Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-09 / 82. szám

1963. ÁPRILIS 9. KEDD t/(ir/«p 5 ÚTTÖRŐK KULTURÁLIS SZEMLÉJE Diósi Nelli hegedül A Sziklai Sándor kulturális szemle keretében meg­tartott helyi, körzeti és járási úttörő-bemutatók után vasár­nap került sor Nagykörösön, a városi művelődési házban a megyei úttöröszemle megren­dezésére. Az egésznapos program sikeres, zavartalan, menetrendszerű lebonyolítá­sa az úttörővezetők, a peda­gógusok. a népművelők és a KISZ szoros együttműködésé­nek jó példája volt. A megyei úttörőszemle ará­nyaiban is igen jelentős volt. Mntegy hatszáz gyerek adott számot tudásáról, felkészültsé­géről, százhuszonegy műsor­szám előadásával. A résztve­vők nagy száma miatt a ren­dezők kénytelenek voltak há­rom részben, három külön te­remben tartani a bemutatót. Szükségessé telte ezt az elosz­tást a nagyközönség is. A nagykőrösi felnőtt- és gyerek­érdeklődőkön kívül ugyanis sok pedagógus, népművelési szakember és szülő is meg­nézte a műsort. V égignézve a népi táncoso­kat, a különböző hang­szereken játszó gyerekeket, mese- és versmondókat, éne­keseket, bábjátékosokat, szem­betűnő volt, hogy a gyerekek milyen magabiztosak, felké­szültek, s hogy sok esetben milyen magas művészi színvo­nalat értek el, életkorukat is meghazudtolva. A műsorszá­mok témaválasztásában, ki­dolgozottságában évről évre lemérhető a fejlődés. Máté Já­nos. a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának helyet­tes vezetője, mint a zsűri el­nöke elmondotta, hogy ez a fejlődés elsősorban annak a sok száz lelkes pedagógusnak köszönhető, akik már az őszi hónapokban megkezdték a tervszerű munkát az őrsi fog­lalkozásokon belül, s azokon kívül is, s gondos munkával választották ki és készítették fel a legjobbakat. Ahhoz azon­ban, hogy a legjobbakat ki­választhassák, sok száz gye­rekkel kellett közelebbről is megismerkedni, sok száz gye­rek képességét kellett mérleg­re tenni. Néhány kimondottan tehetséges gyerek sikeres fel­lépése mögött tehát tömeg­méretekben tekintve is nagy munka áll. Sok gyerek került közelebb a kultúra igazi érté­keihez, a komoly zenéhez, az irodalomhoz, s végső soron ez a cél. Legszembetűnőbb a színvonalemelkedés a zenében. A gyerekek általában szépen, magabiztosan és mély átélés­sel játszottak igen nehéz, klasszikus számokat is. Közü­lük is kitűnt a rendkívüli te­hetségű ceglédi Hachlevala Ludmilla, aki Kodály Zoltán Székely keserves című művét adta elő meglepő érettséggel. Mint megtudtuk, a kislány Halmos Anikó ceglédi zene­tanárnő növendéke. A zsűri döntése alapján a következő együttesek, illetve szólisták bizonyultak legjobb­nak: népi táncban a Fóti Gyer­mekváros együttese, a Somo­gyi kanásztánccal. Kórusok közül a Dunakeszi 3-as számú iskola kamarakórusa lett az első. A szólisták közül zon­gorajátékban legjobb Hach­levala Ludmilla, hegedűjáték­ban Utasi Géza budaörsi út­törő, énekben Gazsó Anna aszódi kislány, szavalatból Kármán Éva, a nagykátai vá­sártéri iskola növendéke nyúj­totta a legjobb teljesítményt. Prózában Kulcsár Andrea nagykátai úttörő regényrész­lettel szerezte meg az első he­lyet. F igyelemre méltó teljesít­ményt nyújtott még a tú­rái furulyaegyüttes, a solymári úttörőcsapat Kelemen-triója, a dabasi Kollár—Nyerges-pár Kármán Éva szaval négykezes zongorajátékkal, a farmost harmonika-hegedű- együttes, Vágány Sándor far- mosi tangóharmonikás. A báb­játékosok közül elismerés illeti a Dunakeszi 2-es számú iskola csoportját, az abonyi Szelei úti iskola, valamint az aszódi já­rási művelődési ház bábjáté­kosait. A délelőtt kilenc órától dél­után négy óráig tartó úttörő kulturális szemlét este hat­órai kezdettel tartott díszelő­adás zárta le. Ebben a műsor­ban a nap legjobbjai léptek színpadra, mintegy reprezen­tálva a megye úttörőcsapatai­nak közel egyéves kulturális tevékenységét. (tm) EMLEK ÜNNEPEL V ISA SZEGEN A nagykátai Vásár-téri iskola tánccsoportja Szombaton este bensőséges ünnepség keretében emlékezett meg Isaszeg község KISZ-szervezete a 48-as szabadságharc egyik nevezetes napjáról, az isaszegi csata 114. évfordulójáról. Már a délutáni órákban szép számmal gyülekeztek a fia­talok a helyi pártszervezet épülete előtt. Hét óra után pár perccel több mint kétszáz fiatal indult el fáklyák'-Ml a hon­véd emlékmű felé. Az énekszóval vonuló fiatalokat a szobor­hegy tetején hatalmas, az egész községben látható tábortűz fo­gadta. A lelkesedés még pirosabbra festette a fiatalok arcát, amikor a helyi műemlékbizottság titkára, Szathmári Zoltán költői szavakkal megemlékezett e történelmi nap eseményei­ről, a csapatok felvonulásáról, az. ütközet lefolyásáról. A megemlékezés után a fiatalok elhelyezték a szobor ta­lapzatán a KISZ hatalmas koszorúját. A koszorúzást tűzijáték követte, melyet a helyi MHS vezetői készítettek elő. Az éj­szakába nyúló tábortűz vidám énekszóval ért véget. (m) HÁROM KÖRZETI BEMUTATÓ ALSÓGÖD Megható volt az az őszinte lelkesedés, amellyel az alsó­gödi körzeti bemutatóra fel­készültek a csoportok. Szán­dékuk nemességét bizonyít ia a már hagyományossá vált alsógödi zenekar családias együttese. A csoport lelke és karnagya a nyugdíjas „Emil bácsi”. Szerényt Emil szavain keresztül mély ér­telmet kap az egész tatáik - zó, és az indító erő, amely összehoz fiatalokat, időseket egyaránt. — 1956-ban alakult a zene­kar. Először alig voltunk hárman-négyen, azután c zene iránti szeretet, a játék szépsé­ge egyre többeket vonzott. így vagyunk ma tizenheten. Nem a nyilvánosság ambi­cionálja őket, hanem a mű­vészet öröme. Ez jellemzi a többi csoport munkáját is. A felsőgödi Bécsi Márta Liszt zongoraszámával annyi ösztönös szépséget árult el, hogy túllépte az amatőr fo­galmát. A dunakeszi cso­portból Aranyosi István sza­valta József Attila Dunánál című versét. Tisztán értel­mez, láthatóan szereti és ér­ti, amit mond. Miért vá­lasztotta József Attilát? — Azt szeretem verseiben, hogy a sorok mindegyike mö­gött van valami gondolat, kü­lön értelem. Kedvenc köl­tőmnek tartom József Attilát — vallja Aranyosi István, a járműjavító lakatosa, és sza­badkozva vallja be, nemcsak az irodalom érdekli, a kö­zelmúltban nyerte el birkó­zásban az országos ifjúsági bajnok címet. De nemcsak a fiatalokat vezeti a művelődési . há­zakba. csoportokba a kultu­rális igény, hanem az idő­sebbeket is. Nincs különb­ség generációk között, nyolc­évestől hetvenöt évesig egyfor­mán tanulnak és játszanak. Előadásaik nem mérhetők magas mércével, de nem is ez a fő szempont. A lényeg az, hogy a kultúra utat ta­láljon a legkisebb faluba is, és ne csak ismeretlen álom maradjon a művészet, mint volt sok esztendőn keresztül, hanem elérhető valóság le­gyen a legtávolabbi tanyákon is. Ezért szép ez a kulturális szemle, mert olyasmiről ta­núskodik. ami a jelen vív­mánya. Szólni kell azonban a hiá­nyosságokról is. Többet kel­lene foglalkozni a vidéki kultúrcsoportok munkájával, nagyobb figyelemmel kelle­ne kísérni tevékenységüket. Mert nem mindegy, hogy a dunakeszi ipar; tanulók Bá­rány Tamás száraz, minden szempontból aktualitását vesz­tett színművét játsszák el, vagi' egy megfelelőbb, na­gyobb művészi igénnyel ki­választott egyfelvonásost. A kulturális ízlés irányítása hozzáértőbb embereket, gon­dosabb vidéki kultúrpolitikát igényel. Selmeci László alig két hónapja igazgatja az alsó­gödi kultúrházat. Tervekkel telve érkezett, de az aikadá- lyok, pénzhiány, értetlenség, hosszadalmas ügyintézés hát­ráltatják munkáját. Pedig a kultúrotthon balett- és zene­iskolája, képzőművész- és irodalmi szakköre, különböző klubjai és előadócsoportjai, megérdemelnének egy tágabb, de legalábbis alaposan átala­kított környezetet. Rohamosan nőnek ország­szerte a kulturális igények. Ez a szemle is bizonyíték arra. hogy az ember szükségletei városon, falun egyformák. Csak az életformát kellett megváltoztatni, emberivé ten­ni, hogy a legkisebb tanyára is beszűrődjön Erikéi és Liszt zenéje, és otthonra találjon József Attila. (egri) PÉCEL Vasárnap délután három órakor szinte meglepő pon­tossággal nyílt szét a füg­göny a péceli művelődési ház kultúrtermében. Karsai Zsigmond, a helyi művelő­dési ház igazgatója üdvö­zölte a 'vendégeket és meg­nyitotta Gödöllő, Isaszeg, Pécel népltánc-csoportjainak és énekkarainak körzeti be­mutatóját. Néhány percig mozgolódás volt a teremben, mert a kö­zönség a megnyitás előtt a kiállított festményeket né­zegette — ugyanis ugyanitt Csömör, Gödöllő és Pécel képzőművészeti szakkörének munkáit állították ki — fia­talok és idősebbek bizo­nyították képeikkel tehet­ségüket. A műsort az isaszegi mű­velődési ház munkásdalköre kezdte, s elsősorban a Fel­szállott a páva előadásával arattak sikert. Jó teljesít­ményt nyújtott a helyiek tánccsoportja is. Ugyancsak jó felkészülésről tett tanú- bizonyságot a gödöllői Ganz Árammérőgyár és a péceli művelődési ház énekkara. (fóti) ASZÓD Vasárnap délután a galga- hévízi művelődési' otthon zsúfolásig megtelt nézőtere előtt került sor az aszódi járás körzeti bemutatójára. Ezen a szemlén vett részt Bag, Hévízgyörk, Galgahé­víz, Tura és Aszód szín­játszó, népi tánc, tánczene, énekkar, citera- és szájhar­monika-együttese. Az egyes produkciókat értékelő bizott­ság bőven válogathatott a húsz műsorszám között, hogy a járási bemutatókra kiket javasoljon. Mint azt az előző évek is Igazolták — és az ez évi népművelési tevékeny­ségből is következtetni le­hetett — a Galga-völgye ez­úttal is a népi táncok terü­letén ért el szép eredményt. Hagyományai vannak itt a népi táncnak, s ezt igazolta ezúttal a most is nagy si­kert aratott Bagi táncok, a Békési csárdás, a Lami ko­reográfiára betanult Sorozó, az Üvegestánc. Elsősorban a túrái, a bagi és a galnaké- vízi táncosok nyújtottak jó teljesítményt. A bagi vegyeskar a jó mű­sorválasztásért. kidolgozott ; számaiért érdemel dicsére- j tét. A színjátszó együttesek kö- j zül az aszódi nevelőintézet \ együttesét kell megemlíteni, j akik Az új ember kovácsa című színdarabrészlettel nyerték meg a közönség tet­szését. A 'körzeti szemle negatí­vuma: a színjátszók műso­rán néhány semmitmondó jelenet — Háromhangúak. Bejárónő a láthatáron — is szerepelt. valamint az a tény. hogy a rendezőség kis­iskolásokat és: óvódásokat is beengedett, akik gyakran za­varták az egyes műsorszá­mokat. Ettől eltekintve a galgahévízi körzeti szemle az elmúlt évekhez viszonyít­va fejlődést jelentett. A cso­portok lelkiismeretes felké­szülésről tanúskodtak. (ladányi) 1 mtf-Tnainaf 1963. április 9, kedd, Er­hard napja. A nap kél: 5.08, nyugszik: 18.24 órakor. A hold kél: 18.48, nyug­szik: 5.44 órakor. Várható időjárás: Lassan csökkenő felhőzet, már csak néhány helyen lesz eső. Mér­sékelt szél. — A csömöri Haladás Tsz 100 hold nagyüzemi terüle­ten telepít idén őszibarac­kost. Előzetes számítások szerint a holdankénti hozam a termőrefordulás után eléri majd az 50 ezer forintot. A telepítéshez szükséges szapo­rító anyagot mandula alany­ból szemzés útján helyben állítják elő. — Kopaszok, figyelem! Itt a követendő példa: az ameri­kai kopaszok klubja országos kampányt indított annak ér­dekében, hogy a férfi fodrá­szok olcsóbban végezzék a hajnyírást a kopasz vendé­gek számára. — Másfélmillió forint érté­kű konfekcióruhát, fehérne­műt gyártott exportra egy év alatt a vecsési háziipari szö­vetkezet. Az elmúlt évi egész termelés nyeresége mintegy félmillió forintot tesz ki. — Twist-őrület. Helsinki­ben egy táncversenyen egy 21 éves fiú. 16 esztendős partnernőjével 60 órán ke­resztül twistéit egyfolytában. A versenyen 11 táncos ke­rült' olyan állapotba, hogy •kórházba kellett szállítani felsebesedett lábakkal és tel­jes kimerültséggel. — A Cegléd—Csemői Állami Gazdaságban a felszabadulás évfordulója alkalmából 350 dolgozó kapta meg a „törzs­gárda” jelvényt. A gazdaság legrégebbi dolgozói, összesen százharmincán, ezüstjelvényt kaptak. — A Szovjetunióban nagy fejlődésnek indult a telefoto. A hírközlő szervek jelenleg 29 országgal tartanak fent összeköttetést. Már dolgoz­nak a színes telefoto techni­kai megoldásán. A Szovjet­unió 92 állammal tart fenn telefonösszeköttetést, a leg­távolabbi városok között sze­repel a Moszkvától 13 500 ki­lométernyire fekvő Mel­bourne és a 16 500 kilomé­terre levő Wellington. — Sikeres tánczene-parádé a Csepel Autógyárban. Szombaton, a gyár művelő­dési házában rendezett mű­sorban fellépett a ráckevei járás tánczenei stúdiójának Kék ég zenekara, Heine- mann Sándor zeneszerző ve­zetésével. A műsorban fővá­rosi táncdalénekesek szere­peltek. — Raktározógép, a Cse­pel Autógyárban. Raskó László mérnek egy olyan kisméretű darut szerkesz­tett, amely a raktári áll­ványok tetejére helyezhető, és drótkötél segítségével emeli vagy süllyeszti a rá­rakott árut. Üzembiztosán 500—600 kilogrammot emel a gép, amelyet már hasz­nálatba is vettek a gyár egyik üzemében. — Kétfejű bárány. A Szovjetunióban, az egyik azerbajdzsáni gazdaságban, egy juh kétfejű bárányt ellett. A két fej össze van nőve. A helyi zooló­giái intézet megfigyelése­ket végez az életképes ál­laton. — A Mechanikai Mű­vek új gyáregysége meg­kezdte tranzisztoros rá­diókhoz és vezérlő-beren­dezésekhez a miniatűr kon­denzátorok gyártását. A szériagyártást már kipró­bálták és a kifogástalan minőségű alkatrészeket új automatagéppel hegesztik. — Örkényen és Pilis­vörösváron mintegy két­millió forintot tesz ki a takarékszövetkezet betétál­lománya. A megyében már 12-re szaporodott az egy­millió forinton felüli be­téttel rendelkező takarék- szövetkezetek száma. — Korán kezdik. Hollan­diában egyik amszterdami iskolában megállapították, hogy a hatéves elsőosztályo­sok 20 százaléka heten­ként több cigarettát is el­szív, a 11 évesek közül pedig már minden harma­dik rendszeresen dohány­zik. — Szép műsor húsvétra. Erdőkertesen a művelődési ház színjátszó csoportja nagy lelkesedéssel készül, Goldoni: Két úr szolgája című vígjátékának előadá­sára. A darabot a fiatalok húsvét mindkét napján elő­adják. — Vízhiánnyal számol­hat az emberiség. Szakem­berek szerint a világ egyik legsúlyosabb problémája az elkövetkező évtizedekben az édesvíz hiánya lesz. Az UNESCO felhívására a szakértők egy csoportja tíz­éves tervet dolgoz ki a föld édesvíz-tartalékainak fel- térképezésére. — A DCM deákvári lakó­telepén az ABC áruház meg­nyitása után gyors ütemben közeledik a befejezéshez az étterem-eszpresszó, valamint szomszédságában a szolgál­tató iparok részére készülő ház építkezése is. Úgy ter­vezik, hogy a vsndéglátó- kombinátot és a női-férfi fodrászatot, valamint egyéb műhelyeket május elsején meg is nyitják. GtöPftfUTUM VESZÉLY Az utóbbi napokban az or­szág több vidékéről érkeztek figyelmeztető jelzések arról, hogy a gabonafutrinka lárvái megjelentek az őszi vetése­ken. Az Országos Növényvédelmi Szolgálat szakemberei felhív­ják a termelő üzemeket: he­tenként legalább kétszer vizs­gálják át vetéseiket, s ahol fertőzést észlelnek, azonnal kezdjék meg a vegyszeres vé­dekezést A Földművelésügyi Minisz­tériumban adott tájékoztatás szerint a gabonafutrinka ellen szükséges HCH vagy Hungá­ria DL. illetve a Dikonirt kel­lő mennyiségben rendelkezésre áll. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH-RADIÖ 8.10: Reggeli hangverseny. 9.00: Napirenden. 9.05: A gyermekrádió műsora. 9.20: A gyermekrádió ! énekszakköre. 9.40: Zenés karcola­tok. 10.10: Klasszikus operettek. 10.57: A Safranek-hagyaték. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: Elbeszélés. 13.20: Pécsi Sebestyén orgonái. 13.55: Versek. 14.00: Zenés séta Komlón. 14.40: Az ifjúsági rádió műsora. 15.10: Zenekari muzsika. 15.45: Elbeszélés. 16.05: Könnyűze­ne. 17,15: Faluról falura. 18.10: Tánczene. 18.45: Köves Tibor írá­sa. 19.00: Operahíradó. 19.25: A Szabó család. 20.30: A rádiószin- ház bemutatója. 21.35: Népi zene­kar. 22.15: Zenekari hangverseny. 23.35: Keringők. 0.10: Éji zene. PETÖFI-RADIÓ 14.20: Chopin-mövek. 15.10: Meg­tudtuk — elmondjuk. 15.30: Olasz táncdalok. 16.05: Riportműsor. 16.20: Hangfelvételeinkből. 16.45: Időszerű nemzetközi kérdések. 16.55: Operahangverseny. 17.57: Vers. 18.08: Miért szén? 18.45: Ma­gyar fúvószene. 19.05: Népdalok. 19.19: Beszélgetés Korbuly János Kossuth-dijas főmérnökkel. 19.25: Hangverseny. 20.25: Előadás. 20.45: Gyulai Gál János műveiből. 21.10: Huszka-operettekből. 21.35: Kama­razene. 22.10: Szlavvomir Mrozek szatíráiból. 22.22: Verbimkosok. URH 18.40: Zenekari muzsika. 19.42: Tánczene. 20.32: Nyilvános hang­verseny. 21.15: Versek. TELEVÍZIÓ 13.55: Asztalitenisz VB. Csapat­bajnoki középdöntő. Közvetítés Prágából. 17.00: Gyermek tánc- és énekegyüttes műsora. Közvetítés Moszkvából. 17.30: Hírek. 17.35: Ki miben tudós? Fizika (nyolcaddön- tő). 18.35: 49 nap. Szovjet film. 19.55: A tv mesekönyve. 20.00: Tv- liíradó. 20.13: Tavaszi gondok — feladatok. Néhány jó tanács a munka szervezéséhez. Előadó: Horváth Sándor, a Magyar Mezö- ga/dasáe főszerkesztőié. 20.20: Ki miben tudós? folytatása, vagy: visfilm. Kb. 20 50* Asztalitenisz VB. Csanatbajnoki döntő. Közve­títés Prágából, utána: Hírek. A tv- híradó ismétlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom