Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-04 / 79. szám

V. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM 1933. ÁPRILIS 4, CSÜTÖRTÖK KOZMETIKA GYÖMRÖN | ■■■' ■■— A Gyömrői Ve­gyesipari Ktsz xs újabb örömet r, & szerzett a gyom­rői nőknek: teg­nap megnyitotta kozmetikai rész­tt legét a Táncsics Mihály úton, a ■v postával szemben. Ízlésesen beren­1c dezett helyiség, Szijjártó Erzsé­€t b et személy é be n kitűnő fiatal »«- ' P szakember várja a vendégeket. Az új részleg szombaton 8 és 4. hétközben 10 és 6 óra közölt tart nyitva. . — Ügyeletes orvos ma Monoron, dr. Lonkay László. — Befejezték a mák veté­sét, a borsó,- zab- és árpa­vetés előtti talajelőkészítő munkálatok is befejezéshez közelednek a mono-ri Kossuth Tsz-ben. Munkálkodnak a kertészek és a dinnyések is. A monori-erdei részlegben ültetik a dinnyemagot. — Felszabadulási emlék- versenyt rendez ma az MHS üllői lövészköre. az üllői és gyömrői MHS, valamint a gyömrői honvédség lövész­csapatának részvételével. — Kilencvenezer málnatő megérkezett Úriba. A leg­közelebbi napokban meg­kezdik a málnasarjak kiül­tetését. — Mintegy hetven erőgép (gépállomési és termelőszö­vetkezeti) kezdte meg eddig a járás területén a szántást, j — Az MHS járási model- ) lező szakbizottsága szómba- ! ton alakul meg. Feladata az 1 elvi irányítás és szaktanács- j adás mellett a modellezés- ■ hez szükséges anyagok köz- j ponti elosztásé. i-V. - i — A járási tanács vb. holnap ülést tart. Napi­rend: 1. Beszámoló a mű­velődési osztály munka- j járói. 2. Tájékoztató a Pest megyei tanács vb. pénz­ügyi osztályának tételes vizsgálatáról. 3. Javaslat az állandó bizottságok ál­lásfoglalásának kikérésé­re, albizottságok és szak- bizottságok létesítésére. — Folyik a szőlőtelepítés Tápiósápon a Petőfi Tsz-ben. A tervezett 70 holdból ed­dig már kb. tíz holdnvi terü­letet betelepítettek. Mintegy 70 tsz-tag dolgozik ezen a munkán. — Rét- és legelőmester­képző tanfolyamra járásunk öt tsz-éből (Gomba. Nyár- egvháza. Pilis, Uj Élet, Tá- piósáp. Úri) küldenek egv- egy főt az Agrártudományi j Egyetem lőrinci tangazdasá- j gába. — Csehszlovák motoros vendégeket vár a vecsési MHS motorostúra szakosztá­lya. A nyáron romániai út­ra készülődnek. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Fehér csat. Gomba: Fér- : rara hossrui éjszakája. Gyömrő: j K is értet kast éi y Spessart ban. Mag- ; lód: Isten őszi csillaga. Mende: i Amikor a fák még nagyok voltak. | Monor: A hét dada. P: Oldás és i kötés (széles). Nyáregyháza: ADát j keresünk. Pilis: Randevú Koppen- j hágóban. Tápiósáp: Vadállatok a j fedélzet 211. Tápiósüly: Senki nem . tud semmit. Úri: Amíg holnap lesz. Üllő: Zsuzsanna és a fiúk. ] Vasad: Szerelmi levelezés. Ve- csés: Cs.. P: Házasságból elégsé- ! ges (széles). TIT-előadás Veescs (5-én, is óra). Alagi Álla- 1 mi Gazdaság vecsési üzemegysé­gének sorozata: Az F. szaki-sark meghódítása. Előadó: Pápay Iván. Sport Monor, sportszékház: Pest és Heves megye válogatott ifjúsági j birkózóinak viadala (12 óra). ANYAKÖNYVI HÍREK Pilis Elhunytak: Gál Pál 06 éves, Bánszki Ja nos né Kemenczel Zsu­zsanna 89 éves. Vecsés Elhunytak: Juhász István 7’. éves. Rúzsba czky Antal 31 éve1. Pillér Andrásné Barna Mária 46 éves. 1 Bigy év alatt 670 ezer forint meg takarítás Eredményes évet zárt a mendei téglagyár A mendei téglagyár dolgozói elégedettek lehetnek az 1962- es évvel. Átlag 24 napi mun­kabérnek megfelelő összeget fizet nyereségrészesedésként az üzem. Az üzem két dolgo­zója, Fazekas Ernő gyárveze­tő és Pintér Andrásné préski­szolgáló „Kiváló dolgozó” jel­vényt és a vele járó két heti munkabért, Ecseri János, Ki­rály János, Csaba Sándor bá­nyászok, Horváth István ége­tőmester, Szabó József műve­zető pedig „Kiváló dolgozó” oklevelet és egy heti munka­bérének megfelelő pénzjutal­mat kapott. Nézzük meg, mi van az ada­tok mögött: Fazekas Ernő gyárvezető el­mondotta, hogy az üzem az 1962-es évben 10 és félmillió téglát gyár­tott. Ez körülbelül 350 kétszoba- komfortos lakás (egy egész kis falu) felépítéséhez elegendő mennyiség. Elmondotta, hogy egy országosan kísérletezés alatt álló új eljárást elsőnek sikerült eredményesen al­kalmazni, és így a téglaégetés szénköltségét sikerült keve­sebb mint egyharmadára le­csökkenteni. Ez több mint fél millió forintos évi megtakarí­tást jelent Az új eljárás lényege, hogy eddigiektől eltérően, az ége­tési anyagot belekeverik a. tég­lába. Ez nem új dolog, de ilj'en komoly eredménnyel itt, a mendei téglagyárban al­kalmazták először. Lényeges dolog az is, hogy a Mendén ta­lálható nyersanyag összetétele kedvez ennek az égetési for­mának, de sokkal lényegesebb az, hogy mind a pártszervezet, mind pedig a szakszervezet kifejti irányító tevékenységét az üzemben, s maguk a dol­gozók is igen komolyan veszik a munkát. Másik igen lényeges dolog a termelés minőségi javítása. Az üzem dolgozói, az elmúlt év­hez viszonyítva, a selejt csökkentésével mintegy 170 ezer forintot takarítottak meg a népgazdaság számára. Igen komoly eredmények ezek. A gyár dolgozói joggal érzik azt, hogy nem érdemte­lenül kapják a nyereségrésze­sedést. Van azonban néhány más lényeges nyereség is, amit nem a „zsebben” visznek haza a dolgozók, de mindennap találkoznak velük, munkájuk közben vagy munka után. Ilyen például az üzem fürdője is, amit a közelmúltban kor­szerűsítettek. A gyár vezetője a további tervekkel kapcsolatban elmon­dotta. hogy már ez év elején megoldják a legnehezebb fizikai mun­kák gépesítését. Szalagosítják a bányából a föld szállítását, az eddigi ló- vontatású csille helyett. Gé­pesítik a nyerstéglák kemen­cébe való behordását is. Drózdik László Nem kézbesítők „Kezdeményezésekről” hal­lunk a járásban több helyről, az irányban, hogy a „tanács­ülések színvonalának és rész­vételi arányának emelése ér­dekében” a vb-tagok és állan­dó bizottsági elnökök szemé­lyesen hívják meg minden al­kalommal a tanácstagokat a tanácsülésre. E probléma megoldása ja­nuárban lett volna ésszerű. Akkor voltak ugyanis a jelölő gyűlések, s „a tanácsülések színvonalának és részvételi arányának emelése érdeké­ben” azok közül kellett volna kiválogatni a tanácstagokat, akik hajlandók eljárni — kü­lön felkérés nélkül, egyszerű meghívó kézhezvétele után — a tanácsülésre, s ott hasznos hozzászólásaikkal, javaslataik­kal segítik előbbre vinni a község ügyeit. A vb-tagok, áb-elnökök nem kézbesítők. Idejüket, ener­giájukat hasznosabb célra is fel lehetne használni, sem­hogy a tanácstagok ..inegagi- tálásával” foglalkozzanak. És a tanácstagok egyéb teendőit — a lakosság ügyeivel való foglalkozást — is ők fogják talán elvegezni helyettük? R— Emlékezés a felszabadulásra „Törékeny termetét a töke megtörte ...” Ez az idézet jut eszembe, amikor találkozom Ilovai István bácsival. Ter- vietét a tőke valóban meg­törte, de ez csak a külsején látszik. Belül egészséges. Ké­résünkre így eleveníti fel a felszabadulással kapcsolatos élményeit: — A második világháború előtt a székesfehérvári házi­nyomdában dolgoztam, segéd­munkásként.. Itt hallottam meg a hírt: Ócsán vannak az oroszok. Nagy meglepetést keltett ez mindenütt, ugyan­is a nyilas rádió állandóan azt kiabálta, hogy M iskolánál visszaverték az ellenséget. A hír hallatára azonnal hazain­dultam. Valami nagy nehe­zen ki tudtam jönni villa­mossal a végállomásig, a Bé­lié térig. Innen azonban már semmi jármű nem ment. Ül­lőig gyalogolni kellett. Rette­netes képet láttam a falu­ban. A mostani Hunyadi utcában egyetlenegy ház ma­radt épen. a többit a fasisz­ták szétlőtték. Állandóan az orosz tűzfészket keresték. — A Tanácsköztársaság ide­jén direktóriumi tag lettem. Amikor a Tanácsköztársaság elbukott, letartóztattak, majd hat évre a váci fegyházba hur­coltak, Kiszabadulásom után sokáig nem tudtam elhelyez­kedni. Egy véletlenség kö­vetkeztében két év után új­ból nyomdába kerültem. A nyomdát viszont hadiüzemmé alakították át. Egy Margitai nevű ezredes volt a hadiüzem vezetője. Mindenkinek le kel­lett írni az életrajzát, így nem maradt előtte titok az sem. hogy ki vett részt a Ta­nácsköztársaságban. Amikor megkapta az életrajzomat, azonnali hatállyal mint kom­munistát, elbocsátottak. Me­gint sokáig nem tudtam el­helyezkedni. 1944. március 28-án internálva lettem. Há­rom hónapot töltöttem Nagy­kanizsán. majd kiszabadul­tam. Az említetteken kívül még sokszor voltam letartóz­tatva hasonló okok miatt. Hogy mást ne is említsek, amikor közeledett május el­seje, előtte 4—5 nappal elő­zetes letartóztatásba helyez­tek Monoron, és csak 2-án bocsátottak szabadon. — A felszabadulással kap­csolatosan több élményem is van. Ezek közül talán azz említem meg, amely szá­momra a legkedvesebb. Min­den házban lakott akkoriban 8—10 szovjet katona egy pár napig. Hozzánk egy fiatal őrnagy is került. Valahogy megmagyaráztam neki, hogy kommunista vagyok. Ö erre tört magyarsággal így fe­lelt: „Aki lenni kommunista az nekünk lenni bárát..." Mindjárt szaladt a környék­beli katonákhoz is, össze­szedett tőlük 700 pengőt. Nekem akarta adni. Először szabadkoztam, de szükség volt a pénzre és elfogadtam. Ezután mindig kaptam tőlük ennivalót és kisebb ajándéko­kat. Füles László TIZENNYOLC (r. b.) Divatos ma fejcsóválva, feddöen — olykor ítélke­zőén — beszélni az ifjúságról; oktatgatni, pirongatni, néha szidni őket. Miért van ez? Talán inert féltőén szeretjük őket? Azért is. Talán mert nem ismerjük eléggé őket? Ezért is! Ta­lán ez a néhány —rapszodikusan összeválogatott — kérdés és a talpraesett, olykor meghökkentő, néha megmosolyogtató vá­laszok is segítenek abban, hogy igazi mivoltukban ismerjük meg ezt a nyíltszívű, értelmes és értékes korosztályt. Távolról sem ad ez a körkérdés-körválasz pontos képet róluk, de értő szemmel sok mindent ki lehet olvasni belőle. íme, így vallanak magukról öle, akik egyidősek szabad­ságunkkal: I. Neve, foglalkozása, lakhelye? 1. Bcnke Judit, gimnáziumi tanuló, Gyömrő. 2. Bognár Já­nos, technikumi tanuló, Gyöm­rő. 3. Burián Sándor, marós, Gyömrő. 4. Kovács Zsuzsa, ad­minisztrátor, Pilis. 5. Matus Sándór, iipari tanuló, Gyömrő. 6. Polgár Mária, gyári munkás, Pilis. 7. Spernoga Judit, gyári munkás, Pilis. 8. Török István, gimnáziumi tanuló, Pilis. II. Jelenlegi munkája, élet­körülményei kielégítik-e? 1. Igen. 2. A fejlődés útján nem lehet megállni, tehát min­dig harcolni kell a jobb élet- körülményekért. 3. Igen. 4. Igen. 5. Nem. 6. Nem. 7. Nem. 8. Egy diákot a tudásravá- gyásnak ki kell elégíteni. III. Mi élete legnagyobb vágya? 1. Divattervező szeretnék lenni. 2. Egy utazás „80 nap alatt a föld körül”. 3. Szocia­lista emberré válni. 4. Nem is tudom. 5. Nyerni a lottón. 6. Ötös találat a lottón. 7. Tech­nikumi tanulmányaim sikeres elvégzése. 8. Elvégezni az egye­temet. IV. Van-e eszményképe és ki az? 1. Nincs. Én meg tudok cso­dálni mindenkit, aki kitűnik egy-egy emberi tulajdonság­ban, de én mindig csak azt te­szem. amit én jónak látok. 2. Egy képzeletbeli személy, akit Vörösmarty versei alapján al­kottam meg magamban, s aki­nek célkitűzése: „Alkotó mun­kával az egyén és a társadalom boldogulásáért,” 3. Dugovics Titusz. 4. Nincs. 5. Nincs. 6. Nincs. 7. Nincs. 8. Nincs. Az, ha valakinek eszményképe van. bizonyos tulajdonságok tekintetében majmoláshoz is vezethet. V. Istenhívö? 1. (Nem válaszolt.) 2. Nem, én az emberi érzésekben hi­szek. 3. Nem. 4. Nem. 5. Bizo­nyos mértékig igen. 6. Nem tudom. 7. Nem. 8. Nem is, meg igen is. (Az emberben meg kell érni a döntésnek, hogy az végleges legyen.) VI. Van-e barátja? Hisz-e az örök barátságban? 1. Van barátnőm. Az örök barátságban nem hiszek, nem tudom elképzelni, hogy ne ve­tődne fel olyan probléma, amelyben két ember nem ért­het egyet. 2. Van. de nem tu­dom elképzelni, hogy azok a szálak, amelyek két embert összetartanak, valamikor külső vagy belső hatásokra lazává ne válnának, esetleg el ne sza­kadnának. 3. Van. Hiszek. 4. Nincs. Nem hiszek. 5. Van. Hi­szek. 6. Nem hiszek. 7. Nem hiszek. 8. Van. Nagyon kevés olyan barátság van, ami egy életre szól. VII. Jövendőbeli élettársának megválasztásánál mit tart a legfontosabb szempontnak? 1. Értékes, higgadt, megértő, modern ember legyen. 2. A szeretetet, a kölcsönös meg­becsülést és a harmóniát. 3. A hűséget. 4. Jó és megértő legyen. 5. Szeressen. 6. Ren­des és csinos legyen. 7. Ren­des és csinos legyen. 8. Csinos és okos legyen. VIII. Milyen művészeti alko­tás (film, színdarab, könyv) tette a legmélyebb hatást önre? 1. A Háború és béke. (A re­gény is és a film is.) 2. Az em­ber tragédiájának olvasása. 3. A kaukázusi krétakör. 4. A Pillantás a hídról. 5. Az arany­ember. 6. A Háború és béke című film. 7. A ■ Szállnak a darvak. 8. Általában a filmek. A filmmel talán egy művé­szeti ág sem versenyezhet IX. Olvas-e mindennap újságot? 1. Mindennap nem, de gyak­ran. 2. Igen, a Népszabadságot és a Népsportot. 3. Igen. 4. Igen. 5. Nem. 6. Igen. 7. Igen. 8. Igen. X. Mit csinál legszívesebben szabad idejében? 1. Olvasok. Szeretek moziba járni. 2. Olvasok, sokat spor­tolok, moziba járok, kirándu­lóik. 3. A KISZ-be járok. 4. Táncolok, moziba, színházba járok. 5. Kirándulni, társaság­ba, KISZ-be járok. 6. Kedvenc szórakozásom a tánc, a mozi és a színház. 7. Nekem is. 8. Olvasok, pihenek. XI. Hova utazna el a Iegszive- sebben a nyáron? 1. Monacóba. 2. Olaszország­ba. Rómába. 3. Szovjetunióba. 4. Rómába. 5. Franciaországba. 6. Velencébe. 7. Szovjetunióba. 8. A világ bármelyük országá­ba. Mindegyik olyan érdekes lenne! XII. Szerel-c divatosan öltözködni? 1. Igen, de csak azt a diva­tos öltözési szeretem, amelyik az egyént is jellemzi, a hóbor­tokat nem. 2. Igen, a jó ízlés határain belül. 3. ízlésesen szeretek öltözködni. 4. Igen. 5. Hajaj! 6. Igen. 7. Igen, 8. Igen. XIII. Melyik sportágat kedveli? 1. A vívást. 2. Legjobban a labdajátékok és ezek közül a labdarúgás érdekel, ezzel ve­tekszik az atlétika. 3. Röplab­dát, futballt, korcsolyázást. 4. Az ökölvívást. 5. A lövészetet. 6. A labdarúgást. 7. Az úszást. 8. A labdarúgást és általában a látványos sportokat. XIV. Mi a kedvenc zeneszáma? 1. Bizet: Habanera. 2. A Pil­langókisasszony, a könnyűzene terén pedig jelenleg a „Tels- tar” tetszik. 3. Minden ízléses zeneszám tetszik. 4. A twist. 5. A Gonzáles. 6. A twist. 7. A twist. 8. Általában a tánczenét kedvelem. De változnak az idők ... XV. Kedveli-e az absztrakt művészeteket? 1. Nem. Talán azért, mert nem értem meg őket. 2. A szobrászatban igen, de a fes­tészetben csak egyes alkotóso- kat, például Picasso műveit. 3. Igen. 4. Nem. 5. Nem. 6. Nem. 7. Nem. 8. Igen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom