Pest Megyei Hirlap, 1963. május (7. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-22 / 117. szám

1963. MÁJUS 22, SZERDA Baromfietetés A gödöllői járás termelőszövetkezetei közös állattenyésztő vállalkozás keretében végzik a húsárútermelésük jelentős ré­szét. A baromfitelepen már több mint egy éve folyik a mun­ka. Jelenleg nyolcezres turnusokban nevelnek, de rövidesen el Jce szülnek a húszezer férőhelyes óriásálak, s akkor növekszik ff termelés. Feljegyzések helyett intézkedést! Kéthetes korig a mű anyákkal ellátott klimaházban ne­velik a naposállatokat. Szabó Rózsiba mezőgazdasági tamilé a modern önetető készüléket tölti meg táppal Ezres hampshire tojóállomány szolgáltatja a szaporítás­hoz szükséges tenyésztő,jást. Dallos Lajosné baromfi- tenyésztő' szakmunkás szerint az idén túlteljesítik az egyedenkénti 150-es tojástennelési tervet ... (Nagymiklós íelv.j A tárnoki vasútállomással szemben, túl a síneken a töl­tés áljában szerény külsejű, jelvonulási épület áll. Esőzéskor úgy veszi körül a viz, mint egy szigetet. Jó néhány esztendeje már, hogy „ideiglenes” munkásszál­lás létesült a hideg, rideg jalak között. A Ferencváros állo­más forgalmi dolgozóinak munkásszállása. Huszonöt-harminc ember él itt— emberhez méltatlan körülmények között. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1958 októberi ha­tározata a munkásosztállyal kapcsolatos epyes feladatokról a többi között ezt mondja: „Odaadó figyelmet kell for­dítani a dolgozók mindennapi gondjaira, a velük való bánás­módra, a dolgozók körében végzendő úgynevezett apró­munkára .. ★ A huszonöt centis falak s a szimpla ablakok mögött örök­ké nyirkos hideg honol. A he­pehupás, foghíjas téglapadló­zatból kiütközik a homok, cso­da, hogy fel nem veri a gyom. Tisztántartásáról szó sem le­het. A seprővel való sikliás- nak annyi a haszna, hogy szétkeni a sarat s a maradé­kot a falra fröcsköli. A szürke vaságyakon ritkán cserélt ágynemű szennyét ta­kargatják a lyukas pokrócok. A piszoktól homályos ablakon barnás színű „függönyök” vi­rítanak. Néhány mindenün­nen kiselejtezett, rozzant szék — létra helyett az emeletes ágyakon alvóknak —, ócska vaskályha, szúette lócán két vizesvödör, az ágyak előtt gyékény lábtörlők — ennyi az „összkomfort”. Az ebédlő ... Éhes ember legyen a talpán, akinek itt nem megy el az étvágya a piszkos asztalok és a horpadt pléh lavórok között. Az élel­mezési raktár betonján rotha­dó krumpli szerénykedik. A polcokon penészes élelmisze­rek, mosatlan edények. A la­kók hagyták ott, vagy a gond­nokok, ki tudja? •k „Különös figyelmet kell' for­dítani és fokozott segítséget ■ kell nyújtani a szakszervize­Hegeszt a - rádióadó Nem, ebben semmi rendkí­vüli nincsen. Magasfeszültség­gel dolgozó kis „rádióadók” sorakoznak a hosszú teremben. Alattuk színes, tarka, kicsi- nagy táskák, tokok, „bukszák” fordulnak meg. Hogy ez az út nem csupán reprezentatív jel­legű, az kiderül, ha közelebb­ről veszünk szemügyre egyet- kettőt. Gyorskezű fiatal, és idősebb aszonyok alkotják a csodaszép divattáskákat. A strandokon csak úgy tarkállik a pázsit tő­lük. De a kicsi piperetáskák is gyakran kandikálnak elő a Hzépítőszert rejtő retikülök- ből. Mindez csak gyors példa az óriás készletből, s itt alkotják a Pest megyei Vegyi és Kéz­műipari Vállalat érdi üzemé­ben. A kis „rádióadók” szol­gáltatják a hőenergiát 8 műanyagok Bssiehegesitásnhez. A berendezések mestere, irá­nyítója és működtetője fiatal, Szép szál, hullámos hajú em­ber. Foglalkozása is rangos: No­votny Nándor elektrotechni­kus. — Mit mesélnek ezek a túl közelről veszélyes rádiókészü­lékek? — Ha erre a kérdésre a ma­gam munkáját kell adni vá­laszul, akkor azt mondhatom, hogy valamennyi volt már a kezem alatt. Kezdhetem az­zal, hogy valamikor a Bizomá- hyi Áruházban vásároltuk meg az első egy kilowatt tel­jesítményű hegesztőgépet. Mindjárt kétszeres teljesítmé­nyűre alakítottuk át, de hát ez a sors vár a többi gépre is. A legtöbb kis hegesztőmasi­na ennek a nagy gépnek csak tizedét tudja. Azt jelenti ez, hogy csak vékonyabb anya­gokat hegeszthet egymáshoz, s az is hosszabb időbe telik. Ezért cél, minél nagyobb ka­pacitásúra alakítani ezeket a munkára fogott berendezése­ket. — Néhány érdekességet. — Azt hiszem, hogy ebben áz iparágban újdonság az úgy­nevezett háromdimenziós he­gesztő szerszámok készítése. Ez is a mi érdekünk. Nem je­lent kevesebbet, mint hogy egy munkafázissal három műveletet vcgeihetüok egy időben. Mindemellett a kelleténél jobban kísért itt még a kis­ipari módszer. Hogy lehet itt időt és tért nyerni? — Például azzal, hogy be­vezetjük az úgynevezett gör­gős hegesztőpálcát. Ahogy a háziasszony készíti otthon a derelyét, úgy gördítheti majd a mi munkásunk ezt az új hegesztő-berendezést. Nyomá­ban összeforr a műanyag. Nem is kell említenem, meny­nyivel szaporább ez annál, mint amikor szakaszosan egy- egy nyomással lehetett elvé­gezni ugyanezt. Sí ás program hasonló cél­lal? — A mechanizálás régi ter­vünk. Szeretném kivenni a részem abból is, hogy a kis kéziberendezések minél prak­tikusabbak, könnyebbek le­gyenek. Ez a nyár sok vál­tozást hoz ebben is. — A saját életprogramjá­ról tudhatnánk valamit? ■— Nehéz lenne hirtelen vá­laszolnom. örülök, hogy al­kalmam nyílik alkotómun­kára. De őszintén szólva itt egy kicsit kevés a kereset, s előfordult már velem, hogy egy előzőleg elfogadott újítást nem valósítottak meg. Az ilyesmi persze kedvét szegi az embernek. Annál gyorsabban megjön a kedve, amikor az ottho­niakról beszél. Kislánya ti­zenkét éves, s a felesége női fodrász. ; — Most már értem a S2ép hullámokat — mondom ne­vetve. — Szerencsére erre még sem időt, sem pénzt nem kellett költenem. így adta a jó természet. Mi úgy gondoljuk: fiatal barátunk megérdemelné a kedvcsináló megbecsülést. t. gy. l&fls&ava — Nem tesz semmit... megvárom!... (Tones Tibor rajza) teltnek a munkásszállásokon lakó, többnyire vidékről el­származott, jórészt fiatal se­gédmunkások kulturális és ál­talános nevelésére” — hangzik a párthatározat. Általános nevelés... Har­mincán isznak négy-öt, gusz­tustalan alumínium ‘ibrikből. Súroláskor a takarítónő az ágyakra rakja a sáros papu­csokat, s ebben senki nem ta­lál kivetni valót. Kulturális nevelés? Valaha volt egy rádiójuk, de a két há­lóterem lakói addig veszeked­tek rajta: mikor szóljon, mi­kor ne, hogy az előző tárnoki áílomásfőnök elvitte. Újság, folyóirat a munkásszállásra nem jár. Társasjátékoknak, letéti könyvtárnak hírét sem hallották. ■k Gyurkóczy József kocsiren­dező két éve lakik a szálláson. Családja Madocsán él, őmaga a Ferencváros állomáson dol­gozik. A szállásra csak aludni jár, szabad idejét a budapesti mozikban, vagy másutt tölti. Ébren nem bírná sokáig itt, a sivár falak között. Szerinte az a legnagyobb baj, hogy a há­rom szállásgondnok közül ket­tő állandóan változik. Mire beletanulnának, már el is mennek. Takarítónő nincs, a tárnoki állomás takarítónője birkózik reménytelenül a pi­szokkal. ★ Ki ellenőrzi vajon a gond­nokokat? Egyáltalán, ki törő­dik azzal: hogyan élnek itt a családjuktól messzire szakadt dolgozók? Milyen körülmé­nyek között pihenik ki nehéz munkájuk fáradalmait, az emberéletekért viselt felelős­ség idegfeszültségét? Kinek van gondja arra, . hogy a munkásszállás az legyen, ami­nek szánták: második otthon?! ★ Ellenőrzésre sokan jogosul­tak. A tárnoki áílomásfőnök, a Ferencváros állomás párt- és szakszervezeti bizottsága, a MÄV Budapesti Igazgatósága vezetői és a III. osztály mun­katársai, a KPM I, Vasúti Fő­osztálya. Mint kiderül, a bajokat mindenki ismeri, de a felelős­séget szinte mindenki elhárít­ja magáról — egy fokkal fel­jebb. ★ A tárnoki áílomásfőnök, aki a munkásszállás nyilvántartá­sát és az ágyneműraktár kul­csait kezeli, arra hivatkozik: a lakók nem az ő beosztottai. A gondnokokat nem ő alkal­mazza. Az ellenőrzésen kívül egyébre nem terjed ki a ha­tásköre. A Ferencváros állomás párt- és szakszervezeti bizott­sága a tél óta sürgeti a mun­kásszállás megszüntetését, a dolgozók elhelyezését másho­vá. Feljegyzéseik megjárták az összes felsőbb fórumokat. A válasz ez volt: más mun­kásszálláson nincs hely. A tárnoki rendbehozása pedig nyolcszázezer forintba kerül­ne. Nincs rá pénz. De a leg­elemibb szociális és kulturális dolgokra akadna, ha törődné­nek vele! Előfizethetnének néhány újságra, folyóiratra. Intézkedhetnének a rádió ügyében. Segíthetnének a szállásbizalmi megválasztásá­ban. -Gondoskodhatnának le­téti könyvtárról, amelyet a szállásbizalmi kezelne. Es mit tesznek a Budapesti Igazgatóság vezetői, s III. osz­tály munkatársai? ök is jócs­kán elmarasztalhatok a tár­noki viszonyokért. Igaz: ta­valy nyár óta harcolnak azért, hogy egy könyvjóvá­írással átvett ercsi villaépüle­tet felújítási hitelből korszerű munkásszállássá alakíthassa­nak. Az is igaz, hogy felter­jesztésükre az I. Vasúti Fő­osztály május elejéig nem adott érdemleges választ. Pe­dig, ha a munkát azonnal megkezdenék, a munkásszál­lásra akkor is csak jövő nyá­ron költözhetnének be a vas­utasok. 1964 nyarán. És addig? Ad-! dig függesszük fel a párthatá­rozatot?! Nyíri Éva 1 Cirkuszban — Sajnálom, de vendégeket kaptunk Az első külföldi turistakonvoj a szentendrei campingben Hivatalosan hétfőn nyílt meg Szentendrén a Pap-szigeti camping, amelyik egyike az. ország legkorszerűbb sátortá­borainak és nemzetközi minősítést is kapott, ami azt jelenti, hogy rákerült a nemzetközi turista-intézmények hivatalos jegyzékére. A tábornak már a múlt hétc-n is igen nagy forgal­ma volt, területén a hét folyamán több mint négyszázötven kiránduló állította föl sátrát és töltött ott egy-két napot. Szom­batra várják az első nagyobb külföldi kiránduló csopoiiOt- amely egy négy kilométer hosszúságú és harmincnégy, úgyne­vezett lakókocsiból álló konvojjal érkezik Nyugat-Németor- szágból Magyarországra. A hetvenhárom tagból álló turista- csoport Hegyeshalomnál lépi át a határt, Győrön, Komáromon. Esztergomon‘és Visegrádon át jut el Szentendrére, és két na­pot tölt a Pap-szigeti táborban. Innen a Balatonhoz vonul a konvoj, ahol három napot tölt. A külföldi turistákat Szent­endrén ünnepélyesen fogadják. javult a Fellendült a forgalom, gyümölcsfák védettsége Pátyon Rövidesen új önkiszolgáló élelmiszerbolt építését kezdi meg a Pályi Földművesszö­vetkezet a községben. A he­lyi tanács mintegy 70 ezer forint értékű építési anyaggal járul hozzá a létesítmény­hez. A tervezési munkála­tokat a járási népfronttázott- ság aktívája, Varga István építészmérnök szintén tár­sadalmi felajánlásként ké­szítette el. Lukács élvtárs, igazgatósá­gi elnök elmondotta, hegy az év első negyedében vá rako­záson felüli volt a kiskeres­kedelmi egységek forgalma Pátyon; s ennek következté­ben az eredménytervet több mint kétszeresére teljesítette a hálózat. A második ne­gyedévre is jók a kilátások, örvendetesen megjavult a szövetkezeid dolgozók munka­morálja, amit az is bizo­nyít, hogy az elmúlt évi 30 milliós forgalom után mindössze 7 ezer forint volt a leltárhiány. Sikeresen kapcsolódott be a földművesszövetkezet a nö­vényvédelmi munkáiba is. Felvilágosító munkát végez­tek Pátyon- és ^u^ak^zin, és részt vettek a hatarszernlé- ben is. A^egvszerek bizto­sításán kívül hat magas- nyomású permetezőgép köl­csönzésével nyújtottak segít­séget a gyümölcsfa-tulajdono­soknak. A két községhez tartozó 66 ezer gyümölcsfa- állomány mintegy 70 száza­lékán végezték el a rügyfa- kadás előtti permetezést. Az előző évekhez képest jelen­tősen javult a gyümölcsfák védettsége mindkét község­ben. Elkészült az 1962. évi lakásépítkezések mérlege Csaknem 55 000 új otthon került tető alá — Pest megye az első helyen — A legtöbb új lakás kétszobás • A Központi Statisztikai Hi­vatal munkatársai összeállí­tották a múlt évi lakásépít­kezések részletes „eredmény- listáját”. Az összegezésből .kitűnik, hogy hazánk lakásállománya egy esztendő alatt 54 281 új otthonnal gyarapo­dott. A községekben 25 770, Buda­pesten 10 881, a többi váro­sokban pedig 17 630 lakást adtak át rendeltetésének. A jelentés pontos képet ad airól is, hogy az új laká­sok mekkorák, s milyen a felszerelésük. A számok ta­núsága szerint a legtöbb új otthon — 28 852 — kétszo­bás. Második helyen az egy­szobásak állnak — ezekből 16 000 épült —, majd 5025- tal a másfél szobásak, 2194- gyel a három- vagy több szobásak, s 1982-vel a két és fél szobás lakások következ­nek. Érdekes, hogy míg az Nyári előkészületek Kiskunlacházán Strandfelszerelésekre is kibővítette kölcsönző szolgáltatá­sát a Kiskunlacháza és Vidéke Körzeti Földművesszövetke­zet ^ Olasz Ernő, a kereskedelmi osztály vezetője elmondotta, hogy az idei nyáron gyékényt, gumimatracot, ladikot és sátrat is igényelhetnek a szövetkezettől a dunai strandolok. Mire be­köszönt a nyár, átalakított strandvendéglő várja a nap és víz szerelmeseit. A szövetkezet lakókabinjaira annyi igénylés ér­kezett, hogy nem tudják kielégíteni. Éppen ezért már az idén megkezdik újabb 20 lakókabin építését a Duna parton: az épí­tést a szövetkezet dolgozói társadalmi munkában végzik. új otthonok csaknem (száz százalékban konyhával, vagy főzőhelyiséggel épültek, s kö­rülbelül 90 százalékukba be­vezették a villanyt, a fürdőszobai ellátottság már korántsem ilyen kedvező arányú, a vízszolgáltató hálózatba pe­dig a tavaly épült ingatla­noknak nem egészen a felét luipcsolták még csak be. A statisztikai beszámolóból kitűnik, hogy a megyei jogú városok közül tavaly — Bu­dapest után — Miskolcon volt a legnagyobb arányú a la­kásépítkezés: itt 1856 lakás készült el. Pécsett 1025, Deb­recenben 884, Szegeden pe­dig 833 otthonba költözhettek be a lakók. Nagy erőfeszíté­seket tettek a lakáshelyzet javítására a megyékben is. Első helyen Pest megye áll, ahol 4842-vel bővült a lakásállomány. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében 3595, Szabolcs-Szat- már megyében 2592, Veszp­rém megyében 2560, Győr- Sopron megyében 2493, Ko­márom megyében 2289, Fejér megyében pedig 2252 új lakás épült. (MTI) — Ismét megnyílt a nép­szerű főutcai önkiszolgáló élelmiszerbolt Tökölön. A megrongálódott üzletet most nemcsak kijavították, de korszerűsítették 1%

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom