Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

f»*T Hicrti i/CÍvlap 1983. MÁRCIUS 26, KEDD Í2£? títtörőbemutató Szentendrén A kulturális siemle keretében a megye iskoláinak úttörő- csapatai is színre léptek, hogy számot adjanak felkészültsé­gükről. tehetségükről, szorgal­mukról. A lezajlott bemutató­kon kiválasztották a legjob­bakat, akik majd megyei szin­ten képviselik iskolájukat, út­törőcsapatukat, városukat, avagy járásukat. A tapaszta­latok szerint a bemutatók mö­gött nagyon sok munka és lelkesedés áll. A pedagógusok százai foglalkoztak rendszere­sen a gyerekekkel, akik lel­kesen, minden tehetségű két összeszedve gyakorolgatták, csiszolgatták választott szá­maikat. A kulturális szemle különös értéke, hogy a fiata­lok tízezreit, ezen belül az út­törők ezreit mozgatta meg, lelkesítette fel. A szemlének már eddigi Időszakában is több ígéretes tehetség jelentkezett, olyan gyerekek, akikkel érdemes foglalkozni a jövőben. De hasznos a szemle a tömegmé­reteket tekintve is, mert a ké­szülődés heteiben igen sok gyerek került közelebb a köl­tészethez, s általában az iro­dalomhoz, a komoly zenéhez, a kultúra igazi értékeihez. Ez segíti őket további fejlődésük­ben, abban, hogy felnőve kép­zett, kulturált tagjai legye­nek társadalmunknak. Az úttörő járási bemutatók zöme vasárnap zajlott le. A szentendrei tapasztalatok ál­talában megegyeznek a me­gyei tapasztalatokkal. Tizen­hat csoport lépett színpadra több mint háromszáz szerep­lővel, nyolc műfajban. Itt Is több lelkes pedagógust és te­hetséges gyereket láthattunk. \ kerelműsorral első helye­zést ért el a visegrádi úttörő­csapat. Legjobb szavaiénak Füller Zsuzsa, a szentendrei leányiskola tanulója bizo­nyult, második Szakoly Mik­lós, a szentendrei fiúiskola tanulója. Mesemondásban első Moha Agnes, a kisoroszi is­kola növendéke, második Kal- :már Ilona, a pomázi 2-es szá­mú általános iskola tanulója, harmadik Pivarcsek Erzsébet, a szentendre-izbégi általános iskolából. Bábjátékban a pilis- szántóiak és a pomázi 1-es számú iskola csoportja nyúj­tott jó teljesítményt. Ének­számokban első Schindler Ta­más a pilisszentlászlói általá­nos iskolából, második Har­mati Zsuzsa Pilisszántóról. Harmadik helyezést ért el Molnár Mária és Csenger Ró­zsa kettőse Budakalászról. Hangszerrel Adamik Mária, a pomázi 1-es számú általános iskola tanulója és Zerinvári Ildikó, a leányfalui általános iskola tanulója szerepelt szé­pen. Mindketten zongorán ját­szottak. A kamarakórusok közül első a pomázi 2-es szá­mú isikola kamarakórusa, Szommer Rózsa, VIII. osztá­lyos tanuló vezetésével, s ugyancsak jól szerepeltek a pilisszántóiak és a pilisszent- lászlóiak. A nagy kórusok ve­télkedésében kialakult sor­rend a következő: első a szentendrei leányiskola kóru­sa, Monoki Lászlóné vezetésé­vel. Második az izbégi általá­nos iskola énekkara, Déri György vezetésével. Harmadik a szentendrei fiúiskola. Tánc­ban Visegrád és Tahi verseny­zői voltak jók. A felsorolt együttesek és egyéni számokkal fellépő fia­talok jutalmat kaptak. Közü­lük kerülnek ki azok, akik a megyei bemutatóra mennek. Külön dicséretet és jutalmat kapott még Szőke László, a pomázi 1-es számú iskola út­törőcsapatának tagja bűvész­számaiért és ugyancsak ennek az iskolának a csinn-bumm cirkusz együttese és zenekara. A kisdobosok közül első Schindler Tamás énekszám­mal, második a tahitótfalui csoport gyermektáncjátéka, harmadik a visegrádi csoport táncjátéka és negyedik a vi­segrádi énekkar. A bemutató megrendezé­séért és sikeres, pontos, me­netrendszerű lebonyolításáért elismerés illeti Ládi Mihály járási úttörőtitkárt, s Németh Ferencet, a járási KISZ-bi- zottság titkárát, aki igen sok segítséget adott. A sikeres járási bemutatók után rövidesen sor kerül a megyei bemutatóra is. Me­gyénk legjobbjai aztán kéthe­tes jutalomtáborozáson vesz­nek részt a nemzetközi úttörő­táborozás ideje alatt Csille­bércen. S itt kerül majd sor az országos bemutató megren­dezésére. (t. m.) TÖBB MINT FÉLMILLIÓ FORINT NYERESÉG MÉRLEGBESZÁMOLÓ VECSÉSEN Szerdán temetik Székely Mihályt Az Operaház igazgatósága közli, hogy Székely Mihály kétszeres Kossuth-díjas kivá­ló művész búcsúztatása már­cius 27-én. szerda délelőtt fél tíz órakor lesz az Operaház elő­csarnokában. ahova csak meg­hívóval lehet belépni, a teme­tési szertartásra körülbelül 11 órakor kerül sor a Farkasréti temetőben. KÉPERNYŐ Több volt annál — Imádkoztál ma este Desdemona? És a mór félrefordul, ne kelljen szemébe néznie imádott feleségének. S féltékenységétől elvakultan nem érzi, nem hall­ja meg felesége könyörgő, kedves szavából a liszta szerelmet. Ott hal meg kezétől az, aki országok kincsénél többet ért... = • • A nagy Galileit hazugsággal vádolja az egyház. Azzal, hogy hamis tanokat hirdet. Galilei tanai szemben állnak az egyház tanításával, fel akarják forgatni a világot. És a nagy tudós, az egyház szemébe vágja: nem ő, hanem az egyház ha­zudik, nem ő, az egyház hirdet hamis tanokat. Ö csak azt tel­jesíti ami egy tudós hivatása: előbbre akarja vinni a világot... O’Neill: Hosszú út az éjszakába című színdarabjának mű­vésze pedig kimondja a nagy igazságot —, mi boldogíthatja az igazi, a tehetséges, a nagy művészt. S keressen bármi pénzt nyomába szegődhet ezernyi siker, nem találhatja helyét a vi lágban az a művész, aki elárulta tehetségét, aki eladta életét... A Rádió Újság úgy hirdette: „19.55 Színház... Bessenyei Ferenc estje”. Így konferálta be a bemondó is. Több volt ez annál. Hiszen, ahogy ő élte Galileit, úgy él emlékezetemben is. lássam bár Németh László vagy Brecht darabjában. Ahogy ő szenvedett a féltékenységtől, számomra ez jelenti Othellót. S Ványa bácsi, Csehov műve, amely mindig kedves előttem szintén felejthetetlen. Bessenyei Ferenc mély, zengő baritonja a tegnap esti egy órát emlékezetessé tette, ö szerepelt, ját­szott, alakított —, mégsem ő volt. Galilei, Othello, és a többi, nagy emberek, nagy jellemek, akik ma is olyanok, ahogy ak­kor éltek... <s. á.) A vecsési Vegyesipari Ktsz szombaton a helyi művelődési otthonban tartotta mérlegzáró közgyűlését. Liptai János el­nök, Begovics Gyula főköny­velő és Bálint Béla műszaki vezető beszámolójából meg­tudtuk, hogy a szövetkezet az 1962-es évet 10,3 száza­lékos, mintegy 545 ezer fo­rintos nyereséggel zárta. Ez a tagok részére harminc munkanapnak megfelelő ré­szesedést jelent. Ha figyelem­be vesszük, hogy a szövetke­zet előre nem látott nehézsé­gekkel küzdött, mint például a műszaki vezetésben bekövet­kezett személyi változás, to­vábbá két részlegvezető kilé­pése, majd a készáru (cipő) gyártásának leállítása, elavult gépi berendezések, az elért, eredmény megyei vonatkozás­ban is igen jó. A szövetkezet vezetősége a jövőben fokozni kívánja a szolgáltatás színvonalát. A már meglevő lakatos, fé­nyező, a rádió-, televíziójaví­tó, mechanikai, cipőjavító, Liptai János elnök átadja Honti Jánosnak, a jő munkáért járó elismerő oklevelet és pénzjutalmat fényképész, női fodrász és kozmetikai, asztalos részlege­ket vízvezeték- és- villanysze­relő részleggel bővítette. Fon­tos feladatot jelent a saját gyártmányprofil kialakítása. Ennek érdekében több buda­pesti és vidéki vállalattal tár­gyalnak. A közgyűlést Botka Jenő, a KISZÖV főkönyvelője találóan jellemezte: ha a dol­gozók és a vezetőik között to­vábbra is a mostanihoz ha­sonló lesz az összefogás, akkor a vecsésd Vegyesipari Ktsz eredményei a jövőben tovább javulnak. (t. j.) _ NADRÁG Jegyzetek a Déryné Színház előadásáról JÓ ÜZLET VOLT-E A CSOBÁNKAI ÚJ KŐBÁNYA? • Déryné Színház egyik kJ társulata a hét végén Pest megyében — Táborfal­ván, a Csepel Autógyár mű­velődési otthonában és Vá­cott — vendégszerepelt. Du­nai Ferenc Nadrág című víg­játékát mutattak be — siker­rel. A siker oka kettős. Dunai Ferenc első színpadi műve mulatságos történet ke­retében sók fájó igazságra is rámutat. Hőse egy vállalati igazgató, aki a szeretője ágyá­ban készül a miniszter fogadá­sára rendezendő ünnepség nagy beszédére. A békés, szin­te idilli képet azonban kelle­metlen epizód zavarja meg: a nő megelégeli az állandó bujkálást, titokzatoskodást és követeli: váljon el a feleségé­től és vegye el őt feleségül. Az idilli kép, miként a szappan- buborék szétpukkan, s kezdő­dik a tulajdonképpeni törté­net azzal, hogy az igazgató nadrágja a fürdővízbe hull, aztán száradni kerül a gáz fölé, de száradás helyett — elég. S ott áll az igazgató pi­zsamanadrágban, pedig fél óra múlva az ünnepi emelvé­nyen kellene állnia. Ennyit a darabról, amely sok ellent­mondása és gyengéje ellenére is figyelemre méltó, mint első színpadi mű. i siker másik titka: a színé­ül szék sokszínű, jó játéka. Ha valamiféle rangsort kellene felállítani, a fő érdem kétség­kívül az igazgatót játszó Ró­naszéky Andrásé. Felszabadult kedvvel, oldottan komédiázik, játéka természetes, s mindvé­Várady A i és Rónaszéky András gig az alaSkított figura jelle- \ méből adódó. Akik látták a \ Nadrág pesti bemutatóját a J Vígszínházban és Feleki Ka- mill remek igazgató figuráját, \ azok is kapnak valami újat Rónaszéky újraformálásában. Más felfogásban játssza el hősét, temperamentumosabb, fiatalosabb az ő igazgatója, de ebben a meglátásban is életközeibe kerül. A szeretőt Várady Vali ala­kítja sok színnel, nagy kedv- | vei. Játéka természetesen hat, mégis néhány apró külsőség rontja a figura hitelét. S ez a néhány külsőség tálán nem is a szereplő hibája (gyűrött, piszkos a köpenye, a pizsamá­ja, s ez akkor hat trisszásan, amikor megjelenik a színen a jól ápolt, csinos, elegáns fele­ség. A néző akaratlanul is fel­szisszen: ezért az elhanyagolt nőért hagyta ott csinos asszo­nyát az igazgató?) Általában jól játszanak a darab többi szereplőjét alakító színészek is. Balogh Béla a fiatal műszaki rajzoló szerepé­ben hű tükrét adja a forró­fejű, lángoló szerelmesnek. A feleséget játszó Mártonfi Má­ria néha túlságosan komolyan fogja fel vígjátéki szerepét, de ez nem egyedül az 6 hibája, az író megfogalmazása is kényszeríti erre. Jó teljesít­ményt nyújtott kisebb szere­pében Károlyi Judit és Szavay Lajos is. A rendezés Kalmár Tibor munkája. (-1) LEHET, VAN még magántu­lajdonban régi kőbánya vala­hol az országban, de ki hinné, hogy a legutóbbi években akadjon bárki, aki újdonatúj kőbányát nyitott volna ma­szek alapon. Márpedig Csobán- kán Kollár József 1959-ben megcselekedte. Bányát nyitott a hegyoldalban, szorgalmasan fejtett követ, és teherautókon elszállította megrendelőihez, akikben egyáltalán nem volt hiány. Igazán szépen működött a bánya, nem volt abban semmi hiba, jó üzletnek bizonyult, né­hány hónapja mégis megszűnt. Létezése ugyanis háromeszten­dei működés után csak akkor tudódott ki a különböző hi­vatali szervek előtt. Az új bá­nyatulajdonos nyilván nagy el­foglaltsága közepette nem ért rá iparengedélyért folyamodni a tanácshoz, viszont az is két­séges. megkapta , volna-e az engedélyt. Nem is azért, mert maszek bányáról van szó, ezen­felül még azért se nagyon ál­líthatták volna ki számára ezt az okmányt, mert bányáját a Pilisi Erdőgazdaság területén és a jogos tulajdonos bele­egyezése nélkül tartotta üzem­ben. Három évig a legnagyobb titokban!!! A titkok, persze, előbb-utóbb kitudódnak. A jó ég tudja, honnan, de az adóhatóság mégis rájött a csobánkai ma­szek kőbányára. Nem firtatta az iparengedélyt, sem a tulaj- I dón jog kérdését, semmi egyéb j nem érdekelte, csupán annyi, befizette-e a forgalmi adót a kitermelt kő ellenében Kollár József. Se evolut, se más rend­szerű könyvelést azonban nem vezetett a bányatulajdonos, s így ő maga sem mondhatta meg, tulajdonképpen mennyit forgalmazott a bányája. — Keveset kérem, nagyon I keveset — hajtogatta minden­esetre. Az adóhivatal azonban nyil­ván valószínűség számítás se­gítségével úgy számolta ki, hogy három esztendő alatt 50 000 forint értékű követ ad­hatott el. Már legalábbis eny- nyit. Kollár József nem sokat teketóriázott, ezt az értéket hajlandó volt elismerni, és a bírsággal, késedelmi kamattal együtt összesen 12 ezer forint­ban megszabott forgalmiadó­tartozását ki is fizette. HÁTRA VOLT még a sza­bálysértési eljárás. Most már az is befejeződött. Kétezer fo­rint bírság megfizetésére köte­lezték. Tizenkettő meg kettő, az ti­zennégyezer, amit ötvenezer­ből ha levonunk, még mindig marad harminchatezer forint Kollárnak, hacsak az erdőgaz­daság kártérítést nem perel rajta, ami különben jogos vol­na. Akkor pedig kiderül, még­se volt olyan jó üzlet a titkos és maszek bánya. sz. e. RÖVID NYELVTAN Kartalon tör­tént. Kocsink ügyetlenül buk­dácsolt az árvíz okozta, ragadós sárban. Az út szélén két zsen­ge korú legény­ke szemmellát- ható élvezettel fi­gyelte gépkocsi- vezetőnk manő­verezését, a tó­csák,, zátonyok, szigetek között. Egy utcát keres­tünk — hasztalan. Kihajoltam az ablakon, s úgy kérdeztem a fiú­kat, merre men­jünk tovább. — Itt van, néni, egészen közel — nyugtattak meg. Ott, a sarkon, tessék azonnal felfordulni! Nem mondom, meghűlt ben­nünk a vér az erélyes felszólítás hallatán. — Hát fiam, most látjuk egy­mást először éle­tünkben, nem tu­dom, miért kí­vánsz nekünk ilyen rosszat. De ha nem harag­szol, azon a leg­közelebbi sarkon nem fordulunk fel, inkább csak befordulunk, jó? Az ifjú előbb fülig pirult, az­tán beleegyezöen bólintott. Hiába, nehéz a magyar nyelv! (K. m.) Előkészítő tanfolyam A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola — kellő számú jelent­kező esetén — a levelező tago­zat felvételi vizsgájára előké­szítő tanfolyamokat indít ma­tematika, kémia és biológia tárgyakból. A tanfolyam idő­tartam» körülbelül 5 hónap, helye a jelentkezők lakóhelyé­től függően az ország több vá­rosa. A részvételi díj előrelát­hatóan 450 forint. Jelentkezés április 15-ig a főiskola tanulmányi osztályán. Budapest XI.. Ménesi út 44. (MTI) ____________ — Túléli az utána követ­kezőket. A twist annak elle­nére, hogy elterjedése óta már több új táncot hoztak divatba szívósan tartja nép­szerűségét. Olyannyira, hogy egy nyugat-németországi gyárban, Münchenben most kezdték el különleges twist­cipők gyártását, amelyek alá kis golyóscsapágyat szerel­nek. Meg kell nyitni a budaörsi Ganz-MÁVAG kertváros utcáit használatba vett részt pedig még ezen kívül szintén beke­rítette. A Ganz-MÁVAG kertváros telkei egyébként az eltelt tizenhét esztendő óta nem nagyop épültek be, mindössze mintegy har­minc családi házat emel­tek azóta. Mintegy háromszáz telken azonban egy-egy víkendház áll. Ezek között is sok csupán buszkarosszéria vagy deszkabódé. A telektulajdo­nosok többsége tehát a ré­szükre kiutalt házhelyeiét nem lakásépítésre használta fel, hanem azt tulajdonkép­pen mezőgazdasági ingatlan­ként hasznosítja. A kertvá­ros telektulajdonósái 1949-ben szakcsoportot alakítottak. Az­óta is közösen tárolják a bort, szerzik be a növény­védőszereket. Ilyen körülmények között a községi tanácsnak az utcák megnyitására irányuló min­den törekvését maguk a kert­város telektulajdonosai hiú­sították meg eddig. Az utób­bi években azonban több olyan telken, amely az or- szágúttól, s a megnyitott né­hány utcától is távol esik, építkezni szeretnének. Az építőanyag szállítását a sző­lővel, gyümölccsel beültetett utcahelyek viszont több eset­ben úgyszólván teljesen le­hetetlenné teszik. Éppen ezért, a most megválasztott budaörsi tanács községfejlesz­tési állandó bizottsága, nyomban megalakulása után a kertváros utcáinak ren­dezésével foglalkozik, abból kiindulva, hogy bel­területről lévén szó, az ut­cák sürgős megnyitására ter­jeszt elő javaslatot az e hó végén összeülő tanácsülés elé. Az állandó bizottság egyébként a tanácsülés idő­pontjáig a közterületet jog­talanul használó telektulaj­donosok névsorát is összeál­lítja. _______­— Fogmegóvás villamos­sággal. Az Egyesült Államok­ban. a cansasi egyetem fogá­szati iskolájában kísérleteket végeznek: felhasználják a villanyáramot a fogzománc újbóli képződésének gyorsí­tására és a fogromlás lassí­tására. Még 1946-ban 534 házhe­lyet juttattak Budaörs szé­lén, közvetlenül Budapest határán a fővárosi Buda­örsi út folytatását képező országút mentén a MÁVAG dolgozóinak. Ezt, a szőlővel és gyümölccsel betelepített területét, megfelelő parcel­lázási terv alapján osztották szét. s huszonöt utcát jelöltek ki rajta. Valamennyi utca helyét bele is rajzolták a térképbe, de kö­zülük alig néhányat nyitottak meg azóta is, sőt a telektu­lajdonosok többsége, közterü­letnek kijelölt helyeken le­vő szőlőtőkéket, gyümölcsfá­kat, mint saját tulajdonát védelmezi, ápolja és ter­mését saját hasznára szüreteli le. Aikad olyan tulajdonos is, aki saroktelkét szép, kőalapo­zású kerítéssel vette körül, a környező, két „utcából”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom