Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-30 / 151. szám
fiSI MEGYEI w*JCMap 1963. JÜNTüS 30, VASÁRNAP PÉTER-PÁL UTÁN SZAKMUNKÁS LESZ Évszázados szokás, hogy Péter-Pálkor kezdődik az aratás. Noha később tavaszodott ki az idén, későbbre tolódott a gabona fejlődése és érése, a homokosabb földeken a megyében is megkezdődött az aratás. A következő hetekben a szövetkezeti gazdák gondja a gabona — az élet — betakarítása lesz. Nagyot változott a paraszti élet az elmúlt évek alatt. Ha csak a megváltozott aratási viszonyokat vesszük, akkor is nagy a különbség a régi, a kisparaszti élet és a nagyüzemi, azaz a szövetkezeti élet között. A megyében mintegy 165 000 hold gabona vár leara- tásra és ennek többségét gépek, kombájnok és aratógépek vágják le, illetve takarítják be. Az „okos” gépekből mind több lesz. Az idén már 226 kombájn és 129 aratógép segít a szövetkezeti parasztoknak a nyári munkában, az aratásban. Kézzel — előreláthatóan — aránylag kis terület kerül le- takarításra. Ez csak akkor lesz másként, ha az időjárás közbeszólna, az eső, a szél meg- döntené a gabonát. A aratás gépesítéséből egyúttal következik, hogy e nagy és felelősségteljes munka központi alakja a kombájnos és az aratógépvezető lesz. Rajtuk kívül a gépkezelők és a gépekhez beosztottak aránylag szűk kis csoportja veszi ki részét leginkább a gabona betakarításából. Messze tehát az az idő — bár nem is olyan régen volt — amikor a falu ap- raja-nagyja a falu határában tevékenykedett heteken keresztül. A gépesítés lehetővé teszi ma már, hogy az aratással egy időben más fontos munkát is elvégezhessenek a szövetkezeti gazdák, például a növényápolást, a takarmányok betakarítását és lehetne még tovább is sorolni az időszerű tennivalókat Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy könnyű lesz az- idei aratás, azzal semmi gondja nem lesz a szövetkezeti gazdának. Valóban, ha csak a nyári munkákat leszűkítenénk a gabonabetakarításra, akkor bizony könnyebb lenne az aratás minden eddiginél. De ha a feladatokat tekintjük — azt, hogy az aratást követően néhány nap alatt minden tarlót fel kell szántani, másodnövényeket vetni, stb. —, akkor azt kell mondani, hogy az idei aratás minden eddiginél nehezebb lesz. A mezőgazdaságban a fejlődés olyan tekintetben is előrehalad, hogy mindinkább a kedvező időpontban kell elvégezni a feladatokat. A gépesítésben nagy lehetőség rejlik. Lehetőség, amiből csak akikor lesz valóság, ha azzal élnek is. A számítások szerint a — mezőgazdaságban meglepetésre mindig számolni kell, de ha számolunk vele, akkor már nem lesz meglepetés —. a szemtermést vagy annak többségét betakarítják a gépek. Akkor azonban még semmit nem jutottunk előre, ha itt már meg kell állni. Legfeljebb „dicsekedhetünk” azzal, hogy a gabonának eny- nyi, vagy annyi százalékát géppel takarítottuk be. A megye párt- és állami vezetői most azon fáradoznak, hogy ne legyen megállás, megtorpanás úgy; mint tavaly, vagy tavalyelőtt. Miről is van szó? Arról, hogy az úgynevezett kiegészítő vagy járulékos munkákat is idejében el kell végezni. Mik ezek? A gabona gyors elszállítása, szárítása, raktározása, a kévék keresztbe rakása, a kombájnszalma kazalozása stb. Ha ezeket a munkákat gyorsan el akarják végezni a termelőszövetkezetekben — és ez az előnyös —, akkor bizony a termelőszövetkezeti gazdáknak is ki kell menniük a gabonatáblákra, be kell segíteniük a munkába. A járulékos munkák elhanyagolása meghiúsít minde-n célszerű, okos törekvést, amely arra irányul, hogy gyorsan felszántsuk a tarlót, arra, hogy jövőre a tarlóhántás előnyeit is felhasználva, minél jobb legyen a termés. Az anyagi ösztönzés módszereinek széles skálája nyújt lehetőséget arra, hogy a kom- bájnosok, aratógépvezetők, gépkezelők, kisegítők, de a szem és szalma betakarításánál is részt vevők lelkiismeretesen, jókedvvel végezzék munkájukat. A kombajnosok premizálhatók aszerint, hogy milyen alacsony tarlót hagynak. Jutalmazhatja őket a termelőszövetkezet azért is, ha gyorsan, szemveszteség nélkül takarítják be a termést. A betakarításban részt vevők ic juthatnak természetbeni jövedelemhez — magyarán gabonához —, ha lelkiismeretesen és jól dolgoznak. Nagy lehetőségek vannak a termelőszövetkezeti vezetők kezében az anyagi önztönzést illetően. Az elmúlt esztendőben már sok termelőszövetkezetben jutalmazták a tagokat gyors és lelkiismeretes munkájukért. Az idén még inkább élni kell ezzel a lehetőséggel. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy az elvégzett munkával ne legyen arányban a jutalom. Ellenkezőleg. He- lysebb jutalmazási feltételeket kell kidolgozni. Az, hogy élni kell a lehetőséggel, azt jelenti, hogy a betakarítás munkájánál minél szélesebb körben kell alkalmazni a munka szerinti jutalmazást, s béA varázsszer: az anyagi ösztönzés Rosszul sáfárkodtak a közös vagyonnal, visszaéltek a tagok bizalmával, ügyüket éppen most tárgyalja a bíróság. A bugyi Tessedik Sámuel Tsz gazdáit most már nem isany- nyira a volt vezetők bűnös tevékenysége foglalkozta'ja, mint inkább a kérdés: hogyan tud az új vezetés megbirkózni a múlt örökségével terhelt nehéz feladatokkal, sikerül-e a szövetkezet „szekerét” kihúzni a kátyúból. Tulajdonképpen én is ezekre a kérdésekre kutatom a választ, miközben az új elnök, Szatmári Gyula katonásan pergő szavait hallgatom a szövetkezet félévi közgyűlésén. Kritikus helyzetben vette át az elnök, meg a főkönyvelő is a múlt év elején az irányítás felelősségteljes posztjait. Közel kétmilliós mérleghiány, szervezetlenség, zilált munka- fegyelem, rossz hangulat tetézte az aszály kártételeit. A szövetkezet azonban nem maradt magára, az állam anyagilag is támogatta a kibontakozást. így aztán a vezetők és tagok összefogása eredményeként sikerült már az első évben rendet teremteni. 1962-ben a korábbi esztendők ötszörösére növekedett az árutermelés, megszilárdult a munkafegyelem, a kilátásta- lanságot felváltotta a munkakedv. Mindezt nem valamiféle varázsszerrel sikerült elérni a szövetkezet új vezetőinek, hanem az anyagi érdekeltség jó módszereivel. Tavaly a tsz-ek között kibontakozott árutermelési versenyben — a gyönge szövetkezetek kategóriájában — a Tessedik Sámuel Tsz megszerezte a megyei harmadik helyet. Kedvező előjelekkel, bizakodással kezdtek a munkához még a mostoha, árvizes tél ellenére is a szövetkezet gazdái a tavaszon. Két és fél hónap munkáját egy hónap alatt elvégezték. A vezetőség most sem tévesztette szem elől az anyagi ösztönzés fontosságát. Eredményességi munkaegységrendszerben dolgoznak a növénytermesztők, s a családtagok is részt vesznek a munkában. Mint a közgyűlési beszámolóból is kiderül, a tagok áldozatos munkájának már érik a gyümölcse. Több terményféleségből a tervezettnél többet takarítottak be, például lucernából 1100 mázsa helyett már az első kaszálás biztosította a télre elegendő 1450 mázsát. Szépek a kaszásnövények, a korai burgonya, amiből holdanként csak 40 mázsára számítottak, 60—70 mázsát is megterem. Eredetileg 40 vagon újburgonyát szándékozott a szövetkezet áruértékesítésre termelni, most úgy néz ki, hogy ezt még 20 vagonnal meg is tudja toldani. Sokat jelent a termelőszövetkezetnek az öntözés kiterjesztése, közel 400 holdon öntözik már a különböző növényeket, a szövetkezet három saját és a vízhasznosítási társulat egy kölcsön öntözőbererdezésével. Szatmári Gyula fiatal, de határozott elnök. Ha miunkáMegjött o munkakedv — Segítség a háztaj/nck \ Új vezetés, jó eredmények — Egy lépés előre ró! van szó, nem ismer tréfát. Talán, ezért is kedvelik úgy a munksszerető tagok. Elve: megkövetelni a munkát, de ugyanakkor messzemenően biztosítani a tagok jogait. Hosszasan lehetne sorolni, hogy a bugyi Tessedik Sámuel Tsz-ben milyen támogatást kapnak a háztáji gazdaságok. A vezetőség abból az elgondolásból indult ki, hogy az áruértékesítést nemcsak a közös, hanem a háztáji is elő tudja segíteni. A tavasszal nem rendelkeztek a tagok elegendő vetőburgonyával, a szövetkezet 53 mázsa vetőgumót bocsátott rendelkezésükre. Ugyanígy hibridkukoricával is ellátta a tsz a háztáji kukorica termesztőket. Előlegezték a vetőmagot, amit majd csak ősszel, a termény betakarítása után kell visszaadni. Az állattartó gazdák mindegyike 100 négyszögöl lucernát kapott, emellett a réteken kaszálót. Nemrégiben 74 választási malacot osztottak szét a sertést hizlalni szándékozók között. Tovább lehetne még sorolná, mikor és milyen segítségben részesülnek a munkáiban rendszeresen, részt vevő szövetkezeti gazdák. Ezekben a napokban a bugyi Tessedik Sámuel Termelőszövetkezetben is az aratás gyors és szemveszteség nélküli elvégzésére összpontosítják az erőt. Négyszáz hold kenyér- és takarmánygabonát kell hárítaniuk. Megtették a előkészületeket, már szükséges napokban már hozzákezde- J nek a kombájnok az árpa J aratáséhoz. ? í A bugyi Tessedik Sámuel y Termelőszövetkezetben a tagok jó munkája a biztosíték arra, hogy ebben az évben a fejlődés útján ismét tovább lépnek egyet. — sp — J------------------- t Szarnék Ilona a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet baromfigondozója. A másodéves mezőgadasági tanuló szorgalmasan sajátítja el a baromfitenyésztés módszereit. A tanulmányi idő alatt szép jövedelme is van. A tsz-ben rajta kívül többen is leszerződtek mezőgazdasági tanulónak Kedvezőbb feltételek az állatnevelési és hizlalás! szerződéseknél Felemelték a tenyészszarvasmarhák és a tej felvásárlási árát Egész évre kapnak „tejkorpát" a háztáji gazdaságok A Minisztertanács legutóbbi ülésén az élelmezésügyi miniszter és az Országos Árhivatal elnökének előterjesztése alapján határozatban szabályozta a sertés- és a szarvas- marha nevelési és hizlalási akció feltételeit. A Miniszter- tanács a jövő évi állatnevelési és hizlalási szerződések feltételeit úgy állapította meg, hogy azok az eddiginél hatékonyabban járuljanak hozzá az árutermelés növeléséhez mind a közös mind pedig a háztáji gazdaságokban. Legfőbb cél az, hogy az állat- állomány — ezen belül különösen a koca- és tehénállomány — mennyiségileg és minőségileg javuljon. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére, elsősorban a tehénállomány növelésére már ez év tavaszán is több intézkedés történt: július elsejével most újabb kedvezményeket léptetnek életbe. Felemelték a tenyészmarhák árát, s magasabban állapították meg a tej felvásárlási alapárát is. Egész évre kiterjesztették a tej értékesítése után a háztáji gazdaságoknak járó úgynevezett tejkorpajuttatást. A ta- karmányjuttatás feltételeit ugyancsak kedvezőbben állapították meg: a különböző szerződéses akciók során az állam 70—400 kiló abraktakarmányt ad a szerződő termelőknek. Az új kormányhatározat ezenkívül még a következő kedvezményekkel segíti elő az állattartást: KI A FELELŐS? Egy sertésfíaztató és hizlalda rövid, de befejezetlen története A Dánszenmiklósi Állami Gazdaság, felettes szervének, a Pest—Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának egyetértésével és jóváhagyásával az idei tervévben vállalta, hogy ezer malaccal többet nevel. összesen négyezer tenyész- és hízósüldőt ad a népgazdaságnak. Ennek érdekében kétszázas létszámú kocaállományát háromszázra emelte és hogy a nagy szaporulatot el tudja helyezni beruházást kért még idejében. Az engedély meg is érkezett egy 34-es fiaztató és egy 600 férőhelyes, süldőszállásnak is alkalmas, hizlalda építésére. A Földművelésügyi Minisztériumtól, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságától a típustervek is megérkeztek, s a gazdaság saját építőbrigádja még kora tavasszal megkezdte az építmények alapozását, majd felhúzta a falakat. Mindennek előtte azonban, az igazgató szerződést kötött a fiaztató és a hizlalda tető- szerkezeteinek terv szerinti kivitelezésére az Állami Gazdaságok Szerkő és Vállalatával június 30. illetve július 30-i határidőkkel. Úgy látszott, rendben is halad minden: meglesz a férőhely a június—augusztusban fialó 290 Vemhes koca és a várható 2400 malac számára. Úgy látszott... egészen június elejéig. Mert akkor kiderült, hogy az állami gazdaságok monori építőanyagtelepe nem tud adni a fiaztató befejezéséhez nádpallót, ablakot, síkpalát, így a tervtől eltérően és késedelemmel, a gazdaság brigádja kénytelen házilag tetőt emelni. Ideiglenesen, méregdrágán, fából. De nem kezdődött meg a 600-as hizlalda tetőszerkezetének építése sem. Nem is kezdődhetett, mert június 3-i dátummal levél érkezett Dán- szentmiklósra, amelyben a szerelővállalat szó szerint ezeket közölte: „A hizlalda vas- szerkezeti munkáinak szállításával kapcsolatban akadályközlést jelentünk be, tekintettel arra, hogy az FM Mező- gazdasági Tervező Vállalata által rendelkezésre bocsátott tervek alapján, az Építésügyi Minisztérium a vasszerkezeti munkák kivitelezését megtiltotta és utasítást adott az Tnartervnek a tervek átdolgozására”. Elképzelhető, milyen izgalmat, keserűséget és mondjuk meg őszintén — tehetetlen dühöt váltott ki ez a közlés a gazdaságban. Mi lesz a szaporulattal? Hogyan, s hová helyezzék el a malacokat? — ettől fő a feje hetek óta az igazgatónak. a főállatenyésztőnek, az állatorvosnak. Kelemen György igazgató válaszlevelet írt, s ebben a felelősséget áthárította az Állami Gazdaságok Szerelő- és Segédipari Vállalatára, amely — ahogy az elmúlt évek tapasztalatai mutatják —, nemcsak most, de máskor sem tartja be a szerződésekben vállalat határidőket. Ez esetben azonban, véleményünk szerint, nem ők a felelősek, bár a már azóta elkészült, módosított tervek alapján, ha kicsit megerőltetnék magukat, a süldőszállás, illetve hizlalda tetőszerkezetének építését a másodszor megjelölt szeptember 30-i határidőnél hamarabb befejezhetnék. Joggal felvetődik azonban a kérdés: ha a kivitelező vállalat nem. akkor kik a felelősek? Ennek megállapítására nem ártana, ha az illetékesek betekintenének a tervezők, s ezen túlmenően, a tervek megvalósítását engedélyezek mun- kájába, Hetesi Ferenc Pál A nagyüzemi felár elnyerése céljából eddig a termelőszövetkezeteknek az volt az érdekük, hogy a hízóba fogott állatokat tovább tartsák, még abban az esetben is, ha takarmányozásuk már nem volt gazdaságos. A most életbe lépett intézkedések változtatnak ezen a helyzeten: azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek ugyanis1, amelyek egy naptári negyedéven belül tíz vágómarhát adnak át a felvásárló szerveknek, kilónként egy forint nagyüzemi felárat kapnak. A 20, vagy ennél több átadott hízottsertés után a felár 2 forint. További kedvezmény, hogy a nagyüzemi felárat ezentúl a vágómarhák teljes súlya után és a másodosztályú minőségű állatokért is ki kell fizetni. Az eddigi szerződési rendszer .az úgynevezett faggyús hús termelésére ösztönözte a termelőket. A kormányhatározat értelmében most a felnőtt korú szarvasmarháknál megszüntetik az úgynevezett extrém-minőségi kategóriát és az erre megállapított magasabb árat is. A jobb minőségű hústermelést azzal is elősegítik, hogy az első- és másodosztályú tehenek, üszők és bikák árát az ökör és a tinó árával azonosan állapítják meg. Kiselejtezett tehenekre ezentúl általában csak az állami gazdaságokkal és a termelő- szövetkezetekkel kötnek szerződést. A háztáji és az egyéni gazdaságokkal csak abban az esetben, ha azok az államnak eladott kiselejtezett tehenük helyett üszőt állítanak tenyésztésbe. Az üszőket tenyésztésbe állító gazdaságok az értékesített selejttehenek szabad fel- vásárlási árán felül kilónként 3 forint üszőbe állítási prémiumot kapnak. A háztáji gazdaságoknak lehetővé teszik egyúttal azt. hogy az eddiginél kedvezőbb áron vásárolhassanak üszőt az Állatforgalmi Vállalattól. A háztáji és egyéni gazdaságok a süldőneveíési akció keretében az eddigi 50 kiló helyett 80 kiló takarmányt kapnak. A Minisztertanács határozata értelmében, a szerződéskötéseket július elsején kezdik me?, az új feltételek szerint. (MTI) rezést. Be kell vonni azokat g is, akiken különösen nagy- í mértékben múlik, hogy a ga- J bonabetakarítás nagy munka- J , ját idejében elvégezzék. Na- J | gyón helyes az a gyakorlat, J 1 amely szerint érdekeltté te-í ] szik a kombájszalma-lehúzó- j kát abban, hogy minél gyor- J sabban takarítsák be a szál- J mát. Enélkül ugyanis hiába J vágta le és csépelte el aj kombájn idejében a gabonát, J a tarlóhántásra vagy a nyári í j mélyszántásra nem kerülhet^ sor. A termelőszövetkezeti ve- í zetők szervezzék önállóan, a J helyi körülményeknek megfe- | lelően az aratás, betakarítás« nagy munkáját. Mihók Sándor í ____________ i
