Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-21 / 92. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI VII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM ARA 70 FILLER 1963. Április 21, vasárnap Lenin szellemében 1870. április 22-én Oroszországban, a Volga vidéki Szimbirszkben született Vlagyimir Iljics Uljanov Lenin. Járni tanylt, amikor a párizsi proletariátus felkelt és megalkotta kommunáját, minden későbbi proletárhatalom élőképét. A századfordulón, amikor a kapitalizmus fejlődésének imperialista szakaszába lépett, már annak a pártnak alapítója, szervezője és vezetője volt, amely 1917- ben győzelemre vezette a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. 1924-ben az első szocialista világhatalom, a Szovjetunió vezető államférfijaként halt meg. Azóta 39 év telt el. Ma az egész világon rá emlékeznek. S mennyire más ma a világ, mint halála idején volt. A szocialista forradalom a föld egyharmadán győzedelmeskedett, a szocialista országok világrendszerré szerveződtek. Ahogyan a leninizmus a kor uralkodó eszmei áramlata, úgy a lenini eszméket valóra váltó szocialista országok közössége korunk meghatározó ereje. Lenin nevét ismerik a föld minden országában. A szocialista országok építő erőfeszítései, a vezető tőkéshatalmak munkásosztályának, dolgozó tömegeinek forradalmi és demokratikus küzdelmei, a gyarmati országok népeinek, és a gyarmati elnyomás alól kiszabadult új államoknak antiimperialista, függetlenségi harcai az egész világon végig- hullámzó,, ellenállhatatlan erejű forradalmi áradatban egyesülnek. Az egységes, forradalmi világfolyamat előrehaladása, korunk osztályharcainak története, Lenin igazát bizonyítják, s a népek ezeket a harcokat az ő eszméinek jegyében vívják. Lenin elméleti munkássága összekapcsolódik a tudományos szocializmus megalapítóinak, Marxnak és E ngelsneh korszakos eszméivel. Lenin maga mondotta: „Mi teljesen Marx elméletének talaján állunk; ez vetette meg ennek a tudománynak szilárd alapját és jelölte ki azt az utat, amelyen haladnunk kell, tovább fejlesztve és minden részletében kidolgozva ezt a tudományt”. Lenin eszméi az imperializmus korának marxizmusát hívták életre, a marxizmus épületét húzták fel a kor színvonalára. A marxizmus asért élő. mert elméleti tartalma és módszere a valóság és a gondolkodás, a társadalmi fejlődés, az osztályharcok általános érvényű törvényeit ötvözi megbonthatatlan egységbe. A marxizmus el nem évülő, mert folytonosan megújuló tanítás. Ahogyan Marx és Lenin neve együtt él a világ dolgozóinak emlékezetében, tanításaik úgy fonódnak össze a tudomány történetében. Az 6 gondolataik gazdagodnak a kommunista pártok elméleti tevékenységében, valósulnak meg a forradalmi, demokratikus és nemzeti küzdelmekben. A marxizmust születése után megpróbálták elhallgatni, de áttörte a hallgatás ösz- szeesküvését, mert eszméi alapján szerveződött nemzetközi hadsereggé a modern proletariátus. S amikor már elhallgatni nem lehetett, akkor összefogtak ellene a burzsoázia „tudós lakájai” és sorra-rendre megpróbálták megcáfolni és megdönteni igazságait. Ma már nehéz lenne összeszámolni azokat a ,.Marx-ölőket”, akiknek emléke is szétfoszlott a múltban, de a marxizmus él. Mivel meghódította a munkásmozgalmat, a munkásmozgalmon belül is harcbaszálltak ellene. Kialakult a munkásmozgalom reformista irányzata. Ez az irányzat Bernstein óta revideálja a marxizmust, veszi újra meg újra revízió alá Marx elévülhetetlen gondolatait. A marxizmus a polgári és reformista ideológiával vívott harcban fejlődött és erősödött. Lenin a marxizmus gondolatainak védelmezője és folytatója. Megtisztította mindenféle torzításoktól, reformista és anarchista hamisítványoktól és az imperializmus korszakának új harci feltételeire alkalmazta a marxizmus tanításait. A leninizmus szembetalálta magát a marxizmus lényegét, alapelveit kétségbevonó, de néhány, már túlhaladott tétel betűjéhez ragaszkodó opportunizmussal is. A Marx egyes formuláihoz kapaszkodó, megcsontosodott „ortodoxok” az első világháború forradalmas éveiben a munkásosztály ügyének árulóivá váltak. Lenin elméletében tovább éltek és az általa vezetett forradalmi harcban váltak valóra Marx tanításai, mert ő szembefordult azokkal, akik a marxi művek betűjéhez ragaszkodva torzították el a marxizmus elméletét és módszerét, tagadták meg forradalmi szellemét. Az a kélfrontos harc, amelyet a bolsevizmus megalapítója és vezetője, Lenin, vívott Marx művének védelmében, a marxizmus elméletét gazdagítva, a nemzetközi kommunista mozgalom, a marxi—lenini gondolat fejlődésének törvénye lett. Ez a harc folytatódik Lenin örökségének védelmében, a leninizmus dogmatikus és revizionista torzítóival szemben. A nemzetközi kommunista mozgalom 1957-es és 1960-as nyilatkozatai, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusán elfogadott program napjaink marxizmus—leninizmusát fogalmazzák meg. A leninizmus a szocialista építés tapasztalataival gazdagodott. Lenin gondolatait gyarapították és kiteljesítették a kommunizmus kibontakozó építésének tanulságai, az imperializmus gyarmati rendszerét széttörő nemzeti felszabadító küzdelmek. Lenin nem azért élő, mert műveit díszkiadásokban, vitrinekben őrzik, hanem azért, mert eszméit ismerik és megismertetik, alkotóan alkalmazzák az imperializmus általános válságának körülményei közepette, a koegzisztencia bonyolult feltételei mellett valóra váltják. A marxizmus—leninizmus általános érvényű. Nem osztható fel térben és időben. Nemzetközi jelentőségű eszméi akkor válnak az eredményes gyakorlati cselekvés vezérfonalává, ha a harc konkrét történelmi és nemzeti feltételeire alkalmazva, azokkal összhangban .érvényesítik őket. A leninizmus- tól idegen a konkrét, sajátos nemzeti feltételek mel- . lözése, az elmélet dogmatikus kezelése. De szemben áll a marxizmus—leninizmus általános tartalmától való elválasztása, a nemzeti, korlátozott jelentőségű tapasztalatok szembefordítása a le- ninizmussal. Minden nép tapasztalatai, minden kommunista párt harcának tanulságai gazdagítják a marxizmus—leninizmust. De egyetlen párt. egyetlen nép harci tapasztalataiból sem lehet általános érvényű sémát fabrikálni, Lenin hívott fel a szovjet szocialista forradalom nemzetközi jelentőségű tapasztalatainak érvényesítésére, de ő óvott a bolsevik párt harci tapasztalatainak mechanikus másolásától is. A Magyar Szocialista Munkáspárt minden sikerének záloga a marxizmus—leni- nizmushoz való hűség, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazása. Lenin arról írt, hogy az orosz proletariátus, az orosz nép ki- kínlódta, megszenvedte magának a marxizmust. A nemzetközi kommunista mozgalom, a Magyar Szocialista Munkáspárt tapasztalatai is arról tanúskodnak, hogy a leninizmus és alkalmazásának nemzetközi tapasztalatai egyetlen kommunista pártot sem mentenek fel az alól a kötelezettség alól, hogy gondosan, konkrétan elemezzék harcuk feltételeit, a leninizmust alkalmazva sajátítsák el és valósítsák meg nemzetközi érvényű tartalmát. Hazánkban a szocialista forradalom menetében meg kellett küzdenünk a személyi kultusszal összefonódott, dogmatikus, szektás hibákkal és a végsőkig kifejlődött, árulásba torkolló revizionizmussal. A Magyar Szocialista Munkáspárt. a proletárdiktatúra rendszere kétfrontos harcban erősödött meg és fejlődik. A szocializmus alapjainak lerakása pártunk, a marxizmus—leninizmus mellett bizonyít. A magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. A gazdasági építőmunka, a szocializmus viszonyainak megszilárdítása és fejlesztése, a kulturális ideológiai forradalom kibontakoztatása, azok a feladatok, amelyeket pártunk VIII. kongresszusa kijelölt, mutat ják az utat a szocializmus teljes győzelméhez. Pártunk és népünk harcai összefonódnak a szocialista országok népeinek erőfeszítéseivel, a világ népeinek demokratikus és forradalmi küzdelmeivel. Szocialista épí- tőmunkápk sikerei azokat az erőket gyarapítják, amelyek az emberiség békéjét védelmezik. A szocializmus ügye elválaszthatatlan Lenin nevétől. A szocializmus sikerei elválaszthatatlanok a bélié védelmétől. Lenin születésének 93. évfordulóján a nemzetközi proletariátus nagy tanítójára olyan országban emlékezünk, ahol eszméi milliókban élnek, milliókat éltetnek. Amiért Lenin küzdött, a magyar dolgozók munkájának eredményeként formálódik valósággá. A leninizmus eszméi, a munkásosztály, a dolgozó tömegek céljainak közössége egységbe fogja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harcát az imperializmus ellen. Ennek az egységnek őrzése és erősítése a kommunizmus diadalának fő feltétele. Molnár Endre Az MSZMP Központi Bizottságának közleménye a kongresszusi zászlók és oklevelek odaítéléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a kongresszusi versenyben legjobb eredményt elért 12 üzemnek odaítélte a kongresszusi versenyzászlót, s ezenkívül 39 üzemet kongresszusi oklevéllel jutalmazott. Kongresszusi versenyzászlót kaptak: Kőbányai Gyógyszerárugyár, Magyar Optikai Művek, ÉM 25. sz. Állami Építőipari Vállalat, Magyar Posztógyár, Budapesti Marha- vágóhíd- és Húsfeldolgozó Vállalat, Dombóvári Vasúti Csomópont. Győr-Sopron megyei Iparcikk. Kiskereskedelmi Vállalat, TER- IMPEX Külkereskedelmi Vállalat, nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet, rábacsa- naki Kossuth Termelőszövetkezet, Sátorhely- Bolyi Állami Gazdaság, Kiskunhalasi Gépállomás. Kongresszusi oklevelet kaptak: Oroszlányi Szénbányák Vállalat. Pécsi Uránércbánya Vállalat, Déldunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat, Lámpagyár, Budapesti Szerszámgépgyár, Csepel Autógyár, Dinamó Villamosforgógépgyár, KGM. tervező- irodái, ÉM Salgótarjáni Üveggyár, ÉM Kőfaragó- és Épületszobrász Ipari Vállalat. ÉM Műlakatosipari Vállalat, ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat, Zalaegerszegi Ruhagyár, Csepeli Papírgyár, Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat, Székesfehérvári Finommechanikai- és Autójavító Vállalat, Szerencsi Cukorgyár, Győr-Sopron—Komárom megyei Adatforgalmi Vállalat, Budapesti Távbeszélő Igazgatóság, MAVAUT Autóközlekedési Vállalat, KÖZÉRT Zöldség- és Gyümölcselosztó Nagykereskedelmi Vállalat, Csemege Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, CHEMOLIMPEX Külkereskedelmi Vállalat. HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalat, dégi Szabadság Termelőszövetkezet, békéscsabai • Petőfi Termelőszövetkezet, vaszari Hunyadi Termelőszövetkezet, bolyi Kossuth Termelőszövetkezet. erdőteleki Üj Élet Termelőszövetkezet, Gyulai Állami Gazdaság, Kondorosi Gépállomás, Budapesti Állami Erdőgazdaság, Erdőgazdasági Faipari Értékesítő és Készletező Vállalat, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézete (Martonvásár), Központi Kémiai Kutató Intézet, Tiszakécskei Földművesszövetkezet, Vas- és Fémtömegcikk HÁFÉM Ktsz. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Megdöbbenés és felháborodás Grimau Garda kivégzésének visszhangja megyénkben Reggel még fogalmazták megyeszerte a tiltakozó táviratokat. A posta vidéki telefonokat kapcsolt, s szerkesztőségünk asztalán percről perc* re gyűlt, sokasodott a táviratok halmaza. Akkor még szabadságot kértek és követeltek a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége, a Dunakeszi Járműjavító, a Forte, a Prés- és Ko- vácsoltárugyár, a váci Köztársaság úti iskola nevelőtestülete, Ceglédről a Közlekedés- -építési Gépjavító Vállalat, a Kossuth Tsz, a vasúti csomópont, a Dózsa Népe Termelő- szövetkezet, és a járási földművesszövetkezet dolgozói. Valamennyien a halálraítélt Grimau Garcia életéért emeltek szót. Aztán jött a hír: már hiába! A Gödöllői Ganz Árammérőgyárból ezt jelentették: „Reggel 9-kor műhelyeinkben még az ítélet elleni tiltakozó röpgyűléseket tartottunk. Most megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a spanyol nép hős fiát kivégezték.” A Cifrakerti Állami Gazdaságból feladott távirat szövege már új volt és megrendítő: felháborodottan vettük tudomásul a rádióból, hogy a fasiszta bérgyilkosok a világ haladó erőinek tiltakozása ellenére, kivégezték a spanyol nép szabadságharcának hősét. A Keményfémipari Vállalat Il-es alapszervezetének titkára, Lux Béla, így fogalmazta munkatársai véleményét: „Reméltük, hogy megmenthetjük Grimau elvtársat. Megdöbbenve és felháborodással hallgattuk a szomorú hírt.” Török György, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára a világot foglalkoztató eseménnyel kapcsolatban, vidéki útjáról idézi három ember szavait: „...egy munkás az itthoni amnesztia- rendeletet említi, s azt, hogy milyen keményen és szigorúan elítélik nálunk a törvényesség megsértőit. A földművelő parasztember azt kérdezi — fé- lig-meddig önmagától —, miféle törvényesség az, s hogyan magyarázhatják ezt ott, Spanyolországban? Egy protestáns pap azt mondja; mit érthetnek egyáltalán ez alatt a fogalom alatt, hogy szabadság, ahol ez történik?" S a népfront titkára még ennyit tesz hozzá: Ebben az ügyben nemcsak Franco szerepel, hanem mindazok, akik támogatják. A budakalászi tanácselnök, Földes Lajos szavai: „Nehezen akartuk elhinni a hírt a rádióból... Ha azt nézzük, hogy huszonöt évvel ezelőtti cselekmény miatt oltották ki az életét, már ez elegendő ahhoz, hogy nagyon mélyen felháborodjunk. Valamennyien a legsúlyosabban elítéljük”. Az Agrártudományi Egyetemen dr. Pecznick János tanszékvezető, a mezőgazdaságtudományi kar oktatási dékánhelyettese jelentkezik: „Pénteken még gyűlést tartottunk és tiltakoztunk. Tegnap kifejezést adtunk őszinte felháborodásunknak, s szabadságot követeltünk számára. Sajnos, hiába ... Egyébként meg kell állapítanunk tárgyilagosan, hogy ettől a rendszertől, a Franco-fasizmustól nem is várhattunk mást. Úgy vélem, mindezt az egyetem profesz- szori karának és hallgatóinak nevében is mondhatom.” Végezetül álljon itt egy levél. Amikor Varga Péter, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, meghallotta a hírt. tollat fogott és ezeket írta szerkesztőségünknek: „Megdöbbenéssel és felháborodással fogadtuk a spanyol nép kiváló fia. Julián Grimau Garcia elvtárs kivégzésének hírét. Megdöbbenéssel, mert utolsó pillanatig reménykedtünk. hogy a világ haladó közvéleményének tiltakozása jobb belátásra bírja Francóékat. Felháborodásunk fokozott, mert 25 évvel a spanyol polgárháború befejezése után, ilyen ítélet törvénytelen, s az emberségesség parányát is nélkülözi. Meggyőződésem, hogy ez a kegyetlen intézkedés tovább fokozza a spanyol nép harcát. A kivégzés nem hosszabbítia meg, hanem megrövidíti Francóék véres diktatúráidnak idejét. A spanyol néppel, a gyászolókkal érzünk, fájdalmuk a miénk is.” _ _ I. uy. Hivataloson is bejelentették Julián Grimau kivégzését Elutazott hazánkból Zamsrcev vezérőrnagy I. T. Zamercev vezérőrnagy, Budapest első szovjet város- parancsnoka, aki vendégként két hetet töltött hazánkban, szombaton reggel elutazott Magyarországról. Itt tartózkodása során felkeresett több fővárosi és vidéki intézményt. A szovjet vendég búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, Kovács Imre vezérőrnagy, Gábor István, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Egri Gyula, a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnöke, Székely Miklós, a Magyar Természetbarát Szövetség főtitkára, továbbá más tömegszervezetek képviselői. (MTI; A spanyol kormány hivatalosan közölte, hogy Julian Grimau Garciát szombaton hajnalban kivégezték. AP-je- lentés szerint a részletekbe nem bocsátkozó szűkszavú közleményt a tájékoz, tatás ügyi minisztérium adta ki két órával azután, hogy Grimau védőügyvédje újságírókkal közölte értesülését a kivégzésről. A halálos ítéletet a madridi Carabanchel börtön udvarán hajtották végre. A halálos ítélet végrehajtásának híre futótűzként terjed* el a világon. Manolicz Glezosz ez idő szerint Angliában tar-' tózkodó görög nemzeti hős mélységes megdöbbenéssel és ugyanakkor felháborodással fogadta a hírt. A TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában ezeket mondta: az ilyen gaztetteknek véget kel! vetni. Mlndann-'tiink kötelessége, hogy a tőlünk telhető módon ezt elősegítsük. Grimau vérének kioldásával Franco még jobban magára haragítja a spanyol népet. Ez az aljas biincseíekménv még nagyobb erőt ad annak r> haremk. amit a spanyolok Franco rendszerének megdöntéséért vívnak.
