Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

1963. JUNIUS 1, SZOMBAT .*1 * HEGYEI K-JCírltm 3 Biztató eredmények, nagy feladatok (Folytatás az 1-ső oldalról.) mészetesen az lenne, ha va­lamennyi középiskola megfe­lelő gyakorlóműhellyel ren­delkezne. Egyelőre azonban a momori és a váci gimnáziu­mot kivéve, hiányosan fel­szereltek középiskoláink gya- korlóműhelyei. — Ami az iskoláikban folyó oktató munka színvonalát il­leti, jelentős javulás tapasztal­ható az elmúlt egy-két esztendőben. A tantestületek többsége fel­adata magaslatán áll, mind a szakismereti, mind a hu­mán tárgyakat megfelelően tanítják. Javítanivaló termé­szetesen akad. Például a tör­ténelemoktatásban jobban és többet kellene foglalkozni a legújabb kor eseményeivel. — A tanulók túlnyomó többsége becsülettel dolgozik, tanul. A középiskolák szel­leme is jó. A jó közösségi szellem és tanulmányi ered­mény kialakításában fontos szerepet töltenek be a diák­otthonok. A megye kilenc diákott­hona közül eddig hét kapta meg a szocialista kollégium címet. esti hazautazás nemcsak hogy nem szerencsés dolog, de nem is megoldott probléma. — Könnyebbé tenné a hely­zetet, ha több kollégium áll­na rendelkezésünkre. Jelenleg azonban a technikumi kollégiu­kilenc megyé­A kollégiumokban tanulás, fejlett társadalmi és önkormányzati élet folyik. Jól dolgoznak a kollégiumait KISZ-szervezetei, ugyanakkor a diákok rátérték bizonyos egyéni és társadalmi önkiszol­gálási formákra, ami feltét­lenül haszonnal jár. mokkái együtt diákotthon van a ben, amelyekben összesen 835 ta­nuló helyezhető el. Ugyanak­kor sok idegen személy is la­szervezetti kik még ezekben az épületek- ! ben, ami szintén elveszi a he­lyet a nevelőktől és a diákok- í tói. A tananyag i,sökkcntc«ie Egyre több a jelentkező — Gyakori jelenség ma még, hogy az új oktatási tör­vény megvalósítása, az egyes módozatok kidolgozása, vagy éppen vitatása során meg­feledkeznek egyesek a re­form egyik fontos követel­ményéről. a tananyag csök­kentéséről. Vannak még ma is olyanok, akik szakterüle­tükön az óraszámok növe­lésére, az anyag sűrítésére, nagy leckék feladására töre­kednek. — Az új tankönyvek még nem készültek el. A régiek túlzsúfoltak, gyakran felesle­gesen aprólékosak. Akadnak olyan tanárok — elsősorban a középiskolákban —, akik még ina is túlságosan ragasz­kodnak az enciklopédikus tu­dáshoz. Ebben azonban nem­csak a pedagógusok a hibá­sak. Gyakori jelenség, hogy az üzemek és vállalatok sok­■ szór kész elméleti és gyakor­lati szakembert követelnek a technikumoktól és a közép­iskoláktól. Elfelejtik, hogy az iskolákból fiatal gyerek­emberek kerülnek ki, akik előtt még ott áll a legfonto­sabb iskola: az élet, a ta­Kévé« a «zalttanár — Vitathatatlan tény, hogy az úi oktatási törvény meg­jelenése óta megyénk tantes­tületei, párt- és tanácsi szer­vei sokat tettek a reform megvalósításáért. Am a végrehajtásnak még csak. a kezdetén vagyunk. Az oktatási reform szabad és gyors érvényesülésének még sok akadálya van. Ezek el­sősorban nem a szülőkben, a diákokban, vagy a tantestüle­tekben keresendők, hanem . a személyi és tárgyi feltételek hiányában. — Igen komoly megyénkben a pedagógus-, különösképpen pedig a szaktanárhiány. Az ál­talános iskolák felső tagozatá­ban a szakrendszerű oktatási óráknak hozzávetőlegesen csak felét tanítják szakképesített tanárok. — Egyes járásokban és is­kolákban ez az arány még ennél is kedvezőtlenebb. Ha­sonló a helyzet a gyakorlati oktatásban. Az ezzel, foglalko­zó 350 nevelő és oktató közül mindössze ötvennek van szak­vagy szakmai képesítése. A gyakorlati oktatói pálya nem is vonzza a tanárokat, a taní­tókat. Egyelőre ugyanis még igen magas az óraszá­muk és sokat kell kínlódniuk a hiá­nyos felszerelés miatt. Nem megoldott pillanatnyilag a ne­velők munka- és egészségvé­delmi besorolása sem. Több tanteremre van szükség — Nem kielégítő megyénk tanteremhelyzete. Az 1960— (Sl-£s tanévben például mind­össze 2336 tanterem állt a 3414 általános iskolai tanulócsoport rendel kezesére. — A tantermeknek több mint harminc százalékát ket­tős váltásban kell használni. Egyes járásokban és sok köz­ségben ez az arány még ked­vezőtlenebb. E gy-egy tante­remre sok diák jut. Nem ritka az ötven, sőt még az ezen fe­lüli létszámú osztály sem. Je­lenleg . még sok szükségtante­rem van a megyében. — Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a megye középiskolái­— A középiskolai oktatás helyzete jelenleg nem megfe­lelő és sürgős intézkedések nélkül a következő években ban. Ezekben a kétváltásos csak tovább romlik. A buda- rendszer bevezetését az akadá- ’ pesti és más megyei középis- lyozza, hogy sok diák vidékről kólákból a Pest megyei jelent­jár be az iskolába és a késő I kezők szinte egyik évről a má­sikra kiszorulnak. A jelenlegi középiskolai hálózat az általá­nos iskolát végzett gyerme­keknek csak kis részét képes befogadni, pedig a jelentkezők száma évről évre nő. — Az oktatási reformnak leginkább megfelelő techniku­mi képzés megyénkben egé­szen minimális. Évről évre mindössze 346 fiatal kerülhet technikumba. Ez a szám el­enyészően kevés a meglevő igényekhez képest. —- Mindez gátolja az isko­lákban a még színvonalasabb szakmai, erkölcsi és politikai nevelőmunkát. Tovább nehe­zíti a helyzetet, hogy sok a bejáró, naponta két-három órát utazgatással töltő pedagó­gusunk. — Ily módon az oktatási re­formnak az a célkitűzése, hogy a középiskolai hallgatók megalapozott műveltséggel és bizonyos életismerettel kerül­jenek ki az iskolákból, csak nagy erőfeszítések, árán való­sítható meg — fejezte be be­számolóját Matusek Tivadar. nikumokban mindössze négy' százalékkal több diák tanul, mint négy esztendővel ezelőtt. • — Az oktatási reformról be- j szélve, feltétlenül szólni kell . arról a hosszadalmas vitáról ! is, ami a körül folyt, hogy I milyen legyén a jgvő gimná­ziuma: humán, vagy reál. Nos, mint azt már önök is tudják, ebben a kérdésben is döntés született az elmúlt hónapok­ban. A jövő gimnáziuma az általános gimnázium lesz. Ugyanakkor azonban nem sza­bad megfeledkeznünk arról, hogy már a gimnáziumban ki­válogassuk a jövő szakembe­reit. Ezért az általános gimná­ziumok keretén belül szakosz­tályok létrehozását tervezzük. Olyan osztályokra gondolok, amelyekbe csak matematiku­sok, vagy csak fizikusok, ké­mikusok. vagy biológusok, il­letve ehhez értők, ezt kedvelő diákok kerülnének. Ez a meg­oldás feltétlenül jelentős segít­séget ad majd ahhoz, hogy ki­váló szakemberekkel gazda­godjon országunk — fejezte be felszólalását llku Pál elv­társ. További hozzászólások Élénk víía, hasznom javallatok Matusek Tivadar beszédét élénk és igen hasznos vita kö­vette. Elsőként Radványi Nagy József, a ceglédi Kos» suth gimnázium igazgatója számolt be arról, hogy az ok­tatási reform iskolájukban lelkes munkára serkentette a pedagógusokat. A gimnázium­ban az idén végeznek azok a diákok, akik már négy esz­tendeje részt vesznek a gya­korlati oktatásban. Ezután Szabó Sándor, a me­gyei tanács vb-elnökhelyette- se. kért szót. Elmondotta töb­bek között, hogy a szülők dőntő többsége örömmel fogadta az okta­tási reformot, mert érezték, hogy az iskola és az élet kapcsolata eléggé egyoldalú volt a korábbi évek­ben. Addig csak külsőségek­ben segítették, támogatták az iskolát, de tartalmi kérdések­ben, az ifjúság nevelésében nem vettek részt. A továbbiak­ban Szabó Sándor a tanterem­problémával, s a szaktanár­hiánnyal foglalkozott, majd a feladatokkal kapcsolatban el­mondotta, hogy a jövőben nem a járási székhelyek meglevő gimnáziumait kívánják bőví­teni, hanem a községekben a tizenkét osztályos iskolák lét­rehozását szorgalmazzák. Ezután llku Pál elvtárs emelkedett szólásra. A vita további részében J mintegy tizenöten szólaltak | fel. Guba Pál, a Monorj Já- j rási Pártbizottság titkára ■ többék között elmondotta, ] hogy a monori járás iskolái fejlődtek a legkevésbé az el­múlt másfél évtized alatt. Jelentős helyiségproblémával küzdenek, ugyanakkor gon­dot okoz az is, hogy a peda­gógusok mintegy hetvenöt százaléka Budapestről jár ki tanítani. Kerekes Sándor, a váci gim­názium igazgatója elsősorban a politechnikai oktatás helyzetével foglalkozott. liku Pál íels községben nem folyik még politechnikai oktatás az iskolában. Az általános iskolát befejező diákok negyvennyolc és fél százalékú középiskolában, negyvenhét százaléka pedig iparitanuló-islcolában, illetve helyi ipari iskolákban tanul, s a végzett növendékek mind­össze négy százaléka az, aki nem tanul tovább. A felszólalásokra és az el­hangzott javaslatokra Matu­sek Tivadar válaszolt. Elmon­dotta, hogy még mindig sok olyan kihasználatlan lehe­tőség van, aminek felhasz- ... válásával meggyorsítható a Javasolta, hogy a jövőben ne megyében az új oktatási csak a gyakorlati foglalkozást, törvény célkitűzéseinek vág­óé az ezzel kapcsolatos elme- rehajtása. A jövőben leti oktatást is az üzemben ... . , - , „ tarteák. A továbbiakban ar- £bban szamolm kell a ról beszélt, hogy érdekelteb- bc!yi kezdemenyezesek- bé kellene tenni az üzemek . a mu”' dolgozóit abban, hogy mind- kaban rejl? »^etosegek- inkább szívügyüknek tekint- KeI* sék a diákokkal való foglal- Fel kel1 fedni a megyében kozást. az elmaradt járásokat, így Hegedűs László, a Nagykő- eUősorbaJl “ Dél-Pest megyei rösi Városi Pártbizottság tit- “ tJ3. a?ok szamara kára a város általános teko- ™bb segiteeget kell bá­láinak túlzsúfoltságáról szólt. . , t.-tcz ar!°’ + .- 10gF Ennek okát elsősorban abban a t0meg,: látja, hogy a tanyák népe ™ k, ,segítsege egFlk erőteljesen áramlik a város ^ t a S S,ves' felé. Míg' 1939-ben Nagyim- Befejezésül a rös lakosságának több mint fíTiu Iskolak heIy­negyven százaléka a tanya- Elnaon­kon élt, az elmúlt esztendők- ***?• hofl ™ntegf ben a tanyán élők ' száma , °^z tartanai* már huszonöt százalékra csők- f n’ ^'anakkor i.„nt kévés azoknak a szama, akik ! évről évre felvételt nyer­Piskator Janos, a Szent- | nek. Meg kell gyoisítani ezt endrei Járási Pártbizottság j a folyamatot és keresni kell titkára ^ a járás iskoláinak a lehetőségét annak, hol kí- helyzetet ismertette. Elmon- nálkozik mód és lehetőség új dotta, hogy ! gyógypedagógiai osztályok a járásban mindössze egy 1 létrehozására. t Határozat az oktatási törvény megvalósí­tásával kapcsolatos Feladatokról A vita befejezése után. a megyei pártbizottság határo­zati javaslatot fogadott el. A határozat többek között ki­mondja, hogy a párt- és a KISZ-szer vezetéknek, a ta­nácsoknak továbbra is nagy figyelmet kell fordítaniuk az oktatási törvény célkitűzései­nek megvalósítására, a peda­gógusok, valamint a diákok és a szülök tapasztalatainak és javaslatainak összegyűjté­sére, a legjobb módszerek felhasználására. Ápolni és fejleszteni kell az egyes is­kolák, valamint az ipari és mezőgazdasági üzemek kö­zött kialakult kapcsolatokat. A gazdasági vezetők, a szakmunkások tekintsék szív­ügyüknek az üzemükben gya­korló fiatalok szakmai ok­tatását, de törődjenek erköl­csi-politikai nevelésükkel is. Az üzemi és termelőszö­vetkezeti pártszervezetek rendszeresen ellenőrizzék ezt a munkát, ugyanakkor rendszeresen foglalkozza­nak a diákokkal is. A tanácsi szervek minde­nütt gondoskodjanak az is­kolai gyakorlókertek kijelö­léséről, illetve azok rendes felszereléséről. Ezt a felada­tot a termelőszövetkezetek­kel együtt végezzék. Kérjék fel a fiatalokkal szívesen fog­lalkozó mezőgazdasági szak­embereket a gyakorlókertek patronálására. A Művelődésügyi Miniszté­rium illetékeseinek segítsé­gével gondoskodjanak arról, hogy elegendő számú képe­sített tanító és szaktanár ke­rüljön a megye iskoláiba. Meg kell vizsgálni, lehetsé­ges-e a nagykőrösi gimná­zium átszervezése pedagógiai tő fel. Teljes mértékben ki kell használni a Művelődés- ügyi Minisztérium által nyúj­tott hozzájárulást, amely fel­tétlenül meggyorsítja az épít­kezéseket. A megyei és a járá­si művelődésügyi szervek még ez évben teremtsék meg a fel­tételeit, hogy 1964-ben mint­egy húsz-harminc tanterem épüljön fel községfejlesztési alapból, társadalmi munká­val és a Művelődésügyi Mi­nisztérium hozzájárulásából. Mind a társadalmi úton, mind a tervezett iskolaépítke- ,zéseknél előnybe kell helyezni a tizenkét osztályos iskolá­kat, mert ez a középiskolai okta­tás általánossá tételének egyik alapja. Fel kell kutatni a fel­szabadítható és az azelőtt oktatási célokat szolgáló és viszonylag kis költséggel is­kolává alakítható épületeket. A lakáselosztásoknál gondol­ni kell az idegenek által hasz­nált kollégiumi helyiségek fel­szabadítására is. Tovább kell javítani a beis­kolázást és a teljes végzettség elnyerését az általános isko­lákban az elmaradottabb munkás-paraszt szülők és a cigány lakosság között végzett politikai munkával, a gyen­gébb képességű gyerekek jobb korrepetálásával, a gyógypedagógiai oktatás Kellő kiterjesztésével. Mindez meg­valósítható. A következő há­rom évben három-négy újabb bentlakásos gyógypedagógiai intézetet és hat-nyolc gyógy­pedagógiai osztályt kell léte­síteni, a jelenlegieket pedig rendbe kell hozni. A középiskolákban szük­ség van a politechnikai oktatás rendezésére, összhangba kell hozni az üze­mi és iskolai műhelygyakorla­tot. A lányok gyakorlati okta­tásához is megfelelő lehetősé­geket kell keresni. A gimnáziumokban meg kell vizsgálni, milyen szakirá­nyú tagozat szervezhető és a lehetőséghez mérten fejleszte­ni kell a szakközépiskolai há­lózatot, megfelelő gondot for­dítva a mezőgazdasági szak­oktatásra. A megyei pártbizottság fel­kéri a megyei és járási műve­lődésügyi szerveket, hogy a határozat alapján készítsék el intézkedési terveiket. Felkéri a tanácsok végrehajtó bizott­ságait, a Művelődésügyi Mi­nisztérium illetékes szerveit, hogy támogassák az oktatási reform megvalósítására vo­natkozó erőfeszítéseket. A megyei pártbizottság megbízza a végrehajtó bizott­ságot, hogy e határozat vég^ rehajtásáról egy év múlva tájékoztassa a pártbizottsá­got. Utasítja a végrehajtó bizottságot, hogy még az idén vizsgálja meg a cigány- tanulók beiskolázását és a felnőttoktatás helyzetét, kü­lönös tekintettel az analfa­bétizmus teljes felszámolásá­ra, a lemorzsolódás problé­májára. A megyei pártbizottság felhív minden kommunistát, pártonkívüli funkcionáriust és aktivistát: tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy fiaink, leányaink: a jövő szocialista nemzedéke mű­velten. képzetten hagyja él az iskolák padjait és felké­szülten kerüljön ki az életbe — Az új iskolareform nem tekinthet vissza hosszú útra. Nincsenek évtizedes tapaszta­lataink. Mindössze másfél j esztendeje emelkedett tör- j vényerőre, előtte kísérletek' voltak csupán. A teljes végre- j hajtást nyolc-tíz esztendőre j-áAíveztüki íMelyjeJö.p. iqnn*. te— hát másfél év után olyan igé­nyekkel fellépni, hogy miért nem hajtottuk már végre mindazt, amit eredetileg nyolc-tíz évre terveztünk. Sem az anyagi, sem a szemé­lyi feltételek biztosítása nem történhetett meg ilyen rövid idő alatt — mondotta Illat elv­társ. — Mi a helyzet Pest megyé­ben? Feltétlenül bonyolultab­bá teszi a helyzetet az, hogy a törvény nyolc-tíz évre terve­zett végrehajtását az országos szinthez mértük. Pest megye azonban jóval az országos szint alatt van. így ebben a megyében kettős törek- * vésnek kell érvényesülnie: a reform végrehajtásával egy időben meg kell szüntetni az elmúlt évek elmaradását is. Ez feltétlenül bizonyos fokú feszültséget eredményez, ami rilágosan érződött a beszámo­lóból csakúgy, mint az eddigi hozzászólásokból. — A beszámolóban elhang­zottakkal egyetértek, de meg kell jegyeznem, hogy az új oktatási törvény végrehajtása nem csupán a politechnikai oktatás sikerén múlik. Igaz, hogy ez fontos kérdés, de nem ezen áll vagy bukik a reform sikere. — Mi most a legfontosabb? Véleményem szerint az, hogy még jobb munkát végez­zenek pedagógusaink az általános iskolában. Hogy miért? Ha jól dolgoznak a tanítók és tanárok az álta­lános iskolában, az elkövetke­ző években még többen je­lentkeznek majd a középisko­lákba. illetve a középiskolák­ból az egyetemre. Miért van szükség erre? A húszéves táv­lati terv szerint meg kell háromszorozni a mérnökök szániát, ugyan­akkor meg kell kétszerez­ni a pedagógusok, elsősor­ban a tanárok számát. — Mi szükséges ahhoz, hogy megjavítsuk általános is­koláink munkáját? Természe­tesen igen fontos a tanterem- hiány mielőbbi megszüntetése. De legalább ugyanilyen fon­tos az is, hogy letelepítsük, otthont biztosítsunk tanítóink­i nak, tanárainknak, még a leg­kisebb községben is. Fontos elsősorban azért, mert az a ta­nító, aki otthonra talál a falu­ban, szívesen tanul tovább, nekünk pedig, mint már mon­dottam, mind több és több ta­náremberre van szükségünk. Az egyetem egymagában nem képes rövid időn belül annyi tanárt hi***>**"•**■<> már most szükségünk lenne. Az út tehát az, hogy minél több tanító szerezze meg rö­vid időn belül a tanári diplo- mat. — Ami a középiskolákat il­leti, már a beszámolóban szó volt arról, hogy Pest megyé­ben az általános iskolát vég­zett diákoknak csak 21 száza­léka tanul tovább. Ebből kö­vetkezik, hogy feltétlenül fejleszteni kell a megye középiskolai há­lózatát. Csakhogy a legtöbben eddig azt hangoztatták, hogy új gimnáziumok kellenek. Azt hiszem, nem. Szakmád adó kö­zépiskolákra van elsősorban szükség Pest megyében. Egy példát hadd mondjak el en­nek bizonyítására. 1958—59-től hatvan százalékkal emelkedett a gimnáziumban tanuló diá­kok száma, ugyanakkor a tech­főisíkolává. Ha ez nem megoldható, valamelyik bu­dapesti intézetet kell átállí­tani arra, hogy á megye szá­mára neveljen szaktanárokat. Ebben, az intézetben a le­hetőségekhez mérten széles­körű levelező oktatást kell i szervezni. A pedagógusok, különösen az Iskolaigazgatók marxista- leninista képzésének meggyor­sítására és javítására a mar­xizmus—leninizmus esti egye­temen, valamint az új oktatási évben a járási esti iskolákon önálló pedagógus tagoza­tot kell létrehozni. A gyakorlati oktatást végző tanítók és tanárok számára né­hány arra alkalmas üzemben két-háromhetes tanfolyamot kell szervezni önkéntes jelent­kezés alapján, lehetőleg már az idei nyári szünetekben is. Az eddiginél nagyobb gon­dot kell fordítani a pedagó­guslakások építésére. Enngk érdekében sokat tehetnek a községi .tanácsok is, ha a köz­ségfejlesztési alap egy részét pedagógus szolgálati lakás építésére használják. Ugyan­akkor feltétlenül igénybe kell venni a Művelődésügyi Minisz­térium támogatását. Fel kell kérni a Művelődés- ügyi Minisztériumot, hogy fo­kozottabban segítse az új tan­termek építését és a legége­tőbb problémák megoldásáig kiemelten kezelje Pest me­gyét. Ugyanakkor felhasznál­va az eddigi tapasztalatokat, a tanterem ellátottság nö­velésére széleskörű társa­dalmi összefogást . kell megvalósítani. A meglevő iskolák bővítésé- i vei igen sok tanterem építhe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom