Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-25 / 95. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI B I Z OTTSÁGA ES A MEGYEI T ANÁCS LAPJA Vn. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM ARA 50 FILLER 1963. ÁPRILIS 25, CSÜTÖRTÖK A Közös Piac és a munkásosztály Még soha annyi francia nem szállt szembe nyíltan De Gaulle-lal, mint a szénás fémbányászok 35 napos sztrájkjában. Több mint kétszázezren vettek részt a harcban, s ezt a küzdelmet az országhatárokon beiül és kívül a legteljesebb együttérzéssel figyelték az emberek milliói. A francia nagytőke szócsöve március közepe táján egyik cikkében kifecsegte, hogy a kormány előre megfontolt szándékkal zárkózik el a béremelési követelések elől. De Gaulle még a sztrájk kezdete előtt fogadta a nagyipar képviselőit és kifejtette előttük a bérpolitikával kapcsolatos felfogását. Ez dióhéjban így hangzott: el kell utasítani a béremelési követeléseket, az esetleges sztrájkot fel kell használni arra, hogy a közvélemény előtt népszerűtlenné tegyék a szakszervezeteket. „Itt az ideje — idézte a lap az elnök szavait —, hogy kissé megszorongassuk a szakszervezeteket.” De Gaul- le-nak elhatározott szándéka volt, hogy nyílt csatára kényszeríti a francia munkásmozgalmat. Ez meg is történt. A sztrájk azonban nem azzal az eredménnyel járt, amire De Gaulle számított: mindennél inkább az ő személyi hatalmának belső gyengeségét tárta fel. Erre a következtetésre jut a Combat című lap, s hozzáteszi: a sztrájk komoly figyelmeztetés a többi nyugateurópai ország számára is. A Combat nagyon helyesen felhívja a figyelmet arra, hogy a franciaországi sztrájkmozgalmak szorosan összefüggnek a Nyugat-Euró- pa helyzetét döntően meghatározó Közös Piaccal. A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a Közös Piac berendezkedését Nyu- gat-Európában a sztrájkmoz- ga-lom élénkülése kíséri. Míg 1959-ben a kis Európa országaiban nyolcmillióan vettek részt sztrájkokban, számuk 1960-ban már 20,8 millió volt, 1962-ben pedig meghaladta a harmincöt és fél milliót. Már ezek a számok is jelzik, hogy a Közös Piac — jóllehet bizonyos élénkítő hatást gyakorol a gazdasági életre — a munkástömegek szempontjából mégsem csak jót hoz. A Közös Piac propagandistái természetesen rendkívül találékonyak a tekintetben, hogy felfedezzék az európai tőkés integráció újaijb és újabb áldásait. Előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a nemzeti korlátok fokozatos lebontása révén megvalósul a szocialisták régi vágya: a dolgozók igazi nemzetközisége. Utalnak a munkaerő szabad vándorlására, s citálják az adatokat, amelyekből kiderül, hogy Olaszországból évente két-háromszázezer munkás rajzik ki. Pillanatnyilag kb. két- millióan dolgoznak külföldön, Görögország pedig hatvanháromezer embert lökött ki tavaly magából. Ennek a modem népvándorlásnak az okait nem nehéz meglelni: a második világháború erősen megtizedelte a német és a francia férfilakosságot, a gyarmati kalandok sora és a terebélyesedő hadsereg százezer szám nyeli az embereket. Persze, a mun- káskézhiány, amelyet import útján szüntetnek meg, még a Német Szövetségi Köztársaságban is csak viszonylagos. Körülbelül félmillióra rúg ugyanis a munkanélküliek száma, viszont a külföldről szerzett munkaerő alkalmazásénak rengeteg előnye van. Csoda-e, ha az utóbbi időben mind gyakrabban hallunk olyan cégekről, amelyek munkástoborzással foglalkoznak; szaporodnak a botrányok, napirenden vannak a munkáscsábítások és emberrablások. A Frankfurter Allgemeine például megírja, hogy a vállalkozók egy-egy spanyol, olasz, vagy görög munkás után akár 60—70 márka „fejpénzt” is hajlandók fizetni. Ez az összeg természetesen a felhajtok zsebébe kerül. A vállalkozók, főként Nyu- gat-Németországban, zöldre állították a szemafort a külföldi munkások beözönlése előtt. A magyarázat mindenekelőtt ott van, hogy a külföldieknek rendszerint jóval alacsonyabb béreket fizetnek. De nem csupán olcsó munkaerőkínálatot jelent a külföldiek beözönlése, hanem olyan tartalékot is, amelynek segítségével nyomást lehetne gyakorolni a hazai bérszintre. A Közös Piacban tömörült nagytőke tehát a munkaerő közös piac segítségévéi igyekszik leszorítani a munkásság élet- színvonalát. Megfosztani a dolgozókat mindazoktól a szociális vívmányoktól, amit szívós osztályharcban verekedtek ki maguknak. De a Közös Piac munkás- ellenes politikája nem merül ki abban, hogy a burzsoázia az anyagi életkörülmények ellen intéz támadást. A kis Európa országaiban szemmel látható az a törekvés, hogy csorbítsák a dolgozó tömegek jogait. De Gaulle nyílt ütközetbe bocsátkozott a munkássággal. És végeredményben alulmaradt. Belgium és Nyugat-Né- metország uralkodó osztályai viszont törvényhozási úton próbálják megnyirbálni a munkásság jogait. Április 2- án terjesztették a belga parlament elé az úgynevezett „rendfenntartási törvényjavaslatot”, amely a munkásság sztrájkjogának korlátozását célozza. A bonni parlament január végén tárgyalta első olvasásban a „rendkívüli állapotról” szóló törvényt, amelynek elfogadása sem többet, sem kevesebbet nem jelentene, minthogy megnyitja a legális utat a nyílt diktatúra felé. A veszély nagyon is jól felismerhető. A Közös Piac nemcsak munkásellenes, de ellensége a munkásmozgalomnak és a demokráciának is. A hat Közös Piac-ország kommunista pártjának képviselői március első napjaiban a belga fővárosban tartott értekezletükön arra az elhatározásra jutottak, hogy közös erővel kell szembeszállni az európai tőkés integrációban kifejeződő reakciós, önkényuralmi tendenciák ellen, mert ez a nyugat-európai dolgozók és az európai béke érdekeit egyaránt szolgálja. Elegendő vetőmag áll rendelkezésre a tavaszi vetésekhez A dobosi és o ceglédi járásban késlekednek a cserével A Pest megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat a megyében levő 14 malom és 5 takarmánykeverő üzem irányításán kívül, nemcsak a kenyérgabona és a takarmányfélék termeltetésével, felvásárlásával foglalkozik, hanem a vállalat területi raktárai bonyolítják le a termelőszövetkezetek szamára a vetőmagcserét is. Tájékoztatást kértünk erről a tavaszi mezőgazdasági munkálatok szempontjából nagy jelentőségű tevékenységről, Kálmán Dezső felvásárlási és vetőmagosztály-vezetőtől, valamint Kerecsényi Ferenc csoportvezetőtől. — Tavaly ősszel a vállalat a megyében a kenyérgabonaterület mintegy 25 százalékára biztosította elsőosztályú hazai és nagy hozamú szovjet búzafajtákból, fémzárolt zsákokiban, a vetőmagot. Összesen 430 vagon gabonát szállítottunk, illetve cseréltünk a termelőszövetkezetek számára. Idén tavasszal összesen 74 vagon árpát és zabot, 140 vagon hibrid kukoricát és tíz vagon napraforgót irányítottunk vállalatunk körzeti raktáraiba. Ez a mennyiség már mindenütt rendelkezésre áll, — Nem okozott gondot azokra a területekre a védőanyag pótlása, amelyeket a fagy- és belvízkárosodás miatt ki kell szántani? — A tavaszi kalászosokból eredetileg, az igénylések alapján, 61 vagont szállítottunk le. A károsodott területek pótlására még külön 13 vagon vetőmagot irányítottunk vidéki raktárainkba, elsősorban a nagy-budapesti és aszódi termelőszövetkezetek számára, mert itt volt szükség a legnagyobb mértékű pótlásra. Ez a mennyiség azonban nem elegendő a több ezer hold kiszántásra kerülő területhez, amelyeknek most folyik a felülvizsgálata. A még szükséges vetőanyagot a Földművelésügyi Minisztérium rendelete, illetve a megyei tanács javaslata értelmében, elsősorban a napraforgóból és hibrid kukoricából biztosítjuk. A már mindenhová leszállított kukorica-vetőmag csak az eredetileg tervezett terület elvetéséhez elegendő, úgyszintén a tíz vagon napraforgó is. Ezek nagy részét a hibrid kukoricából összesen 103 vagont, már át is vették a termelőszövetkezetek, egyharmada a hibridmagnak azonban még vállalatunk raktáraiban van. Leginkább késnek az átvétellel, illetve a cserével a ceglédi járásban, ahol még 8 vagon, és a dabasi járásban, ahol még 12 vagon nem került átvételre. — Tapasztalataink szerint a termelőszövetkezetek többségénél az a gyakorlat, hogy vetőmagot a vállalat raktáraiból csak közvetlenül a vetés kezdete előtt szállítják el, azért, mert így megtakarítják a saját raktározást, és a kétszeri fuvart. Mi ezt nem tartjuk előnyösnek, főként a kalászos takarmányokkal kapcsolatban, mert a vetőmagot előzőleg csávázni kell. — Sikerült-e biztosítani időre az egész vetőmagmenynyiséget? — A Terményforgalmi Vállalat miatt sehol nem késett a vetőmag kiosztása, mindenhová időben megérkezett a szükséges .mennyiség. Dolgozóink, tudva, hogy az idei tavaszi munkák amúgy is nagy késéssel indulhattak meg, még munkaszüneti napokon is rendelkezésre álltak a gyors csere érdekében. Csak egy példát említünk: a megyei pártbizottság kérésére vállalatunk központja az elmúlt szombaton intézkedett, hogy az aszódi kirendeltség túrái raktárából, ha kell, este tíz óráig is, adják ki a szükséges 300 mázsa árpát, a vasárnap is folyó A Hazafias Népfront Pest megyei titkársága, a nőtanács és a Termelőszövetkezeti Tanács szerdán délelőtt összevont megbeszélést tartott « termelőszövetkezetek szociális kulturális bizottságainak jogszabály és alapszabály szerinti működéséről. Az értekezleten részt vettek dr. Stark Janka és özv. Kókai Jánosné országgyűlési képviselők és dr. Márton Lajos, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának munkatársa. Török György, a Hazafias Népfront megyei titkára megnyitója után dr. Kosztin Árpád, a Termelőszövetkezeti Tanács munkatársa mondott vitaindító beszédet. Beszámolójának alapgondolata az volt, hogy nem működhet jól, célravezetőén az olyan termelőszövetkezet vezetősége, amely nem igényli — hanem éppen ellenkezőleg — mellőzi a termelőszövetkezet választott bizottságainak, — Halló, itt a Szentendrei Járási Pártbizottság. — Azt hallottuk, hogy bizottságot alakítottak öt Tahi községbeli cigánycsalád otthonának felépítésére. — Igen, a bizottság már javában dolgozik. A járási pártbizottságon kívül más társadalmi szervek is részt vesznek a munkában. A községi tanács, az üzemek szociális bizottságai, Tahi község szakszövetkezete — kivált Losonczi Benjamin elnök — is bekapcsolódott a feladat gyors megoldásába. S természetesen tevékenykednek azok a családok is, akikről szó van, akik nemsokára új otthonukba költözhetnek. Erre azért ke1 rült most sor, mert három vetéshez. A továbbiakban is ezt a gyakorlatot folytatjuk, mert arra számítunk, hogy még mintegy 3000 hold kiszántott gabonát kell pótolni hibridkukorica- maggal. Ez a mennyiség, valamint a szükséges napraforgómag is, rendelkezésre áll és a termelőszövetkezetek igénylése alapján gyors úton, 24 órán belül, a helyszínre szállítjuk. Már várjuk is a pótvetésekkel kapcsolatos bejelentéseket, hogy a szállítások gyors lebonyolításával, mi is hozzájáruljunk a tavaszi munkák mielőbbi befejezéséhez •— fejezték be kérdéseinkre adott válaszaikat a vállalat munkaköztük a szociális-kulturális bizottságoknak közreműködését. Pedig erre szép számmal akad példa. A termelőszövetkezeti tagok szociális problémáinak megfelelő megoldása, kulturális igényeinek kielégítése elősegíti a közösségi szellem, a közösségi «élet kialakulását, fokozza a közös gazdasághoz való ragaszkodást, elősegíti a tagok jobb munkáját. Részletesen ismertette ezután dr. Kosztin Árpád a szociális-kulturális alap mibenlétét, a bizottságok szervező, javaslattevő, ellenőrző feladatát. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alapot csakis rendeltetésének megfelelően lehet felhasználni, csak azok kaphatnak anyagi segítséget, akik valóban rászorultak. Pél- damutatóak azok a szociáliskulturális bizottságok, melyek feladataik minél jobb megolcsaládnak a belvíz tönkretette amúgy is rossz állapotban levő otthonát, kettőnek pedig a jelenlegi lakáshelyzete kívánja meg a külső segítséget. — A bizottság közben elintézte azt is, hogy az egyik beteg gyermeket intézetbe helyezzék, egy házaspárt pedig állandó munkahelyhez juttatott. Egyikük jelenleg a Szentendrei Papírgyárban, másikuk a cementárugyár- ban dolgozik. — A lakások felépítése után sem tétlenkedik a bizottság, az a céljuk, hogy minél több elmaradottabb családban felébressze a jobb élet utáni vágyat és ehhez társadalmi összefogással hozzá is segítse. (s. á.) KG ST «tanácskozás Gottwaldovban A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának könnyű- és élelmiszeripari állandó bizottsága április 17-től 22-ig tartott ülést a csehszlovákiai Gott- waldovban. A tanácskozáson Magyarország képviselői is részt vettek. Az ülésen megvitatták a KGST felső szerveinek határozataiból adódó feladatokat, jóváhagyták a nemzetközi szocialista munkamegosztás elveit a könnyűiparban, s megtárgyalták a könnyű- és élelmiszeripar beruházásainak kérdését az 1964. és 1965. évre. Végül indítványokat fogadtak el az együttműködés és kölcsönös segélynyújtás kibővítésére az említett iparágak területén. Az ülés részvevői megvitatták az együttműködés kiszélesítését a tudományos kutatásban, s javaslatokat dolgoztak ki a nyomdaipari technika és technológia fejlesztésére 1963- tól 1965-ig. dásáért rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a községi tanács különböző állandó bizottságaival. Ismertette ezután, milyen jogszabályok és alapszabályok írják körül a szociáliskulturális bizottságok működését és azokat a tennivalókat, amelyeket ugyan nem írnak elő rendeletek, de a termelőszövetkezeti gazdálkodás állandó fejlődése, a tagoknak egymásról való kölcsönös gondoskodása, a közösségi élet vet fel. Az előadás után egymást követték a hozzászólások. Dr. Lányi László, az inárcsi Március 21 Tsz jogásza beszámolt termelőszövetkezetük bizottságainak munkájáról, arról* hogy általános felmérést végeznek a tagság szociális helyzetéről. Vörös Géza, a megyei tanács küldötte is hasznosnak találta dr. Márton Lajosnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa munkatársának javaslatát, hogy a szociális-kulturális bizottságok munkáját járásonként, a termelőszövetkezeti elnökök jelenlétében vizsgálják meg. A résztvevők általában egyetértettek abban, hogy e bizottságok munkájának irányítását ma még nem lehet csak társadalmi feladatnak tekinteni, mert termelőszövetkezeteink nagy többségében még nem alakult ki ehhez a megfelelő szemlélet. Több termelőszövetkezeti elnök, többek között a nagykőrösi Szabadság Tsz elnöke, Fekete József számolt be eddigi eredményeikről s jövő évi terveikről. A jól sikerült megyei ankét résztvevői úgy határoztak, hogy e megbeszéléseket a közeljövőben valamennyi járásban megtartják, ismertetik az addig szerzett tapasztalatokat, javaslatokat, amelyekkel a szociális-kulturális bizottságok tevékenységét tovább javíthatják. társai. (h. f. p.) Elősegíteni a jó közösségi szellem kialakítását Ankét a termelőszövetkezetek szociális és kulturális bizottságainak munkájáról Társadalmi összefogással
