Pest Megyei Hirlap, 1963. június (7. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-14 / 137. szám

1963. JÜMUS 14, PÉNTEK

reanr

SSEGVei

cMírlap

Lelki klinika gyermekek számára

'A rentielöintéaet Ivg/újabb s&ahrcndelcsc

és ez annyit jelent, hogy £ hibás beszéd űeket

beli társaikat akart magáihoz kötni, pénzt adott nekik, meg cukrot, hogy legyen, aki szeresse, barátai, meg társasága. Behívták a szülőket, beszéltek velük, a gyereket pedig kezelésbe vették. És egy Ihónap múltán a kis „kleptomániást’1 gyógyultan elbocsátották.

De nem minden eset gyógyul ilyen gyorsan. Az ideg- rendszer szervi elváltozása okozta bajok kezelése évekig eltarthat, amíg eredményre vezet. Ma már sok, talán

o legtöbb ilyen beteg is meggyógyul

Különcsen a gyerek. Persze, ha eljut az ideggyógyászhoz. Az a fontos tehát, hogy a körzeti, vagy az iskolaorvos, ha egy gyereken az idegbaj, vagy akár- csak az idegesség legkisebb jelét meglátja, azonnal utalja a járási rendelőintézet gyermekgyógyászához. A gyermekgyógyász azután, ha vizsgálata megerősíti a gyanút, küldje a gyermek-ideggondozóba. Mert most már az is van Pest megyében!

A szellemi fogyatkozásban szenvedő gyerekekről pedig megtudom, hogy nem mind az, akit annak minősítenek. Egyiknél nem a szellem, hanem valamilyen vonatkozásban a hallás, vagy a látás fogyatékos, alig észrevehetően. Másikkal kisded korában foglalkoztak keveset, vagy éppen semmit. Rövidebb, hosz- szabb kezelés, ezeket rendtoe- hozhatja.

Itt. ebben a gondozóban tehát teljes értékű emberré tesznek, nem egy gyereket, akinek bajával ezelőtt nem foglalkoztak szakszerűen. Igaz, nemrégen kevés volt még ebben a gyógyászati ágban a megfelelő szakember. Most pedig olyan idegbeteg gyereket, aki idővel menthetetlenül elmebajos lenne, s csak terhet jelentene a családnak, társadalomnak, két szakorvos meg egy pszichológus, ha szükséges, más szakorvos segítségével megmenthet.

Lapoznak a kartotékokban. Ez már meggyógyult, ez meg a javulás útján van, s mindhárman boldogan mosolyognak. Egy-egy lapnál mégis elkomorul az arcuk, szomorúan csak egy szót mondanak: menthetetlen.

Fehérköpenyes fiatalember lép be. Üj munkatársa az intézetnek, csak ezen a héten állt munkába, Ö a logopédus,

a helyes beszédre tanítja.

Képesítése, gyógypedagógiai tanár. Cegléden, az egyik általános iskolában tanított évekig, de nem gyógypedagógiai osztályban. Szabad idejében azonban pöszéket. hebegöket és mindenféle beszédhibával küszködő gyerekeket gyógyított, vagyis megtanította helyes beszédre, jóidéig társadalmi munkában. Most hetenként háromszor a megyei gondozóban, ezenkívül a megyei kórház gégészetéin, de Cegléden is továbbra segít a beszédhibásoknak.

— Okvetlen tessék megírni, hogy a szülők ne várják, amíg beszédhibáját kinövi a gyerek, mert önmagától nem növi ki — köti lelkemre. — Még mielőtt iskolába kerül, kell kijavítani beszédhibáját.

Sokrétű és nehéz a megyei rendelőintézet legújabb munkaterülete. Ehhez egy szó magyarázat sem szükséges. Ahogy annak hangsúlyozása is felesleges, milyen mérhetetlenül nagy távlat nyílt meg azok előtt a gyermekek előtt, akik eddig az egészséges boldogok társadalmából kirekesztve, életük fogytáig kárhozatra voltak ítélve. Megér az is minden fáradságot és költséget. ha száz sérült lelkű, idegbajos, ideges, szellemileg fogyatékos, vagy csupán dadogó gyermek közül, évente mindössze egyet gyógyít meg a megyei gyermek-ideggondozó. De száz közül nem egyet, hanem — túlzott derűlátás nélkül mondhatjuk — hatvan- hetvenet is meggyógyít.

Szokoly Endre

rrmnap

1963. június 14, péntek, Za- ránd napja.

A nap kél: 3.45, nyugszik:

19.41 órakor.

A hold kél: 0.03 órakor, nyugszik: 10.52 órakor.

Várható időjárás: kevés felhő, legfeljebb néhány helyen zivatarral. Mérsékelt szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 25—28 fok között.

— Tanácstagi fogadóórák és beszámolók. Június 17-én

9—12 óra között Felsőgödön, a tanácsházán Méry Jánosné megyei tanácstag fogadóórát, Inárcson a tanácsházán 9— 12 óra között Forgács György tart fogadóórát. Június 18-án Tápióbicskán a tanácsházán 18 órakor Orvos Istvánná, Túrán, a tanácsházán 9—12 óra között dr. Penyigey Dénes egyetemi tanár dékán tartanak tanácstagi fogadóórát. Ugyancsak június 18- án 18 órakor Örkényben Tö- röcsik Gyula, 19 órakor Kis- kunlacházán, a tanácsházán psdig dr. Kápolnay Irén tartanak tanácstagi beszámolót.

— A szobi Határvendéglő és a váci termelő cukrász- üzem építését a közeli napokban kezdik meg. A kivitelező vállalatokkal kötött szereződés szerint, mindkét építkezés még ebben az évben befejeződik.

— Június 28-tól július 22ig rendezik meg a soproni ünnepi heteket. rendkívül gazdag programmal.

A rádió és a televízió mai műsora

r. KOSSUTH-RAD1Ó 8.16-: Napirendien. 8.15: Operarészletek. 8.55: Meg; tudtuk — elmondjuk. 9.10: Könnyűzenei híradó. 10.10: Az óvodások műsora. 10.32: Zenekari muzsika. 10.59: Lottóeredmények. 11.00: Élő világirodalom. 11.20: Dallal-tánccal a világ körül. 12.15: Mindenki kedvére. 13.45: Gazdaiszemmcl. 14.10: Zenés országjárás a Falurádió mikrofonjával. 14.40: Rádiójáték. 15.05: örökszép melódiák. 15.40: a nagy kaland. — Regény folytatásokban. 16.10: Menűelhs- solin: M. szimfónia. 16.43: Riportműsor 16.53: ötórai tea. 18.15: Népdalcsokor. 18.40: Szóljon hozzá. 19.00: Hangverseny. 20.30: Könnyűzene. 21.00: A százarcú színház. 23.15: Könnyűzene.

PETÖFI-RADIÖ

14.00: Filmzene. 14.25: Balettzenék operákból 15.05: Kamaraze] ne. 15.50: Fúvószenekar. 16.10: Miért szép? — Előadás. 16.33: Népi zenekar. 17.05: A gyermekrádió műsora. 17.25: Heti hangversenykalauz. 18.17: Dr. Garam József közgazdász írása. 18.32: Edwin Fischer zongorázik 19.05: Könnyűzene. 19.35: Láttuk — hallottuk. 19.55: Zenekari muzsika. 21.05: Népi zenekar. 22.00: Ui Ko- dály-f elvételekből. 22.15: Tánczene.

URH

18.40: Josef Metternich énekel. 19.00: Magyar századok 19.28: Táncmelódiák. 20.17: Schumann: Dal csokor. 21.00: Zenekari muzsika. 22.00: Könnyűzene.

TELEVÍZIÓ

9.50: Tv-híradó (ism.). 10.05: Telesport (ism.) 10.20: Nincsenek kisistenek. Magyarul beszélő jugoszláv film (ism.). 12.00: A jövő hét műsora.

— Megalakult Kartalon az

ötödik KISZ-alapszervezet, 15 fővel. Az új alapszervezet a fenyőharaszti tangazdaságban működik.

— Gyógyszerészlakással

együtt korszerű gyógyszertár építését kezdik meg az idén Gyálon, ahol eddig csak gyógyszerszoba működött.

— Magyar Tájak címmel jól sikerült irodalmi estet rendeztek Túrán, a községi művelődési házban, ötletes szervezéssel a közönséget is bevonták, szellemi vetélkedővel kombinálva a műsort. Az irodalmi est nagy sikert aratott.

— Mesterséges villám. A franciaországi Lyon környékén egy hatalmas méretű laboratóriumot állítottak fel, amelynek székesegyházméretű betontermében valóságos villámokat idéznek elő. Itt próbálják ki ugyanis a francia villamossági gyárak árammegszakítóit.

— Szombaton délután tartják meg Vecsésen a községi tanácsházán az első névadó ünnepséget, ahol Geringer János és neje, Marika nevű kislányát, valamint Bakó Géza és neje, Géza nevű kisfiát fogadják ünnepélyesen állampolgárrá. Az ünnepség egyben a nemrég elkészült díszterem avatása is.

— Június 22-én tartják meg Balassagyarmaton az észak-magyarországi népi zenekarok fesztiválját a híres palócnapok alkalmával. A fesztivál egyben emlékünnepség is, ugyanis most ünnepük Rózsavölgyi Márk balassagyarmati zeneszerző születésének 175. évfordulóját. Pest megyét Gudi Farkas Mihály, szocialista kultúráért jelvénnyel kitüntetett népi zenekara képviseli.

— Június végén befejeződik a KPVDSZ, a MÉSZÖV és a TIT által indított kétéves kereskedelmi akadémiai szakmai előadássorozat második évfolyama, amelyet mintegy 1200 kereskedelmi alkalmazott hallgatott meg a megyében.

— Jól sikerült irodalmi estet rendeztek Tatárszentgyör- gyön Magyar évszázadok dalban és versben címmel. A földművesszövetkezet és a KPVDSZ helyi szakszervezeti bizottsága által rendezett esten mintegy 200 érdeklődő jelent meg, hogy meghallgassa Jancsó Andrient és Béres Ferencet.

Ma Romhányhan sorsolják a lottót

A lottó 24. heti nyerőszámainak a sorsolását ma délelőtt 10 órai kezdettel Rom- hányban tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. (MTL)

— Táborfalván községfejlesztési alapból és társadalmi munkával napközi otthonos óvoda épül, a munkában szinte az egész község részt vesz.

— Nagy népszerűségnek örvendenek a fiatalok körében az utóbbi hónapokban gombamódra szaporodó film- klubbok. Több, mint 800 állandó tagja van megyénkben a klubboknak, ahol filmeket és filmesztétikai kérdéseket vitatnak meg.

— Tizenöt éve működik az

Üllő és Vidéke Körzeti Föld- müvesszövetkezet vecsési Jókai színjátszó együttese, amely a múlt évben miniszteri dicsérő oklevelet kapott eredményeiért. Az együttes a nyár folyamán — június 15- től augusztus közepéig jubileumi előadássorozatot tart, felújítják eddigi legsikerültebb darabjaikat, és új darabok bemutatására is sor kerül.

— Műfogsort kapott az állatkert szamara Tokióban. A 29 éves állatnak minden foga elhullott és már táplálkozni sem tudott. Az állatkert igazgatósága megsajnálta a szegény fülest, és ötezer frank költséggel műfogsort készíttetett a csacsinak.

— Eenatin néven új

készítményt hozott forgalomba a szovjet gyógyszeripar. A Fenatin felülmúlja az idegrendszer élénkítésére készült eddigi gyógyszereket és csökken-, ti a magas vérnyomást.

— Rövidesen átadják rendeltetésének az új MÁ- VAUT-állomást a Nagyvárad téren. A monori, a nagykátai, valamint a ceglédi járásokba induló és onnan érkező autóbuszokról az új állomás naponta kétezer utast fogad.

— Rohamosan növekszik

a televíziótulajdonosok száma Perbálon. Tavaly 25 tv- készüléket tartott nyilván a posta, az idén már idáig 75-re gyarapodott a tv-elő- fizetők száma.

ALACS B.TAMAS:

'juwapás és dellákhiílliák

ZSÁMBÉKON

férjhez ment. A háború után folytattam, ahol abbahagytam. 1921-ben megnősültem. Elszegődtünk Háromrózsa- pusztára, a Mettemich-ura- dalomba, majd innen Gyar- mat-pusztára mentünk, fát vágni. Egész télen az erdőt jártam. Mikor az erdőben nem akadt munka, akkor a zsámbéki kőbányában dolgoztam, béreltem 10—12 kvadrátölt és azt fejtettem.

— Persze közben a gyerekáldásról sem feledkeztünk meg. Huszonkettőben született Antal, huszonötben Mária, huszonhatban Anna, huszonkilencben Teréz, harmincegyben Lőrinc, 1937- ben ezek a bizonyos hármas- ikrek.

— És ekkor nagyot fordult életünk sora. Napszámosból altisztté vedlettem. Darányi Kálmán miniszterelnök elintézte, hogy a fővárosba kerülhettem, a Központi Városházára, az első elnöki ügyosztályra. Negyvenéves voltam ekkor. A második világháborúban nem kellett angyalbőrbe bújnom, a nyolc gyerek miatt felmentést kaptam.

r— 1946-ban aztán B-listáztak. Nem azért, mert svábok voltunk, a gyerekeink magyar iskolába jártak mindig, csak öszecseréltek bennünket egy másik Zirkelbach- hal. Három hónapba tellett, míg ki-derült a személycsere, s visszavettek. De nem a városházára, áthelyeztek a Fővárosi Hirdető Vállalathoz.

— 1952-ig dolgoztam itt, és nem hiába múlt az idő, betegeskedni kezdtem, reumám rakoncátlankodott, nem bírtam az utazgatást. Ekkor átkerültem a zsámbéki gyermekvédő intézethez, ahol

1957-ben, hatvanéves koromban mentem nyugdíjba, ötszáznegyven forintot kapok, no és a feleségem után egy százast.

— De hogy látta el Lőrinc bácsi a romtemplom őrségét, mikor bejárt dolgozni?

— A mama volt az őr! Én csak szombat-vasárnap.

— S jelenleg mi van a reumával?

— Jól megvan, köszönöm. Igaz, visszaminősült másod- betegséggé, mert két éve szívtrombózisom volt. Azóta bizony a munka épp? hogy csak meneget. Gyógyszert szedek, a pulzusom néha

furcsa nótát muzsikál. Ám enni-inni tudok és szabad; mi fő, ván is mit, jócskán; de azért nem az igazi, ha minden évszakban (nemcsak tavasszal) gondolok naponta a szívemmel.

Lőrinc bácsi felesége, Anna néni, akivel immár negyvenkét éve közös minden gondolat, eddig csak néha-néha szólt közbe, de hogy most már a hármasikrekre terelődik a szó, ő vette át a beszélgetés fonalét:

— Itt, ebben a szobában,

háromnegyed óra alatt születtek ... 1937. február ötödikén. A bábaasszony, Brei- ninger Ferencné, aki szintén Anna néni, gratulált először. Persze az öröm mellett azonnal megvolt a nagy gond is. Sürgősen kórházba kellett mennünk, nagy volt a hó, a hegyilakók lapátolták a havat a mentőautó előtt, s hajnali négykor már az Uj Szent János kórházban voltunk. Üvegvillanybura alá kerültek a kicsik, igen-igen aprócskák voltak: Kálmán egy kiló 60 deka, Miklós egy- negyvenhat, Jóska egyhar- minc.

— Fél hétkor pedig már ott voltak az újságírók. Nem hiába mondta a férjemnek Foláth Adám zsámbéki esperes-plébános és Famadi Dezső főjegyző, hogy bízzuk csak órájuk az ikrek dolgát, majd ők mindent elintéznek. Dobra is verték.

— A kórházban volt a keresztelő. Darányi Kálmánná, a miniszterelnök felesége volt a keresztmama, ő tartotta keresztvíz alá az ikreket. Száz pengőt adott, ígérte, hogy ö fog gondoskodni róluk. Farsang szombatján, a keresztelő napján bizony mérgelődtünk férjemmel, hisz mi úgy szerettük volna a nagyapákról a legidősebbet Simonnak, a másodikat Istvánnak keresztelni... József főherceggel nem volt problémánk, mert a papa öccse szintén József, s így egyezett akaratunk.

— Nyolc hétig voltam az Vj Szent János kórházban, majd én hazakerültem, míg a gyerekeket a Vas utcába vitték, ahonnan őket csak hat hónap után hozhattam haza. Mert bizony erős nálunk a levegő, a fiúk pedig gyöngécskék voltaik.

— Az ikrek megérkezése nemcsak azért jelentett nagy fordulatot családunk életében, mivel a papa állandó munkát kapott. Darányiné nemcsak keresztgyerekeiről, hanem a többi gyerekről is gondoskodott. 1939-ben meghalt a férje, ám továbbra sem feledkezett meg rólunk. Itt a közelben Anyácsa-pusz- ta volt az övé, minden évben küldött fél öl fát, krumplit egy zsákkal, egy zsák lisztet, néha szalonnát is és ezt-azt.

— S mi van az örökséggel, a dollármilliókkal?

— Azt a Teri lányom, Balázs Györgyné mesélheti el magának, nála van az örökségről szóló újságcikk és ő ment ügyvédhez.

(Folytatjuk)

IV.

íj

íj Amikor a belvizes télutó j végnapjaiban újból bekopog- íj tattam a Régitemplom utcai íj Zátonyi-portára, nem sokkal í később hárman ültük- körül az { asztalt.

íj Zátonyi Lőrinc és a fele- } sége mesélt, én pedig kíván- f csian vártam a Zirkelbach- ^ Zátonyi ikrek történetét, íj — Apám kőfejtő-kőfaragó íj volt a zsámbéki kőbányában íj — kezdte a legelején Lőrinc ^ bácsi. — Hatan voltunk gye- 'j rekek. Az elemi iskola után £ két évig a Fantusz kötött- '} cipőgyárban dolgoztam, hő- íj rom krajcárt kaptam egy pár % tatpalásért, mamuszra bőríj talpat varrtunk. Én varrtam íj a legtöbbet, tíz és fél óra íj alatt 42 párat. Hétpercen- íj ként „dobtam el” készen egy íj cipőt. Elég szépen kerestem, íj de egész púpos lettem, íj — Inkább beálltam parasz- íj tokhoz szolgálni. Egy évre íj 90 „forintot” kaptam, bőr- íj kötényt, ecfij másik kötényt és íj kalapot. Mindez három évig íj tartott, míg be nem vonul- íj tam katonának, íj — Édesapám 1915-ben meg- í halt, anyárp 19-ben újra

A Pest megyei Tanáé: Semmelweis Kórházának földszintjén, a megyei szakorvos: rendelőintézetben négy hónapja működik idestova. Hivatalos neve: gyermekidé® gondozó, mivel amit mi laikus emberek, lelki bajoknál nevezünk, az idegek bánta! ma az. A búskomorság neve is például depresszió éí a frászt, avagy a „szívbajt’1 illetve eskórt, amely szintén idegbaj, az ideggyógyás; epilepsziának nevezi. (Éí meggyógyítja ma már £ legtöbb esetben.)

De távolról sem a különböző idegbajok köznyelvi éí orvosi nevének különbözőségeiről kívánok értekezni. Arról szeretnék inkább beszámolni, hogy megyénk egészségügyi szervezete mennyi« igyekszik élen járni a gyógyít« munka fejlődésében. Ahogj a megyei rendelőintézet

a lobbi megyéket megelőzve

elsőnek állította fel a hallásvizsgáló készülékekkel jói felszerelt audiológiai állomását, úgy most megnyitott az országban az első vidék gyermek-ideggondozót. Azóti Győr-Sopron megye követte és Szegeden, az egyetem idegklinikán is létesült hasonló. Három hézagpótló intézmény a magyar vidéken Az ember nem is hinné, hogj falun is mennyi az idegbeteg gyermek.

— Májusban száznyolcvan

új beteget láttunk és vettünk kezelésbe, de az ú; jelentkezőket már csak őszi'« vehetjük előjegyzésbe — mondja az ideggyógyász főorvos, dr.... pardon, a nevét, sem a többi itt dolgozóét nem közöllhetem. Azi mondja a főorvos, nevük megemlítése sértené az orvos etikát.

............

E

gy kisfiú áll előtte az anyjával. A második általánosba jár. Nevét, sőt lakhelyét is el ke’! hallgassam nehogy valaki ráismerjen éí ezzel ma vagy a jövőben szégyent hozzak rá, ártsak neki. Ez viszont az újságírói etikába ütköznék.

A gyermekgyógyász főorvosasszony már alaposan megvizsgálta a gyereket nincs semmi szervi baja.

Az iskolában figyelmetlen

magatartása tűrhetetlen, egyszerűen nem bírnak vele Otthon sem. Kisöccsét állandóan veri, a szavajáráss is durva, feldúlja a család nyugalmát — siránkozik az anyja. Különösen amióta még egy testvére született Az ideggyógyászati vizsgálal túl ingerlékenynek, de szervi idegbajosnak nem találja. A másik szobában a pszicho'ó- gus előbb az anyját, aztán a kisfiút kérdezi ki külön- külön.

— Környezeti ártalom — ez a diagnózisa. Nem sok szere- tetet kap a kisfiú a szüleitől. Az apja hol ritkán, >oi gyakran felönt a garatra olyankor a beszédje még durvább, mint máskor és £ feleségét is megveri a gyerek szeme láttára. Van hát, kitől tanulja a kisfiú a durvaságot. Mindent, amit otthon lát, kart a gyerekre. (Ezt vésse emlékezetébe minden szülő!) Az idegorvos a kis páciensnek nyugtatót ad, £ pszichológus jövő hétre újból berendeli. Jöjjön el a; apja, majd azzal is beszél

— Tíz gyerek közül, ak ide kerül, hatnál a környeze ártalma váltja ki az idegessé get — mondja az idegorvos,

— A szeretet hiánya sol bajt okoz — teszi hozzá : pszichológus, és együtt mesél nek el, egy gyógyult esetet,

Kleptomániás, ezzel utaltál a 13 éves kisfiút eléjük. Bi zony, a gyerek már évek ót: lopo-tt. Pénzt, vagy bármit amit csak elért. Itt a gondo zóban, egy órán belül kidé rült, hogy miért. Otthon : szülők a szeretet semmi jelé nem mutatták, nem beszélget tek, nem törődtek vele. Kora