Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

1963. ÁPRILIS 7, VASÁRNAP res» MEGY El rMíritm KINEVEZÉS A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány Ugrai Ferenc altábornagyot, honvé­delmi miniszterhelyettesi és vezérkari főnöki tisztsége alól egészségi állapotára való te­kintettel felmentette, s rok­kantsági nyugállományba he­lyezte; Csémi Károly vezér­őrnagyot honvédelmi minisz- terheljrettessé és a ma gyár néphadsereg vezérkari főnő­kévé kinevezte. (MTI) Több mint 30 000 új szakmunkás Országszerte befejeződtek a mezőgazdasági szakmunkás, vizsgák. Az idei télen csaknem 80 000 termelőszövetkezeti tag és állami gazdasági dolgozó vett részt szakmunkásképzés­ben. Közülük 17 000-en a har­madik évfolyamot végezték el, s nagy részük az utóbbi hetek­ben már meg is kapta a bizo- nítványt. A télen 16 500 ter­melőszövetkezeti tag és állami gazdasági dolgozó tanulta a mezőgazdasági erő- és a mun­kagépek üzemeltetését és kar­bantartását, s a március végi sikeres vizsgák után traktor- vezetői jogosítványt kaptak. A mezőgazdasági üzemek tehát több mint 30 000 új szakmun­kással kezdik meg a nagy ta­vaszi munkákat. (MTI) A védő mindig a vádlottat, s nem a bűncselekményt védi Tudósítás a megyei ügyvédi kamara évi közgyűléséről Megyénk ügyvédségé tegnap tartotta rendes évi közgyűlé­sét a megyei tanácsháza dísz­termében. A tanácskozáson megjelent ár. Fodor Gyul-a, az Igazságügyminiszférium kép­viseletében, dr. Bolgár György, az Országos Ügyvédi Tanács elnökhelyettese, to­vábbá ott volt az MSZMP megyei bizottságának képvise­lője, a megyei tanács küldöt­te, dr. Zalka Károly, a megyei bíróság elnöke, a megyei fő­ügyészség és a megyei rendőr- í'ökapitányság. valamint a me­gyei társadalmi szervezetek egy-egy képviselője. A 108 Pest megyei ügyvéd közül 92 vett részt a közgyűlés munká­jában. Dr. Feldmayer György, a megyei ügyvédi kamara el­nökhelyettesének megnyitó szavai után dr. Berek István, j a kamara elnöke terjesztette elő az elnökség beszámolóját. Az elmúlt év tevékenységéről szólva elemezte a kamara, s az ügyvédi munkaközösségek működését. Ennek során — többek között — megállapítot­ta: — Az új Büntető Törvény- könyv életbe lépte után a vé­delmet illetően abból kell ki­Vasárnapi műszak Százhalombattán A hosszú, tartós hideg tél hátráltatta az építőipari mun­kálatokat a százhalombattai erőmű építkezésénél is. Az elma­radás megszüntetésére ma is dolgoznak a Dunamenti Hőerőmű legfontosabb részein. így a vízkiviteli mű két óriás partvédő beton testének munkálatai kerültek előtérbe. Az 1. számú úgy­nevezett szekrény, alapozási munkálatainál tartanak, míg a ket­tes, már elkészült óriási betontest süllyesztését végzik. Ezenkí­vül a turbina alapozásánál dolgoznak betonozó szakemberek. Áz ötven szakmunkáson kívül száz katona vállalt vasárnapi társadalmi munkát a nagy erőmű építkezésénél. Az ősszel tervezett turbinaindításhoz a legfontosabb az olaj, illetve pakuravezeték elkészítése. Mint ismeretes, paku­rával fűtik a gőzszolgáltató kazánokat, A néphadsereg katonái vasárnap egy hosszú olajvezeték-szakasz alapjainak kiásására vállalkoznak. Az ezer köbméteres pakuratartályoktól a szi­vattyúállomásig, s onnan a kazánházig negwe.n-ötven centi­méter magasan vonuló betonalapra emelik majd az olajpakura csővezetéket A legfontosabb soron következő munkálatoktól függösn előreláthatólag több alkalommal tartanak vasárnapi műszakot a Dunamenti Hőerőműnél; 100 éves a magyar nörénynemesiíés Rendkívüli esztendő volt a j magyar mezőgazdaságban az 1863-as. Ebben az évben az [ aszály a gabonatermésnek leg­nagyobb részét elpusztította, £ olyannyira, hogy a következő^ évre az országnak még vető- ^ magja sem volt — Galíciából? kellett behozatni. Ennek lát- ^ tán Mokri Sámuel gerendásig földbirtokos és Vári Szabó Sá-0 muel református lelkész elha- ^ tározták, hogy a kertészeti nö- ^ vényeikhez hasonlóan a szán- ^ tóföldi növényeket is — főleg ^ a gabonaféléket — nemesíteni ? fogják: ^ biztosabban termő és na- í gyobb teljesítőképességű ^ fajtákat „állítanak elő”. ^ így indult meg a magyar nö- % vénynemesítés, amely az idén ^ már 100 esztendős múltra „te- ^ kint vissza”. ^ A kezdeti kísérletek főként^ nyelvészeti, néprajzi és kul-^ túrtörténeti adatokból indul- ^ tak ki. Ezekből következtettek^ a különféle növényfajták ^ származási helyére. Ily módon? megállapították, hogy ^ az egyes kultúrnövényfaj- ^ tálénak milyen klimatikus ^ körülmények alakították ^ ki jellegzetes tulajdonsa- í gaikat. j Ennek ismeretében meghatá- ^ rozták, hogy a mi éghajla- ^ tunk alatt milyen kultúmövé-^ nyék termesztése lehetséges, ^ illetve gazdaságos. ^ A kívánt tulajdonságok ki- ? alakítását eleinte kizárólag ? keresztezéssel tudták, elérni. $ A növénynemesítés mai fo-^ kán viszont a szakemberek —^ a keresztezésen kívül — kor- ^ szerű laboratóriumi technika-^ val, úgynevezett ionozó suga-^ rakkal terelik a kedvező^ irányba a termesztett nővé- 5 nyékét. A kísérleti növények? öröklődő tulajdonságainak« „tartományát” röntgen vagy? radioaktiv sugarakkal keze- ^ lik, s így „kilövik” a nem ki-í nagykőrösi ügyvéd adó­nyugdíjvonatkozású javaslatot terjesztett elő az egyenlő el­bánás elvének teljes érvényre juttatása érdekében. Dr. Ba­rabás Andor gödöllői ügyvéd az üdültetés megszervezéséről emelt szót. Dr. Horváth Róbert nagy­kőrösi ügyvéd javasolta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jövő­ben a törvényességi óvásokat, azok elutasítása esetén, lássa el indoklással. Dr. Bolgár György, az Or­szágos Ügyvédi Tanács el­nökhelyettesének szavai után dr. Fodor Gyula, az Igazság­ügyminisztérium képviselője emelkedett szólásra. Megál­lapította, hogy az utóbbi években jelentősen emelke­dett az ügyvédség marxi— lenini eszmei színvonala. Egyes munkaközösségekben a vezetők azonban mag ma is megsértik a kollektív ve­zetés elvét, elszakadnak a tagságtól. Néhol diktatóri­kusán, másutt túl lazán ve­zetnek. A marxista—leninista szemléletnek a napi ügy­védi munkában, a per­beszédben is érvényesül­nie kell — mondotta. Hibának bélyegezte, hogy egyes ügyvédek védencük ügyének nyomozati szaká­ban nem mennek el a rend­őrségre, holott oda meg­hívják őket, s nekik erre az új törvények teljes jogot ad­nak a nyomozás, az igazság felderítésének érdekében is. Kassowitz Artur, nagyká- tai ügyvéd az újpesti bí­róságról vett jó jogpropa­ganda-példát ismertetett és ajánlott meghonosításra. A vita utón a közgyűlés a határozati javaslatot — némi módosítással — elfogadta. Az ügyvédi kamara elnöksé­ge a munkaközösségek kö­zötti versenyt értékelve ki­osztotta a díjakat: a vörös ix ndorzászlót a nagykőrösi munkaközösségnek, a további három díjat a szentendrei, illetve a gödöllői, s a rácke­vei munkaközösségnek. Végezetül a közgyűlés jegy­zőkönyvben örökítette meg a legutóbbi közgyűlés óta el- húnyt dr. Hollós Pál, dr. Ha­lász Ferenc és dr. Sándor Ti­bor ügyvédek emlékét F. A. PIPÁK - ÚTRA KÉSZEN mm®#*, .............Ä A lighanem ezek már az utolsó percek. Az ebéd­lőnek, s kultúr­teremnek hasz­nált szép helyi­ség asztalain sok­sok fehér karton­doboz. Asszo­nyok rakodnak köröskörül. Ahogy megbontják az egyiket, látni, hogy pipát rejte­nek a fehér do­bozok. Jól ismert ide­geneket várnak ide. Pénzügyőrök hivatalosak a Nagykőrösi Fa­árugyárba. Jön­nek majd, ha összekészítették mind a huszon- kétezer jóformá­jú, szépen csil­logó pipát. Át­nézik. s lezárják annak rendje szerint. Jugoszláviába in­dulnak a nagy­kőrösi pipák, A sok munka kö­zül eddig het­venezerről tud­nak számot ad­ni. Az iméntin kívül hollandok s belgák kértek nagyobb tételt. De úgy hírlik a külkereskedelmi szervektől, hogy még harminc­ezer, tehát ösz- szesen százezres rendelésre van ki­látás. Már az utolsó dobozoknál tar­tanak. Nemsoká­ra indulhat a szállítmány. Forgalommódosítások a HÉV szentendrei vonalán A szentendrei vonal pá­lyájának építése újabb for­galommódosítást kíván az el­következő napokban. Április 8—10—12—17—19-én a Bu­dapestről induló HÉV-vo- natok Szentendre végállo­más helyett csak Szentend­re, Papírgyárig közlekednek. Az eddigiekhez hasonlóan most is vonatpótló autóbusz- járatok viszik a közönséget Szentendre végállomásig. A MÁVAUT-járatok is illesz­kednek az ezekben a napok­ban a délelőtti órákban ér­vényes forgalomkorlátozáshoz. Április 7-én, vasárnap a Magyar Természetbarát Szö­vetség felszabadulási emlék­túrát bonyolít le a leány­falu feletti Vöröskő-sziklá- hoz. A szövetség kérésére a Budapesti Helyiérdekű Vas­út módosítja vasárnapi for­galmát ezen a vonalon. Áp­rilis 7-én 15 percenként in­dulnak a HÉV-járatok meg­erősített, az eddiginél hosz­szabb szerelvényekkel. Ha a szükség úgy kívánja, ezen felül még különjáratokat is forgalomba állítanak. A já­ratsűrítés, a nagyobb szerel­vények közlekedtetése dél­előtt a Budapestről induló járatoknál, délután a Szent­endre felől közlekedő HÉV- vonatoknál érvényes. Közel kétmilliót ér az ötös A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 14. játékhéten öt talá­latot egy fogadó ért el, nyere­ménye 1 941 569 forint. Négy találata 76 fogadónak volt, nyereményük egyenként 25 546 forint, három találatot 4799 fogadó ért el, nyeremé­nyük egyenként 404 forint. A kéttalálatos szelvények száma 127 037, nyereményük egyen­ként 15,30 forint. VASÁRNAPI POSTA cukon a ráncok: Minek? Úgyis mindegy. Annyi, mint­ha a jóistenhez fohászkod­nának: rakja meg a tetőt új cseréppel, vakoltassa be a házat, meg toldjon hozzá valamennyit. Kerestem a vezetőket. Nem találkoztunk. Az emberek el­mondták, hogy nemcsak a lakás rossz: víz sincs. Lajt- ban hordják. Ha nem jön a lajt, nem főznek, a gye­rekek meg sivalkodnak a szomjúságtól. Az állatok sem kimondottan nyugodtak szom­jasan. Aztán kiderült, hogy van vízvezeték, meg jó kút, csupán a moiorházat kellene megcsinálni. Be nincs, aki intézkedjék. Érdeklődtem: melyik gaz­dasághoz tartozik a jelentős állatállománnyal rendelkező puszta. A múltról világos a kép. Kezdetben termelő- szövetkezetbe tömörültek az itt lakók, majd átvette a pusztát a Kisállattenyésztő, később pedig az Agrártu­dományi Egyetem gazdasá­ga. Most azonban már egyik említett gazdasághoz sem tartoznak. A vélemények megoszlanak. Van, aki Pá­céit emleget, van, aki Rá­kosszentmihályt. Ez azon­ban nem segít a pusztai em­berek gondjain. Hazaérkezésem után so­káig latolgattam, miben le­hetnék segítségükre, de nem jutottam dűlőre. Meg az’ a látogatás is zavart, amit körzeti orvosuknál tettem. Idősebb ember az orvos. „Milyen igazuk van” — mondogatta — „csak, hát nem lehet segíteni ezen. Mennyit harcoltam, míg a vízvezeté­ket is üzembe helyezték.” lát­szott, őszintén örül a pará­nyi sikernek. Sajnáltam, hogy még ebből is ki kell ábrándí­tanom, nem működik a vízvezeték. Az orvos megérti az „illetékeseket”. Nehéz helyzetben lehetnek. Náluk csak a szentgyörgy- pusztaiak vannak nehezebb helyzetben, és mi. Előttem fekszik ugyanis a pusztai KISZ-ísták fanyar humorral megfogalmazott, de egészsé­ges lélekre valló levele, ame­lyet azután írtak, hogs' ér­tesültek ottjártunkról. Őket ugyanis távol tartotta a la­kásuktól a munka. Levelük­ben segítséget kérnek. Leír­ják mindazt, amit szemé­lyesen is láttam, majd így fejezik be soraikat: „Mi, sajnos, azok közé a fiatalok közé tartozunk. akik nem szöktünk meg a mező- gazdaságból és nem men­tünk el városba, az iparba dolgozni. Szeretjük a földet, és itt, a gazdaságban szeret­nénk megteremteni a kultu­ráltabb körülményeket, és szeretnénk mi is emberibb körülmények között élni. Úgy látszik, mi, fiatalok, eh­hez kevesek vagyunk, az idősebbek meg már fáradtak ahhoz, hogy komolyabb harcba kezdjenek a gazda­ság vezetőivel. — Pardon? —■ De kivel? Hiszen azt sem tudjuk, hová tartozunk... Mivel más szervek nem tesz­nek lépéseket, kérjük a szer­kesztőséget. legyen segítsé­günkre .. Ezek a level befejező so­rai. Igazat írnak a szent- gvörgvpusztai fiatalok. Sze­rényen követelnek, de kö­vetelésük jogos. Thurzó Tibor | indulni, hogy a védő mindig I a vádlottat, s nem az általi \ elkövetett bűncselekményi I védi. Kötelessége mindent el­követni, hogy az igazság ki- ; derüljön, s hogy — ha erre I szükség van — a vádlott a bí­róság előtt ne kerüljön előny­telen helyzetbe. A való igaz­ság érvényre jutása azt jelen­ti, hogy aki ártatlan, azt fel­mentsék, aki pedig bűnös, a? bűnhődjék. De itt is kötelessége a védőnek a bíróság előtt fel­tárni az enyhítő körülménye­ket, hogy azok figyelembevé­telével vonhassák le a kellő következtetést a bűntett társa­dalmi veszélyességére, vagy veszélytelenségére vonatko­zóan. A legutóbbi széleskörű amnesztia is arról beszél, hogy szocialista rendünkben a büntető eljárásnak elsősor­ban a nevelő jellegét kell biztosítani. Ügyvédeink tevékenységét vizsgálva a továbbiakban rá­mutatott, hogy Pest megyé­ben jelenleg 10 járási munka- közösség és 22 kirendeltség működik, ezenkívül 24 község­ben rendszeres ügyeleti szol­gálatot szerveztek. Ez azt je­lenti, hogy a megye 193 hely­ségéből 56-ban a szakszerű jó­gii védelem biztosítva van," A megye ügyvédsége tavaly egyébként 15 930 ügyben kép­viselte a kliensek érdekeit: Végül említést tett a kama­ra eljövendő feladatairól. Ezután dr. Nagy Zoltán, az ügyvédi kamara titkára ismer­tette a határozati javaslatot, majd megnyitották a vitát. Dr. Kenéz Tibor váci ügy­véd felszólalásában arról be­szélt, hogy az ügyvédnek ma­gasfokú szakmai és politikai ismeretekkel kell rendelkezni, mert csak így tud megfelelő törvény tiszteletre nevelni. Az ügyvédekre e tekintetben nagy társadalmi felelősség hárul, s ez egyenesen összefügg a tör­vényes garanciák kiszélesíté­sével. Dr. Király János gödöllői ügyvéd a kamara szociális alapjának felhasználásáról szólt. Dr. Horváth László mo- nori ügyvéd a határozati ja­vaslat egyes vonatkozásait ki­fogásolta. Dr. Vas Gábor az ügyvédi gyakorlatban, az adó­zásban jelentkező bizonyos el­vi problémákra hívta fel a fi­gyelmet. Dr. Varga Lajos kasba. Természetes, hogy a fürdőszobát fürdésre hasz­nálják és mindenütt meg­találhatjuk a háztartás gé­pesítéséhez vezető út első kellékeit. Ezek a gondolatok futot­tak végig bennem, amikor a gödöllői járási KISZ-bi- zottság munkatársával Szent- györgypusztára látogattam. A járási pártbizottságon a KISZ-titkár, bár beszámol­hatott volna a járás ipari üzemeiben dolgozó fiatalok kitűnő eredményeiről, vagy esetleg arról, hogy a fiata­lok milyen kiemelkedő mó­don vettek részt a választási agitációban, mégis a leg­régibb és legnagyobb gond­ról, a szentgyörgypusztai fia­talok gondjáról beszélt. „Ez a legfontosabb, meg ezzel úgysem törődik senki — mondta és még hozzátette: — érdemes megnézni, öz álla­tok laknak a modern épüle­tekben.” így aztán elindultunk. Túl­zásnak hittem szavait. Sze- rénveknek bizonyultak. A valóság sértőbb. Azok a kőművesek, akik a korsze­rű istállókat építették, ők is a régi. omladozó — nyomor­telepekre emlékeztető — cse­lédsoron laknak.1 Gyermekágyas asszonnyal, nagymamákkal, beteg gyere­kekkel találkoztunk a laká­sokban. Már nem is panasz­kodtak. Biztattuk őket. Kér­dőjelekké formálódtak ar­fekvőnek tartják, hogy vál­lalatuk sportolási, szórako­zási lehetőséget biztosít szá­mukra. Természetes az is, hogy az üzemi étkezés mi­nőségileg s mennyiségileg is megfelelő és olcsó. Ugyanez a helyzet a szórakozással is. Manapság megszólják azt, aki nem huszadik századi kultúremberhez méltóan szó­rakozik. A közösség ereje egyre inkább csendre inti a hangoskodókat. Egyszóval: igényesebbek lettünk. Igényességünk azonban nem csupán a munkára, szórakozás­ra, öltözködésre korlátozódik. Igényesek vagyunk otthonunk­ra. lakásunkra is. Egyre gyak­rabban hallunk olyan há­zasodni készülő fiatalokról, akik közösen gyűjtenek la­kásra, hogy ne kelljen meg­várniuk azt az időt, amíg kiutalják számukra a lakást, hiszen a távlati terv szép, de a fiatalok . egészségesen türelmetlenek. Nem is kell félteni őket, segítenek magu­kon. Ha lakáshoz jutnak, azt igyekeznek ízlésesen, szé­pen berendezni, még akkor is, ha ez hosszú, hónapokig tartó szívós munkát, gyűj­tést jelent. Megyénkben nem egy új lakótelep épült az elmúlt években. Találomra is fel­kereshetjük akár a DCM deákvári, vagy a Telefongyár B-üzemének lakótelepét és benyithatunk bármelyik la­Sokszor eszembejut mos- í tanában néhány jelentékte- ; lennek tűnő apróság a fel- ; szabadulást követő hónapok I színes, olykor nyomorúságos • forgatagából. Budapesti asz- ; szonyok, édesanyák indultak j útnak, hogy gyermekeik szá- : mára élelmet szerezzenek. A : gyakorlat, a praktikum volt ; akkoriban a legfőbb divat- ; diktátor. így születtek meg : a szemnek nem kellemes, de i jó meleget nyújtó, széltől • | védő kendőkreációk, a teli- i talpú cipők és sok asszony | szűkítette be magának férje i viseltes zakóját. Emlékeze- i tes a Nemzeti Színház kör- i nyékének bazárra emlékez- i tető képe is. Egyszóval, sze- i gények voltunk és maroknyi : ember akadt csupán, aki í hitt a holnapban. I Ha emlékezünk és eközben j igyekszünk őszinték is lenni, j bátran bevallhatjuk, nem szá- : mítottunk arra, hogy 1963- : ban így fest majd Magyar- | ország. Igényesebbek lettünk? i Feltétlenül. Megtanultunk i emberi módon élni? Ezt a \ hétköznapok, bizonyítják. És ; természetesen a vasárnapok | is. A szórakozás órái. Hét- ! köznapjaink, munkahelyün- j kön nem úgy telnek, mint : évtizedekkel ezelőtt. A mun- : kásember természetesnek ve- ! szí. hogy munkaidő végezté­• vei rendelkezésére áll a ’ gyári fürdő, a fiatalok kézen­A szentgyörgypusztaiak ügyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom