Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

4 "Adrian 1963. JÚNIUS 14, PÉNTEK KULTURÁLIS HÍRADÓ Korszerű üzlethálózat Vasárnap kezdődik a gödöllői ünnepi hét Immár hagyomány, hogy évről évre'megrendezik Gö­döllő ünnepi hetét. A gazdag programban sok kulturális, valamint sportesemény szere­pel. Az ünnepségsorozat va­sárnap délelőtt 10 órakor ün­nepi tanácsüléssel kezdődik, amit a járási művelődési ott­honban rendeznek. Ezen a na­pon kerül sor a megyei képző­művészek műveiből összeállí­tott kiállítás megnyitójára a járási tanácsháza nagytermé­ben. A leányiskolában gyer­mekrajz- és kézimunkakiállí­tás nyílik, valamint itt rendezik az ipari kiállí­tást is. Az iparitanuló-intézet kiállításának megnyitójára az intézetben kerül sor. Este nyolc órai kezdettel népzenei estet rendeznek a kastély ud­varán. A műsorban fellép Vö­rös Sári és Reményi Sándor, a gödöllői egyesített énekkar, valamint a járás legjobb népi tánccsoportjai. ' Hétfőn ünnepséget rendez­nek az emléktáblával megje­lölt Petőfi-háznál, majd fák­lyás menet indul a Med- nyánszky-házhoz, onnan pedig a Petőfi-szoborhoz. Kedden a kastély nagyter­mében kerül sor a Juhász Gyula Irodalmi Színpad Pe- töfi-estjére, amelynek műso­rában közreműködik Bitslcei Tibor, a Nemzeti Színház tag­ja, valamint az isaszegi mű­velődési otthon énekkara is. > Szerdán szellemi vetélkedőt rendeznek, pénteken divatbe­mutatót, szombaton táncmu­latságot, vasárnap pedig sport­napot tartanak, amelynek ke­retében Papp László, három­szoros olimpiai bajnok tart bemutatót. Kulturális találkozó Immár hagyomány, hogy . a Nagykátáróí bejáró és a Kő­bányán lakó dolgozók évente egyszer baráti találkozót ren­deznek. Az idén most szomba­ton, június 15-ón este fél nyolc órai kezdettel a Pataki István Művelődési Házban kerül sor a találkozóra. A találkozót a X. kerületi szakmaközi bizott­ság, a Bőrtex Cipőgyár szak­sort reggelig tartó tánc kö­veti. Elveszett paradicsom A Budapesti Madách Színház művészei júniu9 22-én este hét órakor a Csepel Autógyár művelődési otthonában ven­dégszerepeinek. Bemutatásra kerül Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom című kétfelvoná- sos színműve Gábor Miklós, Váradi Hédi, Horváth Jenő, Bodor Tibor, Békés Itala, Új­laki László, Kelemen Éva, Dajbukát Ilona és Árva János szereplésével. PÉCELI KULTURÁLIS NAPOK Szombaton este kerül sor a péceli kulturális napok ünne­pélyes megnyitójára. Az egy hétig tartó ünnepségsorozatot Lehoczki Endre iskolaigazgató, a Hazafias Népfront helyi tit­kára nyitja meg. Ezt követő­en az OKISZ Labor rendezé­sében vidám, zenés divatbe­mutatót rendeznek fővárosi művészek közreműködésével. Színházi előadások A Pest megyei Petőfi Szín­pad együttese ma este két előadást tart. Felkai Ferenc: Boszorkányok pedig nincse­nek című történelmi vígjáté­kát Tápiószecsőn, a Szabin nők elrablása című zenés bo­hózatot pedig Tápiószentmár- tonban mutatják be este nyolc órai kezdettek — Az Állami Déryné Színház művészei ezen az estén Kemencén vendég­szerepeinek, ahol Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című operettjét mutatják be. Idényóvoda segít Letkésen a tsz-asszonyok gondjain Állandó napközi óvodát szeretne létesíteni a község Aminít befejeződött a taní­tás, a letikési öreg iskola két tantermét pár órás munkával J gyorsan napközi óvodára ala­kították át. Az egyikből konyhát, a másikból ebédlőt és fektetőt csináltak, hogy legalább nyáron át, a leg­nagyobb dologidőben legyen napközis óvoda, ahol a tsz- asszonyok legtkisdbb gyerme­keiket elhelyezhetik. Csupán harminc apróság számára jut hely ebben az idényóvodá­ban, pedig még legalább húsz kisgyereknek lenne szük­sége rá. A községben különben ed­dig sem napközivel ellátott, sem más óvoda nem volt, és ősztől fogva ismét nagy gondot jelent az anyáknak, hol helyezzék el picinyeiket, addig, amíg a tsz-foen dol­goznak. Éppen ezért a köz­ség vezetői most arra gon­dolnak, ■ hogy a községfej­lesztési alapból a kultúrház fejlesztésére tartalékolt közel százezer forintot az új isko­laépület bővítésére fordítják, ha a felsőbb szervek további DOBOS A FÖLDÖN anyagi segítségét és hozzájá­rulását megkaphatják ehhez. Az új iskolára emeletet húz­nának, és így négy tanter­met nyernének. Erre már csak azért is sürgős! szükség lenne, hogy az iskolásoknak napözi otthont teremthesse­nek. Különösen fontos len­ne az iskolai napközi, amióta körzeti iskola lett a letkési. Ide járnak ugyanis az ipolytölgyesi felsőtagozatosok is, akiknek már csak a közlekedés miatt is kellene napközi tartózkodási helyet biztosítani. Ha az emeletráépítési terv megvalósulna, az egész éven át működő napközis óvoda kérdése szintén megoldód­na. Céljaira véglegesen és még célszerűbben alakítanák át a régi kéttantermes iskola épületét, ahol idén nyáron helyet kapott. Az iskola bő* I vítését, meg az iskola és óvodai napközi felállítását jö­vőre szeretnék megvalósítani j a letkésiek, akik ezeknél az ; építkezéseknél jelentős társa- j dalmi munkát is végeznének. eo __ o« s zervezeti bizottsága, a nagy- kátai Bartók Béla Művelődési Ház, a MÁV Törekvés Műve­lődési Ház és a Pataki István Művelődési Ház közösen ren­dezi. A műsorban fellép a Tápió menti népi együttes, a tápiószécsői népi együttes, a MÁV Törekvés Művelődési Ház tánckara, a Bőripari Szakszervezet központi kórusa és a Pataki István Művelődési Ház harmonikazenekara. Kon­ferál Perczel László. A mű­Vasárnap előadást tartott Pilisen a Pest megyei Petőfi Színpad együttese. A Szabin nők elrablása című zenés bo­hózat került bemutatásra, amely nagy érdeklődést vál­tott isi. Elég szép számmal jött a közönség, de az előadás élvezését szinte lehetetlenné tették — az ülőhelyek. Az ülő­helyek kerti székek, de olyan állapotban, hogy némelyiknek nincs támlája, az ülőrészen hol két, hol hárem léc hiány­zik, rozsdás szögek állnak ki Kapunyitás Nógrádverőcén Festői környezetben, a Bör­zsöny völgyében 1957-ben nyi­totta meg először kapuit a pi­henni, üdülni vágyó fiatalok előtt az Expressz Ifjúsági Uta­zási Iroda nógrádverőcei tábo­rát. Aki akkor látta a kezdet­leges körülmények között fel­épített tábort és megnézi ma, féle sportrendezvényen kívül több érdekes kirándulást (Visegrád, Esztergom, Király­rét) és kulturális programot is rendeznek. Ki mit tud ve­télkedőre, társastánc-verse­nyekre és szépségversenyre is sor kerül. belőle, s valamennyi ülőalkal­matosság inog. recseg-ropog. A közönség közül sokan — ruhájukat féltve — a fal mel­lett állva nézték az előadást, s zsebükben a 10—14 forintos jeggyel. A kellemes szórakozásért szívesen hoz az ember áldoza­tot, ha kell végig is állja a majd három órát. De mit te­gyen az, aki ülve végzi mun­káját, mint Jurisits Miklós, a színház zenekarának dobosa, aki alatt játék közben össze­rogyott a szék, s S a földre huppant. — A közönség egy pillanatig akaratlanul is a pó­ruljárt zenészen mulatott, de sajnos, az eset nem is olyan mulatságos... Módot kell találni arra, hogy a pilisi művelődési ház­ból kiszoruljon az efféle „mu­latság”... T. M. rá sem ismer. Színes, négyszemélyes fahá­zak sorakoznak egymás mel­lett a fák között, néhány mé­KÖNYVESPOLC terrel távolabb motelszerű .étterem, kerthelyiség, fürdők, sportpályák uszoda egészíti ki a minden kényelmet biztosító John Steinbeck: Kedves csirkefogók tábort. A külföldi fiatalok számára június 4-én nyitották meg a tábor kapuit. Azóta négy-öt­napos váltásokkal szovjet, né­met és bolgár fiatalok voltak a tábor vendégei. Az ünnepé­lyes megnyitóra azonban csak kedden, június 18-án kerül sor. Ekkor érkezik a táborba a SZOT első, ötszázötven fiatal­ból álló csoportja, akik két hétig üdülnek majd a festői környezetű táborban. Ezen a napon érkezik a táborba száz­ötven német és ötven szovjet fiatal is, a rákövetkező napon pedig negyven bolgár üdülő. Júliusban lengyel és cseh­szlovák fiatalok, valamint út­törők is érkeznek majd. Az \dülő fiatalok részére a sok­z ünnepi könyvhét legke- [ resettebb könyvei közé! tartozott ez a rendkívül bá­jos regény, a Nóbel-díjas ame­rikai író közel harminc év előtti alkotása. A könyv cselek_ ménye a napfényes Kalifor­nia egyik városkájának külső negyedében, a paisanók tele­pén játszódik. Az amerikai fo­galmak szerint ezek a ,.kevert vérű’’ emberek nem egyenran­gúak, hajlamosak a bűnözésre, a rosszra, a lustaságra, tékoz­lásra. Igen, de miért? Stein­beck regénye nagyszerű képet fest a társadalomról. Arról a társadalomról, ahol az üzlet az úr, mindegy, hogyan szerez az ember pénzt, csak pénze le_ gyen, s akkor megbecsült egyenrangú, tekintélyes pol­gár. S képet fest arról a társa­dalomról, ahol nincs célja az egyénnek, csak terv nélkül, cél nélkül, az élet értelmé­nek ismerete nélkül kallódnak az emberek. Mert végered­ményben ezek a kedves csir­kefogók kisebb-nagyobb vét­ségük, züllésük, csavargásuk ellenére is csupaszív embe­rek, akik jobbra, többre hiva­tottak, de ilyenné tette őket a környezetük. oíeinbeck figurái rokon­•3 szenves, jobb sorsra ér­demes, érdekes emberek. S a regény emlékezetes olvas­mány. (Európa Könyvkiadó, Gál Zsuzsa fordítása.) Szervezik a javítórészleget Gond a zöldségellátás — Egy körzeti £öídm űvessző vetkezet Üj önkiszolgáló élelmiszer- bolt áll Perbálon, a község kö­zepén, belső berendezése a leg­igényesebb vásárlót is kielé­gíti. Szombaton nyitotta meg a földművesszövetkezet az új üzletet és az első napi forga­lom elérte a 12 ezer forintot. — Üzlethálózatunk korszerű­sítésének ez csak a kezdete — mondotta Ittes Lajos, a körze­ti földművesszövetkezet elnö­ke. — Gazdaságilag megerő­södtünk, a múlt évi nyereség meg­közelítette a félmillió fo­rintot, vásárlási visszatérítés címén 27 ezer forintot fizettünk a tagságnak. A sajáterő 55—60 százalék körül van. Ez a gya­te vélcenység® Az ellátottság általános fej­lődésével azonban még nem tart lépést a zöldség- és gyü- mölcsellátás megszervezése. Általános irányelv ugyanis e cikkféleségekből a szükség­letnek megfelelő mennyiségű árú helyi forrásőkból történő biztosítása. A lehetőségek eb­ben a körzetben is adottak, hiszen a termelőszövetkezetek­nek kertészete is van. A baj a szervezés körül van, mert nem gondoskodtak arról, hogy a termelőszövetkezetek, a kon­zervgyárakon és a MÉK-en kívül a helyi földművesszö­vetkezettel is szerződjenek* sem arról, hogy a háztáji gaz­daságokban árútermelő tevé­kenységet is folytassanak zöld­ségfélékből. — Miért félénk, Gerd ácska, próbálja meg még egyszer!... Egy húron pendül az oroszlánordítás és a madárcsicsergés rapodás lehetővé tette a na­gyobb ütemű hálózatfejlesz­tést. Már az idén sor kerül a budajenői italbolt felújítására, az új berendezésen kívül a padlózatot is kicseréljük. Tinnyén korszerűsítjük a TU- ZÉP-telepet, rendezettebbé tesszük a vegyesboltot. Távo­labbi terveink szerint szakosít­juk majd ezt a vegyesboltot, hasonlóképpen ezt tesszük Bu- jenön, külön lesz az élelmiszer és az iparcikk bolt. Ugyancsak Budajenön a közeli hetekben készül el mintegy ötezer forint értékű társadalmi munkával a tekepálya. Terveink között szerepel a körzethez tartozó községek italboltjainak kibő­vítése konyhával, hogy a szükséglet szerint meleg ételt is felszolgálhassanak. Ittes Lajos elgondolkoztató megfigyelésről számolt be. El­mondotta, hogy a lakosság egyre növekvőbb mértékben vásárol háztartási kisgépeket, bútort, televíziókészüléket, egyszóval olyan iparcikkeket, amelyek kényelmesebbé teszik az otthont, városi színvonalra emelik a lakáskultúrát. Ennek megfelelően a kiskereskede­lem forgalma évről évre je­lentősen emelkedik. Nem így azonban a vendéglátóipari egy­ségeké, az italboltok és kis­vendéglők forgalma nem emel­kedik automatikusan. Nyilván­valóan összefüggés van a két jelenség között; ahogy kényel­mesebbé kulturáltabbá válnak a lakások, úgy a társasági élet is jobbára ott zajlik. Az utóbbi napokban bekö­vetkezett fejlődést jelzi még az a tény is, hogy hetenként két alkalommal mozgószervíz szolgálat működik Perbálon, az elromlott háztartási gépe­ket megjavítják, és kialakuló­ban van egy univerzális javí- tórrészleg, amelyet a tatarozás­tól kezdve a lakatosmunkáig mindenféle javításra igény­bevehet a lakosság. A kísérleti gazdaságokban, állami gazdaságokban néhány éve kísérleteznek már a bor­jak itatásos nevelésével, ami egyrészt a tbc-mentes tenyész­állat-állomány kialakítására hat kedvezően, másrészt nagy mennyiségű teljes tej, illetve tejzsír megtakarítására ad le­hetőséget. Az idén első ízben kezdenek építeni a termelő- szövetkezetek számára spe­ciális borjúnevelő-istállókat. Mint a Földművelésügyi Mi­nisztérium állattenyésztési fő­igazgatóságán tájékoztatásul közölték: az idén 200 új rend­szerű itatásos borjúnevelő-is- tálló készül a közös gazdasá­gokban. Ezeket az épületeket korszerű gépekkel, berende­zésekkel látják el. A 200 új épületben egyszerre 20 000 borjút tudnak elhelyezni. A borjak külön itatófülkében pasztőrözött tejet isznak. A teljes tejen kívül fölözött te­jet is kapnak, s így egy-egy borjú felnevelésénél átlago­san 8—10 kiló tejzsírt taka­rítanak meg a gazdaságok. A 200 épületben mintegy 6000 mázsa vajnak megfelelő tej- zsír-megtakarítás érhető el. Az itatásos rendszer továb­bi előnye, hogy szabályozni tudják a növendékállatok Az Országos Találmányi Hi­vatal nemrégen vette nyilván­tartásába, s fogadta el a leg­újabb magyar „csodahang­szert”, Balogh Géza hawai-gi- tárművész, tanár találmányát. A neve Orcseszton, hiva­talosan azonban hangutánzás­ra is alkalmas húros, pengető hangszerként tartják nyilván. A húros zeneszerszám a rásze­relt húzogatható mikrofon ke­súlygyarapodását, korán rá tudják szoktatni a kiegészítő abrakkeverékekre, illetve a széna fogyasztására. A tej­kezelő kamrákban, itatófül­kékben a munkát szinte tel­jesen gépesítik, így az em­beri munkaerő-megtakarítás is számottevő. (MTI) zelőgombok, elektromos erősí­tő, s az ügyeskezű mester uj- jaira erősített acérkarmok, acéldarabka segítségével szó­lal meg mintegy 12 „nyelven”. Egyebek között ugyanis orgo­nát, csellót, harmóniumot, he­gedűt, vibrafont, hárfát, 50—» 50 féle hangszinezetű dobot, gongot és harangot stb. tökéle­tesen helyettesít. Csodálatosan szép dallamok, s vérfagyasztó őserdei hangok előállítására egyaránt alkalmas. A hangszer lehetőséget ad arra, hogy szín­darabokban, hangjátékokban például a bivalybőgés bivaly nélkül, a fegyverropogás pus­ka nélkül megszólalhasson. A hegedű és a gitár keverékéhez hasonlító, valami egészen új formájú hangszer az előbbiek­hez hasonló tökéletességgel szólaltatja meg a vonatzajt, az autó- és hajókürtöket, sziré­nákat, az oroszlán ordítását, a béka brekegését, s még vagy 90 féle egyéb zajt. A feltaláló rövidesen színes műsor közben ismerteti meg itthon és külföldön csodahang­szerét, s használatához már írja az oktatófüzetet, az Or- cseszton-iskolát. Milyen hosszú a telefondrót? A modern életre jellemző gyorsa­ság megköveteli, hogy azonnal tud­juk közölni egy­mással gondola­tainkat, észrevé­teleinket — akár földrészeken át is. Mi sem termé­szetesebb, hogy ehhez felvesszük a telefonkagylót, s pillanatok, percek alatt beszélni tu­dunk a legtávo­labbi hellyel is. Telefonálás köz­ben nyilván keve­sen gondolnak ar­ra, hogy mi min­den szükséges a beszélgetés létre­jöttéhez. Az ösz­szeköttetés egyik legegyszerűbb, s legfontosabb kel­léke a telefon­drót, a kábel. Hazánkat 256 484 kilométer hosszú légvezeték hálóz­za be. Ezek a zümmögő telefon­drótok több mint 10 000 tonna súlyt nyomnak, ame­lyet mintegy 605 ezer oszlop tart. Ennél sokkal több az, ami a föld alatt rejtőzik. Kábelhá lóza tunk teljes hosszúsága ugyan „mindösz- sze” 11 984 kilo­méter, a kisebb- nagyobb átmérő­jű kábelekben azonban másfél- millió kilométer vezeték fut. Csu­pán a főváros­ban több mint 800 000 kilométer hosszúságú drótot takarnak az ólom­kábelek, s a folyó­medrekben is 610 kilométernyi te­lefonvonal húzó­dik. A látható lég­vezetékek és a föld alatti kábe­lek hosszát ösz- szeadva, kiderük hogy az elegen­dő lenne a föld és a hold közötti négy közvetlen telefonösszekötte­tés megteremté­sére. Kétszáz itatásos borjúnevelő-istállót építenek idén a termelőszövetkezetek 0 Évente 6000 mázsa vajat takarítanak meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom