Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-21 / 92. szám
nav MEcrei v/£ii*fííP 1963. ÁPRILIS 21, VAS ARS AP Mit igér az ecseri tavasz? JÓ ÜTEMBEN halad a tavaszi munka a cse- mől Rákóczi Tsz-ben. A gyü- mölcsíákat már megpermetez- ték, befejezték a szőlő nyitását, s meggyorsult a metszés is. A kertészetben is kielégítően halad a palánták nevelése. Ugyanakkor az állattenyésztők is kitesznek magukért, éppen a napokban adták át a második falka hízott disznót, s ezzel a termelőszövetkezet évi 100 darabos hí- zotteertéstervél teljesítette. Év végéig egyébként a szövetkezet terven felül még száz hízott sertést ad el az.Állatforgalmi Vállalatnak. Mintha csak pattogatott: kukoricával rakták volna 1 meg a fákat, úgy duzzadnak i a gallyak a tömérdek barack- virágtóí. Tegnapelőtt még szürkén sütkérezett az ecseri szőlőhegy, most virágba öltözött a környék. Jókedvű emberek dolgoznak a határiban, a Törekvő Termelőszövetkezet gazdái. Máté Attila agro- nómus is elégedetten sommázza á nyár in«:'a fordult napok munkaeredményét: tíz hold i borsó kivételével a kora tavasziak magja már a föld- | ben. Ha a krumplit megkap- ! ná’k, azt . is elvethetnék, s j -előkészítették a kukorica alá i is a talajt. öröm végignézni az ecseri határban, olyan szépek a zöld iilö vetések, s mindenfelé a munka nyoma látszik. A 435 hold ken verés takarmánygabona jól áttelelt, tizenöt-húsz hold őszi árpára kellett csak lucernát vetni. Az ecseriek szorgalmát bizonyítja, hogy a termelőszövetkezet maris pótolta az időjárás okozta néhány hetes késlekedést. Érről tanúskodnak egyéb- ! ként azok o salátafejek is, j amelyek a falu közepén a j szövetkezet kis üzletének ab- j lakában virítanak. Már a hús- j véti ünepekre megkezdték a j primőrsaláta értékesítését; | vagy félezer fejet Pestre is eljuttattak. Tabányi Jártast, a szövetkezet elnökét, az egyik parasztházból átalakított _ ba- . romtitelepen találjuk, éppen j most adják át az idei. első j szállítmány rántani való csir- két. De nemcsak rántani, töl- j teni is lehetne ezeket a jószágokat.' annyira meghíztak. Pedig nem sok reménnyel, kezdtek I a nevelésükhöz január 21-én. Huszonkét fokos hidegben érkezett meg J altkor a naposcsirke-szállít- mánv ide. az elég "mostoha j körülmények közölt működő i baromfitelepre. Knakker /Vándor barom figondozó lelkiismeretes és fáradtságot nem ismerő munkájának eredménye, hogy a nagy hideg ellenére is mindössze négy százalék hullott el, s alig három. hónap leforgása alatt a pici csirkék átlagosan más- tél kilóra híztak. Az ecseri Törekvő Termelőszövetkezet j már a műit évben is ered- j menyesen foglalkozott napos- ] csirkék nevelésével; nyele:'zer darab helyett 10 400-at adtak j el ..végül is. Az idén ugyan- j csak nyolcezer a terv. de ennél megint csak többet szeretnének nevelni. Tabányi János nem is1 annyira a baromfi üzemágra büszke, hanem inkább a kertészetbe invitál, nézzünk kö^ í ül, mit 'szeretnének' megváló^ sítani ezen a nyáron. Amíg kiérünk a központi tanyára, az állomás szomszédságába, elmondja, hogy az idén 108 hoMon kertészkedik a termelőszövetkezet, s ennek jó részét csőkutakból nyert vízzel szeretnék öntözni. Jelenleg már négy kút- juk működik. Megvan az öntözéshez szükséges berendezés is. Egyelőre a munkaerő- hiány okoz gondot. Az ecseri Törekvő Termelőszövetkezet elég kis gazdaság. Mindössze 138 tagja van. Korábban sokan elvágytak a szövetkezetből, most azonban egyre többen jönnek vissza. Eddig tizenketten hagyták ott a pesti üzemet, s léptek be a szövetkezetbe. Mindez annak a jele, hogy itt jobban megtalálják a számításukat. A kertészetben, ahol a palánták már a kiültetést várják, most is szép számmal dolgoznak férfiak, asszonyok. — Máskor — mondja az elnök — többen jönnek ki. de ezekben a napokban lefoglalja a tagokat a szőlő metszése. Nem messzire a palántanevelő hollandi ágyaktól, magas torony kapaszkodik a magasba. Alatta a kútfúró mester éppen a kompresszort igazítja. Mint mondja, rövidesen elkészül - a kút. Sikerült bővizű lelőhelyre találni. Ezen a részen 38—30 méter mélyre kell lefúrni ahhoz, hogy elegendő vizet nyerjenek. A környék talajadottságai kedvezőek a kertészkedésre, a szomszédos területek pedig a ta- karmányíermesztéshez. Ha sikerül valamennyi kutat megfúrni. akkor a legelőt is öntözik. Csöveken Vezetik át a szárazabb területeken a csőkutek- ból nyert vizet, ami nappal a kertészeti növényeket táplálja, A kertészkedés mellett nagy gondot fordítanak az ecseri. Törekvő Termelőszövetkezet vezetői a szarvasmarha- és a .sertésteztuésstésre i&>„Egyelőre még'; «tég- mostoha'’köriVlhSé- 'hyek-kfiáött néhány házilag készített' szérfás istállóban tanyáznak az állatok. A fejlesztés elengedhetetlenül megköveteli, hogy egy korszerű szarvasmarhaistállót is felépít, senek. Ehhez azonban a járás segítségére lenné szükség. Panaszkodik is az elnök, hogy az ecseriekről megfeledkeztek. Ennek ellenére bizakodnak. Szépen fejlődik a sertésállomány. Hangninckiienc anyakoca biztosítja már a hízóalapanyag legnagyobb részét. A hízó-marhák is olyan szépek. hogy akár" exportra is lehetne belőlük vinni. A határjárás után az elnök csak megerősíti az agronómus véleményét, hogy kielégítően haladnak a tavaszi munkák. Tavaly nehéz esztendőt zártak Ecseren. Ennek ellenére sikerült kigazdálkodni a mérleghiányt, s emellett majdnem huszonhét forintot osztottak egy-egy munkaegységre. Az idén harminchárom forintot terveztek, de ennél többet szeretnének osztani. A kilátások kedvezőék. s a tavasz igen biztató Ecseren. (súlyán) Gyümölcsfaápolás a házi kertekben Az aszódi járás községeiben a földművesszövetkezeti növényvédő brigádok 1500 termelővel összesen 9500 gyümlöcsfa permetezésére kötöttek szerződést. Az előzetes számítások szerint a jobb védettség következtében nyolc-kilencezer forint többletbevételre tehetnek majd szert a termelők, mint más években, amikor még nem volt szervezett a faápolás. — S hogy megy a tanulás? — Természetes — bólint a tanárelnök, aki egyébként csupán termetévei és tapasztalataival, s nem kedélyével magasodik ki úttörői közül — elégtelen rendű . vagy szorgalmában hanyatló tanuló nem lehet szövetkezeti tag. Eddigi tapasztalatunk szerint egyébként a szövetkezet még a tanulásra is jó hatással van. — Gratulálunk! — Inkább*kűt kellene — feleli kitérően. — Az a mi bajunk. Amivel öntözhetnénk, s amit meg is fúrhatnánk, ha hozzányúlhatnánk a pénzünkhöz! Dé az a bank! Először azért nem adtak, mert: nincs betervezve. Beterveztük. Aztán azért nem adtak: nincs tervrajz! Csináltattunk. Most azért nem adnak: nincs beruházási számlánk... — Mit csináljak! — jaj dúl fel mosolyogva. — Én tudok tanítani matematikát, fizikát, kémiát. De. hogyan nyúlhatnánk a saját pénzünkhöz, ehh°z nem vagyok elég okos ... M. A. san eltávolodik, s én az elnökkel együtt ott maradok a mezsgyén. — Játszanak a gyerekek — gondolom. — Szán- tásrvetést játszanak. S kérdőn nézek az égre: hol marad erről a képről a pacsirtaszó. Az Úttörő Tsz rövid történetét Romhányi Sándor tanárelnöktől hallom. Négy éve alákult, jelenleg 100 tagja van. A nagybácsik — Abony szövetkezetei, géppel, vetőmaggal, szaktanáccsal — szeretettel támogatják. Tavaly jó 20 ezer forintot osztottak szét jövedelem címén. Maga az elnök, mármint Tamási Józsi 1200 forintot, hozzá 200 forint jutalmat kapott. (De azért, Józsi fiam, azt a ..közepes” termést a bizonyítványban is meg kellene javítani! Igaz?) Azonkívül két úttörőcsapatot támogattak fejenként nyolcezer forinttal... így ballagtam ki magam is a tsz-be. végig az újszászi úton. A nevezetes központ ugyanis Tamasi József patfo- nus kertjében ütötte fel a tanyáját. Az udvar is, a kiskert is tele úttörőkkel. A Szelei úti és a Gyulai-Gál úti általános iskola növeridér kei. A zaj, mint valami erdei kiránduláson. Főként a lányok csiripelnek; Körülülik a hagymarakást. mint kukoricafosz- táskor a kupacot, dughagymát válogatnak. Máskor a melegágyakat ássák. — De hol az elnök? — Kint van a borsóvetésnél! S valóban, ott találok rá, apró Cincinnátus, a vetőgép mellett. A neve Tamasi József". VII. osztályos tanuló. Éppen a „farossal”. Göncöl Lászlóval tárgyal. Aztán fordulnak a lovak, a vetőgép lasAbony legifjabb szövetkezeti tagjaival először a piacor találkoztam. Ketten voltai ott, természetesen piros nyakkendővel a saját maguk — mármint a Ság vári Endre Úttörő Termelőszövetkezet — által termesztett zöldségei társaságában. Két kislány Szabó Mari és Bugyi Juliska Két tündért őstermelő, arcukon az ifjúság napfénye és tapasztalt kofák szakértelme sugárzott. De csillogott ott valami az első balos lányok izgalmából is. Ök valóban petrezselymet árusítottak — s nerr csekély sikerrel. — Több mint 100 forint voll a forgalom! Pedig ma gyenge volt a piac — közölték büszkén, s mutatták a bugyellá- rist. — Csak petrezselyem éí hagyma? — nézem az eladatlan árut a kosárban. — A többit már kint, a tsz- ben eladtuk. y ----------------------------------------------------------------------------WWW | A legifjabb szövetkezeti gazdák Abonyban \ is sem az elnök, sem a mezőgazdász és a főkönyvelő sem rendelkezik a szükséges jogi ismeretekkel. Emiatt ; nem tudják képviselni szö- ; vetkezetüket azokkal az > állami vállalatokkal, szerveST- kel szemben, amelyeket a jogvitás, peres ügyekben sá- \ .iát alkalmazásukban álló vállalati ügyészek képviselnek. Az értekezleten ezután Palkó Andor, a megyei tanács felvásárlási osztályának vezetője, majd Bagyinszky Kálmán. a termelőszövetkezeti beruházási iroda főmérnöke és dr. Gazdag János jogügyi főelőadó tartott beszámolót a leggyakoribb jogvitás problémákról. . <h. f. p.) [ temes bevételi kiesésük vari. | Példaként említette a gödöl- 1 1 lői tsz-ek baromfikombinát- j ját, amely még mindig nem | | készült el, s így csak az idei j első negyedévben tin ezer ba- j romfival kevesebbet tudnak nevelni. Különösen rossz munkát végez megyénkben a j ! 25-ös számú Építőipari Vállalat, amely nagy késésekkel adja át az általa kivitlezett mezőgazdasági létesítményeket. | Kókai Jánosné elmondotta, hogy . egyre inkább szüksé- '• gessé válik a termelőszövetkezeti gazdaságok hatékony jogvédelme: az elmúlt év í I során folytatott szervező I ! munka eredményeként a sző- 1 I vetkezetek 96 százalékának „ ! jogi képviseletét —• ha nem ? j is véglegesen — már meg- í oldották. Jelenleg 51 szer- ^ j ződéses ügyvéd és nyolc al- 'j \ kalmazott jogtanácsos mű- I ködik a megye termelpszö- ^ vetkezeteinél. Hogy milyen'/ eredménnyel, azt a követ- \ kezű számok bizonyítják: $ i 1962-ben összesen 968 peres í és döntőbizottsági ügyet kép- > viseltek a jogtanácsosok, ame- ; lyek perértéke több mint 18 ; millió forintot tett ki. Eb-J bői már eddig, a megnyert, í j befejezett perek eredménye- $ ként. 10 millió forint jogos í i többletbevételhez jutottak a; szőve! kezetek. Felhívta a je-; i lenlévtík figyelmét arra, hogy ; a jövőben még fokozottab-; ban kell a jogászoknak bele- 5 kapcsolódniuk a tsz-ek éle- 5 | tébe, a tervkészítésekbe, a 5 szerződéskötésekbe és • ; vegyenek részt a köz- í gyűléseken is, hogy meg- í ismerjék az általuk kép- $ viselt szövetkezetek éle- 5 tét, problémáit, i. Csak így tudnak hatékony; támogatást adni a közös gaz-£ daságok fejlődéséhez. Ezek-/ i nek nagy többségében ugyanA megyei tanács üléstermében tanácskoztak szombaton a termelőszövetkezetekben jogi munkát végző ügyvédek és jogtanácsosok. A? értekezleten Káka i Jánosné országgyűlési képviselő, a Termelőszövetkezeti Tanács megyei megbízottja tartott tájékoztató előadást a szövetkezeti mozgalom helyzetéről és legfontosabb feladatairól. Ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a Pest megy élten működő 195 termelőszövetkezet az elmúlt aszályos esztendő ellenére is elért. Hangsúlyozta: ezeket elsősorban a párt és a kormány helyes politikája tette lehetővé, mert a dolgozó parasztok az anyagi érdekeltség elvének érvényesítésével a közös gazdaságok zömében már megtalálják számításukat. Komoly problémát jelent azonban az, hogy a háztáji gazdaságokban csökkent az állatállomány: megyénkben 1000 tehénnel és 3000 anyakocával ván kevesebb, s ugyanakkor nem fejlődött eléggé a szövetkezetek közös állatállománya. A háztáji gazdaságok elhanyagolása kedvezőtlen kihatással van a központi élelmezési árukészletre. Egyes termelőszövetkezetek vezetői nem biztosítják a háztáji állatok részére a takarmányt, annak ellenére, hogy a párt Központi Bizottsága, a megyei bizottság, s a járási szervek is felhívták erre a szövetkezeti vezetőket. Előfordul több helyen, bogy a járási tanácsok is tudomásul veszik hallgatólag ezt a helyzetet. s nem lépnek fel a káros jelenség ellen. Másik problémaként vetette fel a beruházások kivitelezését: ezek elhúzódása mialt a szövetkezeteknek máris teA TERMELŐSZÖVETKEZETEK JOGVÉDELMÉRŐL tanácskoztak a tsz-jogászok Kártérítés álékor jár, ha az állat a közös legeltetés időszakában bárntilyen baleset (lábtörés, szögnyelés, hőguta, villámcsapás, stb.) vagy betegség következtében a legelőn. ki- vagy behajlás közben, vagy az istállóban elhull (kényszervágásra kerül). A biztosítást az állattartók a községi legeltetési bizottságnál. illetve azokban a községekben. amelyekben a, legeltetést a termelőszövetkezet intézi, annak közvetítésével az Állami Biztosítónál köthetik meg. A biztosítás a díjbefizetést követő nap 24 órájától lép érvénybe. Amennyibe« a legeltetés később kezdődik, úgy a kihajtás napjától érvényes és a végleges behajlás időpontjában, de legkésőbb december 31-én jár le. A biztosított állat, elhullását, kényszervágását a legeltetési bizottságnál. illjetve azokban a községekben, amelyekben a legeltetést a mező- gazdasági termelőszövetkezet intézi, annak irodájában kell bejelenteni. A kártalanítás is a bizottságok, a termelőszövetkezet, illetve az állatorvos igazolása alapján történik. Tavasztól késő őszig mindig gondot okoz az állattartóknak a legelőre hajtott állatok sorsa, ezért vezette he öt évvel ezelőtt az Állami Biztosító a legeltetési biztosítást. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kezdeményezés hasznos volt. Tavaly például 586" esetben fizetett kártérítést az Állami Biztosító a legeltetési biztosítás alapján. a kártérítés ■ összege pedig meghaladta az öt és fél millió forintot. Az idén is itt az ideje, hogy kihajtsák az állatokat a legelőre. A gondos állattartók, mint az elmúlt esztendőben, most is megköthetik a legeltetési biztosítást, mégpedig szarvasmarhákra, lovakra és juhokra. Díja: szarvasmarhák után 20, lovak után .10 forint, juhok után pedig 8 forint. A kártérítés szarvasmarháknál es lovaknál 1000 forint, ju- hoknál 200 fórint, amelyet az Állami Biztosító levonás nélkül fizet ki. Ha az állattartónak háztáji biztosítása is van és szarvasmarhája a legeltetési idény alatt hull el, vagy kerti! kény szeri evágásr a. kártérítést mindkét biztosítás alapján megkapja. Ismét időszerű a legeltetési biztosítás
