Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-31 / 76. szám
PEST MEGYEI ^ ^ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! .GYEI lé jH - — xJCirlan A Z MSZ M PRÉST M EG Y El .. B 1 ■,V;- v;fe - V'" ZOTTSÁG A F S A MEGYEI TANA C S LA P J A VII. ÉVFOLYAM, 76. SZÄM ÁRA 70 FILLÉR 1963. MÁRCIUS 31, VASÁRNAP Április: szőlő- és gyümölcs telepítési hónap Írta: ERDEI FERENC, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára M ásodik ötéves népgazdasági tervünkben nagyarányú, sőt bátran lehet mondani, hatalmas méretű szőlő- és gyümölcstelepítést irányoztunk elő, s ennek a zöme a Duna—Tisza közére esik. Ugyanakkor számolnunk kell azzal is, hogy a zöldségtermelés szintén elég nagyarányú fejlesztéséből is igen jelentős hányad jut a Duna—Tisza közére, pontosabban Pest és Bács-Kiskun megyére, valamint Csongrád és Heves megyék ama részeire, amelyek még a Duna—Tisza közi tájhoz számíthatók. Mi teszi indokolttá, hogy a fejlesztési program jelentős része ebben a körzetben valósuljon meg? Mindenekelőtt a termelés gazdaságossága. E terület homoki részein egyfelől más kultúrákkal rosszul hasznosítható a föld, másfelől viszont a kertészet nagy termelési értéket produkál és viszonylag kedvező költséggel érhető el nagyértékű hozam. Másik tényezője a tervnek, hogy e terület mezőgazdaságában a kertészet volt eddig is a fő ágazat, itt van meg hozzá a megfelelő tapasztalat és a szállítás körülményei is legnagyobb részt kedvezőek. Végeredményben a természeti viszonyok és a központi felhasználó vagy továbbító helyekhez való közelség az a két tényező, ami eddig is vezető ágazattá tette ezen a területen a kertészetet és a jövőre nézve is indokolja ezt. E nagy telepítési program megvalósítása során az elmúlt, 1962-es esztendőben igen fontos tapasztalatokat szerezhettünk mind Bács- Kiskun, mind Pest megyében. Bács-Kiskun megyében, ahol mind a munka szervezettsége, mind az általános telepítési kedv jobban kibontakozott, csaknem teljesen teljesítették az ötéves tervből 1962-re eső hányadot. A tapasztalatok azonban sok fontos tanulsággal is jártak arra vonatkozóan, hogy a telepítés megvalósítása milyen problémák megoldását követeli meg. így kiderült, hogy a megvalósítás pénzügyi feltételei általában biztosítottak, annál több baj volt viszont a szaporítóanyaggal, továbbá a telepítéshez szükséges sokféle munka (talajvizsgálat, szintezés, forgatás, telepítési terv, fajták meghatározása, stb.) összhangjának biztosításával. Az is kiderült továbbá, hogy a termelőszövetkezetekben nagyobb a vállalkozó kedv a gyümölcstelepítés iránt, mint a szőlőtelepítés iránt. Továbbá azt is lehetett tapasztalni, hogy viszonylag elmaradt e két ültetvénykultúra mögött a zöldségtermelés tervezett arányú fejlesztése. Pest megyében kedvezőtlenebbek a tapasztalatok, mint Bács-Kiskun megyében, de lényegében azonosak. A különbség az, hogy részben a szükséges szervezettség, részben a kellő lendület hiánya miatt jóval elmaradt a teljesítés a tervtől és élesebben jelentkeztek ugyanazok a problémák, mint Bács-Kiskun megyében, Legfőképpen pedig az a tapasztalat, hogy a szőlőtelepítés iránt különösen csekély volt a termelőszövetkezetek érdeklődése. A második év telepítési munkája most kezdődik és ez új feladataikat állít, s most már a tapasztalatokon okulva új erőfeszítéseket kíván mindkét megyében, a múlt évi elmaradás miatt azonban elsősorban Pest megyében. A főbbek ezek közül a következők: A tervezett telepítésekhez szükséges feltételek megteremtése külön-külön és közöttük a kellő összhang biztosítása a legfontosabb. Számolnunk kell azzal, hogy az elkésett tavasz miatt mindezek még élesebben jelentkeznek, mint előre lehetett látni, tehát a szervező- munkát kétszeresen meg kell javítani a múlt évihez képest. Továbbmenően számolnunk kell azzal, hogy fontos zöldségtermelő körzet is Pest megye, tehát a rendelkezésre álló eszközöket meg kell osztani az ültetvénykultúrák és a zöldség között. Vonatkozik ez nem utolsósorban a munkaerőre. Mindez nemcsak jó szervezőmunkát és a telepítési kedv lendületét kívánja meg, hanem körültekintő mérlegelést is követel, nehogy később gátja legyen a fejlődésnek az, ami most előrelépésnek látszik. A most folyó telepítési munkák a homoki intenzív kultúrák új korszakát nyitják, meg. A homok múlt századi és századeleji meghódítása után most szocialista nagygazdaságok keretei között, nagyüzemi szőlő-gyümölcsültetvényekkel és nagyüzemi zöldséges-kertekkel alakítjuk ki ennek a homoki tájnak új arculatát. Ez könnyebb is, nehezebb is, mint a homok első meghódítása volt. Köny- nyebb, mert a szocialista terv- gazdaság szervezett állami eszközei állanak rendelkezésre, s nem sok kis gazdaságban elaprózva kell megvalósítani a tervet, hanem kevesebb nagyüzem keretei között! Nehezebb viszont azért, mert a nagyabb méretek és a többféle szerv együttműködése sokkal nagyobb szervezőmunkát, sokkal megalapozottabb mérlegelést és nagyobb felelősségű döntéseket kíván. A telepítések évtizedekre szólnak, s a terv nemcsak azt tartalmazza, hogy bizonyos nagyságú telepítést megvalósítsunk, hanem célja az, hogy bőven és gazdaságosan termő nagyüzemi szőlő- és gyümölcs- ültetvényeket hozzunk létre. Erre kell tehát irányítani minden erőfeszítést, mert ha valaha, itt igazán megbosszulja magát a látszatmunka. A mostani tavaszon a tél elhúzódása miatt is, a telepítés sokféle tényezőjének külön-külön gondja miatt is, nehezebb körülmények között indult a munka, mint előre elgondolhattuk. Éppen ezért fokozott erőfeszítésre és jól megalapozott lépésekre van Szükség az egyes gazdaságokban is, a párt és állami irányítószervek részéről is. A kitűzött cél elérésének feltételei részben mindenütt megvannak, más részüket pedig most kell megteremteni. S ez a legfőbb és ez a legnehezebb. Ennek tudatában és ehhez mért komolysággal kell tehát hozzálátni a tavasai telepítési kampány munkáihoz. A tsz-ek tagjai és vezetői, a járási és városi irányító szervek, s nem utolsósorban a megyei vezérkar számára nagy próba lesz április, amely — mint már ismeretes —, Pest megyében szőlő- és gyümölcstelepítési hónap. Nagy és fontos tervet kell megvalósítaniuk, s ugyanakkor olyan munka elvégzéséről van szó, amivel a holnap számára dolgoznák, s ha jól és megalapozottan végzik el a telepítést, akkor könnyebben és biztosabban születnek meg az eredmények a következő években. Ha viszont most elkapkodott és hiányos lenne a munka, akkor a következő évek gondjai szaporodnának meg. „Ki mint vet, úgy arat” — ez még a legegyszerűbb szántóföldi termelésben is törvény, méginkább így van a több évtizedre szóló gyümölcs- és szőlőtelepítésnél. Minél többet és minél jobban kell tehát telepíteni, mert ez feltétele a mezőgazdaság fejlődésének a Duna—Tisza közén. Ez a legfőbb feltétele annak, hogy területegységről minél több termést nyerjünk, s hogy a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme minél biztosabban és minél nagyobb arányban növekedjék a jövőben. Szép és nagy feladatról, felelősségteljes, komoly munkáról van tehát szó, amit a szőlő- és gyümölcstelepítés hónapjában el kell végezni Pest megye mezőgazda- sági dolgozóinak és vezetőinek. A cél eléréséhez bőven vannak tapasztalataik saját munkájukban is, a szomszéd megyéből is, de olyan teendőik is vannak, amiket most kell először kitapasztaltok. A kibontakozó lendület bíztató, a munka hevében bizonyosan sok nagyszerű erőfeszítés és szép példa születik majd, s ez a tavasz emlékezetes állomása lesz a megye mezőgazdasági fejlődésének. Megvan a lehetősége az ez évi jó termésnek Losonczi Pál földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatója, a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről Losonczi Pál földművelésügyi miniszter a Parlamentben tájékoztatta P sajtó képviselőit a mezőgazdaság helyzetéről, az időszerű feladatokról. Bevezetőben vázolta az elmúlt évi eredményeket. Mint mondotta: az 1962-es esztendő időjárása rendkívül kedvezőtlen volt. a tenyészidőszakban a sok évi csapadékátlagnak mindössze 65 százaléka hullott le. és az is egyenetlenül. Ennek ellenére a gabonafélék (kalászosok, kukorica) átlag szemtermése elérte a 11.9 mázsát, ami az eddigi legjobb termés, hiszen 1959-ben. a köztudomásúan jó időjárású évben 11.8 mázsa szemtermést takarítottunk be holdanként. Ez az eredmény mindenekelőtt a parasztság jó munkájának köszönhető, továbbá az anyagi ösztönzés kiszélesítésének, a nagyüzemi lehetőségek kibontakozásának. A fagy és a belvíz okozta károkról szólva, a miniszter megállapította, hogy a Dunántúlon, ahol végig hótakaró fedte a vetéseket, a fagy számottevő kárt nem okozott. A korai vetések az erős telet a vártnál jobban bírták, míg a későiek általában 5—10 százalékos kárt szenvedett. A szigorú tél különösen nehéz helyzetet teremtett az állatok átteleltetésénél. Mégis a tejtermelés kisebb visszaesésén és néhány helyen — főleg a szerfás és szabadtartásos istállókban — tapasztalható kondícióromláson kívül, az átte- leltetést sikerrel megoldjuk. Az állatállomány nagyjából azonos volt az elmúlt évivel, a tehenek és a kocák száma i Áprilisi telefon — Halló, Néprajzi Múzeum? Április elsejével kapcsolatban ... — Kérem, habár téves kapcsolás, szívesen felvilágosítom, ugyanis egyik legkedvencebb témám április elseje, s ha már összefutottunk, nem akarom Pontiustól Pilátusig küldeni. — Nagyon köszönöm. De hogy-hogy Pontiustól Pilátusig? — Úgy, hogy önt a különböző szakértők összevissza küldözgetnék és teljesen meg- bolondítanák a különféle magyarázatokkal. Márpedig a dolog igen egyszerű: Pontius Pilátusnál kezdődik. Úgy, hogy a nagyhét és a húsvét az esetek többségében áprilisra esik. S a hithű keresztényeket bántotta, hogy a kelta pogány népi hagyomány alapján április elején bohó, vidám tavaszi ünnepeket ülnek az emberek, hosszú évszázadok óta — s ezek az ünnepek esetleg komolytalanná teszik a nagyböjt magasztos eszméit. — Várjunk csak.., Persze már kezdem érteni. Ahogy a kereszténység a téli napfordulók pogány bacchanáliáit a szeretet ünnepévé, karácsony- nyá szelídítette, valahogy úgy... — Igen, igen jó helyen keresi. Az áprilisi tréfálkozás a keltáknál vad, ízetlen bolondozás volt. Sokszor halálos végű tréfák születtek. A keresztények az ünnep formáját fenntartva, tartalmát megszelídítették. Sőt, a későbbiekben őskeresztény eredetű szokásként állították be. Azt mondták ugyanis, hogy Jézus Krisztust a nagyhéten egyik főpaptól a másikhoz, majd Pilátustól Heródeshez küldték (innen a közmondás: Pontiustól Pilátusig küldözni) —, de hiába küldték, hiába feszítették keresztre, Krisztus mégis feltámadt és diadalmaskodott rajtuk. Tehát e hiábavaló küldözgetés emléke — szerintük — az, hogy az emberek Euró- pa-szerte április 1-én megtréfálják és összevissza küldözgetik egymást. — Igazán hálás vagyok. De remélem, ön nem áprilisi tréfaként ... — Ugyan kérem! Mondtam, hogy kedvenc témám. — Még egyszer köszönöm. Kivel beszéltem? — A Pest megyei Hírlappal, Alacs B. Tamással. — Tomikám! A szomszéd szobából? Micsoda fantasztikus véletlen! Szervusz! Itt Murányi József azonban csökkent. Ennek oka jórészt az. hogy a marhahizlalás kifizetődőbb mint a tehéntartás. s hogy a tejtermelésben bizonyos ráfizetés mutatkozott. A közelmúltban intézkedéseket hozott a kormány a szarvasmarha-törzsállomány fejlesztésére. Az időszerű tavaszi feladatokról szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy kedvező tavaszi és nyár eleji időjárás esetén. megfelelő trágyázás, növényápolás és vegyszeres gyomirtás mellett lehetőségünk van jó termés elérésére. Most. hogy a tavaszi munkánkra mindössze másfél hónapunk maradt. a siker döntő feltétele, hogy a traktorokat kettős műszakban Üzemeltessük, és hogy állandó gépjavító-szolgálatot működtessünk. Nagy feladatot jelent az idei öntözési terv végrehajtása. Az öntözött terület ez évben országosan 180 000 holddal növekszik, amiből több mint 125 000 hold a termelőszövetkezeteké. Sok a teendőnk a rét- és legelőjavítás terén, erre a munkára eddig nem fordítottunk elég gondot. A minisztérium most méri fel a feladatokat. A 2.5 millió holdnyi rét- és legelőterületünkből 600 000 hold megjavításával, újratelepítésével. öntözésével megteremthetnénk a gazdaságosabb tejtermelés feltételeit. A miniszter ezután a mezőgazdasági munkák gépesítésével kapcsolatos kérdésekről tájékoztatott. Mint mondotta: a gépesítésben az úgynevezett kétcsatornás módszert alkalmazzák, azaz a gépállomások és a termelőszövetkezetek egyaránt rendelkeznek erő- és munkagépekkel. Ez évben a termelőszövetkezetek ismét nagyobb számban kapnak új traktorokat és így erőgépeik száma már 1963-ban meghaladja a gépállomásokét. A télen a termelőszövetkezeti és gépállomási gépeket általában kijavították, de gépállomásonként két-há- rom traktort nem hoztak rendbe, alkatrészhiány miatt. Úgy tervezik, hogy a probléma megoldására a későbbiekben a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozó gépjavító vállalatokat átállítják alkatrész-felújításra, illetve gyártásra. A miniszter ezután a szőlő- és gyümölcstelepítési feladatokról, a tudományos eredményekről, azok gyakorlati alkalmazásáról beszélt, majd rátért a mezőgazdasági szak- | emberkérdésre. A miniszter végül a termelőszövetkezeti jövedelemelosztás módszereiről, a gyenge termelő- szövetkezetek megerősítéséről tájékoztatott. i Mint mondotta, az anyagi ösztönzés módszerei széles körben elterjedtek, de formájukat még tovább kell tökéletesíteni. A következő néhány évben előtérben álló feladat a gyenge tsz-ek megerősítése. Ezek a közös gazdaságok a 3004/5-ös kormányhatározat alapján jelentős állami támogatást kapnak beruházásokra, gépi munkákra. talajjavításra és növényvédőszerek vásárlására. Rendkívül hatékony módja a gyenge tsz-ek támogatásának, az erősebb segítse a gyengébbet-mozgalom. E téren igen jók a tapasztalatok. 1962-ben 76 tsz-vezető vállalta el gyengébb termelőszövetkezet irányítását, ez év első két hónapjában pedig további 33 szövetkezeti vezető kapcsolódott be ebbe a munkába. (MTI) Nemzetközi bányásztaSálkoző a francia sztrájkolok támogatására A Szakszervezeti Világszövetség és a Nemzetközi Bányász Szakszervezet április 3- ra Prágába összehívta az ösz- szes európai bányászszakszervezetek küldötteit, hogy megvitassák. milyen módon lehet még nagyobb támogatást adni az öt hete sztrájkoló francia bányászoknak. Az ismeretterjesztő munka tervei a műszaki színvonal emelésére A műszaki fejlesztésre vonatkozó párt- és kormányhatározatok végrehajtása az ismeretterjesztésre is nagy felada- l tot ró. Az évi több mint 200 000 főnyi hallgatóság igényeinek szem előtt tartásával a TIT most készíti a műszaki ismeretterjesztés távlati tervét. Növelni kívánják az előadók 1500 fős táborát. Szorosabb kapcsolatot alakítanak ki az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal, segítségével tájékoztatják majd az ipar dolgozóit a technikai fejlődésről, a világszínvonal alakulásáról, a korszerű hazai és külföldi gyártmányokról. A munkás- akadémiák előadásai segítik majd hallgatóikat újitási és ésszerűsítési javaslataik elkészítésében. A szemléltető ismeretterjesztést is korszerűbbé teszik. A műszaki filmek nagy része már annyira elavult, hogy a TIT véleménye szerint azok fel- használása sok esetben nem a fejlődést, hanem inkább a technikai maradiságot szolgálná. Ezért javaslatot terjesztettek az illetékes fórumok elé, hogy a hazánkban található összes műszaki filmet vizsgálják felül és készítsék el a'z egységes, országos műszaki kisfilm-katalógust. A javaslatot az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elfogadta és a filmek cenzúrázását meg is kezdték. Jelentősen bővíti majd a választékot a baráti országokkal lebonyolítandó film-csereakció. A TIT javasolja, hogy a szovjet politechnikai múzeum mintájára szervezzék meg hazánkban a technikai fejlesztés céljait is szolgáló műszaki múzeumot, amely gyakorlati bemutatóival egyúttal igen hatásos formája lehetne az ismeretterjesztésnek. (MTI)
