Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-11 / 134. szám

«ff MECrXf hírlap 1963. JÚNIUS 11. KEDD A MÁSODIK OTTHON A kicsik csillogó birodalma — Szeretet és fegyelem — Egy óvoda titkaiból »\\\\\\\\\\\. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ELEVEN VIRÄGOSKERT. Csöppek és nagyobbacska ap­róságok. Futkároznak, nevet­nek, s olykor szipognak is a nagy árnyékú fák alatt. Sok apró gyerek' Mind egy- egy kis sors, egy-egy kis egy é­niség. Kívánja a szülő, s kí­vánjuk mindannyian, hogy boldog felnőttek legyenek. Dehát mitől függ mindez? Attól, hogy az új kis élet ke­zét (hogyan fogják meg, ho­gyan vezetik az élet kapujá­hoz, az iskoláskorig. A szülő a mindennapi kenyér után jár. Övodák, bölcsődék fogadják be a nemrégen ébredt csöpp­ségeket. Elkezdődik a nap második otthonukban. A Budapesti Lenfonógyár csodaszép óvodaépülete való­ban második otthon. A veze­tő óvónő, Sinka Katalin, ma­ga járt az építkezés után, s még a falak, az ágyacskák szí­nét is maga választotta. Mikor dicsérem a házat, nevet: — Mióta Budakalász a köz­pontunk, a központi igazgató csali ennyit mondott: „ezt az óvodát madzagra kötjük, s úgy ahogy van, kihúzzuk Budaka- lászra.” Ha ez nem is sikerülhet, legalább a hírét, s követendő metódusát kell elvinni minde­nüvé, ahol csak óvoda műkö­dik. A virágos irodaszobában ezt kutatom. Segítségemre van Erzsi néni is, a bölcsőde szak­vezetője. — Ez hivatás. Van kerék­pármegőrző, mag ruhatár, de az óvoda, a bölcsőde nem megőrző vagy tárolóhely. A I mi felelősségünk, hogy fizikai- j lag, szellemileg úgy növeked­jenek az apróságok, hogy nyu­godt szívvel engedhessük to­vább őket az iskolapadokba. — Mit tart a legfontosabb­nak? — Többek között azt, hogy a gyerekek igazságérzete soha­se szenvedjen csorbát. Nagyon kell vigyáznunk arra, hogy az óvó néni ítélete igáztalanul ne büntessen, vagy dicsérjen. A kielégítetlen igazságérzet egy­értelmű a nevelés csődjével. Már itt vá kell ébreszteni a gyerekeket arra, hogy minden­kit egyforma jogok illetnek! — Az otthon után hogyan lépnek be ide az újonnan ér­kezők? — A LEGTÖBBEN először megsiratják az anyukát, de az­tán egykettőre feltalálják ma­gukat. Vannak kivételes ese­tek is, különösen a kisebbek­nél fordul elő, hogy kedvetlen, nem akarja elfogadni az ételt. Ilyenkor rendszeresen ugyan­az az óvó néni foglalkozik ve­le, hogy ezzel is elősegítsük a személyhez kötődést, a szemé­lyi szimpátia kialakulását. S ha nagyon sok türelem is kell hozzá, előbb-utóbb győzünk. — Valamit a nehéz esetek­ről. » — Került hozzánk egy-két olyan apróság is, aki fizikailag vagy szellemileg valamilyen betegség vagy fejletlenség mi­att kora ellenére nem áll azon a színvonalon, mint társai. El­mondani sem tudom, mennyi gyöngédséget kíván ezek ne­velése. Nem úgy segítünk, hogy megtámogatjuk két ol­dalról, s azt mondjuk: te gyöngébb vagy, te kevesebb vagy, s ezért mi jó erősen tar­tunk. Ez a legnagyobb lélektani baklövés lenne. Min­dig többet törődünk vele, mint társaikkal, de ugyanany- nyinak tartjuk és ugyanúgy kezeljük őket — teljes értékű kis embernek. Itt jegyzem meg, hogy mindezt milyen nagyszerűen érzékelik még a bölcsődés korú gyerekék is. Ha a kérdéses kisfiú vagy kis­lány föl is áll, s esetleg jár­kálni kezd mese közben, a többiek helyükön marad­nak, mert tudják, hogy an­nál az egynél más mérték­kel kell mérniök. — Vannak íkis vadócok? — Hát van egy-két „ambi­ciózus” örökmozgó, minden lében kanál gyerekünk. Sok­szor a legrafináltabb peda­gógiai fogásokkal is alig tudjuk „szelídíteni”. De azért égrengető gondot az ilyesmi még nem okozott. Sokkal szomorúbb a másik eset. Es elmeséli, hotgy nem is olyan régen, egy vidékre ki­adott, négy-öt év közötti kis­gyereket hoztak az óvodába. Ez a gyerek sem nevetni, sem játszani nem tudott. (Igaz, kitűnően söpört, s vi­zet hordani is jól tudott.) Ebben a nagyszerű óvodá­ban tanították meg mosolyog­ni, játszani — gyereknek lenni. — Rend, tisztaság, csalá­dias fegyelem. Hogyan sike­rül mindezt együtt megvalósí­tani? — Legfőbb feladatunk ott­hont nyújtani. Az étkezések otthonias bensőségét, a terí­tett asztalt, az óvó néni szí­ves jóétvágy kívánságát kell ideérteni. De ezzel együtt megtanítjuk a gyerekeiket ar­ra is, hogy törődjenek a kül sej ükkel. S ennek módja nem prédikáció, hanem példamu tatás. A mi óvodánkban szakadt ruhával, gomb nél­kül nem járhat egyetlen gyerek sem. De azt sem tud­nák elképzelni, hogy ne le­gyen terített asztaluk. — Kulisszatitkok? * . * — Nincsenek titkaink. En a í legrejtettebb témákról is teljes : nyíltsággal beszélek, vala- i hányszor látogatónk érkezik.! De annál több a családi prob-: lómám. Mert az emberek be-; nyitnak hozzánk, otthonuk j gondjaival is. S ez sokszor; bonyolultabb, nehezebb ügy,j mint a gyerekek nevelése...; Nincs annál szomorúbb, mint; amikor a gyerek lelkét meg-; zavarja, megtépázza a váló; szülők otthoni háborúsága, j Volt olyan eset, hogy a: P?$fa\\7(iűw0 váló anya látni akarta gyere­két. Mikor meglátta, nem tudott szólni, csak zokogott. Folyt a szeméből a könny, mint a patak. De a gyerek csak kérdezett: „miért vitted el a ruháimat? Miért vitted el a csillárunkat? Miért hagytál itt minket? ...” Annál nagyobb a boldogság, ha össize tudunk hozni embe­reket, s megmenteni a csa­ládi boldogságot. ODAKINT CSUPA NAP­SUGÁR minden. Idebent csönd lesz. Milyen sokat le­hetne beszélni még. Öröm járni a házban, ahol a gye­rekek étrendjéből soha egy borsszemnyi sem hiányzik, ahol a takarító nénik any- nyit dolgoznak, hogy mindig csillog, ragyog minden. S ahol a fűtő bácsi túlórapénz léikül is bejön reggel négy árára, a téli nagy hideg miatt, hogy a reggel ös csöppségek ne fázzanak. Most, hogy sokan búcsúz­lak az óvodától, nyugodtan lézhet utánuk a sok fehér eöpenyes, tanításban és nunkában soha nem fáradó >vó néni. Az itteni gyerekek felké­szülten léphetnek át az isko- a kapuján. T. Gy. — Szegény autós! Nem mindennapi baleset történt vasárnap délután Dömsödön. A földútról figyelmetlenül hajtott kerékpárjával a be­tonúira idős Kincses Gyula dömsödi lakos. Mint a gom­ba, úgy bújt ki Hetényi Gé- za budapesti személygépko­csivezető előtt — féktávolsá­gon belül. Hogy az idős em­bert el ne üsse, a vezető ko- | csijával az út másik oldalán j futó ároknak fordult és "ott j felborult. A kerékpárosnak ! semmi baja nem történt, míg ’ az autóban tetemes kár ke­letkezett. , - . .»'AWWWW. ­1 MOZGÓBOLTOK I V $ b Közeledik a mezőgazdaság- ^ 2 ban a nyári nagy munkák ide- 2 ^ je, s ez az időszak a kereskede- $ ^ lemre is megnövekedett fel- 6 z adatokat ró, hiszen a földeken > y, dolgozók kifogástalan ellátása /j ^ nem könnyű, ám mégis hibát- ^ í lanui kell megoldani. Az el- 4 2 múlt esztendők örvendetes vál- z ^ tozást hoztak e tekintetben az z % állami és a földművesszövetke- ^ í zeti kereskedelemben. Első- 4 z sorban a vásárlók igényeihez z ^ igazodtak a boltok nyitvatar- ^ tási idejükkel, másrészt vi- ^ 4 szont a különben is bőséges ^ ^ árúkészletet kiegészítve, meg- í ^ kímélték az utazgatástól a vi- £ ^ déki háziasszonyokat. A jobb ^ ^ ellátást szolgálták a mozgóból- 4 Z tok is, amelyek frissítőkkel. z ^ cigarettával, a legszükségesebb ^ ^ apróságokkal keresték fel a ha- ^ ^ tárban dolgozókat, sőt, nem ^ z egy helyen még a meleg ételt z £ is biztosították a földműves- ^ ^ szövetkezetek. $ ^ Hiba lenne a jól bevált kéz- 4 Z deményezést abbahagyni, már- ^ Z pedig egy-két helyen találkoz- Z $ hatunk ilyen felfogással. A ^ ^ dolgok könnyebbik végét meg- ^ y fogva néhány földművesszövet- ^ z kezet! vezető úgy gondolkodik, z mindezzel csak több a baj, a ^ ^ haszon meg nem sok, minek ^ 4 hát bajlódni vele? Mintha 4 z egyesegyedül a hasznon lenne z y a döntő szempont, s nem az, ^ 7 hogy a 'munka dandárjában ^ ^ derekasan helytálló emberek- ^ Z nek percig se kelljen hosszan- ^ Z kodniok a kereskedelem eset- ^ £ leges mulasztásai miatt. ^ Nincs még késő, hiszen e hó- ^ Z nap végén kezdődik a „sze- y Z 7,on’\ munkába állnak az Z ^ aratógépek, a kombájnok, zsá- J ^ kokba kerül a termés. Mind ^ ^ népesebbek lesznek a földek, ^ ^ a kertészetekben, a kukoricá- ^ ^ sokban dolgozók is, akárcsak ^ 4 az előbb említett gépek keze- ^ y lői, örömmel fedezik fel a fe- á y léjük tartó mozgóboltot, s né- Z y hány percnyi pihenőt tartva, ^ 7 frissítőt isznak, vagy éppen a J ^ fogyatkozó cigarettáscsomagot ^ Z pótolják. Ezt biztosítani nem- z csak illendő az állami és föld- Z ^ művesszövetkezeti kereskede- J 4 lemnek, hanem — kötelessége! 4 Z A tanácsok, a termelőszövet- y Z kezetek vezetői, s a kereskede- £ £ lem helyi irányítói találjanak ^ £ alkalmat arra, hogy a közeli ^ y napokban megbeszéljék ezt a z Z látszatra nem nagy horderejű, Z $ de mégis fontos problémát, s ^ 4 közös megegyezéssel biztosít- 4 Z sák a mezőgazdasági dolgozók z z zavartalan nyári ellátását. Z f z <KXXXXXX\XXXX^^XXXV^X\\^X^^XX\XXXXVCN^^NX' — Több száz méteres sza­kaszom rendezik a Duna-par­tot Horánynál a vízituristák kívánságára. A partot alkal­massá teszik a csónakok ki­kötésére, szárazra húzására. SZEBB LESZ A FALU Könnyű a társadalmi mun­ka szervezése olyan községben, ahol az utcák, a házak gon­dozása szinte már hagyomány. Tulajdonképpen mindenki lel­kes szervezője Ceglédbercelen a falu szépítéséért folyó ak­ciónak. Elsősorban a művelő­dési ház építése ad munkát. Hetvenezer forintra tervezték a társadalmi munkások által itt végzett különböző munká­latokat, ez az összeg azonban kevésnek bizonyult és máris jelentős túlteljesítés mutatko­zik. Ezenkívül a község főte­rét parkosítják. Mintegy két­százan segítettek ebben a munkában és a község veze­tői körülbelül 20 ezer forint­ra becsülik szorgalmas tevé­kenységük eredményét. A nóta vége Kucsuki József monori la­kos kissé többet ivott a kel­leténél. Olyan jó ízűén elaludt, hogy csak nagynehezen tudták Abonyban felébreszteni a vo­naton. Lekászálódott, ivott egyet bánatában, aztán a vas­útállomás pénztárosának segít­ségével újabb jegyre tett szert. A legközelebbi vonatra nagy- nehezen felhágott, de ezúttal Monor helyett Albertirsán szállt le. Az ottani várótermet úgylátszik összetévesztette há­lószobájával. Lefeküdt és jó­ízűen elaludt. Felhasználta az alkalmas pillanatot Agárdi Sándor pilisi lakos és az alvó részeg ember zsebéből kilopta annak fizetését, óráját pedig lecsatolta. Szomorú lett a nóta vége Kucsuki József alaposan ráfizetett a néhány pohár borra. Hála azonban a rendőr­ségnek, a tolvaj hamarosan kézre került- Megkerült az óra, sőt az ellopott pénz java­része is. Agárdit egy évi sza­badságvesztésre ítélték. Első a vecsési Zöld Mező Tsz A termelőszövetkezetekben folyó verseny első szakasza május 30-án befejeződött. A monori járásban nehéz volt a vetélkedést értékelni, az ered­mények ugyanis rendkívül szo_ rosak. Az első kategóriából a vecsési Zöld Mező Tsz került ki győztesen, míg a második­ban a tápiósülyi Virágzó Tsz hagyta maga mögött verseny­társait. A vándorzászlókat a győztesek ma veszik át. JUNIÁLIS A monori járási KISZ vb háromnapos sátortábort szer­vezett, amelyet hangulatos ju- niálissal vasárnap nyitottak meg. A csévharaszti erdőben megtartott találkozóra megin­vitálták a környék lakosságát is. Színes, látványos kulturá­lis műsorban gyönyörködhet­tek a nézők. Fellépett a Mono­ri Kefegyár tánccsoportja, a pilisi színjátszó együttes, va­lamint a vecsési tűzoltózene­kar és tánccsoport. A dél­utáni műsort lepényevés, zsák_ banfutás és egyéb mókák tar­kították. írni Ez itt a legkisebbek birodalma Orzse néni fifikus asszony. Amióta András, a férje, felha­gyott a masze ko Jóssal, a maga módján a szocializmus útjára lépett és naponta Vácra utazik, hogy éjjeliőrködjön az egyik üzem telepén, örzse néni ugyancsak igénybeveszi az SZTK-t. Ügy hírlik, az öreg doktor bácsi rendelés előtt kinéz a, váróba, ott van-e örzsi néni s ha nincs ott, megkérdi: — Hát örzse néni hol van? Csak nem beteg? No, de ki is van már „repe- rálva” minden. Üj fogak, lúd­talpbetét, haskötő, sérvkötő; valóságos gyógyászati segéd­eszközraktár a tiszta szoba. Orvosság is van már vagy egy mázsányi. Protézisa kettő is van, egy hétköznapra, egy ün­neplőre. Persze, sor került a váci meg budapesti beutazásokra is. Az újpesti „OTI” bajmegálla­pító jában is feküdt pár napig, de azt nem szerette, mert foly­ton szurkolták, meg gumicsö­vet nyeleitek vele, ételt meg alig. A végén meg egy kis reu­mán kívül egyebet sem sütött ki az a sok gárgyula doktor. Viszont adtak neki két, ösz- szefüggő tippet. Felírtak tíz fürdőjegyet iszappakolással, azzal, hogy egy hónap alatt fü- rödje el, az útiköltséget meg szépen számolja el Vácott. Két legyet egy csapásra: ingyen fürdő, ugyanakkor in­gyen utazás a Garai piacra. Nem is akart megszűnni örzse néni zsábája. Már két éve jár a váci szakrendelésre a jegyekért. Fáj is ilyenkor a dereka, jobban, mint amikor az epret kapálja. A szakorvos meg nem lát bele. Felírja az iszapfürdőt, az SZTK-irodában átveszi a fürdőjegyeket, a pia­con eladja az epret, paprikát, babot, vagy aminek éppen az idénye van, aztán hazautazik. A fürdőbe persze egyéb dol- \ga végzése közben, eljárogat. í Legalábbis a fürdőig. Ha van ideje, meg is fürdik, de ha nincs, csak bélyegezteti a je­gyet. hogy meglegyen az úti­költség, aztán indul haza. Mondom, ha van ideje, für­dik biz’ ő, ücsörög az iszap­tóban, rakatja magára a pako­lást, meg még gyúratja is a fájó részt. Egy darabig a szom­szédasszonnyal, az Ilonnal járt, de arra megharagudott, mert az egyszer titokban öt forintot adott a gyúrónak, hogy jól kenje meg őt. Buzgólkodott is a tenyeres-talpas gyúrónő: úgy megkente Örzse nénit, hogy sziszegett fájdalmában, vörös volt s ömlött róla a verejték. No, nem a tréfáért orrolt meg Ilonra, hanem mert végiglo­csogta a faluban s hetekig rá- vigyorgott minden szembejövő az utcán. A múlt hónap elején azonban baj történt. Éppen jött a fürdőből Pesten, hogy meglátogassa a Maris ángyit a MÁV-kórházban, amikor meg­csúszott a járdán és eltörte a bokáját. Sokáig nyomta az ágyat, hordta a gipszet. Az­után meg újra tanult járni. De amint egy kicsit rendbejött, rájött újra a mehetnék. — Menjen má’ be kend az orvoshoz fürdőjegyért — un­szolta Andrást. András bácsi nagy morogva tett eleget a megbízatásnak, mert az éjszakai őrködés meg bóbiskolás után jobb szeretett hazajönni. De hát megtanulta még katonakorában, hogy a parancson nem lehet erősza­kot venni... Az orvos kedves volt az öreghez. Csóválta a fejét Ör­zse néni balesetén, azután ír­ta a papírt. — No, ezzel menjen át, öreg, a gyógyszertárba! Az öreg András nem értet­te: — Most már a gyógyszertár­ban kapom a jegyeket, nem az irodán? — Milyen jegyeket? — né­zett rá korholóan az orvos, Iszappakolást írtam fel, hogy ne kelljen azzal a most össze-: forrott lábbal utazgatni. Ezt beteszik forró vízbe, azután rácsavarják a beteg derekára, s ugyanolyan hatásos! No, menjen csak, váltsa ki! Már a patika előtt járt, amikor rájött a hecc ízére. — No, asszony — mosoly­gott a bajszába — oda a fifi­kád! Ki is váltotta az iszapot, nem sajnálta a tíz forintot ér­te. Cipelte a dög nehéz csoma­got és intézte az egyéb tenni­valókat, ha már egyszer a déli vonatig maradt. De nem bánt semmit, majd: szétvetette a jókedv. Vitte ha-: za nagy boldogan a sok cso-i magot, bugyrot. örzse néni a kapuban várta: ] — Meghozott mindent? — Meg én — remegett a] belső nevetéstől András. —j Kezdte sorolni: — a pétisót, a] söprűt, a vízüveget... Orzse néni nem győzte cér-: nával: j — Hát a fürdőt! — Itt van-e — nyújtotta c: csomagot. örzse néninek kerekre tó- j gult a szeme: i — E’ mi? András nem birta tovább,') kibuffant belőle a nevetés. ! — Csak olyan jó ez, mint az j igazi fürdő, csakhogy kiméibe- í ted a gyenge lábad, nem kellí utazni, csak rácsavarod itthoni a derekadra — harsogott az ■ öreg a nevetéstől. Örzse csak nézte megkövül-) ten kezében a nehéz csórna-) got, azután pirosodni kezdett', s a végén úgy vágta az ottho- ni természetes iszapba, hogy) csak úgy nyekkent! ') — Az ég rogyassza le azt az\ SZTK-t! Ezek se tudnak mást,) mint kibánni a szegény be-j teggél. Én mondom, huncut-\ ság az egész — s bebicegett,; mert szagát kezdte érezni azi odatett rántásnak. ; Fazekas Mátyás '■ ISZAPPAKOLÁS Ar anylakodalom Szombaton ritka, kedves ün­nepségre került sor a nagykő­rösi tanács házasságkötő ter­mében. Aranylakodalomra gyűltek össze az ünneplők, hogy szívből köszöntsék Gál Ferencet és feleségét, Púm Má­riát. Az aranylakodalmas há­zaspárnak 11 gyermeke, 30 unokája és 5 dédunokája kí­vánt sok boldogságot. Vizsgáztak a traktorosok Vasárnap vizsgáztak a Nagy­kőrösi Állami Gazdaság trak­toros tanfolyamának hallga­tói. Tizenegyen vettek részt a tanfolyamon, amelyet Kővágó Sándor, a gazdaság főmérnö­ke szervezett. A fiatal erőgép­vezetők valamennyien jó fel- készültségről adtak tanúbi­zonyságot. A Bukta és Balatonszárszón nyaralnak a nagykőrösi úttörők Még néhány hét és ünnepé­lyesen megnyitják a Bükkben és Balatonszárszón a nagykő­rösi úttörők nyári táborát. A bükki táborban 150-en nya­ralhatnak. A diákokat Nagy­kőrösről autóbusszal viszik a helyszínre. Szórakoztatásuk­ról is gondoskodtak a neve­lők: ellátogatnak Szilvásvárad­ra, megtekintik a Szalajka völgyét és kirándulnak Eger­be is. Balatonszárszón már régi ismerősök a nagykőrösi gyerekek. Az idén még ké­nyelmesebben nyaralhatnak majd, mert nem főznek, ha­nem Zamárdiból hozatják a kosztot. Úgy tervezik, hogy ha­jókirándulást szerveznek majd Keszthelyre, Füredre, és Ti­hanyba. KIÁLLÍTÁS Érdekes kiállítás színhelye a nagykőrösi Petőfi Sándor Ál­talános Iskola. Az iskolában bemutatják mindazokat a tár­gyakat, amelyeket a város di­ákjai a gyakorlati foglalkozá­sokon készítettek. 90 mázsa borso A nagykőrösi Dózsa Terme­lőszövetkezetben jó borsóter­mésnek örvendezik a tagság. Eddig 90 mázsa fejtett borsót szállítottak el a közös gazda­ságból, de a szedés még folyik. — Dunakeszi belterületén motorozott vasárnap délben Púk József helybeli lakos. Az oldalkocsiban felesége ült. Púk szabálytalanul, a menetiránnyal ellentétes ol­dalon hajtott, így összeütkö­zött Csetényi Ferenc duna­keszi lakos személygépkocsi­jával. Az összeütközés követ­keztében Pukné könnyebb sérülést szenvedeti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom