Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-23 / 69. szám

HfC.lt •^CúHap 1963. MÁRCIUS 23, SZOMBAT 1 intézkedés+5 nap nyereségrészesedés Műszaki fejlesztés a Váci Kötöttárugyárban 1961-ben kezdődött. A Váci iötöttárugyár vezetői és mű- ízaki szakemberei kezdték lem jó szemmel nézni a sza­básnál keletkezett tetemes mennyiségű hulladékot. Évele aosszú során a szabász ma­ga döntötte el, hogy mit mi­yen szélességű kelméből «zab ki. Nem becs Síjük le jók év gyakorlati tapaszta­latait, de az ilyen módszer fcnégsem nevezhető tudomá- tiyosnak. A konfekcióüzemek veze­tői és dolgozói ne csodál­kozzanak ezen, mert a szö­vet és a kötött kelme között óriási a különbség. Amíg a szövetekből régóta pontos matricák alapján géppel szab­nak, addig a köt-szövő ipar­ban ez még a mai napiét sem teljesen megoldott, mert a kötött kelme köztudomásúan nagymértékben megnyúlhat. A nyúlás mértéke a 14— 15 százalékot is elérheti. Mindehhez hozzá kell még számítani, hogy a Váci Kö­töttárugyárban 2S0 féle kö­töttárut, egyenként hét mé­retben szabnak éven át. A különféle kötöttárukat pedig más-más szélességű keimé­ből kell kiszabni. Nehézség tehát bővenakadt és maradt belőle a jövőre is. A gyárban mégis elhatároz­ták, hogy valamit tesznek a hulladék csökkentése ér­dekében. 1961-ben még csak statisztikai módszerekkel igyekezték javítani az ará­nyokon. A programozást úgy irányították, - hogy lehetőleg minél több azonos anyag­szélességből kiszabható árut gyártsanak azonos időszak­ban. Már ez is számottevő eredményeket hozott. 1962-ben aztán tovább fi­nomították, fejlesztették el­gondolásukat. Készítettek egy hatalmas fekete asztalt, ame­lyen fehér vonalak jelzik a különböző anyagszélessége­ket. A papírból kivágott sza­básmintákat erre az asztalra terítik fel úgy, hogy minél kevesebb kihasználatlan hely maradjon. Amikor ezzel el­készültek, az asztal közepé­re lencsével felfelé egy fény­képezőgépet helyeznek. Az asztal fölé, a mennyezetre nagyméretű tükröt helyeztek, amelyben tükröződik az asz­talra terített papír szabás­minta. Elkaitiutják a fény­képezőgépet és máris kész egy gyártmány szabásmin­tájának fényképe. Ez minden gyártmány­nál megismétlődik. A fényképeket kiadják a sza­bászoknak, s ezeken már az is fel van tüntetve, hogy az illető gyártmányt milyen szé­lességű kelméből kell szab­ni. 1962-ben ezzel a módszer­rel másfél millió forint ér­tékű kötöttárut takarítottak meg, ami azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb kelme ke­rült a hulladékgyűjtőbe, mint 1961-ben. léhát nyert az új módszerrel az ország, de nyerték a vállalat dolgozói is, hisz ennek az egyetlen műszaki fejlesztési intézke­désnek a nyomán ötnapi fi­zetésnek megfelelő nyereség­részesedéssel többet kapnak, mint amennyi egyébként fúrt volna. így összesen átlagban 13 napi bérnek megfelelő nye­reségrészesedést fizetnek ki a gyárban. Nyilvánvaló, hogy az idén már nem lehet olyan nagy összeget megtakarítani ezzel a módszerrel, mint tavaly, mégis újabb 574 ezer forint megtakarítás szerepe! a tervben. Ebben persze már az is benne van, hogy a meghonosított űj gyártási módszert, tovább­fejlesztik. Az elgondolás nem új. A konfekcióiparban már jó ideje géppel terítik fel a szö­vetvégeket a szabáshoz hasz­nált hosszú asztalodéra. Mi­után ez megtörtént, a per­forált szabásmintákat az anyagra helyezik és fehér porral kijelölik a vágási vo­nalakat. Ezt akarják tenni a gyárban is, csakhogy előbb olyan kikészítési technoló­giát kell kidolgozni, amely minimálisra csökkenti a kel­me nyúlását. Az első kísérletek már el­kezdőditek. Úgy számítják, hogy az idén eljutnak a leg­biztosabb megoldáshoz és 1964-ben fokozatosan áttér­nek erre a fejlettebb gyár­tási módszerre. F. I. Készülnek a tarkamintázatú nyári ruhaanyagok A textilgyárakba már nem­csak a tavasz, hanem a nyár is beköszöntött; a textilfestő­gyárban a kartonhoz és ba- tiszthoz hasonló vékony, köny- nyű női ruhakeíméket mintáz­zák. A gyár kollekciójából 78 féle mintát választottak ki, s most ezek szerint készül a sok millió méter textília a kül- és belkereskedelem számára. Az új anyagok között talál­ható fedettmíntás, valamint virágmotívumos, absztrakt-raj­zos és finom rajzolású, bé­lyegnyomású is. A kis- és nagy minta, a csík és a’ pötty sok változata szintén hozzátarto­zik az idei divathoz. A di­vattervezők véleménye szerint a gazdag színárnyalatú, tarka­mintás textiliák lesznek a nyáron a legkeresettebbek. Az új nyári ruhaanyagok nemcsak a hazai üzletekben je­lentek még, hanem amint azt a -• textilfestőgyár főmérnöke franciaországi útjáról hazatér­ve elmondotta, örömmel lát­ta üzemének újdonságait a párizsi kirakatokban is. (MTI) A kőolaj, mint műtrágya Az Egyesült Államokban kísérleteket végeztek, hogy a kőolajat műtrágyaként a gyü­mölcsösökben hasznosítsák. Az Esso konszern által használt gyantáemulzió megőrzi a ta­laj .nedvességét, gátolja a pá­rolgást és több napmeleget szív magába. Szennyvízderítő telep épül még ez évben Budaörsön Ez idén szélesítik és kor­szerűsítik a község főútvo­nalát, a Marx Károly utat, amelyen a szenny vízlevezető csatornát is helyes és ész­szerűbb lenne egyidejűleg, még az útburkolat elkészí­tése előtt kiépíteni. Később az útburkolat feltörése és újabb lefedetése csak meg­drágítaná az utca csatorná­zását. A csatorna, illetve a na­gyobb szennyvízderítő telep építése érdekében : a Buda­örsi Községi Tanács a fel­sőbb szervek jóváhagyását, illetve támogatását szándék­szik kikérni. — Négyszáz termelőszö­vetkezeti tag tanul Cegléden a huszonhét mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolya­mon. Közülük sokan már harmadik éve tanulnak eb­ben az oktatási formában, s most tesznek vizsgát az ál­lami szakmunkásvizsgáztató bizottság előtt. Sikeres sze­replésük után szakmunkás oklevelet kapnak. A víz órárol-órára növekszik Amíg a főárkot ki nem tisztítják, nem szűnik a belvízveszély Erdligeten Érdliget elöntött házairól és az úgynevezett „papi földek­ről” végre sikerült a vizet le­vezetni. a veszély azonban ko­rántsem múlt el: ha egyetlen nagyobb esőzés jön. ami ta­vasszal nem ritkaság, a háza­kat^ is újabb elöntés fenyege­ti. Á Pest megyei Hírlap többször is megírta, hogy a veszély fő oka a „főárok”, amelyet a több évtizedes üle­dék, iszap csaknem a föld fel­színéig betemetett és így na­gyobb víztömeget képtelen le­vezetni De nemcsak a főárok, ha­nem. a tőle jobbra eső terüle­ten is az árkok még mindig tele vannak vízzel, egyrészt azért, mert a főárak jobb ol­dalát még mindig nem vágták át, hogy a felgyülemlett vizet levezessék, másrészt, mert eze­ket az árkokat is rendbe kel­lene hozni. És ennek elvégzé­se már nem attól függ. hogy „van-e rá keret” vagy nincs, mert a lakosság, szervezett ve­zetéssel, nagyon szívesen haj­landó részt venni benne, tór- sadálmi munkában, hogy az elöntés veszélye végre elmúl­jék a fele felől. A főárok hídj át lebontották, hogy ne akadályozza a víz le­folyását, helyette ideiglenes hidat ácsoltak, a bányagyu­tacs gyár felé vezető úton nyúlgátat építettek, hogy a dolgozók munkába mehesse­nek. 'és azóta szélcsend van; „megnyugodtak a "kedélyek”, és — marad minden a régiben. Pedig addig amíg a főárkot ki nem tisztítják, s amíg a vízlevezető árokhálózatot, igenis: „keret nélkül”, de tár­sadalmi segítséggel sürgősen rendbe nem hozzák, az érdli- getieic nem alhatnak nyugod­tan, mert csak kiadós eső kell. és itt az újabb belvízveszély. Az érdligetiek ismételten sür­gős és hathatós segítséget kér­nek. Mire ez a cikk a szerkesz­tőség asztalára jutott, csütör­tök délután újabb hatalmas eső zúdult Érdligetre, az ár­kok még jobban megteltek vízzel, és a helyzet veszedel­mesen hasonlít az egy hét előttire. A víz pedig óráról órára növekszik. Csuka Zoltán VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ff Az újonnan megválasztott végrehajtó bizottság első ülése A Ceglédi Városi Tanács vég­rehajtó bizottsága megtartotta első ülését. Hegedűs József vb- titkár beszámolt az előző ülé­sen hozott határozatok végre­hajtásáról, majd az Alkot­mány Termelőszövetkezet el­nöké a vb elé terjesztette a szövetkezet múlt évi munkájá­ról és ez évi terveiről szóló jelentését. A jelentés foglal­kozik a munkaegység értéké­nek alakulásával. A múlt év­ben a városi tsz-ek közül a legkevesebbet az Alkotmány Tsz-ben fizettek egy-egy mun­kaegységre. Mindez a kedve­zőtlen időjáráson kívül az erőtlen vezetőség rovására Írandó. A vita zárszavában Szelepcsényi Imre, a Vb-el- nöke hangoztatta, hogy a tsz- tagság csak gazdag, jól műkö­dő, közös gazdaságban lehet jómódú. A végrehajtó bizott­ság ezután meghallgatta a vb- elnök tájékoztatóját a tanács- választás eredményeiről, utána a műszaki osztály vezetője be­számolt a várost fenyegető belvízveszélyről, illetve az el­lene tett intézkedésekről. A végrehajtó bizottság elismeré­sét és köszönetét fejezte ki a mentési munkálatokban és a gátak emelésében példásan helyállt honvédeknek, a mun­kásőrség tagjainak, üzemek és intézmények dolgozóinak. Újabb tizenkéf holdat öntöznek Kocséron, a Petőfi Terme­lőszövetkezet tagsága közel 1800 üveg alján nevel palán­tát. A zöldségtermelésben a legsürgősebb feladat most a melegágyak elkészítése és a magok elvetése. A melegágyakhoz tizenkétezer mázsa trágyát használnak fel. A két legnagyobb palántane­velőtelepnél nagy befogadóké­pességű víztárolót építettek.. Ezekből gumicsővel locsolják a palántákat. A tavasz folya­mán a közös gazdaság a felü­leti öntözéses területet leg­alább tizenkét holddal növeli. MOMDRoTOgfia: Egy üzletből kettő A Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat a múlt esztendőben sok pénzt fordí­tott a gyömrői üzletek korsze­rűsítésére. A régi óhajnak megfelelően szakosították a vas-műszaki boltot. Kivonták onnan a háztartási cikkeket és ezeket egy korszerű önkiszol­gáló háztartási boltban árusít­ják. A szétválasztás jelentős forgalomnövekedéssel járt. A múlt év utolsó három hónap­jában a vas-műszaki bolt for­galma 820 ezer forint volt, 1 vagyis ugyanannyi, mint az előző év hasonló időszakában. A háztartási bolt külön hat­vannyolc-hetvenezer forint forgalmat ért el havonta. Eltűnt az alágyújtós . A község Monoron épp­úgy, mint másutt az ország­ban, megszokta, sőt megked­velte a TÜKER-alágyújíóst. Sajnos* újabban hiába pró­bálnak a háziasszonyok Mo­noron alágyújtóst vásárolni, eltűnt a TÜZÉP-telepről. Aki a háztartási boltban próbál­kozik, az is póruljár: alá­gyújtós ott sincs. Vajon csak Monorról tűnt el ez a köz­kedvelt cikk? És ha igen, miért? MEGVALÓSULNAK AZ ÉVSZÁZADOS ÁLMOK Aranyhomokká érik a nagy­kőrösi homok, megannyi gond és keserűség forrása. Évszá­zados álmok válnak valóra, 1965-ig Nagykőrösön. Már az elmúlt ősszel megkezdő­dött a szőlő- és gyümölcste­lepítés a város határában. Az elmúlt esztendőkben a Dózsa Tsz harminc hold szőlőt telepített. A Petőfi Tsz 1961-ben hatvan hold új gyümölcsöst létesített, majd 1962-ben újabb nyolc­vanöt holdon ültettek facse­metéket. A Hunyadi Terme­lőszövetkezetben ötven hold új almáskert várja termőre fordulását. 1965-ig a várok hat termelőszövetkezete 1330 holdon szőlőt, 1480 holdon gyümölcsöst telepít. A nagy­szabású program alapján a Dózsa Tsz 360, a Hunyadi 200. a Petőfi 450 és a Sza­badság termelőszövetkezet 320 hold nagyüzemi szőlőt te­lepít. A gyümölcstelepítés programja értelmében 1965- ig a Dózsa Tsz 170, a Hu­nyadi Tsz 200. a “Petőfi Tsz 600. a Rákóczi Tsz 110, a Szabadság Tsz pedig 400 hold új gyümölcsöst telepít. A körte termelését elhanyagol­ták Nagykörösön. Márpedig ennek nagyszerű hagyomá­nyai vannak a városban. A telepítéseknél igyekeznek er­re is figyelmet fordítani. Táborozni, jaj de jó A Petőfi általános- iskola úttörői boldogan készülőd­nek már a nyárra, ^z elmúlt években a Balaton mellett vertek sátrat, az idén szeret­nének ismét i eljutni a magyar tenger partjára. Szorgalma­san gyűjtik a rongyot, amely­nek az árából kipótolják a táborozás költségeit. Az őrsök hét mázsa rcnsy szállítására kötöttek szerződést a MÉH- hel. Modernség, avagy funkcionalizmus — Miből van ez a szobor kedves mester? — Gumiból, nehogy rozsdásodjon ... (Komádi István karikatúrája) ílem f^émjíízés műkben, saját tv-készülékük műsorát csak megnézik! Megszabták a határidőt is. A második fél évben elkészül a harminckét vagonos magtá­runk. s a régi felszabadul. Há­zi kivitelezésben, meg társa­dalmi munkával kultúrterme színpadot és köwvtárhaluisé- net alakítunk belőle. Méane- diq — így kívánja a tagság — őszre, mire meg jennek a hosszú esték, el kell készülnie. Patronáló üzemünk, a Csepel Autógyár is felajánlotta se­gítségét. Lebontják a •régi színpadukat, s az anyagát ne­künk ad iák. A szövetkezet építőbripádig vállalta. olyan színpadot készít belőle, hooy komoly színtársulat is fellép­hessen! Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy tízezreket tartalékoljunk kultúr teremre. televízióra. Most pedig n kiskunlacházi Pereg Termelőszövetkezet tag­sága már nem tartja kidobott pénznek, felesleges fényűzés­nek a kulturális kiadásokat. Csak ezt akartam elmesél­ni... Elmondta: Radnics Mihály tsz-elnök Lejegyezte­Nyíri Éva Eltelt egy-két hónap, s az emberek megszokták, hogy ami szév, az értük van. és nem megfordítva. Megszokták. és megértették, hogy minden, ami a közösben van, csakugyan az övék. S most rátérnék a második történetemre. Amikor a szö­vetkezet idei terveit tárgyal­tuk. a közgyűlés huszonhat- ezer forintot szavazott meg kulturális célokra. A tagság azt. is kikötötte, mire fordít­suk: az első fél évben televí­ziókészüléket vásárolunk, a többiből pedio művelődési ott­hont létesítünk. Azt hiszem, sejti már, miért meséltem el az egészet. Ugyan­azok az emberek, akik — nem* is olyan régen még — luxus­nak tartották, a függönyt s a szőnyeget, most azt mondták: vegyünk egy televíziót, nekünk is kell esténként valami szó­rakozás! Tudja, a tagság itt lakik, egy tömbben, a tsz-iro- d i környékén. A művelődési ház viszont jó három k!lomé- ter/é van. benn a községben. Akkora utat a sötétben, hö- ban-fan'brin nem tesznek mea szívesen. De saját kultúrter­gamnak csináltam? Aztán egyik emberünk hamar megvi­gasztalt. Nem vette észre, hogy mögötte állok, amikor azt mondta a zúgolódóknak: hol van az előírva, hogy a mi irodánk csak olyan lehet, ócska bútorokkal, kopár fa­lakkal, csupasz padlóval? Ta­lán a termelőszövetkezet nem érdemel különbet? A tsz-tag- npk ú"v is jó? Hiszen az el­nök nem magának csinálta: nekünk. Az elnök idővel elke­rülhet innen, a szép iroda meg akitor is a miénk maradi Szóval, megvolt a szép irodánk, s egy nap valaki be akart jönni hozzám. Hallom, sokáig súrolja a talpát a láb­törlőn. vénre bekopog. Benyit­ja az ajtót, s meokárdi: be sza­bad jönni az irodába? Termé­szetesen — feleltem —. hiszen a maguké. Jó ió — szabad­kozik —. de hát olyan szép szőnyegek vannak a padlón... Hát aztán — vágtam rá —. ar­ra való a szőnyeg, hogy ne a padlót piszkítsuk. Meg arm való. hogy a? em bér környe­zetét szebbé tegye ... Ho mogigefi, hogy úgy ; írja meg, ahogy elmesélem, ne- \ vek nélkül, elmondok valamit. \ Két történetet, melyeket — ; időben — nem sok választ el ; egymástól. ; Az első akkoriban játsző- > dott, amikor a termelőszövet- kezet egész vezérkara — az í agronómus, a főkönyvelő, az í elnök, a pénzáros és a többi í —. összesen vagy tíz ember í szorongott egyetlen szobában. \ Irodánk mellett kisgyermekes $ család húzódott meg egy ce- f ment padlás, hideg helyiség­ig ben. Arra gondoltunk, ha sze- ^ rezhetnénk egészséges szobát, 0 ők is jól járnának, mi is job- £ ban elférnénk. Sikerült: vala- ímeMlc tsz-tagunk átengedte f egyik szobáját, rendbe hoztuk, fsa család átköltözött. No, ha f már két helyiségünk van — i, qondoltuk —, teremtsünk ben- $ nük emberhez méltó körülmé- $ nyékét. Kitataroztuk, kicsino- J sítottuk. s mind a kettőt szé- £ pen bebútoroztuk. Műbőr huza- % tos tonettszékekkel, szőnyeggel, % függönnyel, cserepes virágok- $ kai. Egyszer csak fülembe ju- í tott, hogy néhányan zúgolód- í nak: minek ez a luxus, mos- í tanáig jp volt a csupasz pad- i, ló. az ócska szekrény?/ Őszin- f tén szólva, bántott a dolog. % hogy ennyire félreértették ig 1 szándékomat: azt hiszik, mp­A HUNGAROFRUCT és a háziipari szövetkezetek ex­portvállalata budaörsi tele­peit, valamint a MÁV állo­mását az illetékes hatósá­gok arra kötelezték, hogy ez év végéig közös szenny­vízderítő telepet létesítse­nek. Most készülnek a telep tervei, és kivitelezését is előreláthatólag, néhány hó­napon belül megkezdik. Ez lesz Budaörsön az ^első szennyvízderítő, s érthető, ha a vízvezetékkel nagyjából el­látott, nagy és sűrűn la­kott község tanácsa ezzel kapcsolatban mérlegeli, nem lehetne-e valami módon az egész község előbb-utóbb fel­tétlenül megoldandó szenny­víz-levezetéséhez is hozzá­kezdeni. Úgy vélik, hogy a három intézmény részére épí­tendő szennyvízderítő költ­ségeit viszonylag nem sokkal növelné, ha az egész közsé­get számbavéve építenék azt fel. Annál is inkább, mert ez a többletkiadás olcsóbbá ten­né a községi szennyvízderítc telep később sorra kerülő építését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom