Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-07 / 81. szám
«w NECrtf 1963. ÁPRILIS 7, VASARNÄP Az illúziók védelmében A SiÓfOÍmŰitban meghívót kaptam. A kulturális szemle keretében sorrakerült egyik járási bemutatóra invitáltak. Bár a program vasárnapra esett, elfogadtam a kedves meghívást. Reggel, indulás előtt hosszan töprengtem, hogy öltözzem, hogyan illik, mi illik egy ilyen alkalomkor, s tanakodtam magammal, egyáltalán milyen is lesz ez az alkalom. Mérlegre tettem, hogy kulturális szemléről van szó, s járási bemutatóról. Végül is úgy gondoltam, hogy az alkalomra feltétlenül ünnepi, s mindenképpen sötét ruha dukál. Ezzel meg kell becsülnöm a bemutatót. Nagy volt aztán a meglepetésem, amikor kiutazva meglehetősen mostoha körülményeket találtam, s az alkalom, a bemutató hangulata távolról sem volt ünnepinek tekinthető. Megmondom őszintén, rommá lettek illúzióim, vegyes érzelmekkel kezdtem nézni az előadott számokat, s véleményemet összegezve a nap végén, csak azért tekintettem hasznosnak a kint eltöltött vasárnapomat, mert lelkes és tehetséges embereket láttam a színpadon, akik akartak és tudtak szépet produkálni, a maguk színvonalán, s a maguk életkorának megfelelően művészit nyújtani. rendezvény kulturáltságának, hanem az elemi higiéniának kérdése is. Más után, s ki tudja ki után, nem veszek fel gyűrött, használt ruhadarabot, még akkor sem, ha ez áldozatot követel tőlem. Sajnos, hogy amikor ezt lapunk szóvá tette, egyetértés helyett felháborodott reklamációt kaptunk. Véleményünket azonban, még így is kénytelenem vagyunk fenntartani. Szentendrén, a járási úttörőbemutató alkalmával meglepődve tapasztaltuk, hogy a technikai rendezésre alig fordítottak figyelmet. A nagy terem, amely sajnos az alig egy éve végzett tatarozás után máris lehangoló látványt nyújt, rosszul volt díszítve. Úgy nézett ki az a néhány krepp-papír foszlány, mintha egy farsangi bál tépett maradványa lett volna. A nagyterem végében pedig egymásra tornyozott székek és asztalok rontották a képet, nem is beszélve a rozsdás kályhacsövekről, s a kürtőlyuk körüli idétlen vakolásokról, s a terem legrosz- szabb részében, a bejárati ajtóval szemben elhelyezett hatalmas állófogasról, amely csak arra volt jó, hogy fennakadást, torlódást okozzon. Az egyes bsmutatóbn, föieg az úttörő-bemutatókon problémát okozott az is. hogy gyerekeket állítottak rendezőként az ajtóhoz, s előadás közben az jött és ment, aki eppen akart. Az egyik beírni- ^ tatára például, mert nem ^ vettem észre, hogy éppen fo- ^ lyik a műsor, úgy mentem ^ be, s zavartam meg az elő- g adást, hogy senki sem fi- í gyelmeztetett az ajtónál. | Mennyivel nagyobb rend len- J ne, ha az ilyen rendezvé- (í nyékén pedagógus, s KISZ- ^ es rendezők ügyelnének az ^ előadás zavartalanságára. Szóvá kell tennünk azt is, ^ hogy többek között Szenten d- ^ rén elfelejtettek a tűzre ten- ^ ni abban a teremben, ahol ^ a gyerekek fellépése előtt, ^ meglehetősen lenge ruhában ^ várakoztak. Pedig a műve- ^ lődési otthon aznapi bérleti ^ díjában benne volt a fű- ^ tés is. Ha néhány gyerek > megbetegszik, ki vállalja érte í a felelősséget? Summa summarum: kár a í bemutatók értékét, s az egész ^ kulturális szemle színvonalát ^ ilyen semmiségeikkel leron- ^ tani. A szemlében, s a szemle ^ valamennyi bemutatójában ^ nagyon sok munka és rend- ^ kívüli lelkesedés ölt testet, ^ amint ezt a résztvevők sok ^ ezres tábora bizonyítja. Ezt ^ a munkát és ezt a lelkese- ^ dést meg kell becsülnünk. S ^ meg kell becsülnünk azokat ^ a kulturális értékeket, ame- ^ lyeket színre hozva, ismer- í tetve, terjeszteni akarvmk. 5 Kultúrát csak kulturált kö- ^ rülmények között adjunk £ szemlén, s szemlén kívül egy- ^ aránt. Olyan lehetetlen vánság ez? Tenkely Miklós Falu Tamás: LAMPA TARKABARKA K\\\\\\\\\\\\\V A pozitív ÖSSZVcSciRény ellenére is úgy érzem, szóvá kell tennem az illúzióromboló körülményeket. El kell ismernünk, hogy a községi, vagy iwwwwwwvwxvvvwwwwwwwwwwwwwwwwvwwwwwwwwwwwwwwwww a városi, járási művelődési ? házak nem rendelkeznek ^ azokkal a technikai felsze- ^ relésekkel, mint például a £ fővárosi kulturális intézmé- ^ nyék. Elég baj ez, de egye- ^ lőre így van, s tényként kell ^ elfogadnunk. Az is kétség- ^ télén azonban, hogy a ikultu- ^ rális szemle bemutatóit egy ^ kis törődéssel, igyekezettel ^ sokkal ünnepibbé tehetnénk, ^ méltóan rangjukhoz,, érté- ^ kükhöz. A rendezők ezzel ^ nemcsak a szemlét becsülnék ^ jobban, hanem önmagukat, a ^ szereplőket és a közönséget í is. ^ Cegléden, például, a Pest íj és Bács megyei ipari tanulók^ bemutatóján megtörtént az ^ a sajnálatos eset, hogy elfe-^ lejtették idejében kinyitni ^ a művelődési házat. A vi- J déki szereplők, akik vonattal« jöttek, s a meghirdetett dél- ^ után két óra előtt érkeztek ^ a hidegben, bőrönddel a ke- ^ züfeben voltak kénytelenek ^ toporogni a művelődési ház ^ előtt, még két óra tíz perc- í kor is. Több figyelmet ér- í demeltek volna ezek a fia- £ talok, akik több órát utaz- £ tak azért, hogy színpadra £ léphessenek. £ Az egyik Pest környéki kör- ^ zeti bemutatón pedig gyű- ^ rött, sőt piszkos ruhában ^ léptek színre a szereplők, ^ mert mint mondták, szom- ^ baton délben kapták meg a jelmezkölcsönzőtől a ru- ^ hát, s nem volt idő rendbe- \ szedni. Ha én szereplő va- ^ gyök, ráadásul népi táncos, ^ feláldozom a szombat esté- £ met, s a vasárnap kora reg- £ geli órákat azért, hogy fris- £ sen mosott és vasalt blúz- £ ban, ingben lépjek a kö- £ zönség elé. Ez nemcsak a ^ ki- ^ Április 18-án Cegléden mutatják be a Meztelen diplomata című új magyar filmet Kialudtak a villanykörték, Meggyújtottuk a régi lámpát, Elmúlt évek árnypermetező Emléke röpült a szobán át. A bútorok összébbhúzódtak, Hogy egymáshoz simuljon válluk, A régi netróleumlámpás Oly kedves vendég volt most náluk. Az asztalon fénykör csillámlott, Néztük a kört, s homályban ültünk S túl a Fényen és túl az árnyon Tűnt idők tavába merültünk. Gondoltunk kialudt lámpákra, Faggyúgyertyáríg koppantóra, S elénk álltak, kiket szerettünk, S akik fölött eljárt az óra. A falon meghatón könyörgött Két összetett kéz bús árnyéka: Oltsátok el a csillárokat, S gyújtsatok régi lámpát néha. »NV\\\\\\N\Vv\\N\\\\^^^ Hegedűs László: ÉVFORDULÓRA Loholva járom hajnalonként e fagyos utat. Hány napon még? Három év eltelt. Milyen régen szánkóztam dombjaim telében! Gyalog megyek. Nem haza — házig. Nem lakás, csupán szoba vár itt, fedelet ad éjjelre s ágyat, pár meghitt, halk órát vasárnap. Nem ismer, nem üdvözöl senki. Látnak mélázva elsietni. A kopott lódén el nem árul. Mert vásott bizony. S egyre sárgul, keskenyül arcom. Ki tart számon? Egy asszony. S távoli családom. Oly ritkán látnak dombok, völgyek, hogy megesik már: nem köszönnek, tovább mennek a volt barátok. Ismeretlen lányokat látok. Felnőtt egy fasor, ház is épült, javult egy út. Csak arcom évült. Ráz a villamos egy órán át, pótolva az éj rövid álmát. Alvó és írószobám egyben. Verset írtam ott s leveleztem. Jobbra tán sorsom alig válik, így élek, lehet, már halálig: albérlet, utazgatás, kurta éjjele, vágyódás falunkba. Nem pillant reám, késik egyre a hozzám hűtlen jószerencse. De majd napfényes tavasz, nyár lesz s lombok alatt a gond is más lesz... Harc a nátha ellen ? A New York-i Metropolitan ^ opera tagjai közül sok a nót- ^ hában megbetegedett énekes. A betegség továbbterjedésének í megelőzésére az igazgatóság 5 jí rendszabályokat foganatosított. £ Többek között egy hirdet- •ä ményt ragasztott ki az opera ^ ház minden helyiségében, és folyosóin az alábbi szöveggel: í „Csak akkor csókolózzék, ha * feltétlenül szükséges!” V\\\\\\\\\\\\\\’ Stephen Leacock: Hogyan lehet 200 évig élni? aludt. Amint felébredt, ismét hozzálátott a tisztításhoz. J iggins halott. Ö persze úttörő volt. De az a tény, hogy fiatal korban halálra súlyemelte magát, nem tartotta, vissza az ifjúságnak egy egész generációját attól, hogy az ő életútját kövesse. Az egészségi mánia megszállottjai. Saját maguk teszik kellemetlenné az életüket. A legképtelenebb időben kelnek fel. Buta kis ruhákat kapnak magukra, és reggeli előtt marathoni versenyt futnak. Mezítláb kergetőz- nek, hogy a lábuk harmatos legyen. Ózonra vadásznak. Hűhót csapnak a pepszin körül. Nem akarnak húst enni, mert nagyon sok nitrogént tartalmaz, s nem esznek gyümölcsöt, mert semennyi sincs benne. Jobban szeretik a fehérjét és a keményítőt és a nitrogént az áfonyatortánál és a fánknál. Nem akarnak csapból vizet inni. Nem akarnak konzervdobozból szardíniát enni. Nem akarnak pohárból tejet inni. Félnek az alkohol minden fajtájától. Igen, uram, télnek. „Gyávák”. És ennyi sok hűhó után egyszer csak kiteszik magukat valami közönséges, ódivatú betegségnek és meghalnak, mint bárki más. Az ilyenfajta embereknek nincs esélyük arra, hogy magas kort érjenek el. Ezek helytelen úton járnak. Hallgasson ide. Akar valóban sokáig élni, élvezni egy életerős, dicsekvésre méltó, hosszú öregkort, és kellemetlenkedni az egész szomszédságának az emlékezéseivel? Nos, akkor vesse el mindezt az ostobaságot. Vesse el. Reggel ésszerű időben keljen fel. A felkelés ideje akkor van, amikor fel kell kelnie, nem előbb. Ha az irodába 11-kor nyit, keljen fel fél 11-kor. Próbáljon ózont venni. Valahogy nincs semmi ilyesféle, nem kapni. Vagy ha mégis van. akkor öt centért vehet egy . teli hőpalackkal és helyezze el a szekrényének egyik polcán. Ha a munkája reggel hétkor kezdődik, keljen fel 10 perccel előbb, de ne legyen annyira hazudós, hogy azt mondja, a korai felkelés, ez tetszik magának. Ez nem üdít, s maga tudja ezt. Ejtse el az egész hideg fürdő dolgot is. Maga ezt akkor sem csinálta soha, amikor még kisfiú volt. Ne legyen most bolond. Ha kénytelen fürödni (valójában nem kell), vegyen meleg fürdőt. Az élvezet, amit a hideg ágyból a forró fürdőbe mászás jelent, kiveri a fejéből a hideg vízbe ugrás gondolatát. Mindenesetre, hagyjon fel a fecsegéssel a fürdőkádjáról és a „zuhanyozójáról”, mintha maga lenne az egyetlen ember, aki valaha is fürdőit. Ennyit a dolog lényegéről. a zután, vegyük a baktériu- z*- mok és bacilusok kérdését. Ne ijedjen meg tőlük. Ez minden. Ennyi az egész és ha °óvszer ezt elérte, többé nem kell félnie. zetni érte? Ha nem tudja megfizetni, ne egye. Es hallgasson rám — ne aggódjék amiatt, hogy vajon az étele tmtalmaz-e fehérjét vagy keményítőt, vagy síkért vagy nitrogént vagy ha elég átkozott bolond, hogy mindezt akarja, menjen és vegye meg és egye meg, amelyiket csak kívánja. Menjen el egy mosodába, vásároljon egy zsák keményítőt és egye tele magát. Egye meg és igyon utána egy jó nagy korty enyvet és egy kanál Portland cementet. Ez majd „jóllakatja” alaposan és biztosan. Ha a nitrogént szereti, menjen és keressen egy gyógyszerészt, aki ad magának egy dobozzal belőle es egy szalmaszállal kiszippanthatja. Csak azt ne higgye, hogy mindezeket a dolgolmt az ételével össze tudja keverni. Közönséges ételekben nincs egy szemernyi nitrogén vagy foszfor vagy fehérje sem. Ezeket az anyagokat minden tisztességes háztartásban kimossák a konyhai falikúinál, ' mielőtt az ételt feltálalják. TT'.’i csak egy szót a friss Ej levegőről és a tornáról. Ne bajlódjék egyikkel sem. Engedje tele a szobáját jó levegővel, aztán csukja be az ablakokat és őrizze meg a levegőt. Az tartani fog majd évekig. Mindenesetre, a tüdejét ne használja állandóan. Hagyja pihenni. Ami a tolnát illeti, ha már csinálni kell, csinálja és szenvedje el. De mindaddig, amíg teheti, hogy megfizessen más embereket, akik baseballt játszanak magának és versenyt futnak és tornásznak, amikor maga az árnyékban ül és dohányzik és nézi őket — te nagy isten, mit akar még többet? Fordította: Szántó Sz. Jenő Ha lát egy bacilust, lépjen egyenesen hozzá és nézzen a szemébe. Ha egy a szobájába repül, csapjon rá a kalapjával vagy egy törülközö- vel. Üsse meg a nyaka és a mellkasa közt, olyan erősen, ahogy csak bírja. A ba- cilus hamarosan bele fog betegedni. Bár, ami azt illeti, egy bacilus teljesen szelíd és ártatlan, feltéve, hogy maga mm fél tőle. Beszéljen hozzá. Kiáltsa oda neki, hogy „feküdj le!’’ Az meg fogja érteni. Volt egyszer egy bacilu- som — Fidónak hívták — az a lábaimnál szokott feküdni, mialatt és dolgoztam. Soha nem ismertem nála szeretőbb társat, és amikor egy automobil elütötte, őszinte bánattal temettem el a kertben. (Megengedem, ez talán túl- zá.s. Nem emlékszem pontosan a nevére: lehetséges, hogy Hobertnek hívták.) Szerintem csak a modem orvostudomány vesszőparipája az az állítás, hogy a kolerát, a tífuszt és a diftériát hacilusok és baktériumok okozzák, ez badarság! A kolera oka egy szörnyű fájdalom a gyomorban és a dif- téria a torokfájás gyógyításának kísérletétől keletkezik. Es most vegyük az ételeket. Egyen, amit akar. Egyen sokat belőle. Igen, egyen nagyon sokat. Egyen, amíg csak át tud vánszorogni a szobán és neki tud támaszkodni egy díványöámának. Egyen mindent. amit szeret, egészen addig, amikor már nem bír többet enni. Az egyetlen mérték csupán, hogy tud-e fiXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' | rrúsz évvel ezelőtt ismer- j El tem egy Jiggins nevű j férfit, aki ismerte az egész- \ séges életmód titkát. \ Minden reggel hideg für- \ dót vett. Azt mondta, ez tó- ! gítja a pórusait. Ezután for- í ró vízzel mosta le magát. Ez ; összehúzza a pórusait. Ily ! módon elérte, hogy a póru- ! sait tetszés szerint tudta tá- ! gítani és összehúzni. ! Jiggins öltözködés előtt fél- í órát szokott volt álldogálni 'í és íélegzeni a nyitott ablak j előtt. Azt mondta, ez tágítja ? a tüdejét. Ezt természetesen í megtehette volna egy cipötágí- í tóval is egy cipőüzletben, de '(végül is így nem került neki ; semmibe és mit számít egy ‘ fél óra? ; Miután felvette alsónemű- ; jét, Jiggins hajlongani kez- l dett, akár a kutya a hámban > és Sandow rendszerű torna- ! gyakorlatokat végzett. Gya- \ korolta előre, hátra, le, fel. • Kutyának bizonyára bár- \ hol alkalmazták volna. Min- ; den idejét hasonló dolgoknak í szentelte. Szabad idejében ; az irodában hasra szokott fe- \ küdni a padlón, hogy lássa, ; fel tudja-e emelni magát az '• ujjperecéivel. Ha sikerült, ák- í kor addig kísérletezett, más í módszerekkel, amíg végül is \ olyan gyakorlatot talált, ame- \ lyet nem tudott végrehajta- {ni. Akkor azután boldogan \ töltötte el hason fekve az í ebédidő hátralevő részét. % Esténként a szobájában £ acélrudakat. ágyúlövedékeket, £ nehéz súlyzókat szokott emel- £ getni és fogával felhúzta ma- f gát a mennyezetig. A puffa- % nősök még fél mérföldről is $ hallhatóak voltak. Ö kedvét lelte ebben. í Fél éjszaka dobálta magát Sj a szobában. Azt mondta, ez ( firztává teszi az agyát. Ami- í kor az agya már teljesen tisz- i ta lett, ágyba feküdt és elAngelica Domröse játssza a Francia kandalló mellett című NDK-film női főszerepét y Sophia Loren és Maximilian ^ Schell az Altonai foglyok című í film egyik jelenetében Van-e boldog férj? ^ Egy amerikai kritikus meg- ^ kérdezte Tennessee Williams í ismert írót, miért nem ír so- ^ ha egészséges, elégedett embe- ^rekről, mondjuk egy boldog ^ férjről? £ — Boldog férjről — csodál^ kozott Tennessee Williams a ^ kérdésen. — De hiszen ötlábú, ^ repülni tudó elefántokról sem á írok! i FogadaSom ^ Londonban a közelmúltban ^ árverezték el Winston Chur- chili egy régi levelét. A levél- ben Churchill fogadalmat tett: ^ „Véglegesen elhatároztam — ^ írta —, hogy szakítok a politi- í kával, és kizárólag irodalom- mai foglalkozom.” í. A levél dátuma: 1904.
