Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-03 / 78. szám

1963. APRJUS 3, SZERDA mrr stEcre i KIRÁLYOKA POLCON A „SAKK K.TSZ“ EXPORTRA, BELFÖLDRE Ferenc. Az alapítók közül is ______________I----------­a z elnök a legöregebb mester. Q'ppjJLE KIVITEL Magyar királynők Arábiában — A harmincas években járt apám munka után — így az elnök. Akkoriban az ipa­Futó, bástya vagy királynő? — az esztergályos, Egry Mátyás keze alatt hamar kiderül feljebb. Udvartartásnak itt a futók, a bástyák, a lovak, a, parasztok serege. i j Itt készül hát a sakk? — Egyetlen hely az ország­ban! Zsámbékon az Arpédnkori romtemplom tövében szület­nek a fából való, lakkozott királyok. Ktsz-ben növeli so­rukat harminc ember. Már ránk köszöntött a dél­után, s egy tucat férfi letet­te a munka gondját, s igyek­szik hazafelé. Leverik ruhá­jukról a fűrészport, a fafor­gácsot, s körülállrtak tréfát értő, gyors szóváltásra a meg­pihent, öreg forgácsolómasi- nák között. — Ez hát a gárda? — Nélkülünk se sakk, se matt!... — Sok király köszönheti ne­künk a létét... — Néhányat világra segítet­tünk, annyi bizonyos... De közülük egy sem csinált még galibát!... — Hogyan verbuválódott össze a sakk Írisz? — Pénz kell, dolgozná kell. — Nem kell a szomszédba futni, megkeressük itt a ke­nyeret ... Záporozik a sok tréfás, fél­tréfás felelet. Megjön az elnökhelyettes, Hajdú János, s az elnök, Ászt rosmak rosszul ment. Ráakad­tunk a sakkra. — S hogy lett ebből sakk ktsz? — Hosszú előzmények után A SZŐLŐMŰVELÉS GÉPESÍTÉSE készlet háromhavonta — öt­féle kivitelben. — Külföldi partnerek? — Kubának hétezret vit­tünk. Egyiptomnak néhány százat... — Hadd legyen királynő­jük, az araboknak is — van itt egy háremre való Néhány helyiséggel odébb kis szobában fiatalasszony ül. Közelebbről látni csak, hogy Jakabné lovakat csiszol. — Mióta? — Két esztendeje. — Azelőtt? — Csak természetben is­mertem. Sakktábláról soha. Sakk, sakk, sakk De hát nem mindenkinek idegen a hadvezérek játéka. Néhány utcával odébb hoz össze a sors néhány asszony­nyal. Ülnek egy elég gyéren, megvilágított szobában, ahol sűrű a levegő a lakkillattól. Itt kapja fehér-fekete színét a sakkfigura. Itt áll századok­ban a királyi, királynői had­sereg — a polcokon. S a felsé­ges úr felséges asszonyával itt szárítkozik csillogó-raga­csos friss ruhájában. — Ez valami! Amerre né­— Felség! A polcra! ötvenegyben négy emberrel kezdtünk. Egy évszak alatt hatszáz készletet ha kifarag­tunk. íme a mai lista: hat-hétezer Felvétel a képzőművészeti és az iparművészeti főiskolára zek, mindenütt sakk, sakk, sakk. S akik vele bánnak, sakkoznak is? — Hogyne, egész nap! Hi­szen egyebet sem teszünk, csak persze táblán kívül. Es­tére elegünk van! De a gyerekbe esténként nem állják parti nélkül. Hátha nagymesterként üd­vözölhetjük valamikor vala­melyiket. De hát ki tud erre választ adni? A királyok hallgatnak a polcon. X. Gy. A szőlő- és gyümölcstele­pítés mind szélesebb mozga­lommá fejlődik megyénkben is. Míg a mozgalom ilyen mérvű kibontakozásáig el­jutottunk — és még jelen­leg is —, számos kérdés vető­dött fel a termelőszövetke­zetekben és más fórumokon. A kérdések túlnyomó több­ségükben mindenki számára egyértelműen tisztázódtak. Senki előtt nem vitás, hogy jó dolog, ha egyes terüle­teink nyolc-tízszer nagyobb értékű terméket adnak, mint jelenleg. A telepítéshez szük­séges tetemes költség sem okoz gondot termelőszövet­kezeteinknek, mert köztudo­mású, hogy az állam ezt tel­jes egészében előlegezi és vissza is csak egy kisebb ré­szét kéri (20—50 százalék), ha a termőre forduláskor bebi­zonyosodik, hogy eredménye­sen használták fel az állam által biztosított anyagi eszkö­zöket. Ezek a legnagyobb kér­dések tehát már nem képe­zik vita tárgyát. Vannak azonban még olyan témák, amelyek helyenként talán nem nyertek kellő tisztázást. Ilyen példáiul a művelésnél jelentkező munkaerőigény ki­elégítésének kérdése. Termé­szetes és szükséges, hogy ez a fontos előfeltétel is kellő vizsgálat tárgyát képezze. Mindenekelőtt örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy ma már kialakult az egyértelmű álláspont: a telepítési úgy kell végezni, hogy a sortáv lehe­tővé tegye az egyes műve­letek gépekkel történő elvég­zését. Egyetértés van. abban, hogy megyeseerte 240 centiméter sortávolságra kell telepíteni. Ilyen körül­mények között konkrétan meghatározhatjuk, milyen műveleteket milyen gépek­kel tudunk elvégezni. Elöljáróban számolnunk kell azzal, hogy az optimális gépesítés mellett is marad­nak műveletek, amelyeket ki­zárólag kézi erővel kell vé­gezni (kötözés, metszés, ka­csolás, szüretelés) Mindezek figyelembevételével, a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Inté­zet vizsgálatai alapján, szá­molhatunk azzal, hogy ka- tasztrális holdanként mint­egy 100 kézi munkanapnak megfelelő munkamennyiséget tudunk gépesíteni, és ezzel elérjük, hogy ezieknél a munkaféleségeknél a kézi­munka-igény 40—50* munka­nap ráfordításra csökken. A figyelembe vehető gépesítés tehát a gépesíthető művele­teknél több mint 50 száza­lékkal csökkenti a kézimun­ka-ráfordítást. Milyen gépeket várhatunk a szőlőműveléshez? A 240 cen­timéter sortávú szőlő egyik ma is közismert és bevált erőgépe az UE—28 jelű traktor. A má­sik, még csak szűk körben is­mert erőgép a hazai gyártású könnyű szőlőművelő traktor. A hidastraktorrá fejlesztett UE traktort és az ugyancsak hidastraktorrá fejlesztett ZE- TOR 3011 típusú traktort a szőlőművelés erőgépeként Pest megyében figyelmen kí­vül kell hagynunk, mert ezek a mi viszonyaink között nem jelentenek megoldást. Az UE—28 jelű négykerék- hajtású traktor és az új, köny- nyű szőlőművelő traktor alkal­mazási lehetőségével számolva két megoldás közül választhatunk. Az egyik megoldás szerint egyetlen traktortípussal, az ’ UE-trak- torral biztosíthatjuk a gépesí­tést. A másik megoldásnál mindkét traktortípus együttes alkalmazását vehetjük figye­lembe. Mi a két megoldási lehetőség között a különbség? Ha csak az UE-traktort alkalmazzuk, akkor 20—40 katasztrális hol­danként kell beállítani egy erőgépet, a talajviszonyoktól és a táblaelrendezéstől függően. Ebben az esetben tehát min­den műveletet az UE-traktor végezne úgy, hogy a nehéz ta­lajmunkának 15 nap, a köny- nyű talajmunkának és perme­tezésnek három nap lenne az átfutási ideje. Ennek a meg­oldásnak kétségtelen előnye, hogy csak egy erőgéptípussal kell dolgozni, és nem kellene szaporítani a2 egyébként is nagy típusválasztékot egy gaz­daságon belül. Hátrányként je­lentkezik ebben az esetben, hogy a könnyebb munkáknál is ezt a viszonylag nagy telje­sítményű traktort kellene használni, ami gazdaságtalan. Hátrányos ez a megoldás azért is, mert egy 200 katasztrális holdas táblával számolva, hat­nyolc erőgépre van szükség, szemben a másik megoldás­sal, ahol három gép elegendő ilyen területen. Mielőtt a másik megoldási lehetőséget elemeznénk, helyes bemutatni a könnyű szőlőmúvelő traktor főbb adatait, mivel ez a nyil­vánosság előtt még nem is­mert. A könnyű szőlőművelő traktor hidas kivitelű. Könnyű csővázas szerkezete hátul ket­tő, elől egy kerékre épült. A csővázzal a kívánt nyomtáv és hasmagasság tetszés szerint ál­lítható. A gép alacsonyra he­lyezett súlypontja rendkívül előnyös stabilitást eredmé­nyez. Az első kerék a hajtott és ennek következtében a kor­mányzás laza talajon is bizton­ságos. A gép mozgékonyságá­ra jellemző, hogy három mé­ter széles úton is képes meg­fordulni. Motorteljesítménye 25 lóerő. Súly: 10 mázsa (a ZE- TOR 25 K hasonló motortelje­sítményű traktor súlya 1950 kg). A traktorra szerelhető per- mettartály űrtartalma 900 li­ter. A gép a prototípusvizsgá­laton jó eredménnyel vizsgá­zott. Ebben az esztendőben mi­nősítő vizsgálatra kerül, és so­rozatgyártása 1964-ben vár­ható. A könnyű szőlőművelő trak­tor áttekinthető ismeretében most már a gépesítés második megoldási lehetőségét is vizs­gálat tárgyává tehetjük. Eszerint a gépesíthető műve­leteket 150—200 kh-on egy UE és két könnyű szölőműve- 16 traktor ellátja a szükséges, fentiekben ismertetett átfutási idők betartásával. A két megoldás közül üzem- szervezési és gazdaságossági szempontból is a második megoldás látszik előnyösebb­nek. Az egyes műveletek gépá úton történő elvégzéséhez je­lenleg megnyugtató módon megoldottnak tekinthető: a tavaszi-őszi sorközi művelés (nyitás, fedés), a kapálás, sa- rabolás, talaj marás (zöldtrá- gya-bemunkálás, a tárcsázás, a szervestrágyázáshoz baráz­dahúzás és trágyatakarás, a permetezés, porozás, pneuma­tikus metszés, műtrágyaszórás, sorközi szállítás műveleteinek elvégzése. A művelési költségek alakulásáról az eddigi adatok alapján meg lehet állapítani, hogy ha a géppel végezhető műveleteket kézi eszközökkel végeztetjük, akkor egy hold munkabérigénye évente 2800 —3000 forint. Ugyanezen mű­veletek gépi munka esetén, a gépek költségét is figyelembe véve, nem haladják meg ka­tasztrális holdanként az 1000 forintot. A szőlőtermesztés gépesíté­sénél felmerülhet a 6züreti munkák gépesíthetőségének kérdése is. Ezzel azonban még érdemben nem foglalkozunk. Ismerünk ugyan külföldön al­kalmazott megoldásokat (pél­dául a kaliforniai szőlőkóm- bájn vagy a borszőlő lerázó­gép), de ezek hazai alkalma­zásának lehetőségét még sok évi kutatómunkának kell alá­támasztania. Annyit azonban már ezzel a művelettel kap­csolatban is megemlíthetünk, hogy a mostani telepítéseknél alkalmazásra kerülő sortáv a termőfelület szükséges áthe­lyezésével a gépi szüret felté­teleit is biztosítja. Légrádi László, a Gépállomások Pest megyei Igazgatóságának vezetője Nemcsak Europe, hanem öt kontinens nem győzné őket trónussal. Szárítkoznak. H iszem, hogy jól érzik magukat. A kinti hi­deg tavaszhoz képest, itt für­deni lehet a melegben. S hogy ne unatkozzanak, királynők társasága vár — egy polccal A Magyar Képzőművészeti : Főiskolán az 1963—64-es tanévi felvételi vizsgákat jú­nius 1-től 13-ig tartják. A főiskolán festőket, szobrászo- ^ kát, grafikusokat és restau- 2 rátorokat képeznek, vala- j mennyi hallgatónak kötele- ző azonban a rajztanári szak £ felvétele. A képzési idő öt ^ év. A művészdiplomát a ha- ^ todifc évben szerzik meg a í hallgatók. ^ Az írásbeli jelentkezés ha- ^ térideje május 15. A fel ^ vételi kérelmet a Képzőmű- ^ vészeli Főiskola címére (Bu-4 dapest, VI. kerület, Népköz- társaság útja 69—71.) kell ; küldeni. á y A középfokú tanintézetek- ^ bői történő jelentkezésnél a? felvételi vizsgára vonatkozó ^ miniszteri rendelet az irány-^ adó. Az 1960-ban és az azt ^ követő években érettségizet- ^ tek annál a középiskolánál ^ jelentkezzenek április 10-ig, í ahol érettségi vizsgát tét- jí tek. Az Iparművészeti Fő- ^ iskola felvételt hirdet az ^ 1963—64-es tanévre a belső-^ építőipari-, forma- és textil- £ tervező tanszakra, valamint ^ az 1964—65-ös tanévre elő-1 felvételt a belsőépítő-, ipari-; forma-, kerámia-, porcelán-, ^ ötvös- és textiltervező tan- ^ szakokra. í A jelentkezési határidő az ^ 1961. évnél korábban vég- 'j zettek számára május 10., a ^ főiskola tanulmányi osztályán ^ (Budapest, 3Ó1. kerület, Zug- ^ ligeti út 11—25.). Felvételüket^ kérhetik azok, akik 18. élet- évüket betöltötték, de 30 év­nél nem idősebbek, érettsé­giztek és egyéves üzemi gya­korlatot végeztek. kóján tartva — kelletlenül le­hajolt a szőnyegre, amely be­borította az egész szobát. — És maga? — Aszker kí­méletlen szigorral nézett Wiesbachra. A hegesztő erre követte Bohlmot. Aszker az ablakhoz hátrált* s megzörgette, de közben egy pillanatra sem vette le a sze­mét a két németről. 2. Hogyan történt, hogy Asz­ker, Schubert és Stalecker az Abwehr konspirativ lakásán termett? Schubert megbízatását tel­jesítve, Stalecker végigjárta az egész várost. Volt abban a házban, ahol Aszker lakott, a gyárban, s még az igazgató villáját sem hagyta el, hátha a lakásához rendelte a kocsit, s Krause a kapu előtt várja Khümetzet. De a kutatása eredménytelen maradt: Krau­set sehol sem találta. Otto akkor a mulatóba in­dult. Néhány szót váltott Dietrichhel. Stalecker elmond­ta neki, hogy azt kérik tőle: a lebukás kockázata árán is be­széljen Krebssel. Aztán szét­nézett a mulató belső termei­ben, De itt sem találta meg Krauset. Hol lehet az az em­ber? (Folytatjuk) lefonért nyúlt, s felemelte a kagylót. Beléfújt. s jobbkezé­nek ujjaival idegesen csap­kodta a készülék villáját. — Az istenit! Nem működik ez az átkozott telefon. — Nem működik, mert ki­kapcsoltuk — szólalt meg az ajtónál egy férfihang. Mindannyian abba az irány­ba fordultak. Aszker állt a küszöbön. — Senki ne mozduljon! Fel a kezekkel! — parancsolta Aszker. Becker hirtelen felugrott, s villámgyorsan a zsebéhez ka­pott. Aszker meghúzta a pisz­toly ravaszát. Tompa lövés hallatszott. Becker kiejtette a kezéből a pisztolyt, s nagy huppanással elvágódott a pad­lón. A többiek lassan a magas­ba emelték a kezüket. Síri csend lett. Wiesbach még mindig két ujja között tartotta égő cigarettáját, amelynek füstje bágyadtan kacskaringózott felfelé, a mennyezet irányába. — Kezeket a tarkóra! — parancsolta Aszker. — Letér­depelni! így ni. Most borulja­nak arccal a szőnyegre. Na! — emelte a hangját, amikor lát­ta, hogy a két fasiszta nem nagyon igyekszik. Bohlm — két kezét a tar­kapcsolatot az egérutat talált ejtőernyőssel. — Mondja el, Wiesbach, ho­gyan történt az eset — utasí­totta Bohlm. — De még nem fejeztem be. Schubert és Stalecker ismeri Henrich Gubét, a Gans-Behner gyár sofőrjét. — Wiesbach kö­zelebb hajolt a két kémelhá- rítóhoz. — Félórával ezelőtt megállapítottam, hogy Ost- burgba érkezett Georg Ho- mann! — Georg Homann ? —ámült el szinte egyszerre Bohlm és Becker. — ö maga hívott fel tele­fonon. — Wieshach elmoso­lyodott, s egy formás füstka­rikát fújt a levegőbe. Valóság­, gal kéjelgett a bejelentéseit követő hatásban. — Megálla­podtunk, hogy holnap találko­zunk. Telefonáljanak a köz­pontba, hogy készítsék elő az embereket, ügy kell az egé­szet megoldani, hogy holnap reggel, amikor én kilépek az utcára és elindulok a találko­zóra, attól kezdve le ne ve­gyék rólam a szemüket az embereik. Bohlm bólintott, majd a te­ja az olvasó, Otto Lässt, fedő­nevén Scsukot bízták meg. Wiesbach tehát belépett a szobába, ahol Bohlm és Be­cker már várta őt. Levette a sapkáját meg a felöltőjét és leült. Izgatott volt. Idegesen tördelte a kezét. Miután rágyújtott, Wiesbach kezdte a beszélgetést. — Másfél órával ezelőtt Schubertbe ütköztem bele. — Oscar Schubertbe? — Bohlm felállt. — Öt magát láttam, ügy, mint ahogy most magukat né­zem itt. És tudja, kivel volt Schubert? — Wiesbach a ha­tás kedvéért egy kicsit várt, csak aztán folytatta: — Otto Staléckerrel! Bohlm izgatottan járkálni, kezdett a szobában. Már jé- ideje, hogy Schubert kisiklott a kémelhárítók hálójából. Pe­dig nagyon fenték rá a fogu­kat. Most, hogy ismét rábuk­kantak — ez nagy szerencse. Az pedig, hogy Schubertét Staleckerrel látták, még biz­tosabb reményt adott az Ab- wehmek. Feltételezhető mind­ebből, hogy Schubert éppen­séggel Stalecker révén tart (66) — Azt hiszem, megtaláltam a legmegfelelőbb jelöltet a i katonaszökevény szerepére. — : Elmosolyodott. — A barátom ; kommunista, egyike azoknak, : akiket nem háborgattunk, j hogy kilessük a kapcsolatait i és lefülelhessük a többieket; \ Be fogja venni a horgot, mert ! az első gondolata az lesz, ho- i gyan segíthetne az oroszok- : nak ... : így dolgozták ki az akció : legfőbb mozzanatait. Utána : Wiesbach írt Homann-nak. ! Amikor a titkosszolgálat tu- í domást szerzett róla, hogy a ! címzett megkapta a levelet, j akkor vetették be az akció j végrehajtásának második moz- í zanatát. Készakarva tüzet ; idéztek elő az élelmiszerrak- ; tárban, amely mellett éppen a ; mit sem sejtő Homann állt őr- J ségben akikor. így szolgáltat- J tak ürügyet arra, hogy rendkí- J vüli szabadságot kapjon, s el- £ utazhasson Ostburgba, ahol ( már Max Wiesbach várja őt. £ Közben Upitz megtalálta az £ akció másik résztvevőjének £ személyét is: az ügynököt. Ez- 4 zel a feladattal, mint már tud­Rejtekhely az Elbán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom