Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-31 / 76. szám

1963. MÁRCIUS 31, VASÁRNAP ™%Mh4gp 3 A termelőszövetkezeti vezetők anyagi érdekeltsége egység-elszámolás alapján és készpénzben határozzák meg. A termelőszövetkezeteknek sok problémát jelent az egyes vezetők jövedelemszintjének és arányának kialakítása. En­nek eldöntéséhez nagy segítsé­get nyújt az FM-javaslat és a megyei pártbizottság által ki­adott és javasolt ,.A tagok és vezetők munltaeredmény sze­rinti javadalmazásának mód­szerei a Pest megyei termelő- szövetkezetekben" című könyv. A vezetők ' eredményességi munkajavadalmazásának be­vezetése nemcsak az elnök­re, a főagronómusra és a fő­könyvelőre vonatkozik. Ezt a javadalmazási formát ki kell terjeszteni minden függetlení­tett dolgozóra. Az elnöík és szakhelyette­seinek javadalmazását az egiász gazdaságra kiterjedő eredmények szerint kell meg­határozni. A beosztott veze­tők, így a főállattenyésztő, a főkertész, stb, jövedelmének I nagyságát az általuk irányí­tott ágazatok nagyságától és eredményeitől kell függővé tenni. Természetesen az egyes vezetők javadalmazásának ki­alakításánál figyelembe kell venni a végzettséget és a szakmai jártasságot is. A vezetők munkajavadal­mazásának meghatározásánál nagy figyelmet fordítsanak arra, hogy az egyes vezetők havi és évi jövedelme ne emelkedjék az állami gazda­ságokban hasonló munkakö­rökben dolgozók jövedelmé­nek szintje fölé. Aránytalan­ságokat eredményez az is, ha a függetlenített dolgozók ösz- szes jövedelme meghaladja a nem függetlenített dolgozók közösből származó jövedelmé­nek 10—12 százalékát. Sok vitára ad okot a ki­egészítő javadalmazás, illetve a prémium elszámolása. Pré­miumot mind a tagoknak, mind a vezetőknek akkor he­lyes elszámolni, ha annak fel­tételeit év elején kidolgozták és a közgyűlésen elfogadták. Az sem engedhető meg, hogy a tsz elnöke, főagronó- musa és főkönyvelője pré­miumban részesüljön valame­lyik üzemág terven felüli eredményei alapján akkor is, ha a tsz-gazdaság egészében nem teljesítette tervét, vagy éppenséggel mérleghiánnyal zárt. Ebben az esetben csak azokat a vezetőket és tago­kat illeti meg a prémium, akik abban az üzemágban vagy ágazatban dolgoztak. A vezetők anyagi érdekelt­ségének jelentőségét, a tagok és a vezetők javadalmazása közötti feszültséget figyelem­be véve, az 1963-as évben fontos feladat a tsz-vezetők eredményességi javadalmazá­sának kiterjesztése. Az elmúlt évhez viszonyítva növekedett azoknak a tsz-eknek száma, amelyek a hagyományos díja­zás helyett a vezetők részére is eredményességi javadalma­zásit vezettek be. Ahol a tervismertető köz­gyűléseket még nem tartot­ták meg, még most is lehető­ség van ennek a formának be­vezetésére. Ahol a közgyűlése­ket már megtartották és a tervek véglegesítése nem en­gedi meg a vezetők alapjava- dalmazásának megváltoztatá­sát, azokban a tsz-ekben dol­gozzák ki a vezetők premizá­lásának feltételeit. Az így el­készített feltételeket, premizá­lási rendszert terjesszék a ve­zetőség, illetve a következő közgyűlés elé. A prémium fel­tételeinek év elején való meghatározása egymagában is fokozza a vezetők anyagi érdekeltségét abban, hogy az 1963. évi tervet túlteljesítsék, növeljék a gazdálkodás ered­ményét. A járási és városi szervek­nek jelentős szerepük van ab­ban, hogy az 1963-as évben el­terjesszük és tökéletesítsük a vezetők eredményességi mun- kajavadalmazását. Adjanak ezért segítséget kidolgozásá­hoz és kísérjék figyelemmel alkalmazását. Pénzes János Szőlő - Szőlő - Szőlő s Alátlélmil I iós tartalék Évről évre eredményeseb- \ ben gazdálkodik a csemői j Rákóczi Termelőszövetkezet.; Az első közös esztendő, 1960 j után negyven forintos mun- ; kaegység mellett hétszázezerj forintot .tettek félre — tar-; talékalapra. 1961-ben már egymillióháromszázezer fo­rintot tartalékoltak. Most pedig, , az aszályos, fagy- és jégkárokkal sújtó esztendő: után kerek másfélmilliót tet­tek félre a tartalékalapra, negyven forintos munkaegy­ség mellett. Egyébkén! a ter­melőszövetkezet harminc fo­rintot oszt ki havonta elő­legként egy-egy munkaegy­ségre. ____________ K ÉZZEL SZÓRJÁK A MŰTRÁGYÁT Nem várják tétlenül a szán­tás-vetés megindulását az üllői Kossuth Termelőszö­vetkezetben. Minthogy a trak­torokat az elmúlt napokban még nem bírta ki a nedves, síippedékeny talaj, kézzel szűrték ki a vetésekre a mű­trágyát. Naponta harmincán vettek részt ebben a mun­kában, s 110 hold fejtrágyá­zását végezték el. Kintjár- tunkkor még 900 holdra való műtrágya kiszórása várt a tsz tagjaira. Mire ezek a sorok megjelennék, talán már be is fejezik a vetések kézzel történő fejtrágyázását. A tsz egyébként felkészül­ten várja a nagy munkák megindulását. Mind a kilenc traktort kijavították s a fo­gatok is munkára készen állnak. — „Diplomaosztás" Sári­ban. Sári községben tegnap egész napos kiállítással egy­bekötött bemutatót tartottak a szabás-varrás tanfolyamon készült mintadarabokból, s este vacsora keretében osz­tották ki a tanfolyam elvég­zését“ tanúsító"ófcTevéleket. " A KOSDI MÁLNAORSZÁG Kétszáz hold nagyüzemi telepítés — A cél: minél nagyobb gépesítés Hétmillió a piros bogyókért Az elmúlt évek során a ! negye termelőszövetkezetei­ben is elterjedtek az anyagi ösztönzőket magukba foglaló ; jövedelemrészesedési, munka- j díjazási formák. Jelenleg a , tsz-ek többségében — az egész I gazdaságra kiterjedően vagy j egyes üzemágakban — álkai- mázzák a tagok eredményes- \ légi munkajavadalmazásának valamelyik formáját. A tagok Közösből származó jövedelmé­nek nagysága ajtói függ, hogy egységnyi terúTeten mennyit termelnek, hogyan alakulnak a termékhozamok. Ebben az évben fontos feladatként je­lentkezik. hogy ezeket a mun­ka-javadalmazási formákat tö­kéletesítsük. az állattenyész- tés-ben is elterjesszük és még inkább tegyük érdekeltté a | tsz-ek tagjait a -gazdálkodási j eredményok növelésében, a j munka termelékenységének j fokozásában. A vezetők eredményességi ; — a gazdálkodási eredmé- j nyéktől függő — javadalmazá­sát viszont a -megye, termelő- szövetkezeteinek csalt 8—10 százaléka alkalmazta az el­múlt évben. Megállapítható, hogy a tagok eredményességi javadalmazása és. a vezetők hagyományos javadalmazása között szakadék, feszültség ke­letkezett. A tsz-vezetők nem megfelelően érdekeltek abban, hogy a helyi természeti és közgazdasági adottságok maxi­mális kihasználásával gyors ütemben fejlesszék a gazdasá­got, gyarapítsák a tiszta va­gyont és növeljék a gazdál­kodási eredményt, a tagok jö­vedelmét. Azokban a tsz-ekben, ahol már 1962-ben is eredményes­ségi alapon javadalmazták a vezetőket, kedvező eredmé­nyek születtek. Fejlődött a közös gazdaság, gyarapodott a tiszta vagyon, növekedett a gazdálkodási eredmény. A ta­gok a legmesszebbmenőkig egyetértenek azzal, hogy a vezetők jövedelmének nagy­sága összefüggésben van tevé­kenységük hatékonyságával. A tárnoki Lenin Tsz-ben példá­ul 1962-ben az előző évi 2 187 000 forinttal szemben 3 381 000 forintra növekedett a tiszta vagyon, 787 forintról 1414 forintra emelkedett az egy szántóegységre jutó gaz­dálkodási eredmény és az előző évi 6215 forinttal szem­ben 10 527 forint volt az egy dolgozó tagra jutó, közösből származó évi jövedelem. A csömöri Haladás Tsz-ben egy szántóegységre 1961-ben 1378 forint, 1962-ben 1720 fo­rint tiszta vagyon jutott, ami 24,8 százalékos gyarapodásnak felel meg. Az egy szántóegy­ségre jutó gazdálkodási ered­mény 2570 forintról 2820 fo­rintra, az egy dolgozó tag át­lagos évi jövedelme 6661 fo­rintról 10 778 forintra emelke­dett. Mit értünk a vezetők ered­ményességi munkajavadal­mazásának fogalma alatt? Azt, hogy a vezetők jövedel­mének nagyságát, a gazdaság területi nagyságán és a szá­mosállat-létszámon kívül az egy szántóegységre jutó gaz­dálkodási eredmény, a tiszta vagyon gyarapodás mértéke, az áruértékesítési mutatók teljesítése, végül a termelési és pénzügyi terv teljesítése, illetve túlteljesítése is meg­határozza. Ezek figyelembe­vételével a vezetők javadal­mazása megoszlik: alap java­dalmazásra és kiegészítő java­dalmazásra. Célszerű feltétel­ként meghatározni a tsz-re vonatkozó szőlő- és gyümölcs­telepítési program időben és jó minőségben való teljesíté­sét is. Azokban a tsz-ekben, ame­lyekben eredményességi mun­kaegység-elszámolást vezettek be, vagy jelentős a tagoik mun. kaegység szerinti részesedésé­nek aránya, célszerű a veze­tők eredményektől függő jö­vedelmét is munkaegység-el­számolás alapján meghatároz­ni. Ahol a tagok munkáját készpénzben számolják el, vagy jelentős a pénzrészesedés aránya, ott helyes, ha a veze­tők javadalmát is pénzben ha­tározzák meg. Végül széles körben alkalmazható az a for­ma, amikor a vezetők java­dalmát kombináltan, munka­Nehéz lenne már pontosan felkutatni, ki ültette el az el­ső málnatöveket Kösd határá­ban, egy azonban bizonyos; sokat köszönhet a leleményes kísérletezőnek ez a Naszály alatti kis község. Az öszhajú Csikány Sándor K. Szabó Já­nost említi, aki az elsők kö­zött honosította itt meg a ke­ményszemű nagymarosi piro­sat. (A fajtanévből kitűnik, hogy erre a vidékre is, akár­csak a szobi járás északnyu­gati részébe, a Börzsöny aljá­ra, Bemgcebaráti és Kemence környékére Nagymarosról ke­rültek el az egyébként Hol­landiából behozott málnatö­vek.) Korábban, az első világhá­ború után főképpen eperter­mesztéssel foglalkoztak a kos- di parasztok. Pestre, meg a környező kisebb városokba hordták eladni az epret, amíg a bundásbogár meg nem tá­madta a bőven termő táblá­kat. A málna a második vi­lágháborút megelőző években nyert itt polgárjogot —, de leginkább az utóbbi nyolc-tíz év alatt hódította meg a kis nadrágszíjparcellákat. Ma már hozzávetőleges számítá­sok szerint 350 holdon termelik a sajátos zamatú kosdi táj- jellegűvé fejlődött fajtát. önmagában véve ez a szám vajmi keveset árul el a ki­váló gyümölcs jelenéről, an­nál többet mond az a hétmil­lió forintnyi bevétel, amihez tavaly hozzájutottak az itteni málnatermesztők. Hetven va­gon málnát szállítottak el Kosdról 1962-ben — közepes terméseredmény mellett — túlnyomórészt külföldre, Ausztriába, Nyugat-Német- országba, Csehszlovákiába — értékes valutáért. Valamikor a szarvasmarha­tenyésztéssel szerzett magá­nak előkelő rangot Kösd a váci járásban. Most — bár az állattenyésztés is fejlődésnek indult — a málna biztosít mind nagyobb hímevet a két és félezer lelket számláló köz­ségnek. Felismerték a terme­lőszövetkezet vezetői is a mál- natermiesztésben rejlő gazdag lehetőségeket. Elsősorban a nagyüzemi termesztésre akar­ják alapozni a termelőszövet­kezet, vagy ha úgy tetszik, Kösd jövőjét. Erről beszélge­tek Terényi József főkönyve­lővel, Szigeti Ferenc főmező­gazdásszal és a már emlftett Csikány Sándor bácsival, ök is bizonygatják, mit jelent a kosdiaknak a málna. Felemelkedést, gazdagodást, előbbrejutást. Tavaly például a hétmilliós bevételből négy­millió 700 ezer forint a szö­vetkezetnek, pontosabban a szövetkezetieknek jutott. Minthogy most még a megle­vő málnások túlnyomó része kisparcellákra — 200, 300, 400 négyszögöles darabkákra — tagolódik, a művelés is kisüzemi módszerekkel törté­nik. Családi alapon gondoz­zák a tagiok — a jövedelem 75 százaléka az övéké — a vál­lalt területeket. Ugyanakkor már kezd ki­alakulni a leendő málnás nagyüzem. 1965 végéig — leg­alább 50 holdas egybefüggő táblákon — 200 hold nagyüze­mi művelésre alkalmas málnát telepítenek. Megyénkben — mint ez köztudomású — ed­dig nem sikerült időarányosan teljesíteni a II. ötéves terv el­ső két esztendejére jutó sző- lő-gyümölcstelepítést. Kosdon, s erre joggal büsz­kék a Naszály Hegyalja Ter­melőszövetkezet vezetői és tag­jai egyaránt — sikerült a tervben kitűzött málnatelepí­tést időben elvégezni. Szigeti I nek. Ferenc mezőgazdász a szövet- 1 kezet birtokát ábrázoló térké­pen mutatja, hol van az az 57 holdnyi nagyüzemi málna, amit tavalyelőtt telepítettek, s ami jövőre már termőre is for­dul. A múlt évben 32 holdat ültettek, az idén 18 plusz 40 hold telepítése szerepel az el­végzésre váró munkák között. — Mi — mondja a fiatal fő­mezőgazdász — 50 holdat sze­retnénk a negyven helyett, s ez meg is lesz. Jövőre pedig újabb 50 holdat. Ily módon Kosdon négy esz­tendő alatt teljesítik az ötéves málnatelepítési programot. Mindehhez tudni illik még, hogy az ültetést 240 centimé­teres sortávolságra, a nagyüze­mi követelményeknek megfe­lelően végzik. ' Két nehéz lánctalpas traktor forgatja a talajt a telepítések alá Nyomukban asszonyok, lányok egyengetik a homokot Minél kevesebb kézi munkát! Ez a jelszó Kosdon. Sokan tö-| rik a fejüket azon is, mikénti lehetne valamilyen úton-mó-c don a szedést is gépesíteni. | Ezekben a napokban persze i legfontosabb a telepítés meg-s kezdése. Amint az idő engedi.* , nyomban hozzálátnak a forga-jí táshoz. A szaporítóanyagot sa-5 ját maguk teremtik elő. sőt,« még más vidéket is ellátnak jí málnacserjével. Az elmúlt g őszön 300 000 tövet küldtek az £ ország keleti részébe. És a távolabbi jövő? A mái- £ na mellé nagyüzemi ősziba-g rackost telepítenek, hogv egész ^ éven át munkát biztosítsanak £ a szövetkezet tagjainak. A i 8 % í Ez a szép kislány pedig a vízbe áztatott gyökeres vesszőt viszi a telepítést végző munkacsapathoz. Feltűnően sok fiatal dolgozik itt, azt mondják, az utóbbi két évben 15 évet fiatalodott a Micsurin málnásukat csak akkorára nö r vélik, aminek a megművelésé-1 hez — a csúcsidőben is — ele- g gendő munkaerő áll rendel ke- r zésre. Szó van arról is, hogy £ tsz-közi vállalkozásban málna-^ feldolgozó üzemet létesítenek.^ amely újabb bevételi forrást^ biztosít a málnatermesztők- 4 I Súlyán Pál A nyílegyenesen kihúzott zsineg és az 50 centiméter távol­ságban rajta levő jelek mutatják, hol kell lyukat fúrni a homokba: ide kerülnek egymásután a gyökeres szőlő- vesszők, egy holdba összesen 4800 tő. Naponta tíz holdat telepítenek így a Micsurin Tsz-ben Szöveg: Hetesi Ferenc Pál, kép: Gábor Viktor iá naptár szerint is elmúlt már március 21-e, a tavasz azon­ban, az igazi fagymentes, verőfényes jóidő, csak most a hét végén köszöntött be. Népessé vált egyszerre a határ Dánszent- miklóson is, a Micsurin Tsz széljárta futóhomokos földjein. Itt, ezen a területen, ahol eddig csak gyenge rozs termett, az idén tavasszal 250 hold nagyüzemi szőlőt telepítenék. Néhány év múlva, a géppel művelhető 240x50 centiméter sortávolságban telepített táblákról szüretelhetik a szőlőt a dánszentmiklósi szövetkezeti parasztok. Munkájukat lelkes szorgalommal vég­zik, hiszen tudják, ha gyümölcse beérik, jólétet hoz az egész községnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom