Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-09 / 82. szám

1983. ÁPRILIS 9, KEDD «ír hegvei <lf(írlan AZ ÖNKÉNTES RENDÖRÖK MEGYEI SEREGSZEMLÉJE Kitüntették a közrend legderekabb társadalmi őreit Egész megyénkből, a fal­vakból, városokból, a ter­melőszövetkezetekből s az üzemekből nagy jelentőségű értekezleten találkoztak va­sárnap önkéntes rendőreink a megyei rendőrfőkapitány­ság és a járási rendőrkapi­tányságok vezetőivel. Az egy­begyűlt mintegy négyszáz önkéntes rendőrt Szilágyi János ezredes, megyei rend­őrfőkapitány üdvözölte, majd dr. Gelencsér Árpádné, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának főelőadója tartott beszámolót. A beszámoló rámutatott, hogy hazánkban a bűnüldö­zés sem követhet más célo­kat, mint a szocializmus építésének előmozdítását. — Társadalmi fejlődésünk égjük jellemző tünete — mondotta —, hogy mindinkább szűkül azok­nak a köre, akik törvé­nyeink ellen vétenek. A szocialista erkölcsi szemlé­let és normák elterjedésével fokozatosan megszűnik a bűnözés társadalmi és er­kölcsi alapja. Bizonyltja ezt a tényt, hogy megyénkben tavaly az előző évhez vi­szonyítva 12.6 százalékkal csökkent a társadalmi tulaj­don ellen elkövetett bűncse­lekmények száma. Ugyan­csak sokkal kevesebb sik­kasztás, csalás, üzérkedés történik, mint azelőtt. Vi­szont bizonyos emelkedés tapasztalható a közönséges bűncselekmények terén: a személyi tulajdon sérelmé­re elkövetett lopások és be­törések tekintetében. Nagy gondot okoz megyénkben a testi sértések viszonylag ma­gas száma. Tavaly ősszel és télen 180 bűncselekménynek számító testi sértést követ­tek el, mégpedig a legtöbbet a ceglédi, a ráckevei, a budai és a dabasi járás területén. Jellemző, hogy az ilyen' bűn­cselekmények színhelyé fő­leg a kocsmák és azok köz­vetlen környéke, kiváltképp az esti órákban. Az ilyen verekedésekben, szurkálások- ban részt vevők csaknem háromnegyed része ittas ál­lapotban volt. — A bűncselekmények meg­előzéséért folyó harcban kü­lönösen az elmúlt években nőtt meg megyénkben az ön­kéntes rendőrök szolgálaté­nak jelentősége. 1957-ben még mindössze 798 önkén­tes rendőrünk volt, 1963 március 1-re ez a szám azon­ban már 2382 főre emelke­dett. Vagyis a társadalmi erők szerepét a rendőri munkában is egyre fokoz­zuk. önkéntes rendőreink la­kó- és munkahelyükön fele­lősnek érzik magúikat a köz­rend és a közbiztonság fenn­tartásáért. a bűnözés vissza­szorításáért önként vállalt kötelességüket társadalmi munkában végzik, s eközben nem sajnálják a fáradságot. Ez nem is marad eredmény­telen. Megyénkben a tár­sadalmi tulajdon elleni bűn­cselekmények számának már említett csökkenésében nyil­ván szerepet játszik az is, hogy mintegy 30—40 száza­lékkal csökkent a lopások száma azokban a termelő- szövetkezetekben és állami gazdaságokban, amelyekben működik önkéntes rendőri csoport. Felismerték ennek jelentőségét például az abo- nyi Lenin Tsz-ben. Ott a vezetőség ma már kerék­Tizenhét üres szék Verőfényes, szép tavaszi idő volt vasárnap délelőtt, amikor tanácskozásukat tartották ön­kéntes rendőreink. Ott voltak a teremben a megyei pártbi­zottság, a megyei tanács, a rendőri »kapitányság illetékes vezetői. Ott láttuk a meghívot­tak. az elnökség soraiban — többek között —a Ceglédi Já­rási Pártbizottság titkárát, s a tanács elnökét, a Dunakeszi Konzervgyár igazgatóját. Nagy figyelemmel hallgatták a köz­érdekű vitát. A meghívottaknak fenntar­tott sorban, az elnöki emelvé­nyen azonban üresen maradt tizenhét szék. Itt most csak azokról az észrevételekről szeret­nénk említést tenni, ame­lyeket a tanácskozás szüneté­ben az önkéntes rendőröktől hallottunk. Azt kérdezték többen is: ,.a mi üzemünkből, a mi gyárunkból, a vezető elv- társak nem jöttek el?” S (a megjegyzések után körülnéz­tünk) a teremben valóban nem láttuk sehol a meghívott párt­ós tanácsfunkcionáriusok egész sorát, mint ahogy nem tudtuk felfedezni a megye három legnagyobb ipari objektumá­nak meghívott igazgatóját, és az invitált tsz-elnököket, álla­mi gazdasági igazgatókat sem. .Lent, a teremben, egyetlen hely sem maradt üres. Pedig gyönyörű, szép, kellemes volt az első tavaszi vasárnap ez­előtt, s akik ott ültek lent *— az önkéntes rendőrök — azok csak társadalmi munká­sok . .. A világirodalom remekei Az Európa Könyvkiadó az idei ünnepi könyvhét alkal­mából a világirodalom reme­kei címmel új sorozatot indít. A külföldi klasszikus iroda­lom 36 alkotása három év alatt lát napvilágot, a sorozat előfizetői számára. A kibocsá­tandó művek listáját még nem állították véglegesen ösz- sze: tájékoztatót adnak ki a tervről, s ebből az olvasók , választhatják ki azokat a mű- szükségességé- j veket, amelyeket a legszíve­sebben fogadnának. (MTI) Vendé),f voltam Nagykörösön Kollégáim kedvelt elfog­laltsága: hosszabb-rövidebb időre munkát vállalnak egy izgalmas foglalkozási ágban és tapasztalataikról riportot vagy riportsorozatot írnak. Ki búvár lesz, ki szénhordó, ki légtornász, ki traktoros és van, aki néhány órára érett­ségi elnöknek, berepülö- pilótának, barlangkutatónak, vagy agysebésznek áll be. En vendég voltam Nagykörösön. Egy és háromnegyed óráig, o Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat kötelékébe tartozó zenés vendéglőben, az Aranykalászban. Bevallom férfiasán, nem oda akartam menni. De mi­vel vasárnap Nagykörösön tartották kulturális szemlé­jüket megyénk úttörői, nem ehettem a földművesszövet­kezet éttermében, ahol csak a pajtások és kísérőik ebé­deltek. Maradt az Aranyka­lász, amely — szavamra mondom — hangulatos, tisz­ta vendéglő. Rejtett aranyra bukkantam — így áradoz­tam magamban, aztán némi­leg lehűtött, hogy fél óra el­teltével sem találtam egyet­len étlapot. De később meg­nyugodtam: szerencsés fickó vagyok! Hiszen egyórás vá­rakozás után, dühösen és korgó gyomorral, most ment el innen az állomásra tizen­hat aszódi sportoló — én meg (szép az élet!) végre megkaptam a levest, meg­ehettem a menüt — egy és háromnegyed óra alatt. Közben — inkognitómat őrizve — rövid eszmecserét folytattam a menüt felszol­gáló egyetlen felszolgálóval, az üzletvezető-helyettessel. Megtudtam: nem tudtak ar­ról, hogy a szemle miatt csak náluk ebédelhet a ván­dor — és jelenleg „két és fél ember” dolgozik az étte­remben. Hétközben nyolcán vannak, hétközben nincs semmi baj — épp ezért hon­nan sejthették, hogy vasár­nap ilyen szokatlanul nagy lesz jó nevű vendéglőjük forgalma. Sajnáltam a vezetőhelyet­test. Elvégre jól dolgoznak. Végül magamat sajnáltam. Sokan a váratlan helyzetben egyszerűen nem tudnak szervezni. Most egy ilyen melléfogásnak vagyok, ven­dégként, áldozata. Inkább búvárnak mentem volna! (m. j.) Hideglevegős széna szárítás a Csemői Állami Gazdaságban Magyar mezőgazdasági kutatók nagy jelentőségű újítása a szénabetakarításhoz (Tudósítónktól.) A nagyüzemi mezőgazdaság évtizedes gondja a pillangósok és a réti szálastakarmányok gyors és veszteségnélküli beta­karítása. A takarmány Keményítő- és fehérjeértékét veszé­lyezteti a primitív, ren­den való szárítás. A lucerna- és a herefélék leg­értékesebb kaszálása május hónapban esedékes és tudva­levő, hogy ez a hónap általá­ban erősen csapadékos. A sok csapadék lassítja a levágott takarmány, betakarítását, le­hetetlenné teszi a renden va­ló szárítást, a pillangósok be­takarításánál pedig a növény levélzete lehull és ezzel ve­szendőbe megy annak leg­értékesebb anyaga, az álla­tok súlygyarapodásához fel­tétlenül szükséges fehérje. Most vasárnap és a felszaba­dulás ünnepén a Dunakanyar üdülő- és kirándulóhelyeit rendkívül sokan keresték fel annak ellenére, hogy az időjá­rás még nem volt tökéletesen tavaszias. Egyedül Szentend­re szigetén, a Váccal szemben levő Pokol-csárda előtt úgy­szólván reggeltől késő estig állandóan nyolcvan—száz sze­mélygépkocsi parkírozott. Uta­saik a csárdában oltották éhü­ket, szomjukat. U gyanilyen sok autós kiránduló kereste fel Visegrádot, Leányfalut, Nagymarost és a többi Duna menti községet, de jutott belő­lük szép számmal a pilisi és börzsönyi kirándulóhelyekre is. — Vendéglátóiparunk felké­szült a felszabadulás ünnepé­re és április első vasárnapjá­ra — mondotta Komor Béla. a meevei tanács kereskerMmi osztályának vezetője. — Min­denütt volt elég nyersanyag. < étellel, itallal el tudták látni* a sok ezer kirándulót. Nem'/ így történt azonban előző va- ^ sárnap, március 31-én, amikorí csaknem ugyanennyien keres- ték fel meglepetésszerűen aí Dunakanyar vendéglátó üze-1 meit. Ilyen vendégjárásra sat-| nos az üzemek akkor nem ké-| szültek fel. Bajok mutatkoz-f tak a kiszolgálás körül is. Egy- £ két felszolgáló sehol sem volt í elég. a vendégeknek majdnem \ mindenütt egy órát is kellett* várakozniuk rendelésükre. J Érthető, ha a vendégek elege- £ detlenkedtek. Most azután fel- £ készülten várták mindenütt a rendeseket, megfelelő számú í kisegítő felszolgálót alkalmaz- ^ tak. Ezentúl minden szómba-J ten és vasárnap dolgozni fog-^ nak a kisegítők, a főszezon-^ ban pedig természetesen hét- £ köznap is. ^ Az Országos Tervhivatal elnöke Bukarestbe érkezett Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, hétfő dél­ben Bukarestbe érkezett, hogy a magyar küldöttség vezető­jeként részt vegyen a ma­gyar—román húszéves távlati terv egyeztető tárgyalások be­fejező szakaszán. (MTI) — Szabálytalanul előzte motorkerékpárjával az előt­te haladó teherautót Vácott a Csányi körúton Tóman Jó­zsef 22 éves váci gyári mun­kás, és beleszaladt a teher­gépkocsiba. Tómant súlyos sérüléssel kórházba szállítot­ták. Makai Sándor szerelő munkacsoportvezető 3199 forintot vett fel. Mellette Kosa György traktoros (MTI Foto. Fehérváry Ferenc felv.) Jdúivélra leg-Azebb ajándék a modem üveg, porcelán és kerámia párral látja el az önkéntes rendőri csoportot, — A lakosság ma már mind jobban elismeri ön­kéntes rendőreink tevé­kenységét. A községtől távollevő rendőr segítőtársát látják bennük. Felkeresik őket ügyes-bajos dolgaikkal, hiszen ők mindig megtalálhatók, amikor rend­bontást, családi tragédiát kell megelőzni, amikor valahol valakinek segítségre van szüksége. Az önkéntes rendőrök fel­adatairól szólva. említést tett egy régi problémáról, az önkéntes rendőrök fegyver­zetének kérdéséről: — Az önkéntes rendőri cso­portoknak, mint társadalmi erőnek — mondotta — alapve­tően az a feladatuk, hogy a társadalomra nézve veszé­lyes és jogellenes cselekmé­nyeket megelőzzék, elköveté­seinek lehetőségeit feltárják. Ehhez azonban nincs szük­ség fegyverre, vagy egyéb kényszerítő eszközre. Itt a fő fegyver az éberség, a társa­dalomra nézve veszélyes tü- tietek nyitott szemmel való j felismerése, a környezet át- í formálása a községben, a RÓNAI SÁNDOR FOGADTA ZAMERCEV VEZÉRŐRNAGYOT Rónai Sándor, az MSZMP | Politikai Bizottságának tagja, : a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, hétfő dél­után, a Barátság Házában fogadta I. T. Zamercev ve­zérőrnagyot, Budapest első szovjet városparancsnokát. A baráti beszélgetésen részt 1 vett Kristóf István, az MSZBT főtitkára is. Egri Gyula, a Magyar Test- | nevelési és Sport Tanács el­nöke, hétfőn ugyancsak fo- ; gadta Zamercev vezérőma- | gyot. (MTI) i ■ ____________ | t sz-ben. az üzemben, __ hogy a rendbontókat, a bűncse­lekmények elkövetőit az em­berek elítéljék. Az önkéntes | rendőr védelmét viszont ép­pen ez a légkör, adott esetben J jogilag pedig kormányzatunk biztosítja. Végül a pártbizottság mun­katársa azt kérte a jelenle­vőktől, hogy további, áldoza­tos munkával segítsenek meg- | óvni a nép jogait, a nép va- j gyonát. 1 A beszámoló után 16 ön- ! ként es rendőr szólalt fel. Szó­vá tették — többek között —, hogy egyes községekben, sőt tsz-ekben, állami gazda­ságokban nem sokat tö­rődnek velük, egyálta­lán nem segítik őket. Többen kapcsolódtak ahhoz a helyes gondolathoz, hogy a monori járásban tervbe vet- j ték az ifjúságvédelem terű- j leiére önkéntes női rendőrök j szervezését. Sok szó esett az üzletekben és a vendéglőkben ; való kiszolgálás ellenőrzésé- | nek fokozott szükségességé- i ről. Dr. Csiba István rendőrőr­nagy, a Belügyminisztérium osztályvezetője, felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy ta­valy az egész országban 1,2 százalékkal csökkent az el­rendelt nyomozások száma, ami az 1958-as állapotokhoz képest 10 százalékos csökke­nést jelent. Ebben nyilván­valóan részük van a mind jobban működő, az egy év alatt ötmillió szolgálati órát teljesítő önkéntes rendőri csoportoknak is. Bejelentet­te. hogy az önkéntes rend­őrök számára megfelelő szol­gálati jelvény stb. bevezeté­sét tervezik. A tanácskozás végén Szi­lágyi János ezredes átadta a belügyminiszter kitüntetését, a Közbiztonsági érem bronz­fokozatát Szekeres Ferenc (Csepel Autógyár), Sólyom József (váci járás), Tóth Lász­ló (szobi járás), Cseh József (szentendrei járás), Schmidt Ottó (ráckevei járás), Juhász András (Nagykőrös), Béres Benjámin (nagykátai járás), Borda József (gödöllői já­rás), Strupka János (dabasi járás), Dobi István (ceglédi járás). Dinnyés László (bu­dai járás), Martinék Ferenc (aszódi járás) és Tinikel Lo- ránd (monori járás) önkén­tes rendőreiknek. További 45 önkéntes rendőrt pénz-, il­letve tárgyjutalomban réísze- sítettek. F. A. ; 24 napi munkabér a nyereségrészesedés t A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, szigetcsépi kerületében í 150 dolgozónak 24 napi munkabért fizettek ki nyereséarészese- % dósként. A gazdaság külön jutalmazta az 5—10 éve itt dolgozó- kát is. í A Csemői Állami Gazdaság­ban már 1958-ban rendsodró gépek gyorsították a szénafé­lék betakarítását. A fűkaszáló­gépek munkája után egy nap­pal rendsodrók gyűjtötték rendbe a levágott növényt, majd kétnapos száradás után került sor a boglyázásra. A következő lépés az állvá­nyaikon való szárítás volt. 1960-ban a gazdaság bognár részlege 400 szárítóállványt készített. A takarmányt mint­egy 70 százalékos víztartalom­mal helyezték el az állványo­kon. Egy állványra általában 200—300 kiló széna került és az időjárástól függően 10—12 napos száradás után kazaloz- ták. Tavaly eljutott a híre a gaz­daságba Vámosi Jenő mező- gazdasági kutató hideglevegős szárítási módszerének. A ku­tató személyesen is ellátoga­tott a gazdaságba és tájékoz- tatást adott az új módszerről. £ Még az ősz folyamán úgy dön- l tött a gazdaság vezetősége, ! hogy kísérletképpen 15 vago- 5 nos szárítóberendezést helyez j j üzembe, í ; Az építkezés költsége alig ; érte el a 15 000 forintot, a í gépek pedig körülbelül ^ 25 000 forintba kerültek. \ Az öt méter széles és 15 mé­; tér hosszú szárítóaknát a gaz­Jdaság építő brigádja készítet­£ te el. Az akna egyik végén £ megfelelő helyet készítettek a <szárító ventillátor részére. Az / £ akna fölé épített rácsokra rak- £ ják a fonnyadt, de nem vizes ^ lucernát. Az aknán és a ka- ^ zalba helyezett kürtökön ke- ^ resztül szárítja a levegő a ta- ^ karmányt. Negyvennyolcórás szárítás tökéletes eredményt 'á biztosít, s a takarmány téli 4 tárolásra a helyszínen marad. Ezt a berendezést tekintet- | ték meg az érdeklődők a na- j pókban. A tapasztalatcserén részt vett a Földművelésügyi Minisztérium Állami Gazdasá­gok Főigazgatóságának, a Pest, a Nógrád és a Heves megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának képviselője és ott vol­tak a hatvani termelőszövet­kezeti továbbképző tanfolyam hallgatói is. A Csemői Állami Gazdaságot Vass István igaz­gató és Cseh János üzemegy­ségvezető képviselte. Vámosi Jenő tudományos kutató részletesen ismertette a szárítás előnyeit és bemu­tatta a berendezéseket. Zakar Ferenc, a gazdaság építésvezetője ismertette az építkezést és tájékoztatta a résztvevőket a felépítés költ- • ségeiről. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek saját erőből 25—30 ezer forintos költséggel elkészíthetik ezt a hasznos létesítményt. Rossi Károly Autósok inváziója a kirándulóhelyeken

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom