Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-25 / 95. szám

MEGYEI {/(írlap 1963. ÁPRILIS 23, CSÜTÖRTÖK Újabb tüntetések Jordániában Xento&vtbiatHnsátji Uirósátfukttt úítii tmuU fvl A Jordániából érkező hír­ügynökségi jelentések újabb zavargásokról adnak hírt. Jor­dánia fővárosában kedden es­te újabb tüntetések voltak. A tüntetők az arab egységet él­tették­Az ország többi részéből szintén zavargásokról ér­keznek jelentések. A Reuter szerint a Palesztina; arab menekültek táborait Jor­dán la-szerte Husszein király­hoz hű egységek vették kö­rül, mert a menekültek köré­ben nagy a nyugtalanság. Ugyancsak a Reuter jelenti Jeruzsálemből, hogy a lemon­dott Rifai-kormány tizenegy miniszterét letartóztatták és többek között azzal vádolják, hogy a legutóbbi Nasszer-fca- rát tüntetések szervezői vol­tak. Meg nem erősített jelenté­sek szerint, a múlt héten kezdődött tüntetések során mintegy 150 diákot tartóz­tattak le. A diákoknak rövidesen Husz­szein bírósága előtt kell felel­nie azért, hogy az arab egjfcég mellett szálltak síkra. A jeru- zsálemi kórházban a szombat óta lezajlott megmozdulások három sebesültje halt meg. A Szíriái Forradalmi Nem­zeti Tanács kedden ratifikálta annak a kiáltványnak a- szö­vegét, amely bejelenti az Egyiptomból. Szíriából és Irak­ból álló új Egyesült Arab Köztársaság megalakulásé'. A tanács elhatározta, hogy Damaszkuszban és öt más Szí­riái városban nemzetbiztonsági bíróságokat állítanak fel. E bíróságok elé kerülnek mindazok, akik megkísér­lik az új arab államszö­vetség létrehozásának megakadályozását. A kiszabott büntetés az ide­iglenes őrizetbevételtől A ha­lálbüntetésig terjed. Az algériai nemzetgyűlés kedden elfogadta az algériai nemzeti zászlóról szóló tör­vényjavaslatot. Az új törvény érteimében az algériai zászló színe zöld-fehér, s azt vörös csillag és félhold ékesíti. Glezosz nyilatkozata A görög társadalom Athén­ban kedd este tiltakozott az j ellen, hogy a kormány betil­totta a békemenetet és a rendőrség megtámadta, annak részvevőit. Manolisz Glezosz a sajtó­nak adott nyilatkozatában hangoztatta: a békemenet részvevői ellen intézett brutá­lis rendőrroham azt mutatja, hogy a görög hatóságok félnek a békétől. A görög nép a rendőrterror ellenére kinyil­vánította ama eltökéltségét, hogy meghiúsítja a háborús gyújtogatok terveit. A Hruscsov-nyilatkozat külföldi visszhangja Az amerikai közvéleményt élénken foglalkoztatja az 11 Giorno című olasz lap szerkesztőségének adott Hrus- csov-nyilatkozat. Hightower, az AP külpoli­tikai szemleírója szerint a Fe­hér Ház és a külügyminisz­térium részletesen tanulmá­nyozta a Hruscsov-interjút. | Hírmagj'arázatát azzal fejezi be. hogy az amerikai külpo­litika vezetőinek véleménye i szerint még mindig, van va- ! laynilyen lehetőség a nemzet­közi feszültség enyhítésére. | Az angol lapok 'közül a ; Times a nyilatkozatnak azt a részét emeli ki. ahol Hrus­csov. arról beszél, hogy a i karibi válság után keletkezett | vitás nemzetközi problémák | tárgyalásos rendezésébe ve­tett remények szertefoszlottak, í í s a felelősséget ezért az í Egyesült Államok ama körei : viselik, amelyek továbbra is : az erőfitogtatás politikáját ! akarják folytatni a Szovjet­unióval szemben. A Times I idézi Hruscsov kijelentéseit a békéről, a nukleáris rakéták- I ról, 'valamint a NATO-or- i szagok és a Varsói Szerző­dés tagállamainak, megnem- 1 támadási egyezményéről. Párizsban szerdán sajtóérte­kezletet tartott a spanyol po­litikai üldözöttekért küzdő nyugat-európai konferencia. Az értekezleten Angela Gri- mau és a madridi'tárgyaláson részt vett francia, angol és olasz ügyvédek ismertettek Julian Grimau halálraítélésé- nek és kivégzésének körülmé­nyeit. A mártír özvegyének nyilat­kozata mélyen megrendítette az értekezlet részvevőit. A fekete hajú. törékeny i asszony szavait időnként [ elfojtották a könnyek, de mindannyiszor erőt vett magán és szilárd hangon vádolta férje gyilkosait. — Férjemet Franco tábor­nok gyilkolta meg bosszúból es gyűlöletből — mondotta —. Az adott körülmények között férjem lett ennek a politikai bosszúnak az áldozata, de ugyanúgy lehetett volna Fran­co bármelyik más politikai el­lenfele. Kötelességemnek érzem, hogy minden erőmmel megbélyegezzem a világ előtt ezt a bűncselek­ményt. Angela Grimau elmondotta, hogy apját hasonló körülmé­nyek között vesztette el, mint férjét: a polgárháború első napjaiban, mint a spanyol szocialista párt tagját, bírósá­gi ítélet nélkül agyonlőtték. — Magam és gyermekeim nevében csak azt kívánom — mondotta Angela Grimau —, hogy férjemet ne kövessék újabb áldozatok, hogy Francót zárják ki az emberi társada- j lomból és hazámban béke és i demokrácia legyen. Washington a teljes kereskedelmi embargó kimondását tervezi Kuba ellen Az Egyesült Államok kor­mánya — megbízható érte­sülések szerint — néhány napon belül javasolni fogja az amerikai államok, szer­vezetének, hogy mondjon ki teljes kereskedelmi embar- £ gót Kuba ellen. A. jelenlegi embargó csu­pán fegyverszállításokra vonatkozik, most azon­ban ezt kiterjesztenék mindenfajta árucikkre az élelmiszer és gyógyszer kivételével. Washingtoni hivatalos kö­rök beismerik, hogy ennek az intézkedésnek inkább propagandisztikus, mint gya­korlati hatása lenne, mi­vel a latin-amerikai orszá gok kereskedelme Kubával amúgy is minimális. Jellemző azonban. hogy ezzel egyidejűleg az ameri­kai kormány, illetve a de­mokrata párt képviselői igye­keznek mindent elkövetni, hogy eltüntessék a demok­ratapártiak és a köztársa-", ságpártiak közötti elleptéte- í két a kubai kérdésben. Walter Lippmann a Wa- | shington Post hasábjain azt | írja, hogy tulajdonképpen | nincs is nagy ellentét a kor- | mány 'és Keating New £ York-i szenátor álláspontja '/f között, s ugyanezt hangoz- ^ tatta Mansfield szenátor, a ^ demokrata párt egyik veze- ^ tője is egy televíziós inter-1 júban. j Mansfield egyébként azt J javasolta, hogy az Egye- sült Államok készítsen ^ négypontos tervet Kuba £ elszigetelésére. E terv alapja nemcsak a ke- í reskedelmi embargó kimon­dása lenne, hanem többel; között egy kubai emigráns kormány felállítása is. A kubai emigráns kor­mány létrehozásának ter­vét természetesen senki sem veszi komolyan, mi­ntán egy ilyen kormány megalakulásának semmi jelentősége sem volna. Mansfield szenátor javasla­tának célja az, hogy lecsen­desítse a köztársaságpárti „veszetteket” és lecsillapítsa az Egyesült Államokban élő kubai eilenforradalmárokat, akik rendkívül izgatottak, amióta a washingtoni kor­mány leintette őket. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint az amerikai fővárosban valósággal rajza­nak a nyugatnémet politiku­sok, tárgyalásokat tartanak a hivatalos 'amerikai körökkel. A washingtoni nyugat­német nagykövet, Heinrich Knappstein kedden negyed­órás látogatást tett George Ball külügyminiszter-helyet­tesnél. Mint utólag közölte, ,.kereskedelmi problémákat” vitatott meg vele. Ezt követően Fritz Erler, a Német, Szociáldemokrata Párt Washingtonban tartózkodó al- elnöke tanácskozott Rusk kül­ügyminiszterrel, Ball külügy­miniszter-helyettessel és az amerikai külügyminisztérium más tisztviselőivel. A Daily Telegraph azt a részt emeli ki a nyilatkozat­ból, aho] ' Hruscsov arról beszél, hogy az Egyesült Államok és Anglia kormá­nya akadályokat gördít a nukleárisfegyver-kísérletek megszüntetéséről szóló egyez­mény . és a német békeszer­ződés megkötése elé. A lap címben emeli ki Hruscsov- nak ezt a mondatát: ..Semmi­féle tűzszünet ideológiai té­ren”. A belgrádi lapok, élükön a Borbával és a Politikával, első oldalon, részletesen tag­lalják Hruscsov nyilatkozatát. A Borba kiemeli azt a meg­jegyzését, hogy Hruscsov nagy megelégedéssel fogadta Tito elnök meghívását a ba­ráti Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságba. Az Avanti kivonatosan köz­li a nyilatkozatot a követke­ző cím alatt: „A háború és a béke között nincs közép­út”. A lap szerint ebből a ki­jelentésből az a következte­tés Vonható le, hogy a Szovjetunió továbbra is a nemzetközi feszültség enyhí­tésének irányvonalát kívánja követni. Hruscsov fogadta az amerikai és az angol nagykövetet A < dél-afrikai kormány faji politikája egyre nagyobb elé­gedetlenséget szül az ország­ban. Politikai megfigyelők vé­leménye szerint a Dél-afrikai Köztársaságban megérett a helyzet a forradalomra. A fel­kelés megakadályozására a kormány legutóbb törvényja­vaslatot terjesztett a parla­ment eié. A törvényjavaslat a büntetőbíráskodás drákói megszigorítását irányozza elő. A politikai vétségek elköve­tőit legkevesebb ötévi fegy- hózra. bizonyos esetekben pe­dig halálra lehet ítélni. A tör­vényjavaslatot valószínűleg már a közeljövőben elfogad­ják, mivel Werwoerd minisz­terelnök nacionalista pártja kétharmados többséggel ren­delkezik a parlament mindkét házában. SEATO-HÁDGYAKORLAT A DÉLKÍNAi-TENGEREN Singapore angol katonai tá­maszpontjáról kedden számos csatahajó futott ki, hogy részt vegyen a SEATO-hoz tartozó országok nagyszabású tengeré­szeti hadgyakorlatán. A május 9-ig tartó „tengeri kígyó” el­nevezésű hadgyakorlat köz­ponti térsége a Délkínai-ten- ger. ,.A Szovjetunióban tanu­lunk” címmel a szovjet egye­temeken tanuló külföldi diá­kok könyvet jelentettek még. amelyben beszámolnak élet- j körülményeikről, a Szovjet- j unióban szerzett tapasztala- j fáikról. A kötetet számos ide- ! gén nyelvre i* lefordítják. Nasszir iraki diáklány egye- J bek közt ezt írja: „a Lumum- ba-egyetemen a különböző I Panama: a csatorna országa o 74 470 Panama területe: négyzetkilométer. Lakossága: egymillió. Fővárosa: Panama-City. Közép-Amerika legfiatalabb állama, mindössze 60 eszten­dős. Elmaradt, agrárország, teljesen az Egyesült Államok gazdasági függősége alatt áll. .4_ 'Nemzeti jövedelmének mint­A csatorna építésére a fran­cia Lesseps vezetésével ala­kult részvénytársaság az ak­kori francia vezető politikuso­kat vesztegette meg. Azóta nevezzük panamának a hi­vatalos személyek megveszte­getésével történt nagy csalá­sokat.1 A Panama-csatorna jelenleg A híres csatorna bejárata. 1958-ban rajta 9187 hajó haladt át utat 14 600 kilométerrel rövi- dili meg. A hajóknak magas tarifát kell fizetniük a csator­na használatáért, egy átkelés 4700 dollárba kerül a ha jóiár- saságoknak. Az Egyesült Államok egy- egy esztendőben általában 90 millió dollár bevételre tesz szert az átkelési díjakból. Washington 1903-ban arra kényszerítette a kis Panamát, hogy szerződést írjon alá, amelyben kijelenti, hogy az Egyesült Államok „örök idők­re” megszerezte a csatornát. 1955-ben új egyezményt kö­töttek és azóta Washington évenként 1,9 millió dollárt fi­zet Panamának a csatorna- övezet bérletéért, de ez csak elenyésző hányada az Egyesült Államok óriási hasznának. Panamában egyre inkább erősödik az ellenállás Wa­shingtonnal szemben. Egyre gyakoribbak a tüntetések és a felvonulók azt követelik, hogy az Egyesült Államok adja át a csatorna tulajdonjogát Pa­namának. A gazdasági viszo­nyok is egyre rosszabbodnak és állandóan növekszik a mun­kanélküliek száma. Az Egyesült Államok l<ato- nai támaszpontokkal is ren­delkezik Panama területén, ezért is kellemetlenül érinti, hogy Panamában növekszik az elégedetlenség. Molnár Károly meggyőződésű, különböző tár­sadalmi rétégekből származó diákok nagyon .jól .megférnek egymással.1 Áz az' érzésem, hogy 'itt már megvalósulnak a békés együttélés, a szolidari­tás eszméi. C. Csapeju, a Szovjetunió­ban tanuló afrikai diákok szö­vetségének elnöke (a szövet­ség 2000 tagot tömörít) arról ír, hogy az afrikai , országok küldöttei a burzsoá propagan­da állításaival ellentétben ki­zárólag azért vannak a Szov­jetunióban, hogy felsőfokú képzettséget szerezzenek, el­sajátítsák a tudományos és műszaki ismereteket. Szovjet segítség Kumbodzsánák A Szovjetunió gazdasági és műszaki segélyt nyújt Kam­bodzsának egy 50 ezer kw tel­jesítményű vízierőmű felépí­téséhez. Az erőmű építésére és ^ kedvező feltételek mellett nyújtandó szovjet' hitelre vo­natkozó megállapodást az el­múlt napokban írták alá. Tiinfctés Panama-Cityben, a csatornaörök szeme láttára hangzik a követelés: a Panama-csatorna a panamaiaké! az Egyesült Államok tulajdo­nában van. A mesterséges ví­ziét a -Csendes-óceánt az Ál­la nti-óceá nnal köti össze. A hossza 82 kilométer. A hajók általában 7—8 óra alatt jutnak át az egyik óceán vizéről a másikra. A csatorna a New York és a San Francisco közötti ható­A szabad ég alatt laknak Panama-Cityben a munka- nélküliek M A DPA értesülése szerint a tárgyalásokon a nyugat-euró­pai helyzetről, a NATO prob­lémáiról, ezen belül a fran­cia—nyugatnémet szerződés­ről, a Közös Piacról és a NA­TO atomfegyverkezésröl volt szó. Kedden háromnapos ta­nácskozást kezdett Washing­tonban Hans Von Der Groben, az Euz’ópai Közös Piac brüsz- szeli bizottságának égjük nyu­gatnémet képviselője. Találko­zott Herter volt külügymi­niszterrel — aki külkereske­delmi ügyekben Kennedy el­nök képviselője —, továbbá Griffith Johnsonnal, a külügy­minisztérium gazdaságügyi ál­lam titkárával. Bonni politikusok Washingtonban ANGELA GRIMAU NYILA TA Elégedetlenség Dél-Afrikéban A Szovjetunióban tanuló külföldi diákok könyve Hruscsov szovjet kormányfő szerdán a Kremlben fogadta Kohlért, az Egyesült Államok és Trevelyant. Nagy-Britannia moszkvai nagykövetét. A foga­dás a diplomaták kérésére tör­tént. Hruscsov és a nagykövetek között megbeszélés folyt a nukleáris fegyverkísérletek el- ! tiltásának kérdéséről. A meg- > beszélésen Gromiko szovjet i külügyminiszter is részt vett. i eQV egyharmada a csatorna­j övezetből ered. % A Panama-csatornát az 1890- ^ es esztendőkben építették. Óriási botrány kerekedett, fj mert kiderült, hogy a csator- $ nát kivitelező társaság fan- tasztikus összegeket költött ^ különféle politikusok meg- '• vesztegetésére. .1 iff ff Cl V Í'HV lí t Moszkvában Moszkvában a délnyugati városrész és a vnukovói re­pülőtér között felépül a Szov­jetunió első egysínű magas- vasútja. amelyen 300 kilo- ; méteres maximális sebesség­ivel haladó áramvonalas ,sze- \ relvények szállítják majd az ! utasokat. Hasonló függövas- : utakat terveznek a fekete- \ tengeri partvidék, valamint, j Harkov, Krivoj Rog, Tas- ; kent és több más város \ számára. ■ A függővasút építése ne- \ dyed annyiba kerül, mint a ; metróvonalak létesítése. Üze- ; meltetése azonban csak na- \gyobb távolságokra kifizető- ; dő. A párizsi magyar követ előadása Vincze József, a Magyar i Népköztársaság .párizsi köve- * te kedden a párizsi nemzet- | közi diplomataakadémián elő­adást tartott a magj-ar kor­mány külpolitikájáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom