Pest Megyei Hirlap, 1963. április (7. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-03 / 78. szám
HFCI« 1963. ÁPRILIS 3. SZERDA MIT HOZNA AZ EMBERISÉGRE A NUKLEÁRIS HÁBORÚ? írta: Alekszandr Kuzin radiobiológus, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szovjetunió állandó képviselője az atomsugánás kihatásait vizsgáló tudományos ENSZ-bízót tságban A KGST és a tervezés A modern termonukleáris háború egész népek pusztulására vezetne. A kómmunis- i tőik minden eiővel azon vannak, hogy ezt a szörnyű ka- taszstróíát elhárítsák. Sokan azonban nem tudják felfogni a maga komolyságában az emberiségre leselkedő veszély valóságos méreteit. Gyakran még szakemberek sem mindig ismerik fel, hogy mi történnék földünkön, ha a felhalmozott nukleárisfegyver- készleteket egyszer bevetnék. Márpedig a nukleáris fegyverek minőségileg új fegyverek. hiszen minden egyes nukleáris robbantás radioaktív következményekkel jár. .4 sugárzás átterjed az egész földgolyóra, hatása megmarad. még a robbanás után évtizedekkel is. A tudományos irodalomban nagyszámú tényt es adatot halmoztak fel, amely módot ad arra, hogy tudományosan elemezzük, milyen szörnyű veszélyekkel járna az emberiség számára, ha kitörne a termonukleáris világháború. Jelenleg. 1962-vel bezárólag, a világ atombombakészletét a tudósok 200—300 ezer megatonna trotil robbanóerejének megfelelőnek veszik. Vegyük a középértéknek tekinthető 250 ezer megatonnát. Ha kitör a háború, mindkét fél igyekszik minél rö- videbb idő alatt csapást mérni ellenfelére, ami mindkét oldalról koncentrált nukleáris csapásokra vezet. Számításainknál figyelembe kell venni azt is. hogy az első csapásokat nyilván a ki- lövőhelyekre és rakétákra mérik, úgyhogy valószínűleg a rendelkezésre álló készleteknek csupán mintegy 50 százalékát tudják bevetni. Vegyük tehát alapul azt, hogy 125 ezer megatonna lesz az a robbanóanyag-meny- nyiség. amelyet viszonylag rövid idő alatt elsősorban az északi féltekén felrobbantanak. Égj ellen jq megatonnás bomba ötezer négyzetkilométernyi területen okoz radioaktiv szennyeződést, amelynek következtében a robbanást követő első két-három napban ezer röntgennek megfelelő sugárhatás érheti az embert. Ismeretes, hogy 500 röntgen az esetek ötven százalékában már halált okoz. Az ezer röntgenes sugárhatás a sugárhatásnak kitett emberek 80—90 százalékánál okoz tehát halált. Ha tehát 125 ezer megatonnával számolunk, akkor a halálos sugárzási adag övezete elérheti a (125 000 X 5):10 = 62,5 millió négyzetkilométert. Hogy ez mit jelent, ahhoz elegendő, ha arra utalunk, hogy az Egyesült Államok területe 7,8 millió négyzetkilométer, egész Európa területe pedig 11,6 millió négyzetkilométer ... A fenti adatokból kiviláglik, hogy nukleáris háború esetén egész népek tűnhetnek el a föld színéről. Vegyük itt figyelembe azt is, hogy számításaink csupán a rendkívüli mértékű radioaktivitás által megfertőzött területre vonatkoznak, méghozzá egyetlen bomba robbanásának adatai alapján. Figyelembe kell tehát vennünk a másik oldalon azt. hogy egyetlen bomba felrobbantása esetén is még mintegy 1—3 ezer négyzetkilométeres, meglehetősen nagy térség alakul ki, ahol a sugár-zás mértéke ugyan nem halálos, de 200—400 röntgenes értékével mégis számottevő. Ha egyszerre több bomba robban, ezek s térségek átfedhetik egymást aminek következtében az előbb említett 62 és félmillii négyzetkilométeres terület ii megnövekedhet. A radiobiológia adataibó tudjuk, hogy még a 200—30( röntgen erősségű sugárzás ii súlyos sugárbetegségre vezet Ennek egyik jellemző hatása < fertőző betegségekkel szembe ni védekezőképesség elveszté se. A másik oldalon a kóroko-! zók viszont rendkívül jól bír- i jak a sugárzást. Még több ezer röntgen sugárzás után sem vesztik el virulenciájukat. Mi 1 több. ilyen sugárzásadagok j esetén könnyen alakulnak át. más, az emberre még vészé- ! lyesebb hatású kórokozókká. Kézenfekvő, hogy a sugárzás- j nak kitett emberek, miután ] magát a sugárzást túlélték.; borzasztó járványok karmai J között találhatják magukat. Aligha kell külön emlékeztetni arra, hogy ha ezekre a tömeges megbetegedésekre azután kerül sor, hogy egész városok pusztulnak el, az rendkívül megnehezíti az orvosi segítségnyújtást vagy a meg- j előzést. \ annak persze, akik az ; előbb idézett adatok alapján j olyasmit mondanak, hogy igaz, : 60—70 millió négyzetkilomé- j ternyi területen elpusztulna a i lakosság túlnyomó többsége, j de hát az emberek a Földön j 132,7 millió négyzetkilomé- j ternyi területen élnek, tehát ; még termonukleáris háború esetén is sértetlen maradna a földterület fele, amelynek lakói túlélték a háborút, s talán jobb életet teremthetnének maguknak. Az efféle gondolatmenet nemcsak erkölcsileg tarthatatlan, hanem egyébként is gyökerében hibás. Több mint tíz esztendeje ismeretes már ugyanis, hogy nukleáris robbanás következtében radioaktív anyagok jutnak a légkörbe. A légáramlás ezeket az anyagokat szerteszórja az egész földgolyó fölött, lecsapódva tehát radioaktív csapadékkal fertőzik meg az egész földfelszínt. Ezt a radioaktív csapadékot a növények könnyen feldolgozzák, rajtuk, illetve az állati szervezeteken keresztül bejut az emberbe is. Az említett radioaktív anyagok egyike, a stroncium 90 felhalmozódik a csontszövetekben, s ennek következtében szüntelen sugárzásnak van kitéve a vért termelő és a sugárzásra rendkívül érzékeny csontvelő. Más anyagok az ivarsejtekre lehetnek káros hatással, ami súlyos öröklési rendellenességekre vezethet. A totális nukleáris háború után tehát az életbenma- radottak között olyan betegségek pusztítanának, mint a veleszületett gyengeelméjűség, a fiatalkori vakság. elkorcsosu- i lás, torzszülés, stb. Egy uukleáris háborút követően hihetetlen méreteket öltene a fehérvérűség okozta halálozás. Ezt a betegséget a csontvelőt ért sugárhatás okozza. Az atomsugárzás kihatásait vizsgáló tudományos ENSZ- bizottság adatai szerint, ha egy totális háborúban 125 ezer megatonnányi bomba robbanna, a csontvelőt ért természetes sugárzás harmincszorosának megfelelő sugármennyiség érné ezt az érzékeny részt. Minden alap megvan annak feltételezésére, hogy a fehérvérűség okozta halálozás ugyancsak ilyen arányban növekedne. Hasonló arányokban növekedne a rákos megbetegedések száma is. A külső környezet radioaktivitásának nagyarányú fokozódása folytán gyorsabb ütemben következne be általában a fiziológiai öregedés, lerövidülne az átlagos életkor, csökkenne az emberek természetes immunitása és következésképpen növekedne a fertőző megbetegedések száma. Mindaz, arnit elmondottunk, világosan mutatja, hogy éppen azért, mert a nukleáris fegyver egészen új típusú tulajdonságokkal rendelkezik, bármely részén is törne ki nukleáris háború a világnak, azt a háborút az egész emberiség megszenvedné, sőt a háború végeztével az emberiség több nemzedéken át viselné a sugárzás szörnyű következményeit. Nem túlzás az az állítás, hogy egy nukleáris háború után már az első hónapokban elpusztulna a föld lakosságának egynegyede-fele. tehát mintegy 800 millió vagy annál több ember. Az életben maradottak között pedig betegségek (elsősorban fehérvérűség és rák) pusztítanának, az utódok gyengeelméjüen, vakon vagy más rendellenességgel születnének. Éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy a nukleáris háborút elkerüljük. — Ismét részt vesznek a nyári szünidőben a diákok önkéntes táborokban nagyobb építkezéseinken. A nyáron épülő új balatoni mű- útnál Érd és Tárnok közelében is felállítanak egy diáktábort, ahol az ifjú munkások kéthetenként váltják A szocialista országok egyn növekvő anyagi és szellem | igényei megkívánják az orszá ‘ gok népgazdaságának vala mennyi ágazatában a beruhá zások évről évre való növeke dését. Az ezzel járó mennyi- I .ségi és minőségi vonatkozás | ban megnövelt feladatok csal a nemzetközi együttműködés sei és a célkitűzések egybehangolásával valósíthatók meg. A technika és a tudomány terén kialakult rohamos fejlődés és a beruházások mind- | inkább növekvő száma az építés terén is szorosabb együttműködést igényel. Az e területen mutatkozó közös célkitűzé- ' sek megvalósításának szervezése a KGST egyik szervének — az építésügyi állandó bizottságnak feladata. A KGST ÉÁB, tevékenységének megfelelően szervezetileg különböző — a tagállamok fővárosaiban működő — : Szekciókra oszlik. Ilyenek az építőanyagipari, épitésiparo- - sítási, regionális és városrendezési. építésgazdasági, épületgépészeti és tervezési szek- , ció. Az állandó bizottság és ezen belül az egyes szekciók a | tagországok delegációiból tevődnek össze. A tervezési szekció keretén belül folyó együttműködés azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a műszaki fejlesztés gyorsabb fellendítését az építőipar valamennyi ágazatában, megteremtse a nagyüzemszerű építési mód fejlesztésének lehetőségeit és a típustervek alkalmazási területének kibővítésével egyben biztosítsa azok minőségi színvonalának emelését is. Éppen ezért a típustervezés nemzetközi szinten is jelentős helyet foglal el az építés egészét képező folyamatok sorában és ezzel meghatározza a népgazdaságok különböző ága- ) tatainak továbbfejlesztési le- ; hetöségeit. A tervezéssel kapcsolatos ; együttműködés irányvonalait j az 1957-es Berlinben tartott I. ! nemzetközi típustervezési - konferencia szabta meg. Az 1959-ben Leningrádban tartott II. konferencia az az ideig elvégzett munka alapján áttekintést adott a típustervezés helyzetéről és a tervezési metodika elvi kérdéseinek tisztázásával még szélesebb alapokra helyezte az együttműködést. A tervezési szekcióban részt vevő delegációk a munkaprogramot. az éves és távlati munkaterveket, a javaslatokat a vezető országban tartott szekcióüléseken vitatják meg. Az állandó bizottság által jóváhagyott munkatervoen ; előirányzott feladatokat a tagországok delegációi között osztják szét. A témafelelős ország a kidolgozott javaslatát elbírálásra megküldi a társországoknak. A szekcióülésen egyeztetett javaslat alapján a Berlinben székelő állandó bizottság ajánlásokat dolgoz ki, melyeket ha nagyobb jelentőségű kérdésekről van szó, a KGST hagy jóvá. A jóváhagyott ajánlások országonkénti bevezetése az államok kormánybizottságainak előterjesztése alapján történik. A szekció az együttműködés első szakaszában mindenekelőtt azoknak a tervezés- módszertani eljárásoknak egységesítését tűzte ki feladatául, melyek a konkrét tervezési munkában való együttműködés előfeltételeit biztosítják. Ilyenek többek között a szakkifejezések egységes meghatározása, a tervekben alkalmazott méretmegadás. az építőanyag-jelölések és betűjelzések egységesítése stb. A szekció egy másik fel- adatcsoportja a különböző tervezési előírások és szabványok nemzetközi egységesítése. Ilyenek többek között a víz- szigetelés, hőszigetelés, hang- szigetelés. a természetes és mesterséges világítás, tűzvédelmi stb. tervezési előírások nemzetközi egységesítése. A feladatok egy további csoportjának célja a haladó tervezési megoldások és kivitelezési módszerek kiterjesztése és megvalósítása a tagországokban. E csoportba tartoznak azok a kérdések, melyek közvetlenül kapcsolódnak a tervezéshez, t mint pl. a szerkezetek méretezési módszereinek tökéletesítése, a tudományos és kutatómunkák eredményeinek kölcsönös kicserélése, a kísérleti tervezés és kivitelezés eredCerkófmajmá. fehér kakaduk érkeztek az Állatkertbe A Fővárosi Állat- és Növénykert néhány napja érdekes szállítmányt kapott Ausztráliából: két törpe cerkóf- majmot és két hófehér, sárga- bóbitás kakadut. Mindkét faj hosszú idő óta szerepelt már az Állatkert hiánylistáján. A törpe cerkóffajtából — mint az Állatikért vezető szakemberei közölték — a 30-as évek óta egyetlen példányuk sem volt, a most érkezettek viszont valószínűleg gj-orsan a közönség kedvencei lesznek. Alkati érdekességeik mellett ugyanis igazi ..jópofák”, tréfamesterek. (MTI) Kossuth Lajos török nyelvtana \ p ÉGÖT A TERVEZEM, hogy $ II egyszer portrét írok Do- flinay Gyulánéról, a ráckevei 0 járási nőtanács titkáráról. Tér. £ vettem, terveztem, aztán va- ^ lamiért mindig elmaradt. Hol £ az időnk volt kevés, hol nem £ akart magáról nyilatkozni. £ Már-már letettem erről, ami- í kor — a napokban — vélet- lenül találkoztunk a ráckevei cukrászdában. Ebédszünetben szaladt át egy erős duplára, % nem is sejthette, hogy talál- % kozunk. Kezében a dupla ára, £ táskáját az irodában hagyta. £ Sem feljegyzések, sem a határ- % idő napló nincs nála. Felte- £ szem a szokványos kérdést —, £ mi újság nálatok? — s gondo- £ latban meg is válaszolom: mi £ lenné? Most voltak a nőnapi ünnepségek, készülnek április % negyedikére. Ráadásul itt van ^ a tavaszi mezőgazdasági mitn- £ ka. nincs is idő gyűlésekre, $ rendezvényekre. $ Rosszul kalkuláltam: ren- ^ geteg újságot tud. Mégpedig $ fejből, ,Jcisokos” nélkül sorol- á ja egymás után a dátumokat, £ eseményeket. Hogy Kiskunlac- házán békenagygyűléssel zár- % tálc a nők akadémiáját. Hogy ^ március 23-án kollektív szín- házlátogatáson voltak a Cse- •fi pel Autógyár Művelődési házában. Tizenkilenc községből százötven asszony nézte meg a Nadrág című vígjátékot. Húszon nyolcadikén nagyszabású mezőgazdasági ankétot tartottak az Apajpusztai Állami Gazdaságban. A termelőszövetkezeti nőbizottságok védnökséget vállalnak a szőlő- és gyümölcstelepítési program felett. Távolabbi terveikben a Parlament csoportos megtekintése szerepel. Eddig jutottunk, amikor hirtelen eszembe jut a portré. Megállj — gondolom —, most nem szabadulsz! — Mióta dolgozol a nőmozgalomban? — csapok le a kérdéssel. A tyugtalanulnéz ram, 1 sehogy sem érti, hogy kerül a csizma az asztalra. — Hogy jutott ez eszedbe? Hiába, színt kell vallanom. — Ügy, hogy rólad akarok írni. — Megint kezded? Porit most. amikor el akarom mondani, mit terveznek a kiskun- lacházi asszonyok?! Megadom magam. Majd később. — Hidd el. ez sokkal érdekesebb. A község két szomszédos termelőszövetkezete, ae Uj Barázda és a Pereg tsz nőbizottsága egy-egy hold földet kért a vezetőségtől. A két holdat társadalmi munkában, munkaegység-jóváírás nélkül művelik meg. s a termésből származó bevételt a nőbizottság kiadásaira fordítják. Azért határoztak igy, hogy ne terheljék a két szövetkezet szociális és kulturális alapját. Ebből a pénzből segélyezik majd a megbetegedett asszonyokat, beteg látogatáskor apró ajándékot visznek nekik. ebből jutalmazzák a legjobban dolgozó nőket, s ebből fedezik az ünnepségek kiadásait. Hűségesen jegyzek, hátha ezzel megkönnyítem a dolgomat: — Vagy itt van a baromfi- tenyésztés. Tudod, hogy néhány éve az országos nőtanács mozgalmat indított a falusi és a termelőszövetkezeti asszonyok között, hogy vállalják minél több szerződéses baromfi felnevelését. Járásunkban az akciónak nagy visszhangja lett. Az asz- szonyok nemcsak a termelő- szövetkezetekben. hanem a háztáji gazdaságokban is felkarolták a baromfitenyésztés ügyét. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a járás múlt évi baromfifelvásárlási tervét százkilencven százalékra teljesíthettük! Az idén sem szeretnénk elmaradni, s a nőtanács igyekszik megtenni a magáét. A kiskunlacházi Kiskun Tsz-beli asszonyok például vállalták, hogy terven felül ezer pecsenyekacsát és ezer gyöngytyúkot nevelnek. A járási nőtanács vezetői és n termelőszövetkezeti nőbizottságok most azon dolgoznak, minél többen kövessék a Kiskun Tsz példáját. Nincs nehéz dolgunk: a szigetbecsei Uj Elet Termelőszövetkezetben tavaly hat forinttal növelte a munkaegység értékét a baromfitenyésztésből származó bevétel. Ilyen érvekkel nem nehéz agitálni ... — Nem beszélhetnénk most már rólad? — kísérletezem. T réfás sértődöttseggel. üti el a dolgot: — Előbb a baromfi, aztán én?! Különben sem érek rá! Az Árpád Tsz-ben huszonnégy hold szőlőhöz hiányzik a szaporítóanyag, meg akarom beszélni az asszonyokkal, mit tehetnénk. A védnökség ugyanis nemcsak a telepítésre vonatkozik, hanem a megfelelő minőségű szőlő- vesszők felkutatására is. Ne haragudj, sietek. A portré megint nem sikerült. Nyíri Éva egy kemenyfedelu, nagyalakú vonalas füzet is a Nemzeti Múzeum kézirattárába, majd onnan az Országos Levéltárba került. A belső kar- tonlapön ez a cím látható Kossuth kézírásával: török nyelvtan. Utána 47 és fél számozott oldalon bőséges margójegyzetekkel Kossuth maga készítette, saját kezűleg Irt török nyevtana, amely- lyel saját maga és emigráns társai török nyelvtanulását akarta megkönnyíteni. Az értékes dokumentumot, amelyre elsőnek 1915-ben Sebestyén Gyula, a Széchenyi Könyvtár akkori igazgatója hívta fel a figyelmet. N. Ka- kuk Zsuzsa kandidátus, az Eötvös Loránd Tudomány- egvetem történeti intézetének munkatársa dolgozta fel. (MTI) — Az IBUSZ Is felkészült a kettős húsvéti ünnepekre; A Dunakanyarba autóbusz : különjáratok indulnak. Kossuth Lajos turini könyv- ] tárának megvételekor sok más értékes emlékkel együtt I Beszéljünk másról — avagy szabálytalan portré ménjének ismertetése, különböző dokumentációk, tervezési segédletek kicserélése. Ide tartozniuk továbbá azok a meghatározott műszaki feladatokkal kapcsolatos munkák, melyek elsősorban a mezőgazdasági és az ipari építés rohamos fejlesztése során váltak szükségessé. Ezen a területen sikerült olyan nemzetközileg egységes méretsorokat meghatározni. amelyek az alkalmazott szerkezeti méretek számának jelentős csökkentését és így gazdaságosabb építési mód alkalmazását eredményezik. A kommunista és munkáspártok 1962-ben tartott tanácskozásának útmutatásai alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XVI. ülésszaka több fontos határozatot hozott az építés és ezen belül a tervezés terén való együttműködés elmélyítésére és kiterjesztésére. Ilyenek többek között: — az együttműködés megszervezése a nemzetközi munkamegosztás alapján a korszerű típustervek kidolgozásában. — a fontosabb, népgazdasági jelentőségű építmények terveinek szakvéleményezése, az érdekelt tagállamok kérésére, — egy nemzetközi típus- tervező intézet, vagy hasonló szerv létrehozására vonatkozó javaslat kidolgozása. E célkitűzések megvalósítása a tagországok delegációinak hathatós közreműködését igénylik. A népgazdasági tervek egyeztetése a nemzetközi munkamegosztás kiszélesítését fogja eredményezni. Ennek következtében az építés és ezen belül a tervezés terén való együttműködés jelentősége is fokozódni fog. Az. eddig elért eredmények biztosítják a KGST-tagországok közös feladatainak sikeres megoldását. Ballagj Aladár
