Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

2

na r *1£CÍ

'^Míriap

1963. ÁPRILIS 7, VASARNAP

Az anyagi érdekeltség érvényesítése a szőlő- és gyümölcstelepítésnél

írta: dr. Dajka Balázs, a megyei tanács vb elnökhelyettese

SZŐLŐMETSZÉS

kaegység értékének többi részét. Félő, hogy ez a telepítési kedv, a munkamorál és a minőség romlásához vezet, ezért nem javasoljuk.

A telepítés bérezésének minden körülmények között ; elő kell segítenie a jobb minőségű munkát, s egyidejűleg biztosítania a telepítés minél rövidebb idő alatti elvégzését. Célszerű a telepíté-beh részt vevő dolgozók munkájáért járó bért

tíznaponként kifizetni.

Ezzel is növelni tudják az ösztönző hatást. A Nemzeti Bank a jelenlegi szabályok szerint csak havonta ! tudja kifizetni az elvégzett munkák bérét, A telepítés gyorsítása, az ösztönző hatás fokozása céljából azonban ; megéri a szövetkezeteknek, ha nem várják meg a hónap végi fizetést, hanem saját pénzeszközeikből tíznaponként fizetnek, így elérhető, hogy * — ahol kevés a tsz- í ben a munkaerő — a nem termelőszövetkezeti tagokat is bevonják a telepítésbe.

I

A teljesítményhez kötött óradíjas és a darabbéres díjazásnál biztosítani kell, hogy azok a termelőszövetkezeti tagok, akik így készpénz- j ben kapják' meg munkájuk bérét, a természetbeni részesedést illetően ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

Megyénk termelőszövetkezeteiben az ötéves terv időszakában — mint már elöljáróban is mondottuk — több mint tizenötezer hold szőlőt és gyümölcsöst kell telepíteni. Ez nagy költségekkel járó beruházás. A költségeket azonban az állam a telepítő szövetkezeteknek teljes egészében meghitelezi. A telepítést és majdan az ápolást végző szövetkezeti tagok jó munkájától függ az, hogy az új szőlők és gyümölcsösök néhány év után a szövetkezetnek és tagságának

nagy jövedelmet,

a népgazdaságnak pedig jelentős hasznot biztosítsanak.

Meg vagyunk győződve arról, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai ismerik felelősségüket a nagy jelentőségű telepítési program végrehajtásában, s mindent el fognak követni, hogy időben és jó minőségben elvégezzék ezt a munkát, saját jólétük növelése, a Duna— Tisza közi szőlő- és gyümölcstermesztés hírnevének öregbítése érdekében.

Megkezdték a szőlőmetszést a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola szigetcsépi gazdaságában. A gazdaság 305 holdas szőlő- telepén a napokban kezdték meg a metszést. A kísérleti célra telepített szőlőben korszerű nagyüzemi művelés szerint történik a különféle szőlőfajták kezelése.

,CvXXV^vXXXN>XNNX>XVNXXNXN>XNXVXVSXsXV<VVX '

mmm

Metszik a szőlőt

(MTI Foto, Fehérvári Ferenc felv.)

Szakmunkások lesznek

valósítanak meg. Már a múlt év őszén elkezdték a gyümölcsfatelepítést, nagyüzemi almást, szilvást. Az idén tovább folytatják a gyümölcsfák ültetését, hogy mire a csoport termelőszövetkezetté alakul át, több száz hold egybefüggő nagyüzemi gyümölcsfákon folytathassák a közös gazdálkodást. Végeredményben az ezüstkalászos tanfolyam is a gyümölcstelepítési program megvalósítását, a leendő nagyüzemi gyümölcskertészkedés megteremtését szolgálja. Hárotn év leforgása alatt, aki rendszeresen részt vesz a foglalkozásokon, az év végi vizsgákon eredményesen szerepel, gyümölcstermesztési

szakmunkásbizonyítványt

szerez.

már az ötvenet is túlhaladta,

Eredetileg hetvenegyen jelentkeztek a tanfolyamra és ötvenötén szorgalmasan eljártak az előadásokra. Mint mondják, már nem lesz lemorzsolódás. sőt még azokból is visszacsaLnak néhány tanulót, akik abbahagyták a tanulást.

s amellett, hogy ő a Hazafias Népfront községi elnöke, s részt vállal sok egyéb közös tennivalóból, tanul is. Túlnyomóan persze fiatalok ülnek a széksorokban, leginkább 18— 20 év körüliek. Ma még vannak a községben Pestre járó fiatalok is, de egyre csökken a bejáró üzemeiek száma. Surman István, aki egyenesen a pesti vonatról jött most ide vizsgázni, még a bejáró fiatalok közé tartozik, ám azért jelentkezett az ezüstka- j lászos tanfolyamra, hogy ha majd megszerzi a szakmun-; kásbizonyítványt, otthagyja az üzemet, s végleg Újlengyelben marad.

Újlengyel határa túlnyomó- részt rossztermő, futóhomok- ! ból áll. A község lakói, akiket összefog a termelőszövetkezeti csoport, nagyszabású gyümölcsfatelepítési programot

Már sötétedik, lámpagyújtásra kerül a sor. amikor a vizsgáztatás véget ér. Az eredmény? A zsűri véleménye szerint alapos tudásról, lelki- ismeretes tanulásról adtak számot az újlengyeli gyümölcstermesztő szakmunkástanfolyam hallgatói. Fajth Pál elnök elismerő szavakkal beszél a leendő termelőszövetkezeti tagokról, akik egyben szakmunkások is lesznek. A legjobban szereplők, mint például Abonyi Jánosné, Fekete Teri, Mészáros Mária és még öten. ajándékot is kapnak. Végül borverseny, maid hangulatos kis táncmulatság fejezi be a vizsgadélután.

Súly ári Pál

— Negyven holdról 150

kataszteri holdra növelik a gödöllői Petőfi Tsz kertészetét. A nagyobb terület bőségesebb hozamát a községben létesített elárusító helyeken értékesítik. A tsz májusban jelentkezik első termékeivel.

;XX\XXVX>NNXXN>XVOvX\>XNXXXXXXXXXXXXXX\XXV

^ / 2 Húznak a vad libák

v *

í '*

/y Égszínkékszemű, feketekucs- $ Vy más, mokány kis öregember. £ ^ Mintha csak valamiféle mese- ' ^ könyvből lépett volna ki Sári / /y község határában az országút í ^ menti füzesek közé. Előtte ' £ nyalábnyi gally, kezében rö- $ Vy vidnyelű nádvágó kasza. Sza- $ ^ porán nyesegeti a nyílegyenes j ^ vesszőket, kosárnak, kasnak. ^ ^ udvari seprűnek.

Vy Egyszeresek hirtelen fel- ^ C egyenesedik, zsebredugja a $

V kaszakést, dél felé fordul, töl- $

Vy csért formál kezével a fülé- ^ ^ hez, s úgy kémleli a bárány- ^ í felhős eget. $

V — Vadlibák! — csillan meg $ Vy a tekintete, bár egyelőre még í ^ nem látja, csak inkább hallja b az érkező madarakat.

^ Csakugyan! Húznak a vadli-/ ^ bák. Fekete pontokból forrná- < 6 lódott V alakzatban tűnnek \ Vy elő a felhők közül, északi i f irányba haladva.

2 — Jól éreztem én, hogy ki '

Vy köll már jönni — mondogatja $ ^ magában az idős kosárfonó, í £ vége a hideg időnek. No, vén í 2 Zsákai Mihály, a 80-ik vadli- J Vy bahúzást is megérted.

^ Aztán hóna aíá szedi a le- j í vágott vesszőket, s indul ha-' Vy zafelé el újságolni a nagy hirttí ^ húznak a vadlibák, meghozták é Í neki a nyolcvanadik tavaszt, j Íy (S) \

y

.^>.vvx^vvvXVVXXXXXXXXV>X>XVVXS.,SX>XXSNVVVX.

ejsápad, hol meg kipirul, de szintén hamar legyűri a lámpalázat. Fajth Pálné, a termelőszövetkezeti csoport elnökének felesége a következő vizsgázó; nem hoz szégyent sem a bizottságban ülő férjére, sem a szövetkezeti csoportra. Szakszerűen, világosan fejezi ki magát. A kis, bogárszemű Farkas Erzsi is értelmesen beszél, látszik, hogy nemcsak megtanulta az anyagot, hanem érti is, logikusan tud belőle következtetni. A közbevetett kérdésekre, amelyek különben nem is a szorosan vett ismeretanyaghoz tartoznak, ügyesen válaszol.

Ugyanúgy a többiek,- mintha csak könyvből olvasnák — „fújják” — az anyagot, A kérdések pedig nem is egyszerűek. Mi a különbség a péti és a linzi só között, hogyan kell védekezni az almamoly ellen, mi a képlete a szuperfoszfátnak, hogyan néz ki a község határának talajtérképe? Mind megannyi, a gyakorlati élettel szorosan összefüggő kérdés. A hallgatók főzött pedig az általános iskolát nemrégiben kijárt gyerekektől kezdve még ősz hajú, idősebb ember is akad. Micsinai János

Lágy tavaszi napsütésben sütkérezik az újlengyeli főutca, csendes, nyugalmas ez a téli álmából ébredező falu. Annál népesebb a kocsma melletti kultúrhelyiség. Ünneplőbe öltözött lányok, könyvet szorongató asszonyok, férfiéi a teremben; néhány perc múlva megkezdődik az ezüstkalászos tanfolyam évzárója. Amolyan összefoglaló ez, de mint Csontos Pista mondja, bőven felér egy vizsgával.

A vizsgabizottság, amelyben a járási tanács mező- gazdasági osztályvezetője, a helybeli iskola igazgatója és a tszcs elnöke, Fajth Pál is benne van, már ott ül a feldíszített asztal mellett, s ötvenöt szempár várja izgatottan a vizsgáztató Klein Károly, ugyancsak a helybeli termelőszövetkezeti csoport főagronómusának vizsgakérdéseit.

Javakorabeli asszony az első vizsgázó: Abonyi Jánosáé. A talaj alkotóelemeiről beszél, előbb akadozva, bizonytalanul, lámpalázasan, aztán egyre magabiztosabban, úgy, hogy a végén még egy gimnazista is megirigyelhetné. Sokan megkönnyebbülnek a vizsgázók közül, látván

Abonyiné sikerét,

s egymás után hangzanak el a jobbnál jobb feleletek. Csontos Pista, akiről az imént már beszéltünk, ugyancsak kivágja a rezet. Erős Pali — alig lehet tizenhat éves — küszködik a szavakkal, de végül is kikerekíti a helyes választ. Erős Rozika hol

' lepítési költsége 240x60 centi- 1 1 , méteres sor. és tőtávolság ese- | i 1 ién 11 700 forint. Ebből mun- 1 kabér címén a telepítés köz- < vetlen ültetési munkálataihoz < 600—800 forint használható j fel. Teljesítményhez kötött i óradíjas bérezés esetében a j i nagyobb szakértelmet kívánó [ ? munkáért nyolcforintos a 1 kisegítő munkáért pedig hat- 1 forintos órabér adható. Ez az ! összeg akkor fizethető ki. ha 1 egy 8—10 fős munkacsapat 9 • és fél. illetve tízórás műszak i alatt egy katasztrális hold szőlőt eltelepít. Ha a munkacsapat ennél többet teljesít, úgy ] az erre eső többletbért is ki ‘ kell fizetni, ha pedig keveseb- i ‘ bet. annak megfelelően a bér- ' bői levonást kell eszközölni. : Az egy műszak alatti telepi- tés növelésében így a dolgo- j zók anyagilag érdekeltek.

A munkacsapat vezetőjét — ] aki legalább szakmunkás 3 kell, hogy legyen —, a telepít- ■ menyek eredésitől függően 1 javasoljuk prémiumban ré- 1 szesíteni éspedig a követke- j 1 zők szerint: szőlőnél 95 szá- ! zalékos eredés esetén ka- 1 tasztrális holdanként nyolcvan. 93 százalékos eredés ( esetén ötven és 90 százalékos eredés. esetén harminc 1 forintot javasolunk. Ehhez ' hasonlóan a gyümölcsösök- | nél 97 százalékos eredés- | nél katasztrális holdanként • ötven, 95 százalékos eredés- ■ nél pedig harminc forint prémiumot javasolunk.

A teljesítményhez kötött , órabért alkalmazza a dán- szentmiklósi Micsurin Tér- \ melőszövelkezet, ahol az ültetést az alábbi munkaszer- ! vezetben és díjazásban vég- j zik: a csapat létszáma tíz ! íö, ebből hat a fúró és szó- ! ä rí tó, órabérük nyolc forint, 1 munkaidejük napi kilenc és 1 - fél óra, bérük összesen 454 ] forint, A négy gyökérmet- i sző és berakó órabére hat i forint, munkaideje kilenc és . ! lél óra. bérük 228 forint. ; Ezért kilenc és fél óra . alatt egy katasztrális holdat : kell a csapatnak eltelepítenie. Igv egy hold szőlő ültetési i költsége 682 forint. A telepítés jó minősége céljálról ; katasztrális holdanként ötven forint prémiumot határoztak meg.

A második munkadíjazási forma a telepítéseknél

a teljesítménybér, vagy darabbér.

Megyénk több termelőszö- ; ; vetkezettben ezt a bérezést is sikeresen alkalmazzák. Itt azt határozzák meg. hogy egy szőlővessző, vagy egy gyümölcscsemete elültetéséért mennyi fizethető a dolgozónak. Ezt a bérezést al- | kalmazza többek között a nagykőrösi Petőfi Termelő- I szövetkezet.

A teljesítménybérezésnél egy szőlővessző elültetése 15—20 fillérbe kerül. ami katasztrális holdanként 600— 800 forint közvetlen ültetési költséget jelent. A gyü- möicstelepítésnél az egy fára jutó ültetési költség 1,50— 2.20 forint között változik.

Tapasztalataink szerint a telepítéseknél ez a két bérezési forma vezethet a legjobb eredményre, s ugyanakkor a telepítés! végző dolgozók számára könnyen érthető.

Egyes termelőszövetkezeteink. például a nagykátai i járásban, munkaegység sze- | rinti díjazással akarnak te- lepiteni. Eddigi tapasztala- j taink alapján ezt a formát ! nem javasoljuk. A munka- 1 egység ériékét ugyanis a jelenleg érvényben levő pénz- , gazdálkodási szabályok sze- i rint nem lehet teljes egészében kifizetni, csak hat- ; van-nyolcvan százalékig meg- ;

J előlegezni. Ez pedig a telepí- j tést végző dolgozók számára J I nem megnyugtató, miután !

1 nem tudják határozottan, | í mikor kapják meg a mun-1

Ma már közismert megyénk minden dolgozója előtt, hogy | a második ötéves terv idősza- ' kában Pest megyében nagyarányú szőlő- és gyümölcste- f lepítést kell megvalósítanunk. Ennek ellenére nem árt, ha megismétlem, hogy a tanácsi irányítás alá tartozó területen SOOO katasztrális hold szőlőt és 7200 hold gyümölcsöst kell eltelepítenünk. S ha figyelembe vesszük, hogy a második ötéves terv első két évében a tervfeladatból alig valósítottunk meg valamit — a szőlőtelepítési tervnek mindössze 4,6 százaléka, a gyümölcstelepítési tervnek pedig 28 százaléka valósult meg —, akkor világos a feladat nagysága, az.

■' hogy ötéves telepítési előirányzatunkat lényegében három év alatt kell teljesíteni. Különösen nagy feladat az idei rövidre szűkült tavasz folyamán a több mint négyezer katasztrális hold szőlő és gyümölcsös telepítése.

A termelőszövetkezetek a szőlő, illetve a gyümölcsösök telepítéséhez, és termőrefor- dulásig azok ápolásához, igen kedvező hitelt kapnak. A 3004/5-ös kormányhatározat alapján, államunk biztosítja a szükséges telepítési hitelt, a telepítési és művelési költségelv rendszeres kifizetését a tagok részére. Államunk nagyarányú gondoskodása nyilvánul meg a termőrefordulás utáni hitel elengedésében, aminek természetesen az a feltétele, hogy a termőre forduló szőlő, illetve gyümölcsös állaga az előírt követelményeknek megfeleljen.

E feltételek megteremtése igen körültekintő és alapos munkát igényel a telepítést végző szövetkezetek vezetőitől és tagságától egyaránt. A sikeres telepítés és majdan a termelés döntően attól függ, hogyan készültek fel a telepítést végző vezetőik és dolgozók erre a munkára, másrészt pedig attól, hogyan tesszük közvetlenül is anyagilag érdekeltté őket.

A közvetlen anyagi érdekeltség

elvét most mindenekelőtt a a telepítések gyors és jó minőségű végrehajtásában, majd pedig folyamatosan a termőre fordulásig, azok ápolásában kell érvényesíteni. A telepítésnél és a művelésnél egyaránt az elén eredményektől f függően, olyan díjazási és premizálási rendszert célszerű kidolgozni és alkalmazni, amely most a telepítés mielőbbi befejezésére, majd a műveléssel a magas termésátlagok elérésére ösztönöz. Ehhez kívánunk e cikk keretében néhány példát megmutatni és javaslatokat adni.

Mindenekelőtt 1e kell szögezni. hogy a telepítéshez rendelkezésre bocsátott állami hitelt csak a telepítési, illetve az ápolási munkákra lehet fordítani. Annak érdekében, hogy ül tetvénye inkhez bi zto s’, t an i

tudjuk a szervesanyagot és az egyéb más anyagokat, az anyagköltségeket nem lehet munkabérre fordítani. Ugyancsak nem lehet a te1 építési munkabérre előirányzott bitéit a szövetkezet más üzemágában sem anyagra, sem bélre. Illetve a munkaegységért ék növelésére felhasználni. A termelőszövetkezet tehát a bank által készpénzben meghitelezett összege' ctak i telepítés. illetve az ápolási munkák di,iazására fordíthatja. Az elvégzett munkát az ültetvénv. felügyelőnek, vagy a járási tanács kertészeti előadójának minden esetben igazolnia kell.

A telepítést vesző vezetők és dolgozók bérezésére az eddigi tapasztalatok alapján két fő formát tartunk a legalkalmasabbnak: az egyik

a teljesítményhez kötött órabér.

a másik r teljesítmény, vegy darabbér.

Homoki területen oeldáű egy katasztrális hold szőlő te-