Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-21 / 92. szám
»es. Április zi, vasárnap ™KLfCir&tXD jßetiitii öröksén F asár nap van. Sétára indulnak a lányok. A sarkon ünneplőbe öltözött fiúk várják őket. Jókedvük betölti a falut. A mozi előtt tömeg tolong. Mindenki jegyet szeretne. Sajnos nem lehet. Vannak, akik már csak a cukrászdában, vagy a vendéglőben kaphatnak helyet. A szomszéd faluban a művelődési otthon műsorral várja látogatóit. A határból néhány traktor zúgása idáig hallik. A tavasz késését vasárnapi műszakkal akarják pótolni. A szőlőben iS többen hajnal óta szorgoskodnánk. A kirándulóhelyeket mintha sűrű virággal borították volna — tengernyi gyermek ugrál a hegyoldalban. Hangos hahó veri fel az erdei csendet. Amott valaki a könyvét bújja — rnagol. Néha a napsugárban fürdeti bámuló arcát. A városban hasonló a kép. A kirakatok előtt ezrek bámészkodnak. A rádiók, a televíziók hangja kiszűrődik a nyitott ablaJco- kon. Szepesi hangja messzire hallatszik: góóól... A gyárak nyugszanak, alig van va-t lohol vasárnapi munka. , 4, Es ebben az ünnepi kavalkádban mily jól-4 esik is az emlékezés: kilencvenhárom észtén-} de je, április 22-én született az, akinek az épp 4 pihenő, szórakozó emberek e szép napjukat J is köszönhetik: Lenin. '4. Szólni kellene életéről, hatalmas alakjáról.'4 Könyveit böngészve idézni ma is érvényes j tanításaiból. Költemények rímeit szavalni,? amelyek az ő dicsőségét zengik. Emlékezést4 írni, vigyázni: nagy művéből ne maradjon ki j semmi. V S rájövünk: ezt tesszük mindennap. Nevet f tán ki sem ejtjük, mégis őt emlegetjük. Csak'j úgy pátosz nélkül, egyszerűen: tanításai sze-t Tint dolgozunk, s ahogy ő akarta — élünk. ? Vasárúap van. Lányok és fiúk sétára 'Jcé-? szülnek. Jegyet váltanak valamelyik esti elő- ? adásra. A heti munkát pihenő, szórakozó se-? reg, öreg és fiatal, anélkül, hogy rágondolna $ épp e pillanatban — felszabadult életével,$ áradó örömével mégis öt ünnepli. Lenint. íróasztal, napló, is, aki ösztöndíj nélkül jár f iskolába. 1957-ben négy, ma } harminc mérnök 'dolgozik a} gyárban. A dolgozók 42 száza-} léka a törzsgárdához tartó-} zik. 1957-ig soha nem teljesí-^ tették; a tervet. Ma a régiek az } újakkal úgy tevékenykednek,^ hogy már tizenharmadszor ? nyerik el az élüzem címet. S megszakítás nélkül, egymás} után most hatodszor köszön-} tik őket — e szép alkalomból.} s. á. í V\\N\\\\\\\\\\V í-5 Gorkij üzenete \ Juhász Gyula írta, a Bél-Ma- í gyarorszás 1S19. április Z-i száma- í hau: Gorkij üzenete címmel: „...l-tt Lenin elvtárs: üzeni a boldog szikra, amelytől forralta:- / mi lángra gyűl millió mun-káslé- í lek, és piros pünkösdje lesz a £ proletárvilágnak. Es az igazi nagy í emberek üzennek, a széllé.n hő- í sei, á gondolat kaionái, az eszme ? fejedelmei, a múltkor Henry Bar- f busse üzent, a nagy francia kői-'/ ; tö, a lövészárok pacifistája, a vi- í lág összes alkotó szellemi munká- í saihoz fordult, testvéri jobból } nyújtva, egyesülésre híva fiit min- í - deu költőt, művészt és tudóst a íj , földön, alti az emberi közösség új í vallását vallja, és hittel hirdeti. } Most pedig a forradalmas Orosz- í ország nagy költője, lelki vezére z küldött biztató és buzdító iizene- } , tét nekünk, az új magyar szov- {I ,ieí köz társas ágnak. Gorkij Maxim í üzent nekünk. Gorkij lelkes és} örvendetes üzenete a magyar szel-} lemi munkásoknak új erőt ad a # további küzdelemre a proletariá- í : tus végső diadaláért”. '• munkások között tartózkodott. A kis napló is csak jelkép. Egyik formája az ember megbecsülésének. Az igazgató gyakran tárgyal. Hol tudományos intézetek, egyetemek, vagy külföldi, hazai szakemberek vitatkoznak nála. Ilyenkor hiába — a gyáriaknak várni kell. Sátor János azonban vigyáz: senkinek ne kelljen ötsaör-hatszor eredménytelenül próbálkoznia. Ott az a kis napló a titkárságon, abba beírják a kereső nevét és az első szabad percekben már hívja is az igazgató türelmesen meghallgatni a lakáskéréseket, a magánügyeket, a kifogást a norma vagy a prémium ellen. Szolgálaii ügyben azonban be kell tartani a lépcsőt Mindenki dolgozzon bátran és feleljen a maga munkájáért — mondják. S így lehet valaki harmincéves fejjel üzemvezető, — épp olyan önállóságot kap munkájához, mint az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező társa. Egyet tekintenek: csak az dolgozzon a gyárban, akit fűt a hivatás- tudat! Annyi mindenről kellene írni! Hiszen a Mechanikai Művek hatvanegy dolgozóját ösztöndíjjal küldték tanulni. És segítik azt a 170 munkást A SZÁMOK MÖGÖTT régibb közös gazdaságainak, amelyet sem az ötvenes évek hibás politikája, sem az ellenforradalom vihara nem bírt kikezdeni. Az 1948-ban elvetett magból erős, lombos fává növekedett. , .. Nincs benne a jelentésekben, hogy ebben a szövetkezetben nem ismerik az alkalmazottakat: valamennyi vezető tsz-tag. S valameny- nyien régi, kipróbált dolgozói a szövetkezetnek: Dani Mátyás kilenc éve, Juhász Ferenc üzemegységvezető és Szabó Ferenc elnök nj'olc, Banai Pál üzemegységvezető öt esztendeje töltik be tisztségüket. ... Nincs benne a jelentésben, hogy a Vörös Csillagban nem félnek a tagság elöregedésétől: már most is több mint száz fiatal találta meg a helyét a szövetkezetben. A szakmunkásképző tanfolyam, a növekvő géppark és a nemrégiben létesített gépműhely pedig bizonyára még újabbakat vonz. ... A hivatalos jelentésben csak az áil, hogy a szövetkezetnek tíz traktorja, két teherautója és egy személy- gépkocsija van. Ai-ról, hogy a tsz-tagok otthonában hét személyautó parkíroz, s hogy a motorkerékpárok száma megközelíti a százat — a kimutatásban nem esik szó. ... Nincs benne a jelentésben az emberi összefogásnak és segítőkészségnek az a szép példája, amit a szövetkezet tagjai és vezetői a tavaszi belvízveszély idején tanúsítottak. Negyvenhárom tanyát zárt körül a víz — s mind a negyvenháromból órák alatt kimentették a bajbajutottakat. A jelentésekben rovatok, számok vannak csupán. De a számok mögött új élet. gazdagabb holnap érlelődik. \\\\\\\\\\\\\\\V Sziyepan Scsipacsov: LENIN Lenin t bronz szobra. Körötte a fákra felgyújtott házak törmeléke hlül. ; Ellenség tört a szovjet városkára ; s ledöntötték a szobrot gonoszul. | A dölyfös ezredes nyilván örül, ; könnyű voLt a szobron nyert győzelem. | Fotóriporterek köröskörül, j s a készülék kattan készségesen. | Mulattak éjjel csak úgy dőlt a bor* : annál nagyobb reggel a rémület: ; talapzatán áll megint a szobor, I ! fölemelték láthatatlan kezek. ! i ; Äiadt zavar kél a tisztek között. Távolból árnyak gyülekeznek, ím5 a partizánok bezárták a kört, s előretörnek. : Vezérük: Lenin. VX>XXXXXXVXVC«OvVvX>XX\XN>XXNXAN>XXVCNXV>XSV / 1 t gi felszerelésemet beadtam a ! termelőszövetkezetbe; azt hit- ! feni, az igazgatóságtól megyek t egyszer nyugdíjba. Pedig csak} •most kezdődött a java! Még: abban az esztendőben elküld-} tek az egyéves zsámbéki me-} zőgazdasági akadémiára. Je-'} lesen végeztem, s kineveztek} a biatorbágyi tsz-elnökkópző \ iskola igazgatójává. Utána a; vízmesterképző iskola vezetője} lettem. Hanem, ekkor már r&-\ kaptam a tanulásra. Beírat-} koztam az agráregyetem leve- j lezö tagozatára. Időközben < kengyelibe kerültem, előbb \ szaktanárnak a mezögazdasá-; gi szakiskolára, majd főagro- j nómusnak a tangazdaságba.; Itt kaptam meg — 1959 feb- < marjában — az agrármérnö-! ki diplomát. Aki nem élte át. nem is} tudja, mit éreztem, amikorg átvettem a diplomát. Én. Ka-: to János, egykori summás.al-} halmi munkás, aki egy évtize-} den át hat elemit hazudtam!} Úgy éreztem magam, mint ti-; zennyolc éves koromban, ami-j kor először láttam vonatot:} szédültem. ! * ■ i A nap túljutott , a delelőn, ■ • ■ sugarai már nem, melegí-} f enek. Kalo János becsukja a; dossziét, amelynek fedelén ez\ áll; a szentendrei járás 1963-\ as szőlő-gyümölcstelepítési tér-’, ve. Árkuspapírokon katasztrá-\ lis holdak, gyümölcsfajták, tö- j számok. Most még csak szá-l mok, adatok. Cél — amelyért \ érdemes küzdeni. De holnap,; jövőre valósággá válik. Nyíri Éva í Évekkel ezelőtt a fíyár kollektívájának segítségével felépült Érden egy kis házikó, amely barátságos otthont nyújtott fiatal társuknak, alti édesanyját és sok kistestvérét tartotta el keresetéből. Akkor az egész környéket bejárta a hír, s bizony alti csak hallott róla, szeretettel zárta szívébe a gyárat, a Mechanikai Műveket. Most Sipkó írén és Tátrai Béláné nevét emlegetik. Sip- kó Irén technikus olyan gyerek felett vállalt védnökséget, akiről már majd mindenki lemondott gyenge jelleme, rossz tanulása miatt. Tátrai Béláné könyvelési osztályvezető pedig azokat segíti, akik esti vagy levelező tanfolyamon tanulnak és nehezen birkóznak a számvitellel. Sokan ki is; akartak maradni emiatt az iskolából. Erre azonban már (nincs szükség, hiszen Tátrainé mellettük áll. Máté Jutka öt esztendeje tagja a KISZ-vezetőségnek. Jutalmul három másik társáról a Szovjetunióba utazik. Máté Jutka másik nagy útra is készül: férjhez megy, Budapestre költözik. Búcsút mond a gyárnak. Ezért sóhajtoznak tréfás önzéssel többen is a fiatalok közül: sajnos a Jutka férjhez megy — bár ne sikerülne neki! Almási József rövid idő- re most otthagyta az üzemet. J Katona. Bizony nagyot nézhe-; tett, amikor húsvét előtt száz; forintot hozott neki a postás. í A brigád tagjai küldték, hi,szén; tudják, mit jelenthet távol! otthonától egy kis kedvességei barátoktól. A megyében sokan csak: füstölgő kéményét isin érik a! gyárnak. Ha olajkályhát vagy: elektromos háztartási gépet: vásárolnak, sem jut eszükbe:: ezeket a kedvelt cikkeket a: Mechanikai Műveknél gyárt-; jak. ! Akik már jártak benn az! üzemben, azok is inkább a: tiszta portált, a szocialista: szerződésre átvett gépek okl vi veiét, az egyenletes, nyugodt: munkát látták meg, és arra ők; sem gondoltak: ennek aí gyárnak szíve van. Ezt a gyá-i rat valami belső összhang, szi-! gorú rend, az emberség élte-j ti. Sokszor tán említésre is: alig méltó apróságokból áll; össze a gyár élete. Olykor egy! eltűnt íróasztalból, egy kis: naplóból és egy százforintos-; bői. Sipkó Irén és Tátrai Béláné segítségéből. Ladnai Fe-: rencné munkaversenyre serkentő munkájából. Az íróasztal például néhány hónapja még ott állt a tágas, barátságos igazgatói szobában. Egy szép napon munkások jöttek érte. Azóta sem került új a helyébe. A gyárban nagy a becsülete az adminisztrációnak, fontos része az üzemszervezésnek, a vezetésnek. Sátor János igazgató mégis azt mondotta: neki nem kell a szobába-marasz- taló bútordarab. Mióta 1957- ben betette a lábát a gyárba, legtöbbet a műhelyekben, a \ elemit hazudtam j 2 asztalon árkuspapír, raj- ■é* ta a járás szőlő-gyümölcstelepítési terve: kataszt- rális holdak, gyümölcsfajták, tőszámok. Az asztal körül megbeszélést tart a „vezérkar”: a tanácsi vezetők, s a pártbizottság munkatársai. A szobában sűrű cigarettafüst. Reggel óta gyűlt össze. Oda- kinn delet kongat a szentendrei öreg harang. — Ebédelni kéne — rezzen fel egyikük a harangszóra, de javaslata nem talál visszhangra. A többiek Kalo Jánosra figyelnek, o pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjére. A szaporítóanyagok biztosításának gondjait-módjait fejtegeti éppen. ■k E 'rdekes ember Kalo János. Életrajzából meg lehetne írni a szó igaz ■ értelmében vett „szocialista karrier” történetét, a felszabadult ember felemelkedésének. alkotóképessége kibontakozásának százezrekre is érvényes, egyediben is tipikus históriáját. ... Édesapám feles dohánykertész volt, a tizenegyből hét gyerelcet nerceit fel a szűkös kukás-kenyéren. Gyermekkorom legélesebb emlékei a költözködéshez fűződnek. Amióta az eszem tudom, mindig költözködtünk. Egyik uradalomból, tanyából, a másikba. Egy szekéren elfért mindenünk; felpakoltunk, s mentünk, ahol több kenyeret ígért az' uraság. Pusztákon, tanyákon telt el az egész gyermekkorom. Homoktenger közepén árválkodó kisházakban, nyolc-tíz kilométerre a legközelebbi falutól. Egyetlen napig sem jártam iskolába. Édesapám tanítgatott írni-olvasni, meg számolni, hogy be ne csapjanak a napszámnál. Mert tizenkét éves koromtól kezdve már napszámba is eljártam, Később summás voltam — nyáron. Planem, enni télen is kellett! Alkalmi munkás lettem: maltert hordtam, hmmt lapátoltam a vasútnál, s végül felvettek idény-pályamunkásnak. Ekkor kezdődött életemben a hazugságok korszaka — s majdnem tíz esztendeig tartott .. Nem jószántamból hazudtam. Kényszerből, szégyenemben. Úgy kezdődött, hogy néha helyettesítettem a váltókezelőt, s a pályamester felfigyelt rám. Mennyi iskolád van? — kérdezte. Hat elemi — hazudtam. Biztatott, hogy végezzem el az alapfokú szakmai tanfolyamot. Elvégeztem, s vonatkísérő lettem a miskolci fűtőháznál. TÚ'ly éreztem, megfogtam az *-J isten lábát: állami ember lettem! Ott azonban azt altatták, hogy tegyek kalauzi vizsgát. Csakhogy ehhez hat elemi kellett. Pontosan annyi, amennyit hazudtam. Közelgett a tanfolyam ideje, s én húz- tam-halogattam a bizonyítványom bemutatását. A katonaság „mentett meg’’ a leleplezéstől: behívtak újoncnak. Kicsit hosszúra sikerült az újoncidőm: megtoldottak frontszolgálattal, meg hadifogsággal. Negyvenöt karácsonyán kerültem haza. Itthon már asz- szony és gyerek várt. Ünnep után beléptem a kommunista pártba, s vártam, hogy munkához jussak. A földosztásból kimaradtam, jobb híján tehát jelentkeztem kitelepítésre. Hét hóid földet, házat kaptam Budakalászon... Életemben először — a magam ura lettem! Úgy éreztem, réi>be jutottam. Többre nem is vágytam. Negyvenhétben pártiskolára küldtek. Vácra. Ott vallottam be először az igazat, hogy sosem jártam iskolába. A párt- iskola igazgatónője biztatott: még nincs késő. tanulhatok. Hárgm gyerek mellett? — húzódoztam. Nem hagyott nyhp- ton. Szavamat vette, hogy hazatérve majd tanulok. Bár. hogy restellkedtem, adót! szavam kötelezett. Miniszteri engedélyt kaptam, hogy évente két osztályból vizsgázhassak. Titokban tanultam, az iskolaigazgató fia segített. Negyvenkilencben jó eredménnyel befejeztem a hatodik osztályt ... V’noen ideje volt. mindjárt ’ J fel is hoztak a Pest megyei Mezőgazdasági Igazgató, ságra, állattenyésztési előadónak. A földemet, 'a gazdasáDani Mátyás, a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet főagronómusa, elgondolkozva ismétli a kérdést: — Mit mondanék el a szövetkezetünkről, munkánkról, életünkről — „nem szolgálatiig, szívből csupán?’“ Mi az, ami a hivatalos jelentésekből kimarad? Sok minden! A tagság szorgos munkája, a fiatalok . helytállása, a kommunisták példamutatása. ... Nincs benne a jelentésekben, hogy éz a szövetkezet egyike az ország leg-