Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-09 / 82. szám

zJ&rlan 1963. ÁPRILIS 9, KEDD Jugoszláv szakszervezeti küldöttség budapesti látogatása VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Sürgetnek a tavaszi munkák Mindenfelé hangos a határ: benépesedtek a mezők, dol­goznak a közös gazdaságok földjein. Sajnos sokfelé fagy­kárt szenvedtek a gabonák, ezeket, amint lehet, hengerez- ni kell. A termelőszövetkeze­tek rövidesen befejezik Ceg­léden az őszi kalászosok fej­trágyázását. Az elmúlt napok­ban a termelőszövetkezetek­ben mintegy 150 pár lófogat dolgozott reggeltől estig. A ta­vaszi árpa, a mák és a borsó vetését jórészt befejezték. Megindult a munka a szőlők­ben és a gyümölcsösökben is. A gyümölcsápolásban némi lemaradás mutatkozik Ceglé­den a Dózsa Népe és a Tán­! kola legfelső osztályában. A ! tanulók közel kétharmada j lány, a többi fiú. Heten kö­zülük úgy döntötték, hogy to­vább tanulnak; ketten gim­náziumban, öten pedig techni­kumokban. Az elmúlt tanév­ben 23-ból csak öten tanultak tovább. Krekács Zoli szer­számkészítő szeretne lenni. Többen fémmintázónak, má­sok géplakatosnak és hegesz­tőnek készülnek. Néhányan a mezőgazdaságban helyezked­nek majd el az általános is­kola elvégzése után. A kuionbozo társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének politiká­ja annyi idős, amennyi a vi­lág első szocialista állama, a Szovjetunió. Lenin számára világossá vált, hogy a szocia­lista forradalom nem győz egyszerre több, vagy minden országban, ahogyan azt an­nak idején Marx és Engels vél­te. Lehetséges a forradalom győzelme egyetlen, vagy egy­néhány országban is. Ebből az következik, hogy az első szo­cialista országnak, vagy orszá­goknak egész korszakon át kell kapitalista országok mel­lett létezniük. A szocializmus építéséhez béke kell, a szocia­lista országoknak tehát azon kell lenniök, hogy együtt élé­sük a kapitalista országokkal békés legyen. A szocialista ál­lam egyébként is, lényegéből folyóan is csak békés külpoli­tikát folytathat, mivel meg­szünteti a kizsákmányolást, és ezzel azokat az osztályokat, amelyek érdekeltek a háborúk­ban, területi hódításban, más népek leigázásában. A békéért vívott harc különben is meg­egyezik a világ összes népének érdekeivel. Mindezeken kívül pedig: a forradalom nem ex­portcikk. Minden nép miaga dönti el. hogy milyen társadal­mi ■rendszerben kíván élni. A szocialista országok nem fegy­verrel, hanem építő munká­juk eredményeivel gyakorol­nak forradalmasító hatást a világra. A két világháború között az egész világ megismerte az új társadalom békepolitikáját. A Szovjetunió kormánya szaka­datlanul harcolt azért, hogy minden országgal normális diplomáciai kapcsolatai le­gyenek, azaz, hogy minden állammal békés viszonyban le­gyen. Már a két világháború között javaslatot tett a Népszö­vetségben az általános és tel­jes leszerelésre. Riadót fúrt. amikor a német fásizmus há­borús veszélybe sodorta az em­beriséget, és szorgalmazta a népek és a kormányok anti­fasiszta összefogását a béke vé­delmében. Nem a Szovjétunión múlott, hogy a német fasiz­musnak mégis sikerült kirob­bantania a második világhábo­rút. A békés egymás mellett élés politikájának leglényege­sebb eleme azonban a két vi­lágháború között a világ első szocialista államának, a nem­zetközi proletariátus hatalmas forradalmi bázisának önvédel­me volt. A második világhábo­rú után néhány évvel jelentő­sen módosultak és azóta is folytonosan változóban van­nak azok a körülmények, ame­lyek között a világ kommu­nista és munkáspártjai a béke­harcot, a békés egymás mel­lett élés politikáját folytatják. Az 1940-es évek végére szocia­lista országok egész sora jön létre, és kialakul a szocialista világrendszer. Attól kezdve már nem a Szovjetunió és az összes többi ország békéiéről van szó, hanem a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett éléséről. Ez az első döntő különbség a béke­harc körülményei szempontjá­ból a második világháború előtti és utáni helyzet között. Még inkább megváltozott a helyzet azóta, hogy joggal beszélhetünk a világpoliti­kai erőviszonyoknak a béke és szocializmus javára tör­tént eltolódásáról. Ma már ugyanis megfelelő politikai, katonai, gazdasági és tö­megerő támasztja alá a szo­cialista országok bérpoliti­káját. Ez a két korszak kö­zött a másik döntő különb­ség. A szocializmus világrend- szert alkotó országai szö­vetségesek egész sorával har­colnak együtt a békéért. A gyarmati rendszer széthullása következtében létrejött fiatal, független ázsiai és afrikai or­szágok többsége következetes antiimperialista politikát, bé- kepolitikát folytat és együtt­működik a szocialista orszá­gokkal a háború és az impe­rializmus erőivel szemben. A világtörténelem teljesen új jelensége a száz- és százmil­lió embert tömörítő és szinte miamennyi országra, minden VILÁGHÍRŰ fotóművész KIÁLLÍTÁSA CEGLÉDEN Nem mindennapi élmény­ben van részük a ceglédiek­nek: Angelo Pál, a világhírű fotóművész állította ki képeit. Már az első napon több mint 500-an keresték fel az érde­kes kiállítást. A 70 éves mes­ter személyesen is megjelent és hosszabb előadást tartott a fotóművészet fejlődéséről és saját tapasztalatairól. Nem feledkeztek meg róluk Kedves ünnepség színhelye volt a napokban a Cegléd— Csemői Állami Gazdaság. Ti­zenkilenc nyugdíjast hívtak meg ebédre a gazdaság veze­tői. Markovics Károly igaz­gatóhelyettes meleghangú be­szédben köszöntötte az idős embereket, majd a szakszer­vezet és a pártszervezet nevé­ben üdvözölték az ünnepeite­ket. HQNOH m ViPÉgS Eier parcellán — szári aj ta borsó Az OVEF kísérleti gazdasá­gában a múlt évi 800-zal szemben az idén 1000 kísérleti parcellába százfajta borsót vetnek. Az angol, német, francia, olasz, holland és dán megrendelők elismerését je­lenti, hogy a borsóvetést évről évre növelni kell. A kísérleti gazdaságban jól teleltek az őszi vetésű búza-, rozs- és somkóróminták. Vágyak és tervek Az idei tanévben 23 diák vizsgázik a péteri általános is­Jó hangulat kötelező A fenti címmel vidám, ze­nés műsort adnak húsvét va­sárnap Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Ház színháztermében. A Pest me- I gyei Ruházati Kiskereskedelmi j Vállalat nagyszabású divatbe- I mutatót rendez a műsor kere- ! tében. Rembrandt-kiállítás nyílt Nagykőrösön Az egyik legnagyobb hol­land festő, Rembrandt művei­ben gyönyörködhetnek április 7-től 25-ig a nagykőrösiek. A múzeumban kiállítanak több olyan rajzot is, amelyeket másutt a látogatók nem te­kinthetnek meg. Kedves vendégek A Nagykőrösi Konzervgyár­ban a minap kedves vendégek jártak. Vietnami szakemberek látogattak el Nagykőrösre és tanulmányozták a konzerv- gyártás legújabb módszereit. A gyárban részletesen meg­vizsgálták az egyes munkafo­lyamatokat és nagy megelége­déssel szóltak a látottakról. Felkészültek a tavaszra A földművesszövetkezet ház­tartási boltjában bőséges vá­laszték várja a nagykőrösi és a környékbeli vevőket. Külö­nösen a gyümölcsfa-kártevők elleni védőszerekből tartanak nagy készleteket. Neopolból például 3 mázsát rendeltek és az egész tétel rendelkezésre is áll. Gyümölcsfaolajból 1000 kilogramm van raktáron, ez ugyanis az egyik leghatáso­sabb tavaszi védőszer. A mo- lyosodás és a pajzstetű hatásos ellenszere a kvaszciaforgács. Ebből 700 kilogramm érkezett eddig az üzletekbe. Nikotin­ból, 60, pernitből 200 kilo­gramm várja a vásárlókat. KlSZ-védnökség az Agrártudományi Egyetem építkezése fölött gépészmér­Nagy fába vágták fejszéjü­ket a gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem KlSZ-szervezeté- nek tagjai: védnökséget vállal­tak az egyetemen megindult építkezés fölött. Mint Soltész István, a pártbizottság titkára elmondotta, a második ötéves terv százhatvan millió fo­rintos, kiemelt beruházása azt a célt szolgálja, hogy helyet teremtsen az Alma Materen belül az egyetem ma még Bu­TALÁLKOZÁS AZ OLVASÓKKAL A közelmúltban szinte minden járásban sor került író—ol­vasó találkozókra a földművesszövetkezetek, a járási, illetve községi könyvtárak közös rendezésében. Legutóbb Kiskunlac- házán, a váci járásban több helyen, a ceglédi járásban voltak ilyen találkozók. Valamennyiről elmondható, hogy az olvasók fokozott érdeklődése nyilvánult meg. s az előző esztendőkhöz képest növekedett, mégpedig jelentősen a résztvevők száma. Ha csak ennyi lenne az eredmény, az sem lenne kevés, ám az író—olvasó találkozók hatása lemérhető a könyvtári forga­lomban, de a könyvvásárlás fokozódásában is. Néhány évvel ezelőtt alig vettek könyvet fa’uhelven. Igaz. ma sem arról van szó. hogy már mindenki vásárol, ám a könyvforgalom emelkedő számadatai azt bizonyítják, a ..front- áttörés” ilyen tekintetben is megtörtént, s ebben része van a földművesszövetkezeti könyvterjesztők áldozatos munkájának is. akik napi munkájuk mellett foglalkoznak a könvvek e’adá- cáva1. mégis jut idejük arra. hogy felhívják az olvasók fi­gyelmét az űi könyvekre, a legérdekesebb művekre. így találkozik az olvasókkal nemcsak az író. hanem a mű, a könyv is. dapesten székelő nöki karának. — A nagyszabású beruhá­zásból három, egyenként négy­száz személyes kollégium, megfelelő tanszéki épületek és jól felszerelt tanműhelyek épülnek. Olyan, korszerű tu­dományos központ, amely méltó otthona lesz az ott ta­nuló jövendő kommunista me­zőgazdasági szakembereknek. Javaslatunkra a KlSZ-bizott- ság kezdeményezést indított, hogy a fiatalok munkájukkal segítsék az építkezés meg­gyorsítását. Így vállaltak az­után védnökséget az építkezé­sen, ami azt jelenti, hogy a nyári szünidőben önkéntes építőtábort szervezünk az egyetemen. A tábor kétszer kéthetes lesz s egy-egy váltás­ban mintegy hetvenöt-száz hallgató dolgozik majd az épít­kezésen. A szervezés megin­dult, s a KISZ-bizottság tájé­koztatása szerint túljelentke­zés van: a fiatalok egy ré­szét — köztük a gépészmérnö­ki kar hallgatóit — a KISZ KB által szervezett központi nyári építőtáborba kellett irányíta­ni. Reméljük, a fiatalok itt­hon is, s az ország más ré­szében is megállják majd a helyüket, éppúgy, mint a ko­rábbi években — mondotta befejezésül Soltész István. ny. é. A jugoszláv szakszervezet: küldöttség, amely Szvetozár • Vukmanovicsnak, a Jugoszláv ; Szakszervezeti Szövetség köz­ponti tanácsa elnökének ve­zetésével a Szovjetunióban járt, a SZOT elnökségének I meghívására egy napot Bu- ! dapesten töltött. A jugoszláv j vendégek látogatást tettek a szaktanácsban. ____________ M EGKEZDŐDÖTT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NAGYGYŰLÉSE Hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében az Akadémia idei közgyűlésével megkezdődött az Akadémia nagygyűlése. Az ün­nepélyes megnyitáson jelen j volt Foók Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Akadémia alelnökei, az elnökség és az Akadémia i tagjai, a társadalmi és kultu­rális élet sok ismert személyi- , sége. A nagygyűlést R usznyák István, a Magyar Tudományos 1 Akadémia elnöke nyitotta meg. A megnyitó után Erdei Fe- j ! reve. a Magyar Tudományos i Akadémia főtitkára terjesz- j I tette elő az elnökség beszá- ' mólóját az elmúlt év munká- j járói és a legközelebbi jövő j feladatairól. A beszámolók után Fock Je­nő, az MSZMP Politikai Bi- j zottságának tagja, a Minisz- . tertanács elnökhelyettese szó­lalt fel, majd az akadémiai j aranyérem és jutalmak kiosz- J tása következett. Az aranyér- j met — a legmagasabb akadé- j miaí kitüntetést — a Magyar Tudományom Akadémia elnök- | sége Hevesi Gyula akadé­mikusnak, az Akadémia alel­nökinek adományozta, tudo­mányos munkásságában elért eredményeinek, az elnökség­ben kifejtett közreműködésé­nek. valamint az akadémiai intézmények fejlesztésében és a nemzetközi kapcsolatok ápo­lásában szerzett kimagasló ér­demeinek elismeréséül. Ezután Rusznyák István el­nök kiosztotta az 1963. évi akadémiai jutalmakat. Az akadémiai jutalom első foko­zatát 5, a második fokozatát 10, harmadik fokozatát 20 ku­tató, illetve kutatócsoport kapta. A jutalmazottak nevé­ben dr. Balogh Károly egye­temi tanár mondott köszöne­tét. A délutáni együttes ülésen megkezdődött a nagygyűlés tudományos előadássorozata. Kedden osztályvezetőségi be­számolókkal és tudományos előadásokkal folytatódik a nagygyűlés. [ kontinensre kiterjedő népi J békemozgalom. Ezeket a nagy fontosságú körülményeket vette figye­lembe az SZKP XX. kong­resszusa, a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai értekezlete, majd utóbb a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, amikor megál­lapította és többször is megerősítette, hogy ko­runkban nem végzetszerűen elkerülhetetlenek többé a há­borúk. A nemzetközi élet tényei ezt azóta gyakorlati­lag is többször igazolták. Igaz, hogy van még imperializmus, folyik az imperialisták által a világra erőszakolt fegyver­kezési hajsza, és le nem be­csülhető háborús veszéllyel állunk szemben. Igaz azon­ban az is, hogy az összes ren­delkezésre álló erők tömörí­tésével, az összes eszközök felhasználáséval meg lehet akadályozni, hogy az impe­rialisták világháborút rob­bantsanak ki. Azelőtt csak az lehetett az álláspont, hogy amíg létezik, az impe­rializmus, a háborúk is elke­rülhetetlenek, a békeharc eredménye tehát legfeljebb egy tartósabb', de minden­képpen csak átmeneti béke lehet. Az erőviszonyok most lehetővé teszik, hogy a há­borút elkerüljük, noha még létezik imperializmus, amely­nek természete magától érte­tődően, nem változott, Az imperializmusnak nem a természete, hanem helyzete változott meg. Ez történelmi­leg új, döntő fontosságú kö­rülmény. A békés egymás mellett élés politikáját most már nem­csak azért folytatjuk, hogy elkerüljük a világháborút, hanem azért is, sőt, első­sorban azért, hogy megte­remtsük a két társadalmi rend békés versenyének fel­tételeit, azaz, hogy rákény- szerítsük a kapitalista világ­ra a békés versenyt. Vála­szolni kell ezzel kapcsolatban néhány kérdésre: vajon nem ringatjuk-e magunkat illúziók­ban az imperializmus terveit és szándékát illetően; nem hosszabbítjuk-e meg feles­legesen a kapitalizmusban élőik kizsákmányolását; nem lassítjuk-e a gyarmati né­pek felszabadulását? Nem ringatjuk-e a háború elke­rülhetőségének gondolatával az örök béke csalóka illúziói­ban a népeket? A helyzet aZi hogy a Szov­jetunió a békepolitika, a fá­radhatatlanul kezdeményező diplomácia mellett nem feled­kezett meg az agresszorok el­rettentésére alkalmas fegyver­zet megteremtéséről sem, és rendkívül éberen, szemmel tartja a lehetséges imperialis­ta támadókat. A Szovjetunióé a világ legkorszerűbben fel­szerelt, legerősebb hadserege. A gyarmati rendszer széthul­lása azt bizonyítja, hogy a megváltozott erőviszonyok megteremtették a lehetőséget a leigázott népek felszabadu­lására. Az erőviszonyok tuda­tában, azok árnyékában, a Szovjetunióra és a többi szo­cialista országra számítva, azokban bízva fognak fegy-: vert a gyarmati népek. Min- den fegyveresen, küzdő nép \ tudja, hogy a szocialista or­szágok megadják számukra a I szükséges támogatást. A legfőbb kérdés az, hogyan hozza közelebb a békés ver­seny a szocializmus világmé­retű győzelmét. Mindenek­előtt azonhan le kell szögez­ni: abból, hogy az erőviszo­nyok a béke és a szocializmus javára változtak meg, nem j következik, hogy a szocialista országok feladják eddigi béke- j politikájukat. A kommunista pártok politikája elvi politika és nem változik. Az erőviszo- ! nyok eltolódása megnöveli e békepolitika sikerének esélye­it. A kommunisták nem fél­nek a békétől, mert tudják, hogy a békés versenyben is j övék a győzelem. Am’-“ nem létezett a Szov- ■'f'inió, a munkásnak annyi volt a bére — ahogyan a költő ' mondip — ..amprmvlit mapa ' Ócsa azon ritka községek közé tartozik, ahol soha nem volt még divatbemutató. Igaz, készruházati szaküzle­te 1961 májusáig nem volt a földművesszövetkszetnek, a lakosság Budapesten szerezte be a készruhát. Amióta a szakosítás megtörtént, havon­ta átlag 100 ezer forint a készruhaforgalom. Ez az üz­let látja el a Gyál, Feiső- pakony és az Ócsa környéki tanyavilág lakosságát is gaz­dag választékú készruha­készletéből. Egyébként az el­múlt esztendőt eredménye­sen zárta a földművesszövet­kezet, mint Berecz Imréné, igazgatósági tag elmondotta, a szövetkezet együttes nyere­sége 1 millió 300 ezer forint volt, a tagság 11 ezer forin­tot kapott részjegy utáni ré­szesedés és 89 ezer forin­tot vásárlási visszatérítés fe­jében. Az első divatbemutatóra, amely vasárnap zajlott le a művelődési házban, közel két­százan voltak kíváncsiak. Becskei László kirakatren­dező ízléses színpadi díszle­te emelte a bemutató han­gulatát. amelyet egyébként kedvezőtlenül befolyásolt a gyakorlatlanságból eredő vilá­gítási technika gyengesége. Persze, a műsor ezt is fe­ledtetni tudta. A divatos férfi-, női és gyermekruhá­kat a helybeli fiatalság mu­tatta be, s a zenét is hely­beliek szolgáltatták. Az első divatbemutató öcsán Korunk és u békés egymás mellett élés kicsikart” A munkások jogai, életkörülményei attól függtek, milyen volt szervezettségük, öntudatuk, harcuk. Amióta van Szovjetunió, a tőkések ezt nem hagyhatják figyelmen kívül és a munkások is ennek tudatában harcolnak. Amióta van szocialista világrendszer, a tőkések még jobban félnek, és úgy is védelmezik a kapi­talista társadalmi rendet, hogy a forradalomtól félve, több engedményt tesznek a mun­kásosztálynak, mint tennének akkor, ha nem lenne szocializ­mus a világon. E folyamat végpontja az lesz, hogy a szo­cialista országok — és azok közül elsőnek a Szovjetunió — elhagyják a legfejlettebb tőkés országokat az egy főre eső termelésben, vagyis anya­giakban is többet nyújtanak majd, mint a legfejlettebb ka­pitalista ország. Ez lesz a győ­zelem a békés versenyben. Ha ez bekövetkezik, védhetetlen- né válik a tőkés rendszer. Minden marxista számára teljesen világos, hogy a békés egymás mellett élés politikája által biztosított béke teremti meg az építés, a gyors politi­kai, gazdasági és kulturális fejlődés lehetőségeit a szocia­lista országok számára. És mi­nél tovább tart a béke, annál világosabban bontakozik ki a szocializmusnak a kapitaliz­mussal szembeni fölénye. Mi­nél inkább lesz ez így, annál rokonszenvesebb lesz a szo­cializmus a népek szemében. A kommunizmus eredményei­vel forradalmasítja a világ népeit. Ilyen értelemben tehát a békés egymás mellett élés po­litikája, a békés verseny, a kapitalizmus feletti világmé­retű győzelem fő eszköze. Emellett, mint békepolitika, természetesen a világ vala­mennyi népének legsajátabb érdekeit szolgálja. Úgy is mondhatjuk, hogy noha egy pillanatra sem mondunk le katonai erőink fejlesztéséről és semmiféle en­gedményt nem teszünk az im­perializmusnak, ma minde­nekelőtt a békés egymás mel­lett élés és a békés verseny politikájának segítségével, al­kalmazásával vívjuk a nem­zetközi méretű osztályharcot. Már ma is bízhatunk abban, hogy el tudjuk kerülni a há­borút. Ha pedig a szocialista világrendszer a termelés ab­szolút volumenében is túl­szárnyalja a kapitalista vilá­got, ha tovább nő az imperia­lizmustól független politikát folytató országok száma, ha tovább nő a tömegek öntuda­ta, akkor végleg átbillen a mérleg nyelve és az emberi­ség egyszer s mindenkorra megszabadul a háború veszé­lyétől. Darvasi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom