Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-31 / 76. szám

2 r‘"v/íii*fap 1983. MÁRCIUS 31, VASÁRNAP Mi«tie Juneivóbun növekszik a feszültség I a kubai szolidaritási kongresszus ellen hozott intézkedések miatt Szövetségi csapatokat küldenek Guanabara államba - A brazil közvélemény elítéli a reakció mesterkedéseit Vízhiánnyal wzániolhal az miberihég A szakemberek szerint az emberiség egyik legsúlyosabb problémája a következő évti­zedekben az édesvíz hiánya lesz. Az UNESCO felhívására szakértők egy csoportja ül össze, hogy tízéves tervet dol­gozzon ki a föld édesvíz- tartalékainak feltérképezésére. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Rio de Ja- neiróban növekszik a fe­szültség annak következté­ben, hogy a reakciós La­cerda kormányzó megakadá­lyozta a kubai szolidaritási kongresszusnak a városban való megtartását. Az egyik helyi érdekű vasútvonal munkásai til­takozó sztrájkot kezd­tek, mert a kubai szoli­daritási kongresszusra igyekvő társukat a rend­őrség letartóztatta. A sztrájkhoz több más. vasút­vonal. valamint több autó­buszvállalat dolgozói is fcsat­lakoztak. Lacerda kormány­zó utasítására Guanabara állam katoriai kordont vont egy színház- épület körül, meri oly an hí­rek terjedte!; el, hogy a ha­ladó érzelmű diákok olt tüntetést kívánnak rendez­ni szövetségük székhazának a rendőrség által történt megszállása miatt. Goulart elnök ,a pénteki nap folyamán. Mangabeira igazságügyin! raszterrel, vala­mint Silva tábornokkal, ka­tonai tanácsadójával tárgyalt a Rióban kialakult súlyos helyzetről. Az elnöknél foly­tatott tanácskozásokat kö­vetően a kormány szóvivőié a képviselőházbqn ismertette Goulart. döntését, amelynek érteimében szövetségi csapatokat küld Guanabara államba, hogy Laccrda kormányzó al­kotmányellenes intézkedé­seit hatályon kívül he­lyezzék. .Az elnöki, döntés érteimé* akciós körök azon kísérle­tét, hogy meghiúsítsák a ku­bai szolidaritási kongrész- szust. A Prensa Latina-hirügynök­ség jelentése szerint Lacerda tevékenysége el­len határozottan tiltakoz­nak Brazília legnagyobb diákszövetségei. A reakciós önkény miatti felháborodásuknak, kifejezést adnak a szakszervezetek, kü­lönböző sajtószervek és a kongresszus tagjai is. Több mint száz szenátor és képvise­lő elhatározta, hogy Rio de Janeiróban tiltakozó gyűlést rendez a reakciós kormányzó intézkedései ellen, a gyűlés megtartásának gondolatát sek munkás- és diákszervezet tá­mogatja. A kubai szolidaritási kongresszus pénteki és szombati napja ! hozta a kongresszus megihiúsí- ; tására Irányuló intézkedéseket. Szombat délután került sor ’ a plenáris ülésre, amelyen a bizottságok által elkészített ha- ! tározati javaslatokat tárgyal- ; tá'k meg. (lualrmalií ban íes/.iill a helyzet Guatemala vezetői a nép egyre növekvő felszabadító mozgalmával találják szem­ben masukat. Mivel minden­áron szeretnének hatalmon maradni. Ydigoras Fuenies el­nök néhány nappal ezelőtt ost­romállapotot hirdetett az or- ' szagban. i Mint a hírügynökségek je­lentik. a hadügyminiszter le­záratta az ország összes repü­lőtereit. és megtiltotta már- , cius 31-re a beutazást a fővá­rosba. . Ezenkívül ..javasolta1’ a guatemalai főváros lakosainak, , hogy ne hagyják el házukat. A kubai ellenforradalmárok újabb provokációra készülnek Sir <> s:öríí<r.ági asvpatak 're- a U;;<*p a­letek Őrzését is. Az igaz­ságügy miniszter bejelentene, hogy a szövetségi katonaság a diákok számára biztosíta­ni fogja székhazuk szabad látogatását. A brazil kor­mány a most létrehozott in­tézkedések indokául azt hoz­za fel, hegy Guanabara ál­lamban feltétlenül helyre lávánk1. áll Ha ni a törvé­nyességet. Lacerda kormányzó a leg­újabb jelentések szerint nem jelent meg hivatalában, mert orvosai a legszigorúbb nyu­galmat írták elő számára, tekintette! „tökéletes kime­rültségére".. ■ Guanabara brazil állam törvényhozó testületében pén­teken sok képviselő elítél­te Carlos I .rcerda kormány­zó és az öt támogató ré­Tűníetés Hmm Ivfj-bvn 3Murmillun víivn \g. angol miniy/lrrrlnök választási besz.«;d«' Macmillan angol miniszter- elnök pénteken beszédet mon­dott választókerületében. a Ken t-gróf ságban levő Brom- ley-ban. A miniszterelnököt, aki védelmébe vette kormá­nyának nukleáris politikáját, közbeszólásaikkal többször megzavarták a nukleáris leszerelésért kiizdö angol mozgalom hívei. Később, amikor Macmillan be- | szédének elhangzása után au­tóba szállt, a mozgalom tagjai, ! akikhez nagy tömeg csatlako- ! zott. kormányellenes jeiszava- I kát kiáltoztak, körülfogták a miniszterelnöki autót, s csak- j nem felborították. A tömeget a rendőrség szétoszlatta. Macmillan beszédében — mint hírügynökségek jelentik — védelmébe vette a konzer- ' vgtivolinak azt a népszerűtlen [ politikáját, hogy Anglia aktí­van vegyen részt a NATO nukleáris atomütőerőben. Beszédének belpolitikai ré­szében az angol miniszterel­nök igyekezett rózsás színben feltüntetni Nagy-Britannia gazdasági helyzetét. Elismerte azonban, hogy | az ország hajó- és acél­j iparában, valamint néhány | más iparágban „bizonyos nehézségek támadtak". Közvetve azt is elismerte, hogy meggyengült a konzerva­tívok helyzete. A miniszter elnök végül ál­lást foglalt amellett. hogy csökkenteni kell a vasútvona­lak számát. Ha erre sor kerül­ne akkor, mint ismeretes, sok ezer angol vasutas válna mun­kanélkülivé. kozzék a kubai ellenforradal­márok egyik vezetőjével. Az amerikai távirati irodák jelentései szavakban elisme- ' rik, hogy a Floridában meg-1 húzódó ellenforradalmárok ' provokációi veszélyt jelente­nek. ugvanakkor igyekeznek telebeszélni az olvasók fejét azzal, hogy az Egyesült Álla­moknak nincs köze a kalóz- támadásokhoz. Ezenfelül a UPI hírügynökség Washing- i toriból keltezett jelentése nyíl- | tan kimondja, hogy „hivatalos személyiségek nem -látnak semmi bűnt abbán; htitfij az Egyesült Államok területén gyűjtsenek áz Alfa—66 támo­gatására”. A UPI igyekszik szépíteni j az Egyesült Államok kormá­nyának magatartását, de meg­írja. hogy a floridai vámható­ságok nem akadályozzák az ellen forradalmárok gyakori utazgatásait a „titkos támasz­pontra, valahol a Karib-ten­geren". illetve onnan vissza Floridába, ahol nyílt, bőbe­szédű nyilatkozatokat adnak kalóztámadásaikról és terve­ikről. E tények ellenére Wa­shington tagadja azt, hogy az Egyesült Államok területén Kuba ellen és szovjet keres­kedelmi hajók ellen provoká-! ciós támadásokat végrehajtó | kubai ellenforradalmárok tá- | maszpontja van. SZÖKIK AZ ARANY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL Mimién Imiiiilik amerikai munkanélküli - Gazdasági háború Washington és a Köm Piac tagállamai között Depresszió . . ■ stagnálás .., infláció ... egyre gyakrabban szerepeinek ezek a szavak a nyu'j'qti pénzügyi szakembe­rek kt mir.entárjaifcan. A tő­kés vil' ;í gazdasági élete egy­helyben íz.-. r.g, sőt több vona­lon visszaesik. A kapitalista országok termelését legjobban az Egyesült Államok befolyá­solja. Éppen ezért rendkívül jelentős, hogy a legnagyobb tőkés országban milyen a gaz­dasági élet. Gerard Piel, a Scisntic American című amerikai lap főszel kész tője erről a kérdés­ről legutóbb így írt: „az ame­rikai gazdaság beteg, csupán a deficittel járó finanszírozás vérátömlesztéseiből él. Ezek a vérátömlesztések elrejtették a betegség tüneteit, de a pa­ciens továbbra is gyengélke­dik. Az Egyesült Államok gazdasága elsősorban a hadi­termeléstől függ.” A neves közgazdasági új­ságíró viszonylag őszintén ír az Egyesült Államok helyzeté­ről. Cikkének az a része, amely a haditermelést említi mint fontos tényezőt. feltétlen helytálló. A Ketmedy-kor- mány 1962-be.n ugyanis első­sorban hadimegrendelésekkel és stratégiai objektumok épí­tésével akarta felfrissíteni és mozgásba hozni az Egyesült Államok eléggé lanyha gazda­sági életét. Az elmúlt eszten­dőben ugyanis Washington több mint 54,7 milliárd dollárt költött katonai célokra. Ez a manőver azonban nem járt a kellő eredménnyel. Általában mi jellemzi az Egyesült Államok gazdasági életét? Három fö tényezőt so­rolnak fel a szakemberek: 1. A termelőkapacitás nagy­mértékű kihasználatla nsága. Az elmúlt esztendőben a leg­nagyobb tőkésország mindösz- sze 85 százalékos kapacitással termelt. Ha az acélműveket te­kintjük. akkor ott még kedve­zőtlenebb a helyzet, mert az Egyesült Államok acélgyártá­sa több hónapon keresztül mindössze félgőzzel dol­gozott. 2. Óriási mértékű munkanél­küliség. A legújabb statisztika szerint a munkaképes lakosság 5.6 százaléka nem tud el­helyezkedni. A New York Times megállapítása szerint je­lenleg minden huszadik ame­rikai munkanélküli. Ez alatt a szám alatt azonban nem sze­repelnek a részleges munka­nélküliek. Kennedy elnök üze­netében aiTÓl beszélt, hogy 32 millió polgár áll a nyomor szé­lén. 3. Deficites fizetési mérleg. A „U. S. News and World Re­port" című amerikai folyóirat így ír: „Hivatalosan elismert lény. hogy az Esvesült Álla­mok pénzügyei állandóan rosz- szabbodnak. A kiadások gyors ütemben növekednek, a bevé­telek viszont csökkennek. Be­látható időn belül nincs kilá­tás kiegyensúlyozott költségve­tés megteremtésére. Az elnöki üzenet is ezt bizonyítia. Ken­nedy unuanis beielentelte, hogy az 1963 júniusában befe­jeződő pénzügyi évben a ki­adások elérik a 93,7 milliárd dollárt, a bevétel azonban csak 85.9 milliárd. A deficites ösz- szeg tehát 7.8 milliárd dollár. Mivel magyarázható a költ­ségvetési mérleg felborulása? Mindenekelőtt a fegyverkezés és általában a katonai jellegű kiadások emelkedése miatt. Ez az összeg az elmúlt esztendők­ben állandóan emelkedett, és hat év alatt 42,6 milliárd dol­lárról 58 milliárd dollárra nö­vekedett. Washington költségvetési hiányának jelentős része kül­földi deficit. Az export-import mérleg ugyanis nem kerül egyensúlyba, ezért az Egye­sült Államok aranytartaléka állandóan csökken, ez pedig gyengíti a világpiacon a dol­lár stabilitását. Az elmúlt esztendőben 1 milliárd dollár értékű arany „szökött ki" az Egvesült Államokból. Az or­szág aranytartaléka 1939 óta nem volt olyan alacsony, mint jelenleg. Ezért próbál Washing­ton mindenképpen újabb kül­földi piacokhoz jutni, hogy a külkereskedelem deficitjét csökkentse és megállítsa az arany kiáramlását az Egyesült Államokból. Mit vár Washington a közel­jövőtől? Nemrég 209 észak­amerikai közgazdászt kérdez­tek meg. de túlnyomó többsé­gük semmi különösebb bizta­tót nem mondott. Általában azt válaszolták, hogy idén nem várnak újabb hanyatlást, de Tömeges tiltakozás Ausztriában a drágulási huPám ellen A szakszervezetek béremelést követelnek Ausztriában a több mint négyhónapos kormányválság megoldása után kialakult hely­zet azt mutatja, hogy a két kormánypárt — a néppárt és a szocialista párt — hatalmi harcában egyedül a bérből és fizetésből élő lakosság szenve­dett vereséget. A szocialisták- i nak sikerült ugyan megvéde- \ niök hatalmi pozícióik túl- j nyomó többségét, de ezért a kétes győzelemért következ­ményekkel terhes nagy árat — a drágulási hullám dagályát, s ezzel a schilling értékének, a dolgozók életszínvonalának zuhanásszerű csökkenését — kellett fizetniök. A cukor 60 —80 groschennel, a kenyér 60 groschennel. a liszt 20 gro­schennel, a vaj 1,60 schilling- gel drágult kilónként. Egy liter tej ára 40 groschennel emel­kedett. Felemelték a sör fo­gyasztási adóját, literenként 20 groschennel. Fél százalékkal nőtt a munkásbiztosítási járu­lék. felemelik a gépkocsiadöt és az importárukra kivetett adók emelése egész sor tartós | fogyasztási cikk árának továb- j bi emelését vonja maga után. A drágulás a tiltakozás hul­lámát váltotta ki az egész országban. A dolgozók óriási felháborodásáról, az üzemek­ben tapasztalható növekvő nyugtalanságról adnak hírt a többi között a bécsi Siemens- Schuckert Művek, a Wiener Neustadt-i Rax, a steyri Sleyr Autógyár dolgozóinak kollek- ! tív tiltakozásai. Az osztrák j kőolajipari vállalat Matzen j Auersthal-i telepének üzemi bizottsága, a stájerországi tex- ! tilmunkások szakszervezeté- | nek tartományi vezetősége, a grazi Wagner-Biro gyár üze­mi bizottsága és a vasasszak­szervezet kapfenbergi veze­tősége máris bejelentette, hogy — a drágulás mértéké­nek megfelelő munkabéreme­lést követel. A műtrágyát gyártó linzi vegyiművek dolgozóinak Becs­be érkezett küldöttsége szemé­lyesen jelentette be erélyes tiltakozását mindkét koalíciós i párt vezetőségénél. Nyugatnémet lapok bírálják a szovjet jegyzékre adott provokatív választ Szombaton több nyugat­német polgár; lap bírálja a bonni kormánynak a Szovje:- unió február 5-i jegyzékére adott válaszát, különösen an­nak provokatív hangnemét. (Mint ismeretes, a szovjet kor­mány ebben a jegyzékében a francia—nyugatnémet szerző­dés ellen tiltakozott és azt az európai béke épülete ellen irá­nyuló faltörő kosnak minősí­tette.) A Frankfurter Rundschau vezércikkében hangsúlyozza: a párizsi szerződés ,.a német— ■francia kibékülés álarca alatt alkalmas arra. hogy szabotál­jon minden igazi kibékülést a Kelet és a Nyugat között”. A lap szerint ez a koncepció jogosan okoz aggodalmat a Szovjetunióban és még annak is meg kell értenie ezeket az aggályokat, aki nem minden­ben osztja a Szovjetunió vé­leményét. A dortmundi Westdeutsches Tageblatt élesen bírálja a bon­ni válaszjegyzéket. Rámutat: j a francia—nyugatnémet sZ-er- ' ződést Európa-szerle, sőt ma- , giban Nyugat-Németország- \ ban is sokan bírálják. i — A bonni külpolitikát az ország földrajzi fekvésének . kellene meghatároznia — hangsúlyozza a lap. — A Nyu­gattal való kapcsolatok éppen olyan fontosak, mint a Kelet­tel való kontaktus. A párizsi paktum kísérőjelenségei azon­ban arra hívják fel a figyel­met, hogy az NSZK De Gaulle- lal együttműködve veszélyesen j szembekerül az Egyesült Álla­mokkal és Nagy-Britanniával, ráadásul pedig még inkább el­mélyül az ellentét Moszkvá­val is. Bannt az a veszély fog- ; ja fenyegetni, hogy végül is j valamennyi szék között a pad j alá esik. Amennyire magától érte- | tődő az NSZK számára a ba- ) rátság az Egyesült Államok - I kai — folytatja a lap —. ép­pen olyan szükségesnek tűnik, | ha nem is éppen baráti, de 1 legalább is szoros viszony a Szovjetunióval. A Szovjetunió már 19 főbb termék gyártásában utolérte az Egyesült Államokat Hivatalos szovjet közlés sze- [ rint a Szovjetunió már 19 főbb bányászati, illetve gyár- ! tási ágazatban utolérte és el- ■ hagyta az Egyesült Államok színvonalát. A Szovjetunió I nem számítanak a gazdasági tevékenység megélénkülésére sem. Kennedy elnök arra törek­szik. hogy előnyösebb helyzet­be kerüljön a világpiacon és visszaszorítsa ellenfeleit. Két­féle marakodás folyik jelenleg a tőkésországok között. Az egyik oldalon folyik a csata a Közös Piac tagállamai és Ang­lia között, a másik oldalon vi­szont Nyugat-Európa és az Egyesült Államok vív elkese­redett harcot egymással. Washington számára egyre nagyobb vetélytársat jelent a Közös Piac és éppen ezért azt szeretné, ha megvalósulhatna az Atlanti Közös Piac. Ez azt jelentené, hogy Kennedy sa­ját politikai és gazdasági el­képzelése szerint irányíthatná a nyugati tőkésországok gaz­dasági társulását. Washington terve azonban mind ez ideig nem sikerült, mert elképzelé­seit a Közös Piac államai a leghidegebben elutasították. A jövő mutatja majd meg, hogy a tőkésországok elkese­redett gazdasági harcának mi lesz a következő állomása, a legnagyobb tőkésország nak. az Egyesült Államoknak sike­rül-e rákényszeríteni akaratát gyengébb szövetségeseire. Nem kétséges. hogy Washington nem riad vissza semmiféle eszköztől, hogy célját elérje. Molnár Károly több vasércet, mangánércet, az­besztet, kőszenet termel, s több fémforgácsoló gépet. Diesel- és villanymozdonyt, vasúti teher- és személykocsit, traktort, kombájnt, ekét, ve­tő- és aratógépet, fűrészárut, téglát, gyapjú- és lenszövetet, cukrot gyárt, mint a tőkésvi­lág legnagyobb ipari hatalma. A moszkvai központi sta­tisztikái hivatal adatai szerint 1963 elején a szovjet ipari ter­melés volumene elérte az amerikai ipar termelésének hatvanhárom százalékát, míg 13 évvel ezelőtt az arány mindössze negyvenhét száza­lékos volt. Campbell és Tarn amerikai közgazdász az említett adatot túlságosan szerénynek találja és azt állítja, hogy a szovjet ipar már 75 százalékra köze­lítette meg az amerikai ter­melést. Az amerikai ipari termelés évi átlagos növekedési száza­léka 1918-tól 1960-ig 3,3 volt, a háborút követő tizenhét évben pedig 2.1 százalékra csökkent. A következő egy-két évben nem várható az ütem növe­kedése. A szovjet ipar évi át­lagos növekedése a háború utáni egész időszakban 10,6 százalékos volt és ezt az üte­met lankadatlanul tartja. Helsinkiben megnyílt a magyar hét A finn fővárosban szomba­ton iparművészeti kiállítás megnyitásával megkezdődött az április 7-ig tartó magyar hét, amelyet a Finn—Magyar Társaság rendez. Az Alfa—66 szervezethez j tartozó kubai ellenforradal-1 ■ már banda a Karib-tengeren i egy titkos támaszponton újabb kalóztámadásra készül Kuba elle>n — jelentik nyugati | távirati irodák azzal kapcso­latban, hogy Antonio Vecia- na. a szervezet vezetője Mia­miba érkezett, hogy tanács­A kubai szolidaritási kong­resszus keretében pénteken bi­zottsági ülések folytak, A kongresszus küldötteinek egy­öntetű véleménye szerint a napirenden szereplő legfonto­sabb probléma a Kuba iránti szolidaritás mozgalmainak megerősítése és egybehangolá­sa. ezért e kérdés megvitatásá­ra külön bizottságot létesítet­tek. A küldöttek többségének véleménye szerint létre kell hozni a Kuba iránti szolidari­tás állandó dél-amerikai bi­zottságát. A szolidaritási kongresszus részvevői elégtétellel vettek tu­domást a brazil rádió közle­ményéről. amely bejelentette, hogv a brazil szövetségi kor­mány gátat kíván vetni Gua­nabara állam hatóságai, első­sorban r.acerda kormányzó te­vékenységének. A kormányzó

Next

/
Oldalképek
Tartalom