Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-28 / 149. szám

1963. JUNIUS 28. PÉNTEK fiwr ßiEcra cJUivlap Baskírjában jártunk BÁCSKAI LÁSZLÓ ÉS GÁBOR VIKTOR RIPORTSOROZATA — Asegesz tamle bulszön Ufa! Ez képletesen annyit jelent, hogy jó étvágyat városunk­hoz. Vagyis nézzetek, figyel­jétek ti kedves magyar ven­dégek Ufát, a gyönyörű baskír fővárost. Ufa különleges szerepet tölt be a szovjet történelemben. Ide a németek nem jutottak el a második világháború ide­jén. Következésképpen az egyik legfontosabb centruma volt a „Nagy Földnek”, vagyis a hátországnak. Baku eleste után innen táplálták a szovjet hadsereget a legdöntőbb hábo­rús eszközzel: az olajjal. Fé­lig tréfásan még ma is mond­ják: — amikor még második HÁROM GYÉMÁNT EGY FALUBAN Az Ufa szivében levő Nyugdíjasak parkja hagynak, s megverni őket szinte bűnnek számít. Az öregeket nagy tisztelet E nagy megbecsülés érdekes és kézzelfogható jele a város szívében létesített Nyugdíjasok parkja. Harminc-negyven esztendeje itt cserélik ki gondolataikat, ] véleményüket a világról, sa- j ját sorsukról az Öregek. Szív- bemarkolóan kedves látvány... j Hogyan beszélnek Baskíriá­ban? Ezt a kérdést sokszor j tették fel nekünk már itthon.! A baskírok és a tatárok (szá- I műk Baskíriában mintegy 1 millió) az orosz mellett saját nyelvükön tanulnak az isko­lákban, s igen jelentős baskír, tatár nyelvű irodalom van. Két napilap is megjelenik eze­ken a nyelveken. A rádió na­ponta több órás műsort sugá­roz a nemzetiségek nyelvén. A lágy, inkább az olaszra em­lékeztető baskír népzenével j alig tudtunk betelni. Az új Ufa egyik szép részlete 28-án, pénteken délután rendkívüli televízióadás 13.55 és 17-30 óra között hely­színi közvetítés Berlinből, Hruscsov elvtárs érkezéséről, a Rathausban teendő látogatása sáról és az azt kővető város­nézésről. A tanító néni harmincnyolc - esztendőn at nevelte a gyerekeket, már nem tanít. Éspedig ép­pen huszonegy éve. A diós­éi iskolába 1919-ben került Süldő Mária, s három év múl­va itt ment férjhez a község jegyzőjéhez. Most annak a ne­vét viseli, úgy hívják, özvegy Herbst Mihályné. — A házamtól már csak a tanácsházáig megyek, odáig is csak ritkán és szép időben. Eljárt az idő, nyolcvan éves vagyok. Pontosan hatvan évvel ez­előtt képesítőzött az egri An­golkisasszonyok tanítóképez- déjében. Bgyesegyedül él. — Az uram özvegy ember volt, van egy mostohalányom, de disszidált Angliába, szeret­ne szegény hazajönni... — só­hajt és szomorú. A hangja fiatalos, az arcán nincs barázda, a szeme csillo­gása sem tört meg. Nem lát­szik rajta a kora. — Most tudom már, mit jelent: „az idő súlya” — mond­ja panaszosain. Enyhén meg­vajaz egy kis szeletke kenye­ret. A keze, amivel oiy biz­tonsággal rajzolt betűket a táblára, bizony kicsit már resz- keteg. A tanító bácsi. azaz igazga­■ i tó úr las­sú mozgású, de mosolygó arcú és életvidám. A tré­fát is szereti. Tiltakozik, még nincsen nyolcvan éves, csak augusztus 24-én tölti be. Kék Géza, írták rá a nevét a győri tanítóképzőben 1903 jú­niusában cirkalmas betűkkel az oklevelére. Az év szeptem­berében pedig a diósdi római katolikus népiskolában már írni-olvasni, meg a kis egy­szeregyre oktatta az elsősöket, egyéb, magasabb tudományok­ra a másodikosokat. Egy idő­ben és egy tanteremben per­sze. Ezalatt a III—VI. osztályt a másik tanító tanította a má­sik teremben. — De nem sokáig marad­tam felekezeti tanító — mesé­li mosolyogva. — Hat év múl­tán azt mondtam az akkori jegyzönfek,--fizesse a két taní­tót a község, legyen községi az iskola. összefogtunk a jegyzővel, így is lett. Egy év­vel később, 1910-ben pedig azt mondtam a jegyzőnek, miért a község, fizesse az ál­lam a tanítókat, ajánljuk fel az államnak az iskolát. Az állam ajánlatunkat elfogadta. A diósdi iskolát nem akkor kellett, amikor a többit álla­mosítani, azt én- már — fél századdal előbb elvégeztem. Aztán 1911-től kezdve igaz­gatója lett az iskolának és 1943-ba.n, miután kerek négy évtizeden át szünet nélkül ta­nította a diósdi gyerekeket, nyugdíjba vonult. — Mi vitte a tanítói pályá­ra? — Tanító volt az apám is Már csak a tanácsházáig járok.., Sárbogárdon. Aztán, hogy nyugdíjas lett, ideköltözött egyetlen fiához. Itt is halt meg 51-ben Diósdon, 91 éves korában. Az óvó néni Manciu Szil­---------------—. via, nem hat­van éve, már 1900-ban szerez­te diplomáját Sepsiszentgyör- gyön. Árva lány volt, a nagy­anyja nevelte. Hat éves korá­ban halt meg az édesanyja. Apja pedig bánatában ott­hagyta Besicabányát, a vas­gyárat, ahol dolgozott, meg a két kislányát is és elment Amerikába. Többé nem lát­ták egymást. f érjhez ment a diósdi tanító­hoz, Kék Gézához. Ennek most már 56 éve. — És még most sem akar el­válni tőlem — nevet boldogan Géza bácsi. Van e,ry lányuk, nevelt­---------gyerek. Szilvi né­ni gyermek ágyba n elhunyt, ugyancsak óvónő húga hagyta rájuk. Örökbefogadták és óvó­nőt neveltek belőle. Nagyté­ténybe került, ott is ment férj­hez. Ez év őszén vonul nyu­galomba. Mór nagymama. — Sok évtizeden keresztül vajon hány gyereket neveltek ketten, itt Diósdon? — Pontosan nem tudom, de annyi biztos, több gyereket, mint ahány lakosa ma Diósá­nak van. Éppen a napokban számolgattam. Évente átlag harminchat új óvodást véve 1905-től 1933-ig, amíg a felesé­gem működött, mintegy ezer­kétszáz jön ki, s alapul véve átlag évente harminc első osz­tályost, akik aztán valamelyik osztályban a kezem alá kerül­tek, negyven éven át ezer­négyszáz az eredmény. A köz­ség lakosainak száma pedig most sem lehet sokkal több kétezerkétszáznál. — Hetven gyerek is volt egyszerre az óvodában, óvónő pedig egyedül csak én, s mel­lettem egy szál dajka, — be­szél a régi időkről Szilvi néni, de nem úgy ám. mintha most utólag az altkori sok munkát panaszolná. — Mire vitték a tanítvá­nyok? — Hát egyből sem lett mi­niszter. de közülük a csap­ágygyárban több is vitte vala­mire, és az sem kis dolog. Szép előhaladást tettek a fiúk — állapítja meg jogos elégté­tellel Géza bácsi. — A lányok? Oh. abban az időben nem volt. divat tanít­tatni őket. Most meg mind gimnáziumba, technikumba jár — helyesli az új módit Szilvi néni, aki már a század első évében kapott diplomát. Tán illetlenség, hiszen iga­A lakótelepek adata. Heti 2— rendbentartása. csinosítása a fiatalok fel- 3 társadalmi munkaórát szívesen vállalnak veszi körül. Kizárt dolog, hogy idős asszony, férfi álljon a villamoson, autóbuszon, mi­közben fiatalnak ülőhelye van. Ősszel országos felnőttoktatási konferenciát rendeznek A Pedagógusok Szakszerve­zetének központi vezetősége — a SZOT-tal és a Művelődés- ügyi Minisztériummal — ez év őszén országos felnőttoktatási konferenciát rendez. A tanács­kozás, amelyen a felnőttokta­tás tovább fejlesztésének el­méleti kérdéseivel foglalkoz­nak, arra is hivatott, hogy se ­gítse és gyorsítsa az eddigi jó tapasztalatok és hasznos mód­szerek széleskörű elterjeszté­sét. A tanácskozáson elhangzó javaslatok előreláthatólag ér­tékes segítséget jelentenek majd a felnőttoktatás re­formjának végrehajtásában és hozzájárulnak a dolgozók is­koláiban az oktató-nevelő munka javításához. A konferencián négy referá­tumot vitatnak meg, amelye­ket elméleti és gyakorlati szakemberekből álló munka- közösségek készítenek elő. A tanácskozáson sok külföldi pe­dagógus is részt vesz. A Pedagógusok Szakszerve­zete az Országos Pedagógiai Intézettel közösen ősztől folyóiratot is indít, a dolgozók iskoláiban működő pedagó­gusok munkájának támogatá­sára. (MTI) A régi időkről beszél Szilvi néni és Géza bácsi Egy torontáli kis falu óvo­dájában játszott, énekelt a kicsinyekkel öt évig a fiatal óvó néni, aztán 1905-ben he­lyet cserélt az akkori diósdi óvónővel. Két évvel utóbb megrendelésére, ebből a na gyón fontos gyártmányból. Több mint háromszáz em bér végzi könnyűnek egyál­talán nem mondható nap munkáját a gyárban. Hozzá­értésüket, rátermettségüket bizonyítja, hogy munkájuk minden igénynek száz szá­zalékig megfelel. Még arra is futotta erejükből, hogy megújították a korábban gömb alakra gyártott tornyo­kat, s az új, hengeres ki­vitelű víztárolók darabon­ként körülbelül 25 ezer fo­rinttal olcsóbban készülnek el, mint elődeik, annak ide­jén. NEM VÉLETLEN, hogy a Maglódi Gépgyár kollektí­vája egyre inkább magára vonja a felsőbb irányító szer­vek érdeklődését. Megszem­lélték már az üzemet a megyei tanács vezetői, és segítették is. Pénzt bocsá­tottak a Maglódi Gépgyár rendelkezésére, s ebből új férfi- és női öltöző, fürdő épült. Uj ebédlőjük is kész már, ez egyúttal kultúrterem is lesz. Legutóbb Igaz Sándor, a Könnyűipari Minisztérium helyiipari főosztályának ve­zetője és Vigyázó Ferenc minisztériumi osztályvezető látogatott el a gyárba. Vé­gignézték a termelési folyama­tokat, majd tanácskoztak az üzem vezetőivel. A látogatás nyomán olyan megállapodás született, hogy a gyár szakemberei elkészítik fej­lesztési tervüket, amelyben figyelembe veszik a techno­lógiai folyamatok ésszerű csoportosítását, ezzel bizto­sítva a korszerű sorozatgyár­tást. A minisztériumi veze­tők hangsúlyozták, hogy a toldozgató fejlesztés helyett a komplex megoldásokat kell választani, mert csak így térül meg gyorsan a fej­lesztésre fordított pénz, és a gyártást is csak ezzel a A víztorony-gyár VIZ! VIZ! VIZ! — nap­jaink egyik legsürgetőbb kö­vetelése. A fejlődés hozta magával, hogy ma már nemcsak az ivóvízről van szó, hanem az öntözésről, s az állattenyésztés vízigényé­nek kielégítéséről is. Az ipari vízellátás sem isme- ; rétién fogalom. Szaporodó, gyarapodó ipari és mező- gazdasági üzemeink is sok vizet igényelnek. Az ország anyagi erőihez mérten jelentős helyet fog­lal el terveinkben ennek az igénynek a kielégítése. Mély- | fúrású kutak százai készül- ; nek évről évre. Szivattyú- í telepeik, vízvezeték-hálózatok i egyre több fogyasztóhoz jut- j tátják el a minden követel- : menynek megfelelő vizet. | Jelentős missziót teljesít ; ebben a nagyszabású, orszá- igos munkában egyik tanácsi • vállalatunk, a Maglódi Gép- : gyár. ötven köbméterein : alul, itt készülnek a már ; országszerte ismert Ihidrogló- ; buszok, magyarul: fémből : készült víztornyok. Az idén : százat készítenek el, zömé- ' ben mezőgazdasági üzemeik fővárosa voltunk nagy ha­zánknak ... Nagy-nagy büszkeséggel, szeretettel emlékeznek meg arról a tevékenységről, melyet Lenin és felesége Krupszkaja fejtett ki Ufában. Lenin 14 hó­napos pétervári börtön után Ufába érkezett és egy hónapot itt élt együtt hitvesével. Ez 1900-ban történt. És ez az egyetlen hónap is feljegyez olyan nagy fontosságú ese­ményt, mint az Iszkra című első pártlap kiadását, amit Le­iin javaslatára Ufában határoz­tak el. Ufát, akár olajvárosnak is lehet nevezni. Innen biztosít­ják a Szovjetunió egész olaj- termelésének mintegy 20 szá­zalékát. Érthető, hogv az olaj­munkások és családtagjaik nagy becsben állnak. Kerese­tük "is igen jó, jóval felette van a 100—120 új rubelnek. Ehhez azt is hozzá kell szá­mítani, hogy a Szovjetunió­ban úgy a lakbér, mint az ösz- szes többi szolgáltatás rend­kívül olcsó. Két dolog külön is megra­gadta a figyelmünket. A gye­rekekkel és az öregekkel való bánásmód. A gyereknevelés jellemzője a rendkívüli szere­tet. a velük való nagyfokú tö­rődés. Jó dolguk van a baskír fiúcskáknak, lányocskáknak. Ügyszólván mindent rájuk zán nem fiatalok, mégis az egészségük után érdeklődünk. — A télen tüdőgyulladás vert le a lábamról, azóta sem jöttem magamhoz — válaszol Szilvi néni. Bizony, életében először kórházban volt. Géza bácsi pedig ezt mondja: — Jómagam most sem na­gyon panaszkod'hatom. Jól al­szom, jó az étvágyam, a vér­nyomásom is csak 160. de a lábam, az már nehezen mo­zog. Elnehezült lábuk miatt ma--------------------------- hármuk k özül egy sem jön Pestre, pe­dig nagyon hivatalosak. Diósd három nyugdíjas, 80 esztendős pedagógusa nem vesz részt az ünnepségen, nem lesz ott, amikor a többi hatvan éve diplomát szerzett érdemes pe­dagógusnak átnyújtják a gyé­mánt oklevelet. Azért valamelyik nap oda­kerül Diósdra a három gyé- mántos pedagógus kitünteté­se, a község pedig megünnep- li őket. Készül már rá a falu apraja-nagyja. Hiszen, aki tősgyökeres diósdi a régi is­kolások közül még megérte a mai napot, több-kevesebb is­kolaéven át mindet ez a há­rom öregember nevelte. — A régi tanítványok ér­deklődnek utánunk, egyik-má­sik néha be is néz hozzánk — szól Szilvi néni. S Géza bácsi: — Oh, hálásak a régi gyere­kek! Szokoly Endre módszerrel lehet modemi- : zálni. i A látogatók elismeréssel i nyilatkoztak a Maglódi Gép-; gyár más termékeiről is. j Különösen megragadta figyel-; műket a jugoszláviai meg-j rendelésre gyártott két ka-; vicsmosó gép, amelynek | gyártását másutt nem vál- \ lalták. í A napokban az Országos; Vízügyi Főigazgatóság illeté-i kés vezetői is jelezték, hogy; meg kívánják tekinteni a: Maglódi Gépgyárat, ugyanis: a helyszínen akarnak meg-; győződni a gyár fejleszt é-; sének szükségességéről és le-; hetőségeiről. MÄR EZEK a látogatások í is újabb ösztönzést adtak: a maglódiak munkájának. Biz-: tosak benne, ha már fel-: figyeltek a munkájukra, és: az országos igény is egyre nő: a h idroglóbus zokból. előbb-: utóbb megtörténik ennek a; jobb sorsra érdemes üzem- < nek a fejlesztése, és akkor \ — talán már az idei télen —; nem a szabadban keli szerel-j niük a víztornyokat. F. I. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom