Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-24 / 70. szám

r%9r MEC) ztfívirw 1963. MARCH'S 31, VASÁRNAP Dánszentmiklóson már telepítenek 250 holdas nagyüzemi táblába kerül szőlövessző a Micsurin Tsz-ben Olomszürke felhőt akaró bo­rítja az eget, csípős szél fúj, sűrű permetben hull az eső. ' Dánszentmiklós határában, mint március 15-e óta minden­nap. folyik a szőlőtelepítés. A laza. könnyen futásnak induló homokterületet gépkocsival lehetetlen megközelíteni. az odavezető kacskaringós földút egyes szakaszain, a gödrök­ben. mélyedésekben, tengelyig is felér a víz. így csak 'messzi­ről látjuk, ahogy szaporán haj­ladoznak, dolgoznak a brigá­dok, haladnak a kitűzött nyíl­egyenes sorokon végig. Bent a tanyaközpontban, a Micsurin irodájában, Szé­kely István főmezőgazdászt kissé paprikás hangulatban találjuk és amikor közöljük jövetelünk okát, ezt mondja harciasán: — Mi 250 hold szőlő telepí­tésére készültünk fel és ezt el is akarjuk végezni az idén ta­vasszal. Olyan nagy feladat ez. hogy ha mást nem esi- nálnák. egymagában is elegen­dő lenne. Ebben bizony, nagyon is igaza van. Hiszen még mindig nincs igazi tavasz, s már mar­gins vége felé járunk. Ebben a négyezer holdas gazdaság­ban pedig még a telepítésen kívül is összetorlódott a ten­gernyi munka. De mégis, mi a baj? — Az, hogy még mindig nincs itt a földforgató traktor', pedig az utakat is beleszá­mítva. legalább 100 holdat kell elvégezni. Mindenki hangoz­tatja. hogy szívügye a telepí­tés. De szívüggyel nem szán­tottak fel még egy holdat sem, 1 ahhoz gép kell. t Kiderült, hogy éppen most í telefonáltak Ceglédről a járá­si tanácstól: intézkedtek, hogy a Bugyi Gépállomás biz-, tosítson a Micsurin részére egy SZ—dOO-ast a forgatáshoz! ! Mikor ezt halljuk, felléleg- zünk. mégsem olyan nagy a vész. De Székely István to­vább tüzel: — Ki tudja, mikor ér ide az a gép? És ha megjön! Napi átlagban három holdnál többet nem tud elvégezni. Ha az idő engedi, legalább 3!) napba telik, míg végez. És mi mikor telepítsünk? A föld­nek ülepednie kell, májusban, a melegben pedig már nem lehet ledugni a vesszőket. Igaz ez is. Tehát legalább még egy gépre lenne, szükség. — Ki is harcoljuk. Ezt úgy mondja, hogy nem hogy kétséget aziránt, való­ban meg is szerzik. Persze, azért jobb volna, ha nem nekik kellene „kihar­colni'’, hanem az erre illeté­kes járási tanács időben' ide irányítana még jpgy földlőr- gató gépet. Annál is inkább, mert az egész megyében nincs még egy termelőszövetkezet, amely ilyen nagy területet ■ telepít most tavasszal. És j olyan sem lehet sok, amely i ennyire alaposan. jól felké­szült, mint a Micsurin. De szóljanak — mások szá­mára is tanulságként — a tények. Még tavaly megforgattak j 177 hold földet, a szövet­kezet tagsága nemcsak egyet- ! értően, de örömmel szavazta meg a telepítést. Hiszen az a ! terület, amelynek a kitűzését | az alapokmány szerint ; ugyancsak tavaly elvégezték már az ültetvénytervező I szakemberei, igazi széljárta futóhomok. Eddig rozst tér- : mész tettek benne, ,ió. ha ; 1500 forintot hozott holdan- j ként. A szőlő pedig, ha tér- ; more fordul, legkevesebb hat- nyolcezer forint bevételt ad, még akkor -is. ha csak 10 mázsát szüretelnek le hol- i dánként. (Az étkezési szőlőt 5.50 forintjával vásárolja tő­lük kilónként a MÉK.j De telepítő anyagra sincs gondjuk. Saját, 22 holdas szőlőiskolájukban, nagyon szé­pen beállott, tiszta kövidin­ka. ezerjó, izsáki sárfehér j fajta vesszőt» gyökereztettek. Még ősszel 450 ezret kiszed­tek, pincében tároltak. A töb­bit pedig, amit kint hagytak a földben, betakarták még a nagy hideg előtt, trágyával, így azután egyetlen vessző sem fagyott el a télen. A 250 holdra készen | áll tehát. 240x50 centiméte­res. univerzál traktorral mű­velhető sortávolságra számít- ! va. összesen 1 200 00Ó szőlő­vessző. Sőt, ezenkívül még feleslegük is van, mintegy félmillió. Ezt a mennyiséget az Ültetvénytervező Vállalat továbbítja rövidesen más ter­melőszövetkezetek számára. Szerencsés helyzetben van­nak Dánszentmiklóson azért is, mert legalább 100—150 mázsa szerves trágyát adhat­nak minden telepítésre kerülő holdnak. Egv részét a nagy­üzemi istállók biztosítják, de már vásárolnak fel a tagoktól is, 8 forintos mázsánkén ti áron, amennyit csak' lehet. Még ezt sem tartják elegendő­nek azonban a talajerő pótlá­sához. — A telepítés után azonnal zöldtrágyát vetünk — mondja a Micsurin fomezőgazdásza. — Idén, az első évben, naprafor­gót, mert gyorsan nő és jó szélfogó. Vásároltak is hozzá négy darab 15 soros vetőgépet, azt a ló is e1 húzza. A zöldtrágyát 1*10 centiméter szélességben vetik, 30 centis sávot hagynak mellette mindkét oldalon. Sok ember kell ide, ljogvan győzik munkaerővel? — Jelenleg is több mint százan kint dblgoznak. de az éjszakai fagyok miatt csak dél felé enged fel a talaj. Ezért lassan haladnak. Ha jobb lesz az idő. 150 ember végzi majd a telepítést. Ebben a régi szilárd ala­pokkal rendelkező szövetkeze­ti nagyüzemben 16 ezer forint az egy tagra jutó évi jövede­lem és minden hónapban 20 forint, előleget fizetnek, a tel­jesített munkaegységek utón. A munkaerő nem okoz nagy gondot, ihiszen szállingóznak vissza már a fiatalok is. még olyan nagy gyárból is jönnek haza j mint a Ganz-MÁVAG. Az j utóbbi időben legalább har- I mincan jelentkeztek állandó I munkára a szövetkezetben. Ezért azután megfelelő szer- j vezés mellett jut ember a sző- I lőtelepítéshez is. Jelenleg 10 fős csapatokban dolgoznak, két igen hozzáértő, tapasztalt és hároméves szakmunkástanfo- lyamot végzett brigádvezető: Menyhárt János és Papp Jó­zsef irányítása mellett. A te­lepítésen dolgozók díjazását nem munkaegységben, hanem öt-nvolcforintos órabérben számolják el és a keresetet I minden második héten kifize­tik. Hiányos lenne ez a beszá­moló, ha nem szólnánk még két szakemberről, akiknek 1 vállán az egész telepítés mun­kája nyugszik, örsi Edit és Makó Szabo'.csné Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát végeztek«l és már 'több éve dolgoznak itt, a Micsurinban. Fiatalok, s ráadásul nők. Van elég tekin­télyük, elfogadják szavukat az ! emberek? — A mi tagságunk körében a szakértelemnek nagy a be­csülete — mondja Székely István. — És ők értik a dol­gukat. Az, hogy nők? Emiatt Az okokat keresték Termékeny vita a gyenge termelőszövetkezetekről a Gödöllői Járási Pártbizottság és a tanács együttes ülésén elfogadja őket mindenki, hi­szen a férfiakkal egyenértékű munkát végeznek. Végéhez ís értünk a beszél­getésnek. Informátorunk ha­ragja is elpárolgott közben, hogy számiba vette maga is, hogyan állnak, milyen eszkö­zökkel és erőkkel rendelkez­nek a naiv munkáihoz. — A kitűzött területet pedig betelepítjük, legalább április 20-ig minden,szőlővessző föld­ben lesz — mondja, búcsúzó­ul. s még hozzáteszi: — Per­sze. c«ak akikor, ha a szántás, a talajforgatás is meglesz idő­ben. Miért ne lenne még? Csak ké; Sz—100-as traktort kell minél gyorsabban Dánszent­miklós r a küldeni. Hetes! Ferenc Pál A Gödöllői Járási Párt­bizottság és az újonnan választott járási tanács péntek délelőtt együttes ülést tartott a járási tanácsháza üléstermé­ben. és megtárgyalta a járás mezőgazdaság helyzetéről szóló jelentéseket. A járási tanács­nak megalakulása óta ez volt az első érdemleges ülése. A párt-végrehajtóbizottság és a tanács végrehajtó bizottsága közösen állította össze a je­lentéseket a múlt évben elért eredményekről, valamint az idei programról. A Karucz Béla pártbizott­sági titkár elnökletével tartott ülésen Ihászi József, a pártbi­zottság mezőgazdasági osztály­vezetője ismertette a jelentést, amely szerint a múlt évben a kalászosok terméseredménve kielégítő volt a nagyfokú A FAJTATISZTASÁG A növények fajtatisztaságát vizsgálják az Országos Vető­magfelügyelőség mo-nori fajtamegállapító telepén. Az idei első vizsgalatokat a tavaszi primőr konyhakerti növényeken kezd­ték meg a szakemberek. A vizsgálatok célja, hogy megálla­pítsák. alkalmas-e a növény nagyüzemi, üveg alatti termesztés­re. A tavasz folyamán mintegy .1 ezer tétel bel- és külföldi magvakból kelt növényt vizsgáinak meg a kísérleti parcellák­ban, : v,' ~;-ááA ,, Munkában Tóth Károly telepvezető és Táp! Gyula mező­gazdász .Mmm A telep kísérleti üvegháza (MTI Foto — Bereth Ferenc felv.) aszály ellenére is. a kukorica azonban rosszul fizetett. A járásban működő termelőszö­vetkezetek egy része a nem megfelelő vezetés, a laza mun­kafegyelem következtében gyenge eredménnyel zárta az évet. Ebben része. volt annak is. hogy egyes helyeken még mindig összetévesztik a közös tulajdont a személyi tulajdon­nal. A gyenge eredménnyel zá­ró szövetkezetek ráadásul a felsőbb szerváktól nem kap­tak kielégítő segítséget, a gaz­dálkodás ellenőrzése sem volt kifogástalan, ezenfelül sok ká­rosodást és nehézséget okozott, az is, hogy a szövetkezeti ügyeket sokszor még mindig bürokratikusán intézik. A já­rásban működő tizenhárom szövetkezet közül hat volt mérleghiányos. A szövetkeze­tek általában még mindig túl drágán termelnek. Az idei év egyik legfőbb feladata a gyenge szövet­kezetek megerősítése. Ennek fontos előfeltétele. hogy a tervfeladatokat teljesítsék, készítsenek takarékossági ter­vet és megszilárdítsák a veze­tést. Nagy figyelemmel kell hozzálátni a tavaszi munkák el végzéséh ez. gon doskod ni kell mindenképpen a takar­mánybázis biztosításáról és a gépkihasználás fokozásáról. Ebben a vácszentlászlói tsz mutat példát, amely a múlt évben gépi kapacitását 92 százalékig kihasználta. A nagy figyelemmel hallga­tott jelentést élénk és szín­vonalas vita követte. A fel­szólalók — tanácstagok, tsz- elnökök és tagok,, községi vb- elnö-kök. pártbizottsági tagok — jó felkészültséggel szóltak a napirendhez és számos olyan jelenségre hívták fel a figyel­met, amely hathatós intézke­dést .igényel. így. a többi között Lapu György, a zsámboki Petőfi Tsz tagja elmondotta, hogy az elmúlt tizennégy év alatt á szövetkezetben tizennyolc ál­lattenyésztő váltogatta egy­mást, s amit az egyik esetleg jól csinált, azt az utóda a leg­többször elrontotta. Pető Vil­mos, a valkói Üj Élet Tsz tag­ja a gépjavítások problémájá­val foglalkozott. Helytelenítet­te azt a törekvést, hogy min­den szövetkezet korszerű javí­tóműhelyt rendezzen be, mert erre a javítószerszámók és a pótalkatrészek hiánya nem is ad lehetőséget. Sokkal helye­sebb megoldás, ha a gépállo­mások rendezkednek be a na- gyobbszabású gépjavításokra, az egyes szövetkezetek pedig csak kisebb javításokra alkal­mas műhelyeket állítanak fel. Dr. Mészáros Lajos, az ag­ráregyetem professzora, a já­rási tanács mezőgazdasági ál­landó bizottságának elnöke felszólalásában azt hangsú­lyozta, hogy társadalmi rend­szerünk biztosítja a szövetke­zetek megerősítésének és meg­szilárdításának minden tárgyi és személyi feltételét, Bíró Já­nos. a dányi Magvető Tsz párttitkára a szőlőtelepítés fontosságáról beszélt, utalva arra. hogy a járást túlnyomóan homokos termőterülete sok­kal inkább a szőlő- és gyü­mölcstermelésre predesztinál­ja, mint a kalászosok terme­lésére. Liptay László tanács­tag kifogásolta, hogy a kis hibák rendszerint nem ma­radnak megtorlatlanul, a sú­lyos hibák esetében viszont sokszor nem érvényesül a fe- lelősségrevonás elve. Nagy feltűnést keltett Pu- pek Mártonnak, a Nagytar- esai Községi Tanács elnö­kének az bejelentése. hogy- egyes szövetkezetek nem tart­ják tiszteletben a velük szom­szédos szövetkezetek tulaj­donjogát. így például a kis- tarcsai tsz jogosulatlanul igen sok élőíát termelt ki a nagy- tarcsai tsz erdejéből. Gelybó András, a Vaikól Községi. tanács elnöke a bur­gonyatermelésben elért gyen­ge eredményekről szólva ki­fejtette. hogy a járásban ugyanazon a területen, ahol a múlt év alig hozta meg hol­danként a húsz-harfniric má­zsás termést, régebben 120-?- 150 mázsás eredményt is el­értek. A visszaesésnek a megfelelő vetőburgonya hiá­nya az oka. Ezt' a kérdést kell tehát a legsürgősebben megoldani, mert akkor a jár rás elérhetné a hetven­nyolcra ii mázsás átlagot, egyes helyeken mérj a 100— 150 mázsát is megteremné á föld. A nagyfokú állatélhul- lásért sem lehet az állator­vosokat feleléssé tenni, sok­kal inkább a lelkiismeretlen, szakszerül len kézélést. Dr. Mogyorós István ' -ta­nár, a művelődési állandó bizottság elnöke a tsz-tagok politikai fejlettségének fon­tosságáról beszélt. Részlete­sen taglalta a jelentést Hatá­lyúk Dezső, a járási tanács elnökhelyettese, majd Jamrich László, a Gödöllői Gépállo­más új igazgatója bejelen­tette. hogy a gépállomás fel­készült az összes járási gép­javítási igények kielégítésére is. Szabó. Lajos, a járási ta­nács titkára az állandó bi­zottságok fokozottabb igény- bevételét kívánta, különösen a szőlőtelepítések előkészíté­sében. A felszólalásokra ihápzi .Jó­zsef válaszolt. ' A járási ta­nács és a pártbizottság együt­tes ülése Kurucz Béla záró­beszéde után a jelentéseket egyhangúlag elfogadta. Magyar László A mezögépipar idei újdonságai A mezőgépipar az idén a tavalyihoz hasonlóan több CREOLA nap nélkül barnít! A korszerű készruha divatos, változatos, minden igényt kielégít! DIVATOS FÉRFI FELÖLTÖK Elegáns tweed szövetből 380,— és410,— Ft Különleges mintájú szövetből 690,— FT Fésűs szövetből • 1250,— Ft-tól 1450,— Ft-i.g T% 1 „ LEGYEN MINDIG Jl J(KÖLTÖZÖTT 1 mint kilencszázmillió forint értékű mezőgazdasági gépet | gyárt. Nagyrészt hagyományos : munkagépeket — vetőgépet, í boronát, tárcsát, ekét készít a mezőgazdaságnak, de számos újfajta tennék is megtalálha- j tó idei gyártmányai között. Az iparágnak csaknem vala­mennyi üzeme megkezdi né­hány nemzetközileg is korsze- ! rű géptípus sorozatgyártását, ; és az idén teszi meg gépipa­runk az első jelentősebb lépé­seket a '• 'ümölcskezelés és a ! borászat komvlex gépesítésé- re. Szombathelyen már ké- j szülnek az első szőlészeti, bö- j rászati gépsorok a hozzájuk ■ tartozó 40 hektoliteres prések­kel. zűzó-bogyózókkal. „ csigás léélválasztókkal. törkölvtépők- . kei és egyéb géptartozékokkal. I A Szentgotthárdi Kaszagyár- { ban viszont az úgynevezett ! Qyiiinölcsmunipnlációs qépsn­I 1 rak gyártáséin futottak »I. Gé­peik segítségével a gyümölcs szedésétől a ládák töltéséig, a I tisztítástól a nagy és súly sze­rinti osztályozásig gvümölcs- kezelé.ssel kapcsolatos minden feladatot el lehet végezni

Next

/
Oldalképek
Tartalom