés céljá- j bál megteremtsék a Szovjet- I unió területére való beha- j tolás csatornáit, amit éppen a béke védelme érdekében nem szabad megengedni. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Szovjetunió kor­mányának azzal a javasla­tával, hogy mivel a nyugati hatalmak lehetetlenné teszik a nukleáris fegyverekkel foly­tatott összes kísérletek meg­szüntetésére vonatkozó szer­ződés megkötését, meg kell egyezni abban, hogy tiltsák meg a nukleáris kísérleteket a föld légkörében, a világ­űrben és a víz alatt. A Magyar Népköztársaság kormánya, mint a barát­ságról, az együttműködés­ről és a kölcsönös segítség- nyújtásáról szóló Varsói! Szer­ződés résztvevője, teljes mér­tékben támogatja a Szov­jetunió kormányának azt a javaslatát, hogy a NATO- országok és a Varsói Szer­ződés tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést. A felek nagyra értékelik Fidel Castro elvtársnak, a kubai népnek és Fidel Castro által vezetett kormányának bátorságát és rendíthetetlen helytállását, valamint a Szov­jetunió és a többi szocia­listai. ország határozott fel­lépését a kubai forradalom vé­delmében. amely elhárította az imperialisták Kuba elleni köz­vetlen fegyveres támadását és békés úton rendezte a Karib-tenger térségében ki­alakult válságot, amely az emberiséget a nukleáris há­ború szélére sodorta. A Karib-tenger térségében kitört válság békés rendezése újra bebizonyította a szocia­lista világrendszernek a világ- helyzet alakulására gyakorolt növekvő befolyását, megmu­tatta annak lehetőségét, hogy j a szocialista államok és a tő­kés államok között lehet ész­szerű és kölcsönösen elfogad- ! ható megoldásokat találni a t vitás nemzetközi problémák- j ban, A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya ' határozottan elítéli a gyarma- : tosítás valamennyi megnyil- j vánulási formáját és újból le- j szögezi, hogy a jövőben is tá- I mogatják Ázsia. Afrika és La- ] tin-Amerika népeinek nemzeti j felszabadító mozgalmát, a po­litikai és gazdasági független- 1 ség megszilárdításáért, a szé- j gyenletes gyarmati rendszer teljes felszámolásáért vívott küzdelmét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió követeli az ENSZ-közgyülés által elfoga­dott, a gyarmati országok füg­getlenségének biztosításáról szóló nyilatkozat azonnali és rparadéktalan megvalósítását és vallja, hogy a népeknek a kolonializmus elnyomatása alól való felszabadítása a sza­badságszerető erők halasztha­tatlan feladata. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya kiemelkedő nemzetközi jelen­tőségű eseménynek tartja a független afrikai országok ve­zetőinek az afrikai egység megvalósításának problémáid val foglalkozó Addisz Abeba-i értekezletét. Mindkét fél megállapítja, hogy Dél-Korea amerikai megszállása, amely a koreai nép akarata ellenére tovább tart, komolyan veszélyezteti a távol-keleti békét és fő akadá­lya Korea nemzeti egysége békés helyreállításának. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya tá­mogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kor­mányának konstruktív javas­latait Korea demokratikus alapon, kívülről való beavat­kozás nélkül történő békés egyesítésére. A két fél határozottan elíté­li az Amerikai Egyesült Ál­lamok dél-vietnami fegyveres agresszióját. Követelik az Amerikai Egyesült Államok agressziójának megszünteté­sét, a Vietnam egyesítésére vonatkozó genfi egyezmény végrehajtását. Ugyanakkor együttérzésüket fejezik ki a laoszi nép haladó erőinek harca iránt, elítélik az Amerikai Egyesült Államok­nak a Laoszra vonatkozó genfi egyezményekkel ellentétes te­vékenységét. A Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió teljes támogatásában részesíti a független és semleges Laoszt. A felek határozottan elíté­lik az iraki kormánynak az iraki nép nemzeti érdekeiért harcoló iraki kommunisták és más hazafiak ellen elkövetett kegyetlen gonosztetteit és vé­res tömegüldözését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió követeli a kurd nép ellen folytatott háború megszüntetését, amely jelle­génél fogva nem egyéb, mint fajirtási akció. A Magyar Nép­köztársaság kormánya teljes mértékben támogatja a Szov­jetuniót, amely határozottan fellépett a CENTO elnevezésű katonai gyarmatosító blokk országainak és a mögöttük ál­ló imperialista hatalmaknak Irak belügyeibe való beavat­kozása ellen. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy az egyenjogú­ság alapján folytatott szabad, kölcsönösen előnyös nemzet­közi kereskedelem és a széles körű nemzetközi gazdasági együttműködés, a bizalom légköre kialakításának fontos tényezője az államok egy­máshoz való viszonyában. A két ország kormánya tá­mogatja az ENSZ XVII. köz­gyűlésének a nemzetközi ke­reskedelmi konferencia össze­hívásáról szóló határozatát és mindent megtesz annak érde­kében. hogy a konferencia tel­jesítse az előtte álló fontos feladatokat és hozzájáruljon a mesterséges gátak és megkü­lönböztetések nélküli. az egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök elvei alapján nyugvó, valamennyi országra kiterje­dő világkereskedelem norma­lizálásához. A felek amellett vannak, hogy a konferencia kedvező­en foglalkozzék a világkeres­kedelmi szervezet létrehozásá­nak tervével. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan elítéli az Amerikai Egyesült Államokat és a többi imperia­lista államot, mert megakadá­lyozzák a Kínai Népköztársa­ság törvényes jogainak hely­reállítását az ENSZ-ben. A felek kijelentik: a továb- | biakban is törekszenek arra, hogv helyreállítsák az. Egye­sült Nemzetek Szervezetében a Kínai Népköztársasáa törvé­nyes ioaait. Mindkét kormány elítéli Tajvan szigetének ame­rikai megszállását és támogat­ja a Kínai Népköztársasáa tö­rekvéseit. hogv felszabadítsa a Kína elidegeníthetetlen részét képező területet. III. A. Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja képviselői tá­jékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről. eszmecserét folytattak továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártia testvéri kancsol.atainak további bővítéséről és elmé­lyítéséről. valamint a nemzet­(Folytatás a 2. oldalon) Megkapja az új kutat Ráckeve Halálos gázolás Nagykőrösön Jól halad a gabona betakarítása Az alkoholellenes bizottság ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom