Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-28 / 149. szám

re*r NECnt g^irfap 1563. JÜNIUS 38, PÉNTEK FÉRFIAKNAK TILOS... A PEST MEGYEI PETŐFI SZÍNPAD BEMUTATÓJA Á Petőfi Színpad is mű­sorra tűzte Gyárfás Miklós már ismert, és sikert aratott új vígjátékát, a Férfiaknak tilos.., című komédiát, ko­rábbi címén: Kisasszonyok a magasban. A darab könnyed, vidám, fordulatos, tele gondo­san átcsiszolt helyzet- és jel­lemkomikummal. Kicsit hihe­tetlen ugyan, hogy még ma is vannak ilyen befőttesüvegben élő emberek, de miután a bu­dai Várról van szó, s ott is órás kisasszonyokról, hajlan­dók vagyunk hitelt adni a tör­ténetnek annál is inkább, mert mulattató, igazán jó, a szó valódi értelmében vett vígjáték. Az író nem tűz ma- í ga elé eget-földet megrázó * célt, nem akar különösképpen t „agitálná”, „nevelni”, ugyan­t akkor a vígjáték eszközeivel finoman mégis jelzi, hogy itt társadalmi szemlélet és élet­mód változik meg a szerelmi bonyodalmak kapcsán. Pár szót a tartalomról: négy kisasszony lakik fent a Vár­partnere akad a két fiatalabb vénkisasszonynak is egy rend- dőrőrmester és egy tűzoltó személyében, akik a darab második felében . szervesen kapcsolódnak az események­be. A nPZŐ általában nem keres logikát a vígjátékban, külö­nösen akkor, ha jól szórako­zik. Egy ^lényeges ellentmon­dásnak tűnő kérdést azonban szóvá kell tennünk, mert a je­lek szerint a darab rendezői koncepciója is ezért hibáztat­ható. Miről van szó? Udvaros Béla, a Kecskeméti Katona József Színház rendezője, aki vendégként rendezte a dara­bot, jó munkát végzett, az egész előadást jól kézben tar­totta, élénk ütemet diktált, s sikerült „kollektív játék”-ot produkálnia, amihez termé­szetesen már a négy női sze­replő is hozzájárult. Azonban dr. Kovács Pál sportorvos sze­repének értelmezéséről lehet­ne vitatkozni. S ez az a pont, Kollár Lívia és Vörös Tibor j ban, a darabból ítélve maszek {órások. Három közülük már l jócskán benne a korban, s a I pártában. A negyedik frissen ' érettségizett kis fruska aki megismerkedve egy sportor­vossal, fellázad a férfi nélküli élet, a férfigyűlölet, a begubó- zás ellen. Ebédre hívja az or­vost, akit legidősebb nővére, a diktátort hajlamú családfő ki akar dobni, mentve ezzel hú­gát és egyben életformájukat. A fiatalok azonban győznek, s amelyről, beszélnünk kell, s itt jelentkezik a logikai csú­szás. Miért őrzi a legidősebb testvér, Zsófia olyan kétségbe­esetten életformájukat, miért védi magukat a férfiaktól? Azért, mert mind a hárman megjárták a szélhámosokkal. Csalódtak a férfiakban, mert nekik, talán az élet kellő is­merete hiányában, olyanok jutottak, akik haszonlesésből, gazemberségből közeledtek. Dr. Kovács azt mondja, s KÖNYVESPOLC Nguyen Cong tloan : A TISZTELETRE MÉLTÓ MEGYEFŐNÖK PAPUCSA A kitűnő vietnami prózaíró tizennyolc érdekes, válogatott novelláját tartalmazza a kis kötet. Nguyen Cong Hoan — ahogy a fordító utószava is jelzi — a modern vietnami realista próza megalapítója és legnagyobb élő mestere. Ma­gyar nyelven most először je­lennek meg írásai, s ezekből az írásokból az olvasó hű ké­pet nyer a régi és mai Viet­namról, az ottani emberek ér­zelmi világáról, vágyairól, re­ményeiről, szenvedéseiről. S ezekből az írásokból kiderül, hogy a Közép-Európában élő emberek szemében egzotikus Kelet nem is egzotikus, az emberek ott is olyanok, mint itt, legfeljebb még többet szenvedtek, még nagyobb megalázás érte őket uraiktól, mint minket ért, míg meg nem tanultuk, hogy milyen a feudális és kapitalista urak nélküli élet. A kitűnő író no­vellái kétségtelenül világiro­dalmi rangúak, s plasztikusan, hűen megrajzolt jellemei, hő­sei egyenrangúak a világ bár­mely országának bármely irodalmi hőseivel, szereplői­vel. Egzotikum nélkül, meg­különböztetések nélkül. Hő­seit, pozitív figuráit hozzánk közel állónak érezzük, s sor­suk nem közömbös számunk­ra sem. S ez jelenti ezeknek a novelláknak nagyszerűségét, ezért szolgálja ez a kötet a népek közeledésének nemes célkitűzését. S mindezen túl történetei eredetiek, az életet alaposan ismerő, s az életet élő ember, író történetei, le­bilincselnek, érdekesek. Az ol­vasó azzal a jó érzéssel csuk­ja be a kötetet az utolsó sorok­hoz érve, hogy gazdagabb lett néhány maradandó élmény­nyel. A kitűnő fordítás Balás.- sy László munkája. Az érde­kes és fvnom művű borító Vincze Lajos alkotása. (Euró­pa Könyvkiadó.) (tm) igyekszik is őket meggyőzni, hogy néhány szélhámos még nem az egész férfitársadalom, s annak a néhány csirkefogó­nak a tettei alapján nem le­het, nem szabad minden fér­fit elítélni, mert vannak más­milyenek is. Igen, de hol? A darabban ugyanis dr. Kovács úgy jelenik meg, mint egy akadályokat nem ismerő, ma­gabiztos, gátlástalan, hódító szépfiú. Egy kis túlzással azt mondhatnánk, hogy pont olyan figuraként tör be a lá­nyok erődjébe, mint akitől csakugyan tartani kell, mint akitől egy naiv, fiatal kislányt csakugyan meg kell védeni. A sportorvost Vörös Tibor alakítja nagy játékkedvvel, nagy temperamentummal, de véleményünk szerint ezzel a téves rendezői vagy mond­hatnánk szerzői értelmezés­sel. Konkrétan jelzi ezt a felfogást a túlzottan feszte­len mozgáson, széles gesztu­sokon kívül néhány olyan momentum, mint felülés az asztalra, a szabadkozás nél­küli rágyújtás, a zavar nél­küli, gyakorlottnak tűnő pi- maszlkodás a kétségtelenül ugyancsak pimaszul, sértően, közönségesen viselkedő Zsó­fiával, slki mégiscsak család­fő, aki mégiscsak saját há­zában van. s azt ültet asz­talához, akit akar, s azt dob ki, akit akar. Dr. Ko­vács hitelesebb lenne az őszinte szerelmes szerepében, ha félszegebb, szerényebb vol­na. Mert végeredményben neki elsősorban nem a pi­maszság hozza meg a győ­zelmet, hanem a rendíthe­tetlen szerelem, de még inr kább a család fegyelmének megbomlása, Júlia lázadása révén.. Persze, ez felfogás kérdése, érzés dolga. Zsófiát, a legidősebb lányt Galambos Gabi alakítja, s helyenként drámai hőst for-, mái Zsófiából, ami — sze­rintünk — szöges ellentétben áll a darab egész légkörével, kifigurázó szellemével. Emel­lett azonban bámulatos ener­giával és temperamentummal mddvégig . középpontban ma­rad, uralja a színpadot, a család diktátorához illően. Külön elismerést érdemel tiszta, csiszolt, pontos szö­vegmondása. A kissé ütődött Franciska szerepében Csornai Irén meg­győző, kedves, s nemegyszer szívből kacag a néző szelle­mességén, esetlenkedésén. A roszindulatú, epéskedő Piroskát Tóth Ila személye­síti meg. teljesítve szerepé­nek funkcióját a darabban. Kollár Lívia Júliaként jó volt. Ezt mondhatjuk a rend­őr őrmesterként megjelenő Végh Józsefről is. Tenkely Miklós rri ' 1 •« öltözködésben 1 evhlt NÉHÁNY JÓ TANÁCS AZ ARATÓKNAK A Petőfi Színpad másik új bemutatója Huszka Jenő: GUI Baba című operettje, Földeák Róbert rendezésében került színre. Leila — Táncsics Mária, Gábor diák — Balogh Győző Elérkezett a mezőgazdaság | egyik legnehezebb munkaidő- j szakasza, az aratás, amikor a i dolgozók tízezrei 8—10 órát I töltenek 30—35 fokos hőség- I ben, nagyrészt tűző napon. í Dr. Kéri Menyhért, a Meteo- j rológiai Intézet agrobiológiai ! osztályának vezetője tájékoz- j tatást adott a nyári öltözködéssel, táp­lálkozással kapcsolatos tévhiedelmekről, illetve a tudományosan igazolt helyes viseletről, étkezésről. Elmondta, sok helyütt tévesen azt hiszik, hogy a rövid fekete j klottnadrág, fürdőnadrág a legcélszerűbb nyári viselet, s hogy általában minél keve­sebb ruhát viseljen a nagy melegben a dolgozó. A fejü­kön gyakran semmit, vagy el­lenző nélküli sapkát horda­nak. Ez számos esetben volt már oka „felégésnek”, súlyos napszúrásnak, gutaütésnek, főleg, ha a fejet teljesen fe­detlenül hagyják. Ezenkívül a szervezetre súlyos te­hertétel a kívánatosnál több napsugárzás, még akkor is, ha korábban ki­alakult a bőrt védő pig- menréteg. Különösen helytelen ez a vi­selet az aratásnál: a gabona­tarló ugyanis a napsugárzás 40—50 százalékát visszaveri, s a szervezetet állandóan érő erős hatás csökkenti a munka- képességet. Legcélszerűbb munkaruha volt aratásra a hazánkban év­századok során kialakult bő vászoning és a hosszú „vá­szongatya”. Mivel azonban ez régies, „kiment a divatból”, a fehér színű hosszú vászon- nadrágot lehet ajánlani leg­inkább, a fejre pedig szalmakala­pot. A nagy hőségben célszerű étkezés „aranyszabályai” közé tartozik, hogy munka előtt a Sotgözók. általában könnyű, kalóriadús ételeket fogyassza­nak, zsír helyett használjanak a háziasszonyok, üzemi kony­hák olajat és vajat, s juttassanak a tarlón dol­gozóknak csokoládés ké­szítményeket. Az erős napsugárzás káros hatását: az ultravörös suga­] rak égető és az ultraibolya | sugarak vegyileg roncsoló ha- j tását fokozzák a kátrányi ; származékból készült gyógy- ! szerek, így például a „pyri- : nek” és az ultraseptyl stb. A \ gyógyszert szedő dolgozók tc- , hát különösen ügyeljenek a j munka közbeni helyes öltöz- i ködésre. (MTI). Júliusban és augusztusban választják az új üzemi tanácsokat A termelőüzemekben július­ban. illetve augusztusban ter­melési tanácskozásokat tarta­nak, ahol megvitatják az első félév eredményeit, az év má­sodik felének feladatait és megválasztják az új üzemi ta­nácsokat. Körülbelül 1500 üze­mi tanács újjáválasztása bo­nyolódik le két hónap alatt, mégp>edig az eddigitől lénye­gesen eltérő módon. A leg­utóbbi választások idején az üzemi tanácstagok kétharma­dát még a szakszervezet hiva­talból delegálta, most vala­mennyi tanácstagot demokra­tikusan szótöbbséggel választ­ják. Ezúttal nem nagy létszá­mú, hanem cselekvőképes", ru­galmas, a legrátermettebb embereket tömörítő 11—31 ta­gú üzemi tanácsokat hívnak életre. Eddig a nagyobb vál­lalatoknál 120 főből álló üze­mi tanácsok is működtek, 9 ilyen helyeken a tanácsülés egyszerű összehívása is bonyo­dalmakat, nehézségeket oko­zott. Az újjáalakuló üzemi taná­csok tagjai közül választják az elnököt, s nyomban hozzálát­nak munkájukhoz. Ellenőrzik a vállalat tevékenységét, ki­fejtik véleményüket az üzemi élet különböző kérdéseiben, sőt esetenként döntéseket is hoznak. A tervet nem teljesí­tő vállalatoknál mindenekelőtt megvizsgálják az elmaradás okait, s javaslatot tesznek a munka hatékonyabb módsze­reire. A most megválasztandó üze­mi tanácsok megbízatása 1964 végéig tart, a következő vá­lasztásokra 1965 első negyedé­ben kerül sor. (MTI) Megkétszereződött a Pestkörnyéki zöldség- és gyümölcs-értékesítés A főváros tágabb környé­kén ezekben a heteikben több mint 180 közös gazdaság leg­sürgősebb, legtöbb munkát adó elfoglaltsága a friss zöldség- és gyümölcstermés betakarítása, elszállítása, ér­tékesítése. Pest megye ter­melőszövetkezetei az idén Az első kenyér Nagyobb gondot okozott hosszú hónapokon át a min­dennapi kenyér Tatárszent- györgyön, mint akárhol, má­sutt. A falut a járással, s a megye többi részeivel össze­kötő utakat napközben több­ször lezárják. Ezért, ha más községbe késve, ide még ké­sőbben érkezett nagyon sok­szor a kenyér, amióta a péksé­get átépítés miatt becsukta a sütőipari vállalat. Szó se róla, épületére is erősen rászolgált már a tatarozás, még inkább azonban elavult kemencéjére. Az épületet kijavították, a kemencét pedig korszerűsítet­ték, sőt egyenesen újjávará­zsolták. És ezenfelül még — amit mostanáig Tatárszent- györgyön csak hírből ismertek — dagasztógépet is kapott a felújított sütőüzem. De még egyéb, a kenyérgyártást gyor­sító és javító készséget szin­tén. Szerdán jókedvűen gyúj­tott be a kemencébe Ifkovics Béla, a tatárszentgyörgyi pék és próbasütést tartott. Jól fűt a kemence, jó kenyeret ad. Ezentúl helyben sült friss ke­nyeret esznek a szentgyör­gyiek s talán most már — késve sem kapják. már csaknem kétszer annyi terméket értékesítettek, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában, s a június hátra­levő napjaiban felvásárlásra kerülő áruval együtt a fél­évi felvásárlási terveket jó­val túlteljesítik. “ Cegléd környékéről a hét elején szórványosan már a kajszibarack és a zöldpapri­ka szállítását is megkezdték. Ebből a két cikkből egy hét alatt 9—10 vagon árut ad­nak a fogyaszt óknak Pest megye közös gazdaságai, de júliustól kezdve több száz vagon átvételére készültek fel a felvásárlótelepek. A ta­vaszi és nyár eleji időszakban elsősorban az újburgonya és a zöldborsó nagy tömegű értékesítésével tűntek ki a Pest megyei termelőszövetke­zetek: mindegyik termékből több száz vagon árut adtak a közfogyasztásnak és a kon­zerviparnak. A kedvező időjárás és a gondosabb termelői munka hatása a termékek minősé­gében is előnyösen megmu­tatkozik. Ennek eredménye­ként a Pest megyéből kike­rülő friss zöldáru és gyü­mölcs jelentős része külföl­di értékesítésre kerülhet. A főváros és más ipari centru­mok ellátásához több mint félezer vagon kertészeti áru­val járult hozzá ez a vidék. Felkészültek a mozgóárusításra Túrán Itt van a mezőgazdasági munlkák dandárja, az aratás, majd a cséplés, s a földmű- vesszövetkezetekre hárul a fel­adat, hogy az egész nap me­zőn dolgozó termelőszövet­kezeti tagok ellátását elősegít­se. Megkérdeztük Pásztor Pé­tert, a Túrái Földművesszövet­kezet igazgatósági elnökét, ho- gan készültek fel a mozgóáru­sításra? — Községünkben két ter­melőszövetkezet működik, a Galgamenti és az Új Úton — mondotta. — Az előző évi gyakorlat szerint megállapod­tunk a termelőszövetkezetek­kel, hogy biztosítják számunk­ra a fuvart, tehát szekéren szállítjuk ki a mezőre a hűsí­tő italt és sört, valamint a ci­garettát, tejterméket, töltelék­árut, egyszóval azokat az ap­róbb szükségleti cikkeket, amelyekhez a nagy mezei munkák idején másképp nem juthatnának hozzá a tsz-tagok. Mozgóboltunk mindennap vé­gigjárja majd a határt. Az idén tovább bővítjük az árú­választékot, fagylaltot is árusí­tunk a mezőn mozgóboltunk­ban. A Túrái Földművesszövet­kezet egyébként ebben az esz­tendőben a különböző egysé­gek rendbehozatalát tűzte ki célul, az úgynevezett kisberu- házások végrehajtásával. Ott, ahol tatarozásra nincs szük­ség, a berendezést egészítik ki, illetve korszerűsítik. Megnyílt az új, korszerű kisvendéglő is Túrán, amely bő ételválasztékával a legké­nyesebb igényéket is ki tud­ja elégíteni, ma már a forga­lomnak mintegy tiz százalé­kát a melegétel-szolgáltatás te­szi ki. Még jobban kiaknáz­hatnák a konyhai kapacitást, ha főzőberendezésük is kor­szerű lenne. Ezt azonban saj­nos nem biztosította a felettes szerv, s így kénytelenek ma­radi módon, katlanban főzni, ami lassú és körülményes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom