Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-28 / 73. szám

4 "tMirim» 1963. MÁRCIUS 28. CSÜTÖRTÖK A KGST és Pest megye mezőgazdasága A KGST tagállamai a ter­vezéssel tudják elsősorban összehangolni munkájukat, gazdasági tevékenységüket. Hazán,k mezőgazdaságában az elmúlt évben kezdték meg a tervezést megelőző munkákat. A felmérés eredményeként máris több érdekes adatot ta­lálunk, amelyek Pest megyé­nek is helyet biztosítanak a regionális tervezésben. A burgonya — ezt a bevá­sárlást végző asszonyok jól tudják — előkelő szerepet tölt be mindennapi étkezésünkben. Keresettségét az sem szorítja háttérbe, hogy — amint Mar­kos György tudományos mun­kájában megállapítja — az igény a burgonyáról, mint a legolcsóbb néptáplálékról, el­tolódott a magasabb értékű táplálékokra A burgonya terméseredmé­nye Magyarországon 1960-ban 3 millió tonna volt, amelyből Pest megyében 127 ezer ton­nát termeltek. Meglepő azon­ban, hogy ebből a mennyi­ségből mindössze 29,3 ezer tonnát értékesítettek a szövet­kezeti és az állami kereske­delmen keresztül, a többit magánúton, illetve a termelők felhasználták. E számok tehát azt mutatják, hogy megyénk­ben nagy a burgonyafogyasz­tás. A továbbiakban különösen érdekes figyelembe venni, hogy egyes mezőgazdasági áru­cikkek szövetkezeti értékesí­tése hogyan aránylik Pest megyében a termeléshez ké­pest. munkatársa a következőkben válaszolt: — A mikrokörzet lényegesen eltér az ismert közigazgatási területtől. A mikrokörzeteket termelési sajátosságaik alap­ján jelöljük ki úgy, hogy a nagyjából azonos termelési ágakkal rendelkező területek Z N 4S5 C X fi <■** 8 m fi g fc d £2 o © X ** «1 >4) I N cn Burgonya 127 29 23 Káposzta 10 5 54) V örösJhagryma 2 2 190 Paradicsom 65 11 17 Zöldpaprika 13 5 38 Zöldborsó 7 1 14 Dinnye 16 6 38 Már ebből a táblázatból is látható, hogy Pest megyében a legfontosabb termelési ágak közé tartozik a burgonya- és a paradicsomtermesztés. Ugyancsak e 'két terméknél látható azonban a legnagyobb eltérés is a termelés és értéke­sítés között. Miben látja okát a termelés és értékesítés közötti nagyobb eltérésnek Deckner Ferenc, a szövetkezeti értékesítési és felvásárlási központ tervsta­tisztika osztályának csoport- vezetője? Táblázaton mutatja be, hogy általában a termelés és felvásárlás között olyan értékesítési irányzat van, mint az önfogyasztás, a takarmá­nyozás, a vetőgumó és a sza­badpiac. A burgonyához ha­sonlóan, a többi árucikknél is érvényesül ez a tendencia. Meg kell em'íter.i, hogy a zöldségféléknél és a paradicsomnál ez még annyiban módosul, hogy a konzervgyárak is vásárolhat­nak közvetlenül a termelőktől. Ezek az adatok természetesen nem szerepelnek a szövetkeze­ti értékesítésben. Újabb érdekességet tár fel az összes Pest megyében érté­kesítésre került burgonya és zö’.dségféleség adatainak ösz- szevetése. A 71,3 ezer tonna áruból 39 ezer tonnát értéke­sített a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központja a megyén belül, míg a fenn­maradó 32,2 ezer tonna az ábrán látható felosztásban került forgalomba. A feltüntetett áru legna­gyobb része (57 százalék) ex­portra került, ami rendkívül növeli a megye jelentőségét. Budapest részesedése 20 szá­zalék volt, míg az iparé (kon­zervüzemek) 19 százalék. A kutatómunka az egyes ter­melési adatok járási vizsgála­tánál — a termelési súlypon­tok különbözősége nyomán — újabb feladat elé került. E problémát a mikrokörzetek felállításával oldották meg. Mi a jelentősége a mikrokör- zeteknek? Erre a kérdésre dr. Simon László, a földrajztudományi kutatócsoport tudományos Ipáknak Budapestre £xpoptpa alkossanak egy-egy egységet. A Pest megyét érintő Nagykő­rös—Kocsér környéki mdkro- körzeten belül például jellem­ző a gyümölcs- és zöldségfélék termelése, valamint az állat- tenyésztés. Ez a mikrokörzet — Nagykőrös központtal — magába foglalja Pest megye területéből még a dabasi és a ceglédi járást, valamint a mo- nori járás kisebb, déli terüle­tét. (A körzet Bács-Kiskun megye területére is átnyúlik.) j A Nagykőrös—Kocsér vidéki mikrokörzeten belül a burgo­nya, a paradicsom és az egyéb zöldségfélék termesztésének jelentőségét az értékesítési adatok is igazolják. A gyü­mölcsök közül a dinnye és az alma emelkedik ki. A mikrokörzet Pest megyei területének értékesítése 1960- ban: Burgonya 15,3 ezer tonna Káposzta 2,5 ezer tonna V örös-liagyma 0,6 ezer tonna Paradicsom 5,2 ezer tonna Zöldpaprika 2,2 ezer tonna Zöldborsó. , uborka, tök 1,6 ezer tonna Egyéb zöldség 9,1 ezer tonna Dinnye 4,3 ezer tonna Alma 3,1 ezer tonna Többi gyümölcs 4,5 ezer tonna A kutató-felmérő munkála­tok kiterjednek a gyümölcsfé­lék forgalmazására és a kon­zervgyárak termelésére is. Az adatok kimutatják, hogy külö­nösen a Nagykőrösi Konzerv­gyár soron levő fejlesztése nyomán Pest megyére, de kü­lönösen a nagykőrösi mikro- körzetre nagy feladatok hárul­nak: megfelelő mennyiségű nyersanyaggal kell ellátni a Nagykőrösi Konzervgyárat, amely a tervezett beruházáso- j kát figyelembevéve megkétsze- | rezi eddigi termelését. Ez a fejlődés fokozott exportszállí- íási lehetőséget nyújt a gyár­nak, amely így a KGST ke­retén belül is nagyobb jelen­tőséggel rendelkezik. Lehető­ség nyílik arra, hogy a KGST- ben részt vevő országok, ame­lyek a fenti termékeikből ná­lunk kevesebbet termelnek, tőlünk vásároljanak, vagy cse­reképpen olyan áruhoz juttas­sanak bennünket, amelyeknek mi vagyunk szűkében. A regionális tervezési és vá­rosrendezési szekció minden KGST-hez tartozó országban elkészítteti a mienkhez hason­ló felméréseket, amelyek ered­ményeit megküldi a szekció bolgár tagozatának, ahol ezek alapján egy módszertani ja­vaslat készül. E javaslat alap­ján dolgozzák ki a végleges felmérés módszerét, amely sze­rint 1963—64-bem hazánkban is megindul a részletes felmé­rj; E munkálatok célja, hogy minden KGST-tagállam az együttműködésnek megfele­lően készítse el telepítési ter­vét, hogy hol, milyen irányú termelést és milyen mérték­ben fejlesszen mind hazája, mind a KGST-ben részt vevő országok hasznára. Amint a fentiekből láthat­juk, Pest megyének is bőven jut feladat a KGST regionális tervezésében. Dr. Jasinszky István Felhívás a vadászokhoz A Nemzetközi Madárvédel­mi Szervezet felkéréssel for­dult az Országos Erdészeti Főigazgatóság vadgazdálkodá­si és vadászati osztályához, hogy az idén tavasszal Ma­gyarországon is különleges védelemben részesítsék a vo­nuló vándormadarakat. A fel­hívás megemlíti, hogy a szo­katlanul erős tél Európa-szer- te nagy károkat okozott a hasznos madarak között, s még Európa déli részein is je­lentős veszteséget szenvedtek az ott telelő madarak. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság eleget tett a Nem­zetközi Madárvédelmi Szerve­zet kérésének és a most vo­nuló szalonkák érdekében fel­hívással fordult a vadászok­hoz. A felhívásban az Orszá­gos Erdészeti Főigazgatóság vezetője arra kéri a vadászo­kat, hogy az idei szalonkahú­zásokon esetenként cs szemé­lyenként 3 szalonkánál töb­bet ne lőjenek. Felemelték a kendermag termelői árát A földművelésügyi miniszter újabb rendeletben Szabályozta a szerződés alapján termett kendermag termelői árát. Nö­vekvő kendertermesztésünk i vetőmag-szükségletének kielé­gítése érdekében a rendeleti fokozottabban biztosítja a tér-' melők anyagi érdekeltségét. A fémzárolatlan kendermag, mázsájáért a termelők az ed­digi árnál csaknem 70 száza­lékkal többet, 950 forint he­lyett 1600 forintot kapnak. — Több mint hatszáz műtárgy hiányzik az olasz múzeumokból, ame­lyeket a nácik hurcoltak el a háború alatt. Az olasz külügyminisztérium külön­leges osztálya nyomoz az el­lopott műkincsek után. Öt öröklakás és rtégy személygépkocsi a lottó jutalomsorsolás nyereményei között A lottó márciusi jutalom- sorsolását április 1-én tartják, s 9 főnyereményt sorsolnak ki. A Baross téren épülő lot­tópalota lakásai közül ezúttal ötöt sorsolnak, s négy Moszk­vics személygépkocsi is jut a legszerencsésebb lottózóknak. A mostani nyereménylista igen változatos és számos új­donságot tartalmaz. Többek között 15 olyan export va- ria-szobabútort, amely egyen­ként 21 darabból áll, s így, kis ügyességgel, akár két szo­ba is berendezhető vele. Negyvenöt kétszemélyes kül­földi társasutazásra jogosító utalványhoz, megfelelő zseb­pénzt is sorsolnak. tJ TANÁCSAINKRÓL A szocializmus felépítésé­nek nélkülözhetetlen feltéte­le a szilárd néphatalom — a proletárdiktatúra állama. Az előttünk álló időszakban népi demokratikus államunk tel­jesíti a proletárdiktatúra tör­ténelmi hivatását, miközben fokozatosan kifejlődnek benne az egyetemes népi államra jellemző vonások. Szocialista államunk továbbfejlesztésének, az egyetemes népi állam ki­alakulásának kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibonta­koztatása. A szocialista demokrácia fej­lődésének fontos követelménye, hogy a lakosság minél széle­sebb rétegei kapcsolódjanak be közvetlenül is a közügyek in­tézésébe. Erre alkalmasak a tanácsok, amelyek államhatal­mi szervek, és egyben a nép legátfogóbb tömegszervezetei is. Pontosabban szólva, ez az alkalmasság csak lehetőség: sokat kell tenni annak érdeké­ben, hogy e lehetőség valóság­gá váljék. Miről van szó? Talán ar­ról, hogy tanácsaink eddig nem töltötték be hivatásukat? Nem erről van szó — tanácsaink munkája évről évre javult, alakjában jól végezték tevé­kenységüket. Miről van hát valójában szó? Két olyan kérdésről, amelyről ezidáig keveset be­széltünk — s a dolog termé­szeténél fogva még keveseb­bet tettünk. Az egvik: hosszú leiáratú faladat. Nevezeteden -7. brwv n ^zoria'izmus te’ies felépítése fokozottabb felada­tokat, nagyobb követelménye­ket állít a tanácsok elé. A má­sik kérdés, vagy „probléma" az új tanácsok összetételéből adódik. Ugyanis február 24- ón 105131 tanácstagot válasz­tottak, s ezek negyvenhat egész kilenctized százaléka új tanácstag. Félreértés ne essék, nem rossz dolog, hogy a tanácstagok közel fele új. Ellenkezőleg: ör­vendetes esemény, hogy a tár­sadalom különböző rétegeiből több tízezer ember, új tanács­tag szabad idejének, energiájá­nak egy részét a lakosság, a nép érdekében, ügyes-bajos dolgainak megoldására szen­teli. S éppen a kereken negy­venhétezer új tanácstag s az ügy érdekében érdemes és kell foglalkozni ezzel a kér­déssel. Az idő sürget. Az új taná­csok országszerte megtartot­ták alakuló ülésüket, meg­kezdték tevékenységüket. Meg­bocsáthatatlan hiba lenne magukra hagvni az új tanács­tagokat, mondván: megválasz­tottak, most már boldogulj, ahogy tudsz! Örvendetes dolog, hogy a megyei, járási tanácsok és népfrontbizottságok, a kezdeti nehézségek enyhítésére min­denütt tanfolyamokat szer­veznek az új tanácstagok szá­mára. E tan folyamokon s azo­kon kívül talán nem érdektelen néhány fontos körülményre felhívni a figyelmet. Az elmúlt években egyik­másik helyen fűrcra elgondo­lások születtek. Kimondva kimondatlanul egyesek úgy vélték, hogy az „igazi" tanács a végrehajtó bizottság, hogy az irányítás, az intézkedés jo­ga a tanácsapparátust illeti, a tanácstagok pedig afféle akti­visták, akiket apró-cseprő ügyek intézésére „be lehet fog­ni”. Az ilyen szemlélettel szemben — ha jelentkezik — fel kell venni a harcot. Soha nem szabad megfeledkezni er­ről: a tanácsok szervezetében az államhatalom helyi szerve a választott küldöttekből álló testület — a tanács. S a ta­nácsban a kollektív vezetés el­vének megfelelően minden egyes tagot egyenlő jog illeti meg. és azonos kötelezettségek terhelnek. Nem a tanács van aláren­delve a tanácsapparátusnak, hanem megfordítva. A tanács kollektív testület. Ebből kö­vetkezik: a tanácsnak, mint kollektív testületnek működé­si formája a tanácsülés. Ez pedig azt jelenti, hogy a ta­nácsok feladatkörébe tartozó ügyekben nem egyes tanács­tagok, hanem a tanácstagok összessége kizárólag tanács­ülésen határoz. így a tanács ülésén alkothatnak minden­kire kötelező rendeleteket, il­letve határozatokat, például: a terv. a költségvetés meg­állapítására, a termelés •megszervezésére és eil »- őrzésre, a lakosság anya­gi és kulturális szükség­letei kielégítésére, a csatorná­zásra, az utcák és parkok rendbentartására, a közbizton­ság és a törvényes rend betar­tására, stb. Ui tanácsaink — köztük a közel 47 ezer új tanácstag — még jóformán meg sem kezd­ték. tevékenységüket, máris te­VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ß‘tstt(UMrlagr0 Kellemest a hasznossal A cseinői bor világhírű. A j csemői asszonyok kézimunká­ja viszont eddig még nem tett szert ilyen hírnévre. Most azonban a legjobb úton ha- j ladnak Csemőben, hogy a ké­zimunkát is mindenfelé is­mertté, sőt, elismertté tegyék. A Rákóczi Termelőszövetke­zet lányai, asszonyai ősszel el­határozták. hogy a téli hóna­pokat hasznosan töltik: meg­tanulnak kézimunkázni. Az esteken aztán nemcsak az öl­tések csínját-bínját sajátítot- j ták el, hanem közösen múve- j lődtek, beszélgettek az öltöz­ködésről, a főzésről és sok | egyéb, asszonyokat érdeklő té- [ máról. A termelőszövetkezet i i kultúrházának egyik szobájá- j ' ban nemrég kiállítást rendez- I 1 t©k a téli „termésből”. Sok j szép hímzésben gyönyörköd- ! hettek a látogatók, de akadt még tűfestés is a csemői nők remekei között. Őszig aztán dobozba kerülnek a tűk és sok színes fonál. Az asszonyok és j a lányok már a földeken dől- | goznak. Sikersorozat Jászkarajenón A jászkarajenői művelődési házban egymás után négy i nagysikerű színdarabot mutat­nak be a közönségnek. A sort Pataki Pál darabja, az Idézés válóperben című színpadi ri- | port nyitotta meg. A Pest megyei Petőfi Színpad ven­dégszereplését a szolnoki Szig­ligeti Színház követte. A szol­noki művészek Ábrahám Pál: j Hawaii rózsája című nagyope- j rettjével örvendeztették meg j a jászkarajenőieket. Vasárnap j a művelődési náz színházter­me Kállai István: Férjek j I a küszöbön című vígjátékénak i I ad hajlékot. Azután Schiller1 í | darab következik a műsoron, j | mégpedig a kecskeméti Kató- j ! na József Színház előadásá- [ ban. MQMoaavicBce Postások panasza ■ Panaszkodnak az üllői pos­tások. A postaautó késik. Míg korábban 8 óra után megér­kezett, most 9 és 10 óra kö­1 zött jön. Megesik, hogy a pos- | tások csak fél 11 után tud- j nak elindulni. Ez bizony hát- I ráitatja a pontos munkát, de nem utolsósorban a munka­idejük is ezáltal meghosszab­bodik. Az újság előfizetői is reklamálnak. Legtöbbször 20— 40 perces késéssel érkezik a lap — néha kevesebb, mint amennyit rendeltek —, amin pedig alighanem lehetne segí­teni. Ugye, kedves illetéke­sek? Szántanak a határban Bizony, most már szaga van a szélnek. Langyos, ba­rátságosan simogat a tavaszi szellő. Az üllői határban szán­tanak már a traktorok. Fo­ns István, Kellner János, és Kertész Tamás nem messze egymástól dolgozik a trakto­rával. Odébb is traktor zúgj Fütyörésznek a traktorosoki Örülnek, hogy végre itt a ta­vasz. Korszerűsítik a mozit Nagykőrösön rövidesen be­zárják a város egyetlen film­színházát. A nyári hónapok alatt új köntösbe öltözik az Arany János mozi. Mire meg­nyitják, a megye legmoder­nebb szélesvásznú filmszínhá­za lesz. A nagykőrösiek aggo­dalommal fogadták a mozi át­meneti bezárásának hírét. Féltek, hogy néhány hónapig nélkülözni kénytelenek majd a jó filmeket. A legfrissebb je­lentések szerint azonban a nyári hónapokban a művelő­dési ház ideiglenesen helyet ad a vetítőgépnek é» így nem lesz semmi akadálya an­nak, hogv a város közönsége megtekinthesse a legújabb filmeket. Gimnazisták a borospincében A nagykőrösi gimnázium két osztálya a minap ellátoga­tott Nyársapáira. A diákok megtekintették a pincegazda­ságot. A kirándulás célja az volt, hogy megismerkedjenek a politechnikai oktatás kere­tében^ borászattal is. A ven­dégek nagy érdeklődéssel jár­ták körbe a hatalmas, korsze­rűen berendezett és felszerelt pincét. Különösen az üveg­hordók ragadták meg tetszé­süket. mérdek feladatot kaptak a választóktól. A jelölő gyűlése­ken — ahol országszerte 3,5 millió résztvevő volt — mint­egy négyszázezer hozzászólás hangzott el. A felszólalók több ezer javaslatot tettek fontos — a tanácsok hatáskö­rébe tartozó feladatok megva­lósítására. Mi több: nemcsak okos tanácsokat adtak, hanem sok helyütt felajánlották köz­vetlen segítségüket is. A megyék, járások — helye­sen — összegezik e javaslato­kat, s intézkedéseket tesznek életbe való átültetésükre. Az új tanácsok, tanácstagok meg­tisztelő feladata ennek előse­gítése, s a végrehajtás ellen­őrzése. Ne feledjük, ha a nép alkotó kezdeményezését kife­jező javaslatok, tanácsok, vagy éppen bíráló észrevéte­lek éppen csak regisztrálva az irattárak mélyére kerülnek, sok embernek kedvét szeghet­jük, kiváltképpen azokét, akik előző javaslataikra sem kaptak választ. A jelölő gyűlésen elhangzott több ezer közérdekű javaslat egy része alighanem nehezen valósítható meg azonnal. Ami megoldható — ne halogassuk. Amire több idő kell, teremtsük meg előbb a feltételét. De vá­lasz nélkül egyetlen kezdemé­nyezést se hagyjunk. Milyen nagyszerű dolog, hogy ha­zánkban egyre terebélyesedik azoknak a száma, akik való­ban a gazda szemével nézik az országot. Akiknek a mi­énk fogalma nem jelszó, ha­nem mindinkább vérükké vá­lik. A tanácsok csak a lakos­sággal való állandó együttmű­ködéssel valósíthatják meg jó! feladataidat. A lakosság által felvetett kérdésekre válaszol­ni — mondjuk meg nyíltan — elemi kötelesség. De hogyan tehet ennek eleget a tanács­tag? Bátorítsuk őket, ne elé­gedjenek meg „hirtelen” vála­szokkal. éljenek a kérdezési joggal, az interpellációval. A tanácstagnak ugyanis joga, hogy a végrehajtó bizottság, annak szakigazgatási szervei, illetőleg a tanácsnak aláren­delt szerve vezetőitől a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérjen. Áz ille­tékes szervek vezetői kötele­sek a tanácstagnak válaszolni, lehetőleg még a tanácsülésen, de legkésőbb 15 napon belül. Hogyan dolgozzam? — tet­te fal a kérdést sok új tanács­tag. Receptet erre nem lehet adni. Helyes választ a nagy tanítómester, az élet adhat. A régebbi tanácstagok tapaszta­lata azt mutatja, hogy a jól dolgozó tanácstag választói­nak nemcsak véleményét kéri ki, hanem rendszeresen tájé­koztatja a tanács munkájáról, a tanácsülések határozatairól. Hiszen a választók csak úgy érezhetik sajátjuknak a taná­csot, ha jól ismerik tevékeny­ségét. Ha a tanácstag és vá­lasztói közötti viszonyt külö­nösen őszinte és megértő lég­kör jellemzi, ha az egyes em­berek és családok kisebb-na- gyobb ügyeit türelmesen meg­hallgatja és azokban lelki- ismeretesen eljár, továbbá a életkörülményeinek javítására e javaslatokat és kezdeményezéseket felkarolja, a tanácstag munkája eredmé­nyessé válik, tekintélye köz­megbecsülése állandóan nö­vekszik. Nem könnyű és nem megy gyorsan a lakosság bizalmá­nak elnyerése, de az odaadó munka mindenkor meghozza gyümölcsét. Tóth József

Next

/
Oldalképek
Tartalom