Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-09 / 133. szám
war #I£G1 </€írlap 1963. JCNIUS 9, VASÁRNAP Egymillió forintot hoz az inárcsi spárga Pest niegye egyik legnagyobb szövetkezeti kertészetében, az inárcsi Március 21 Tsz-ben szakosították a, zöldségtermelést. Csupán négyféle növényt termelnek, ezeket í azonban a legkorszerűbb nagyüzemi módszerekkel. Nemcsak a paprikát és a ká- 1 posztát, hanem a korai burgonyát és a spárgát is öntözik, s. a termés túlnyomó többsége elsőrendű minőségű. A 300 holdas terület az idén előre- | láthatólag mintegy 7 millió forintot jövedelmez. Elsőként a . spárgatelep hozott pénzt a szövetkezeti kasszába: egyedül ebből a cikkből több mint egymillió forint- jövedelemre 1 tesznek szert. Az ízletes zöldségféle hosszú idő óta az inár- csiak speciális terméke, amelyet már külföldön is a falu nevéről' ismernek. A spárgaszüret befejezéshez közeledik a 75 holdas területen: összesen több mint 10. vagon árut értékesítenek. A szerződésre termelt spárga mintegy 80 százalékát egyenesen a budaörsi repülőtérre szállítják, és .innen indítják útnak a nyugati államok piacaira. (MTI) A vörös vándorzászlós szövetkezet Megkezdődött a borsóidény a Dunakeszi Konzervgyárban A Szelei út két oldalán rin- [ gó búzatáblákat, szépen meg- , munkált kukorica- és répa- | földeket lehet látni, ameddig i csak a szürkés-kék ég össze j nem olvad a látóhatár szélén : a földdel. Olyan a határ, mint j az ízlésesen megtérített asztal j — a természet bőséget ígér. [ Az ember) munka jutalma a - gyönyörű határ, amely bizodalmát. ád a parasztembernek. ! Remélik, hogy az idén nein ! jön közbe semmilyen tenné- ! szeli csapás. A ceglédi Vörös ' Csillag tagjai, igaz. eddig sem a természettől várták, hogy majd juttat nekik 1 valamit. Nem. Ókét elsősorban nem a remény táplálta, hanem j saját erejük — bíztak magukban, a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeiben. A tavalyi aszályos év ellenére a Vörös Csillag tagjai — jó munkájukkal — újra kivívták az egész ország és a kormányzat elismerését. Ez év tavaszán megkapták a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját és a kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címet Üzenet a fővárosból Félmillió tyúknak készül ház az idén tojóh ŐSZRE IS LESZ RÁNTANI VALÓ CSIRKÉJE Vásároljon jó minőségű, egészséges naposcsibét a földművesszövetkezetné! A megfelelő körülmények között tartott nyári naposbaromfi ugyanúg) felnevelhető, mint a kora tavaszi zöldállítását a Dunakeszi Konzervgyárba. A gyár felújításával az idén lényegesen több zöldborsót dolgozhatnak fel. mint korábban. Az elmúlt évi 183 vagonnal szemben az idén 250 vagon zöldborsókonzervet készítenék a belföldi és a külföldi fogyasztóknak. ! ezek fejezik' ki legjobban a ; gazdálkodás fejlődését. A szá- , , .. . , . .... , mok mögött emberi lélek, aka- . A környező termelőszövetkezetekből megkezdték a , rátérő és nagyon sok munka *°rso.tömeges sza ! var?. Név szerint fel lehetne sorolni a szocialista brigy,dok élenjáró tagjait, megemlíthetném a vezetők nevét, a szakemberekét, az üzemvezetőkét, a szőlészekét a tehenészekét, de mégsem teszem, mert az eredmény az egész tagság érdeme. Névtelenül is nagyok ők. mert csendben és feltűnés nélküli dolgoznak. Mégis hol hát a titok? Az emberek jobban akarnak élni Cegléden is. S látják, hogy mindennapi munkájuknak van értelme. Ez nemcsak a jó részesedésben mutatkozik .m^, hanem abban is, hogy a szövetkezeti gazdaság mellett a tagok' háza lája-is szépen fejlődik... Üj magtárak, istállók, épületek sorakoznak a Szelei út mentén." Ű'j mázak épülnek a szövetkezeti tagoknak is. S az új házakba szép berendezés, városias, modem bútor kerül, villanyvilágítás, vízvezeték könnyíti meg az életet és az ilyen házakban emberibb. kulturáltabb körülmények alakulnak ki. Szabó Ferenc elnök/aki három éve vezeti a tsz-t,— tegyük hozzá: jó rátermettséggel, szakmai hozzáértéssel — egy alkalommal azt mondta nekem: „Nagyon jó itt, mert áz emberek nemcsak szeretnek, hanem tudnak is, akarnak is jobban munkálkodni, eredményt elérni.” Az elnök azonban elhallgatta azt, hogy az ő vezetési módszerei is hozzájárultak a sikerhez. A termelőszövetkezet alapszabályszerűen gazdálkodik. Közgyűléseit és vezetőségi üléseit rendszeresen megtartja. A vezetőség a tagsággá! szorosan együttműködik és nemcsak a tervek tárgyalásánál, hanem mindig kikéri a tagok véleményét. Megfelelően működnek a szövetkezet bizottságai is. Hogy milyen lesz az idei év, pontosan még nem tudni. A szövetkezet tagjai mindenesetre szeretnék, ha a vörös vándorzászló náluk maradna. Sok új, fiatal termelőszövetkezet: erősödött meg az utóbbi években és ostromolja a legjobbak eredményeit. Na, de a ceglédi Vörös Csillag Tsz, tagjai sem alusznak, amíg mások dolgoznak. Megteszik ők a magukét és munkájukkal, magatartásukkal, eredménye Lidid jövőre is ki akarják érdemelni a vörös vándorzászlót s az ezzd járó országos elismerést. Kísérje törekvéseiket sok siker. Gáli Sándor Mi a titka a jó eredményeknek? Mindenekelőtt a jól összeszokott tagság. A tsz még 1948-ban alakult. Aki akkor született, lassan már férjhezmenö lánnyá vagy legénnyé serdüi. Kevesen kezdték a tsz-ben, mindössze néhány család, s nem is volt könnyű az élet. Sok vihart, nehéz évet éltek ál a ceglédiek, de állták a sarat, legyőztek minden akadályt, s mára már országos hírűvé tették szövetkezetüket. A szövetkezet tagjai ízig- vérig nagyüzemi emberekké, szocialistákká váltak. Még azok is. akik később — a nagy szervezés idején — 1959—60- ban léptek be. Ma már 4589 hold szántón, 723 hold szőlőn, 720 hold legelőn és 885 hold háztáji földön gazdálkodik 875 tsz-gazda, 791 család. Az idő, az évek, a közös munka eggyé kovácsolja az embereket... Hogy ez menynyire így van, azt bizonyítják a szövetkezet eredményei, és az életforma, amely a ceglédi tanyákon most van kialakulóban. Sokat fejlődött a gazdaság, különösen 1959, óta gyors az előrehaladás, amikor nagy szövetkezetté lett a Vörös Csillag. Azóta évről évre eredményesen gazdálkodtak. Tavaly — a szárazság ellenére — 1500 hold földön 12,5 mázsás búzatermést értek el holdanként, takarmánygabonából 11,J. a 600 holdon kukoricából ’ holdanként 16.7 mázsa májusi morzsol tat takarítottak be. Száz holdra 74 mázsa eladott hústermék jut. Nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is jeleskednek a ceglédi Vörös Csillag Tsz gazdái. Tavaly például a mező- gazdasági kiállításon az ország legjobb állat-tenyésztő tsz-gaz- dasága kitüntető címet kapta a Vörös Csillag. Nagyon jók voltak a hozamok. Tejből például 1962-ben . tehenenként 3300 litert fejtek. Ez az eredmény az idén még tovább javul. Az egyedek is jobbak, egyöntetűbbek. Hasonló jó az eredmény a sertéstenyészetben is. Háromszáz anyasertésnél a fialási átlag 13, az elhullási százalék minimális. Egy év alatt 3Q ezer pecsenyecsirkét értékesítettek. Az elhullási százalék itt sem volt több 3 százaléknál. Röviden, nagy vonalakban és számokban így néz ki a ceglédi. Vörös Csillag'. Termelőszövetkezet gazdálkodása. Lehet, hogy úntatom az olvasót a számok felsorolásával, dé mégis le kell írni. hiszen korszerű mosóberendezésekből szalagon szállítják az üvegeket a töltőgépekhez Sterilizálás előtt gondosan átnézik a zöidborsós üvegek záróiedeiét. A képen: Genczi Mária, Kiss József művezető és Saliga Margit (MTI Foto — Bereth Ferenc felv.) A gyár és az emberek Egy felmérés tanulságai a Nagykőrösi Konzervgyárban ipar és így a Nagykőrösi Konzervgyár is tanulatlan segédmunkásokat alkalmazott, akiknek fő termelési eszköze — a hámozókés volt... Ma a gyárban a legkorszerűbb, folyamatosan működő berendezések, sőt automatagépek, gépsorok szolgálják az embert,. rakodó- és szállítóberendezések elektromos targoncák könnyítik a nehéz fizikai munkát. Ennek megfelelően megváltozott a szakmai színvonal és a már előbb említett továbbtanulók -mellett jelenleg a gyárban 34 egyetemet, főiskolát végzett fnűszaki és adminisztratív dolgozó. 48 technikumot végzett és 134 gimnáziumi érettségivel rendelkező munkavállaló dolgozik. A gyár közelmúltban véghezvitt, . nagy fejlesztése,' amelynek, során termelése az utóbbi tíz év alatt nyolcszorosra emelkedett, igen kedvező összetételű és korú törzsgárda kialakítását tette lehetővé. A kérdőívet kitöltők 59,4 százaléka nő, 40,6 százaléka férfi. Szezonban ez az arány tovább billen, a nők javára és akkor a nők arányszáma a 66 —68 százalékot is eléri. Az át- llag életkor férfiaknál 35,6 év, nőknél 32,6 év. Az összes dolgozóknak mindössze 5,7 százaléka 55 év feletti, ugyanakkor 26,6 százaléka 24 év alatti életkorú. A fejlődés utolsó évtized* film készítőinek a főváros nevezetességeiről felvett művészi képsorok. Amikor a film véget ért, hosszan tartó taps — és a jelenlevő szakemberek elismerése jelzi az inárcsi „ősbemutató” sikerét. Egyöntetű' a vélemény: kisfilmgyár- tásiink újabb értékes alkotással gazdagodott. A bemutatót egyébként •bensőséges ünnepséggel kötik ösz- sze a film alkotói, a nem hivatásos szereplők, a termelő- szövetkezet vezetői. Eljöttek a Budapesti Filmstúdió képviselői, itt vannak a megyei és a járási szervektől, s a környező termelőszövetkezetek vendégei. Pánczél István, az Állami Biztosító Pest rnegyei igazgatója a bemutató elölt köszöntötte 1 nárcs ,lakosságát, a nem hivatásos termelőszövetkezeti „filmszínészeket” és a film készítőit. Elmondotta, hogy ezzel a filmmel is tovább tudják népszerűsíteni a termelőszövetkezeti tagok biztosítási és önsegélyező csoportjának hasznos tevékenységét. W OST, hogy a bemutató véget ért. mert a termelőszövetkezet központjában már fehér asztal mellett ülnek a vendégek, közös vacsorán vesznek részt a szövetkezeti- ekkel. Pohárköszöntök hangzanak el. Közös összefogással nemcsak a biztosítási és ön- segélyezési csoportok hasznos tevékenységét sikerül így propagálni, hanem a jól működő Március 21 Termelőszövetkezet hírneve is öregbedik. Remélhetőleg a részben Inárcson készült és bemutatott kisfil- met rövidesen a mozilátogató közönség is megismerheti. S. P. jnLSÖTÉTEDIK a nézőtér, 111 1 nárcs apraja, nagyja — bepráselődve a falu szűk kis mozitermébe — lélegzetvisz- szafojtva figyeli a vetőtítö- vásznat. — Jé, ott a Jani bácsi! — kiáltja egy gyerekhang, amint a kép megjelenik. — Az meg a Zsuzsa! — mondják többen is. — Ni csak. a sógor! — hallatszik a hátsó sorokból. Nevetés tor ki, majd újabb közbekiáltás. Most azonban szabad a tetszésnyilvánítás, a nézők ugyanis sajátmagukat, tagtársailzat láthatják a vásznon. Előbb a szövetkezetben, . munkavégzés közbeni aztán már a kirándulóautóbuszon, ,majd Pesten, ■ a körúton az joperettszínház padsoraiban, a I Műcsarnok festményei előtt, telőkelő éttermekben, s a Parliament boltívei alatt tűnnek fel.az ismerős inárcsi arcok. Üzenet a fővárosból — ez a címe a már első percekben is nagy derültséget kiváltó szí- ,nes dokumentum}tininek. TuÍ lajdonképpen a• termelőszövetkezeti "tagok biztosítási és ön- segélyetési csoportjának pesti kirándulásál követhetjük nyo- imon, amelynek a .,szereplői” maguk a Március 21 Tsz-gazdái. Miközben a „cselekmény” zajlik, egy-egy pillanatra a nézők elé villan ugyancsak inárcsi szereplőklzel Hévíz, Görömbölytapo1ca, Harlcány- fürdö. Azok a helyek, ahol a szövetkezeti gazdák üdülhetnek. P opper imre. a film írója és rendezője ötletesen dolgozta fel a témát, mindvégig érdekes, látványos ez a kirándulás. Külön érdeme a 14 konzervgyári dolgozó vásárolt lakást és költözik ősszel új otthonba. A gyár dolgozói közül 1483 járatja a Pest megyei Hírlapot. Egyéb napilapokat 657 példányban, folyóiratokat 2382 példányban, járatnak a gyár dolgozói. Az otthoni könyvtárakban összesen 113 800 könyv van! Nagy utat kellett megtenni ahhoz, hogy a mindennapi kenyérgondokkal terhelt, legtöbbször a munkanélküliséggel küzdő családok ma már ilyen olvasottsággal rendelkezzenek. De a tudásvágyra niégin- kább jellemző a különböző iskolákban továbbtanulók száma: 11-en egyetem, főiskola, 122-en különböző technikumok, 42-en gimnázium, 82-en általános iskola, 72-en pedig különféle képesítő tanfolyam hallgatói, levelező, illetve esti oktatási formában. Ma már messze vagyunk attól az állapottól, amikor a gyárban egyetlen főiskolát, egyetemet végzett dolgozó sem volt, a technikumi oktatás meg sem kezdődött, érettségizettek még az adminisztratív dolgozók között is elvétve voltak, és a szakmunkások száma mindössze 16 volt, akik a gyár karbantartó gárdáját képezték. Akkoriban a konzervrult nyáron három-négy hóna- 1 pig a két konzervüzemben i dolgozó szezonmunkás álló- i mány. Ma a városban az ipari munkások száma i éves átlagban megközelíti a | hatezret. Joggal állapította i meg a legut.óbbi városi párt- i értekezlet, hogy a város dolgozóinak ma már nagyobb hányada dolgozik az iparban,' < mint a mezőgazdaságban. Észrevétlenül következett be ; ez a minőségi változás, mivel nem látványos iparosításról < van szó. Nagykörös a felszabadulás után egyetlen új tize- \ met sem kapott, — de a meglevő üzemek korábban elképzelhetetlen mértékben fejlődtek, A közelmúltban a konzervgyár dolgozói kérdőíveken 'adtak választ néhány kérdésre, s a válaszok alapján tanulságos megállapításokra jutunk. A megkérdezett dolgozók szánra 2532. Saját házban lakik 1387 fő < — 55 százalék. A városban jelenleg építkezők között saját erővel, az OTP segítségével, szövetkezeti akcióban hatvannégyen építkeznek a gyáriak közül. A városban építkezés alatt álló szövetkezeti lakóházban A Nagykőrösi Konzervgyár az államosításkor két telepből alakult, az egyik a Gschwindt, a másik a Weiss Manfred család magyarországi „birodalmához” tartozott. Az olcsó nyersanyag, amelyet Nagykőrös kiszolgáltatott parasztjai termeltek és az olcsó munkaerő. amely más munkaalkalom hiányában készségesen és „jutányos áron” állt rendelkezésre. késztette arra a két tőkés érdekeltséget, hogy itt telepet létesítsen. Szakembert külföldről hoztak, néhány karbantartó és üzemfenntartó lakatos kivételével az üzemek csak a tanulatlan munkaerőnek biztosítottak munkát és ha vége volt a szezonnak, a főszezonban alkalmazott 700—800 emberbö 100—ISO kivételével mindenk az utcára került. Azóta nagyot fordult az ide kereke. i Ma a konzervgyárban 250( felett vart a törzsgárda létszáma, akik részére a szocialista üzem- és iparszervezés eredményei lehetővé tették, hogt nem szezonmunkásai, hanem egész éven át dolgozói a gyár nak. Nagykörösön a felszabadít lás eiőtt összesen nem vol 500 gyári munkás, s ehhez já építenek a termelőszövetkezetekben. Az új tojóházakat ellátják korszerű berendezéssel * láncos rendszerű, önműködő etetőszalaggal, túl- folyós Katókkal, tojófészkekkel. A munkák nagy részének gépesítése folytán ezeken a baromfitenyésztő-telepeken jelentősen csökken a felhasznált kézj munkaerő aránya és a termelés önköltsége. (MTI) Mezőgazdasági termelő- ' < szövetkezeteink már nem- ' csak a „gyors pénzt hozó” ; ' pecsenyecsibe- és pecsenye- ' kacsa-nevelés iránt érdeklőd- 1 nek. Mind több a szövetkezeti tyúkfarm, ahol a nagyüzemi tojástermelésre rendez- i kednek be. a fejlesztés iite- n*iére jellemző, hogy az idén ! több mint félmilliónyi "fé- I rőheüyel. több száz tojóházat 1
