Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-23 / 69. szám

1963. MÁRCIUS 23, SZOMBAT

imsr,

ttCGVPI

&Círltm

AZ AMNESZTIÁRÓL Ä jó gabonatermés érdekében

Beszélgetés dr. Nezvál Ferenc igazságügy miniszterrel haladéktalanul végezzük el az őszi kalászosok fejtrágyázúsát

Az országgyűlés csütörtöki ülésén Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, bejelentette, hogy a kormány javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak, széles körű közkegyelmi rendelet kibocsátására. Az Elnöki Tanács magáévá tette a kormány javaslatát és törvényerejű rendeletet adott ki az általános közkegyelemről: amnesztiában részesíti

azokat, akik a népköztársaság törvényeit megsértették.

A törvényerejű rendelet a pénteki Magyar Közlönyben látott napvilágot. A Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste dr. Nezvál Ferenc igazságügyminisztert, és tájékoztatást kért a nagy érdeklődést keltő rendeletről.

KÉRDÉS: — Az ön megítélése szerint mi tette lehetővé és indokolttá az amnesztiát?

VÁLASZ: — A Magyar Nép- köztársaság belső rendje szilárd, erős. Politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésünk során az ország nagy eredményeket ért el. Erős népünk politikai és erkölcsi egysége, leraktuk a szocializmus alapjait. E tények megmagya rázzák, mi tette lehetővé ezt a'z intézkedést. Amikor az Elnöki Tanács — a kormány javaslatára — elhatározta az amnesztiát, figyelemmel volt arra is, hogy a bűnözés alakulásában 1956 óta kedvező változások tapasztalhatók: csökkent az államellenes és köztörvényi bűntettek száma.

KÉRDÉS: — Kik azok a politikai elitéltek, akikre kiterjed a közkegyelmi rendelet?

VÁLASZ: — A rendelet hatálya kiterjed tulajdonképpen minden államellenes bűncselekmény elkövetőire, polgári és katonai személyre egyaránt. Közkegyelemben részesülnek azok, akiket a bíróság a fel- szabadulástól a rendelet megjelenésének napjáig államellenes bűntett miatt elítélt, továbbá a háborús bűnösök közül azok. akik büntetésük kétharmadát már letöltötték. Közismert, hogy népi demokratikus törvényhozásunk — híven nemzetközi jogi kötelezettségeihez — a' második világháborút követően törvényt hozott a háborús, embertelen bűnök megbüntetésére. E jogszabályokat igazságszolgáltatásunk következetesen alkalmazta. Azoknak a háborús bűnösöknek tehát, akik nem vonták ki magukat törvényellenesen a felelősségrevonás alól, és részben már megbünhődtek. nem kell letölteniük további büntetésüket.

A törvényerejű rendelet kimondja, hogy amnesztiában részesülnek azok, akik az ellenforradalom, illetve, annak leverése idején államelienes, ellenforradalmi bűncselekményt vagy e tevékenységgel összefüggésben más bűn- cselekményt követtek el, valamint azok az. államellenes bűntett miatt elítélték, akik az ellenforradalom leverése után, a rendelet megjelentetésének napjáig követték el bűn-cselekményüket. Ez utóbbi bűncselekmények tettesei esetében is széles körben intézkedik a rendelet: egyaránt érinti az állam belső, külső biztonsága elleni és a honvédelem érdekeit sértő bűn- cselekmények tetteseit. Kegyelmet kapnak tehát azok is, akik ebben az időben a népi demokratikus állam- rend ellen szervezkedtek, izgattak vagy megszegték az államellenes bűncselekmények feljelentési kötelezettségéről szóló törvényes előírást.

Az Elnöki Tanács rendeleté kegyelmet ad azoknak is, akik a személyi kultusz időszakában visszaéltek hatalmukkal, és megsértették a szocialista • törvényességet. Ismeretes, hogy e törvénysértéseket a forradalmi munkásparaszt kormány következetesen felszámolta. A törvény- sértésekért felelős személyeket bírói úton és más módon is felelősségre vonták. Azok a személyek, akiket elkövetett törvénysértéseikért bírói úton, nem vontak felelősségre, a közkegyelmi rendelkezés értelmében nem kerülnek büntetőjogi felelősség- revonásra.

KÉRDÉS: — Kik azok a politikai bűntettesek, akiket nem érint a törvényerejű rendelet?

VÁDASZ: — Nem részesülnek amnesztiában azok a háborús bűnösök, akik még nem töltötték le büntetésük kétharmadát, vagy megszöktek a bírói felelősségrevonás elől. Ugyancsak nem vonatkozik az amnesztia azokra, akik az ellenforradalom előtt, valamint az ellenforradalom után kémkedés, hűtlenség, vagy hazaárulás bűntettét követték el, valamint azokra, akik ezeknek a bűncselekményeknek elkövetése után a felelősségrevonás elől külföldre szöktek. Nem részesülnek amnesztiában azok a politika1 bűntettesek sem, akiket a bíróság öt éven belül egyszer már vala- , milyen bűncselekményért sza- i badságvesztés büntetésre ítélt, í illetve akik a BTK bármely rendelkezése szerint visszaeső- I nek tekintendők. j KÉRDÉS: — Milyen mértékben terjed ki az amnesztia az úgynevezett köztörvényes bűncselekmények elkövetőire?

VÁLASZ: — A törvényerejű rendelet szerint egyhar- maddal csökken azoknak a büntetése, akiket eredetileg 6 évnél nem hosszabb szabadságvesztésre ítélték: fél évvel csökken a büntetése ( azoknak, akiket 2 évnél nem í hosszabb szabadságvesztésre büntettek.

A rendelet teljesen elengedi. azoknak a büntetését,

; akiket egy évnél nem hosz- szabb szabadságvesztésre, javító-nevelő munkára, illet- I ve pénz főbüntetésre ítéltek.

| Büntető eljárás nem indít- j ható, illetve nem folytatható azok ellen, akik a közkegyelmi elhatározás megjelenéséig j olyan bűntettet' követtek el,

! amelynek várható büntetése egy év, vagy annál kevesebb. Ez utóbbiaknál a büntető eljárást meg kell szüntetni,

! akár rendőrségi, ügyészségi, vagy bírósági szakaszban van ■ jelenleg az ügyük.

A szocialista humanizmus | jut kifejezésre a jogszabály- j nak abban a rendelkezésé- j ben, amely a kiszabott bün- I tetés nagyságára való tekin- I tét nélkül elengedi a fiatalko- | rúak, a teherben lévő nők,

, a kisgyermekes anyák, az ötven éven felüli nők és a j hatvan éven felüli férfiak,

! valamint az életet veszélyeztető gyógyíthatatlan beteg- ! ségbesn szenvedők hátralévő büntetését.

KÉRDÉS: — A köstörvényi bűncselekmények tetteseinél milyen kizáró okokat iarial- j -máz a törvényerejű rendelet?

! VADASZ: — A társadalomra különösen veszélyes bűnözőkre természetesen nem terjed ki az amnesztia. A kormányzat nem téveszti szem elől a közrend és a közbiztonság érdekeit. A kegyelem nem vonatkozik azokra, akik gyilkosságot, szándékos emberölést, rablást, gyújtogatást» á társadalmi tulajdon felgyújtását, vagy felrobbantását követték el. Akárcsak a politikai bűntetteseknél, itt is kizáró ok az, ha valaki visszaeső, vagyis öt éven belül valamilyen bűn- csélekmény miatt már szabadságvesztés büntetésre ítéltek.

Ä törvényerejű rendelet- hangsúlyozottan kimondja, hogy a kegyelem hatályát veszti azoknál a politikai és köztörvényi bűntetteseknél, akik az amnesztiát követő három éven belül szándékos bűntettet követnek el, s ezért elítélik őket. Ebben az ecetben nemcsak az újólag elkö- ‘•vetett bűncselekmény büntetését kell kiállniok, hanem ér- I vénybe lép a büntetés is, ame- lyet most amnesztiával töröl- j nek.

; KÉRDÉS: — Milyen lehetőséget nyújt a törvényerejű . rendelet azon elítéltek számára, akiket a fenti rendelkezések nem érintenek? •

VÁDASZ: — Az elmondottakból kitűnik, hogy milyen 1 kevés az olyan elítélt, akire

Az elmúlt év őszén a száraz időjárás miatt, a búzavetések általában később keltek, és többségük a fagyok beállta előtt nem tudott kibokrosodni. Ugyanakkor a hosszú tél és sok helyütt a földeket borító jégpáncél megviselte az alig, hogy kikelt gabonaféléket Éppen ezért, idén' tavasszal, más évekhez képest még nagyobb, fokozottabb jelentősége van a nitrogén fejtrágyázásnak, amely az őszi vetések első és legfontosabb termésfokozó ápolási munkája.

A fejtrágyázás célja, hogy a hidegtől megsanyargatott őszi vetések tavasszal gyorsabban induljanak fejlődésnek. Amikor felmelegedik az idő, már néhány, fokos melegben is megkezdődik a bú- závetéseknél az asszimiláció időszaka. Ha ilyenkor elegendő nitrogén tápanyag nem áll a növény rendelkezésére, akkor saját testéből vonja el azt. Ennek következtében pedig a vetés csak sínylődik és kiritkul.

A növény fejlődését tehát műtrágya adagolásával kell serkenteni, hogy a későbbi fejlődés megindulásakor a nitrogén könnyen felvehető állapotban, a gyökérzet rendelkezésére álljon.

Sok, gyorsan ható nitrogén tápanyagra van szükség ahhoz is, hogy a kalásziképződés kedvezően alakuljon. Idén ez a folyamat a hosszúra nyúlt tél miatt jóval később, csak az elkövetkező napokban, indul meg. Ekkor dől él,

mekkora lesz a kalász és azon hány kalászka képződik.

Ha jó a tápanyag-ellátottság, akkor nagy, ha pedig kevés, akkor kis kalász fejlődik a száron. Ezért a könnyen . oldódó, gyorsan ható nitrogén műtrágya (pétisó, linzi só) nagymértékben elősegítheti a megfelelő kalászképződést.

A fejtrágyázás nemcsak a hazai búzafaj tákhál, hanem különösen az igényes külföldi búzáknál, igen fontos, mert korai kifejlődésükhöz és a nagy terméshez, bő tápanyagellátásra van szükség. Természetesen, a kiszórandó műtrágya mennyiségét a búza fajtája, fejlettségi állapota, és nem utolsósorban a műtrágyakészlet határozza meg. Nagyüzemi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a külföldi búzáknál holdanként mintegy 150 —200 kiló, két részletben egyenletesen kiszórt' nitrogén fej trágyára van szükség. A hazai búzavetések fej trágyázását ezzel szemben, csak egy esetben, kora tavasszal végezzük, holdanként 80—100 kiló nitrogénnel, attól függően, hogyan teleltek át a vetések és milyen fejlettek. Ott, ahol elegendő mennyiségű nitrogén műtrágya nem áll rendelkezésre, s emiatt nem jut minden táblára, még kell vizsgálni a vetések fejlettségét, és a legjobban rásZöruló táblákra kell kiszórni a szükséges mennyiségű műtrágyát;

A fejtrágyázásnál ügyelni kell arra, hogy a műtrágyaszóró gépek a vetést össze ne tiporják. Jelenleg azonban sok termelőszövetkezetben még nem végezték el az őszi gabonavetéseknek ezt az elengedhetetlen, fontos ápolását. Részben azért, mert vártak addig a munkával, míg a vastag hótakaró elolvad, részben pedig most, miután a talaj felső rétege mindenütt erősen felázott, a szik- kadásra várnak, hogy a gépek ne ragadjanak be a talajba.

A fejtrágyázásnak azonban már elérkezett az ideje, azt tovább halogatni nem lehet.

Ezért ehhez mindenütt, ahol még nem végezték el, ho- zá kell fogni, s nem szabad várni a földek, a talaj szik- kadására. A munkát, a műtrágya kiszórását, a felázott talajon tehát

helyes, ha kézzel végzik el a legrövidebb időn belül a termelőszövetkezetek.

A kézzel kiszórt műtrágya, ha nem is olyan egyenletes, még mindig sokkal hatásosabban segíti a vetések megerősödését, mint később. Most még a talajra kézzel is kiszórt nitrogén tápanyagot, a gyökérzet könnyen magához vonja, s ez nagy segítséget jelent a növényzet számára. Fontos szabály, hogy a fejtrágyázást későn, amikor a növényzet már szárba indult, nem szabad elvégezni, mert ezzel elnyújtjuk a tenyész- időt, és növeljük a megdőlés veszélyét.

VÉDŐÖLTÖZET, VÉDŐÉTEL, UTAZÁS

Tizennégy üzemben folytattak vizsgálatot a népi ellenőrök — A Pest megyei NEB ülése

nem vonatkozik az általános amnesztia. Az Elnöki Tanács azonban — a rendelet szerint

— élhet kegyelmi jogával azok esetében is, akikre a kegyelmi rendelkezések a fentiek értelmében nem vonatkoznak, ha ezt kérik, s ha a körülmények a különleges méltánylást indokolttá teszik.

KÉRDÉS: — Mennyiben vonatkozik az amnesztia azokra a magyar állampolgárokra, kik engedély nélkül hagyták el az országot?

VÁLASZ: — A törvényerejű rendelet értelmében közkegyelem alá esnek azok is, akik tiltott határátlépéssel hagyták el az országot. A kegyelmi rendelet egyéb rendelkezései éppúgy vonatkoznak a külföldön élő magyar állampolgárokra, mint azokra, akik itthon élnek.

KÉRDÉS: — Milyen esetben mentesülhet valaki a büntetett előélettel járó hátrányok alól?

VÁLASZ: — Az ezzel kapcsolatos rendelkezés is igen széleskörű. A rendelet lehetőséget teremt a korábban elítélteknek zavartalan elhelyezkedésükhöz és a társa-' dalomban való beleilleszke- désükhöz, azzal, hogy mentesíti a büntetett előélettel járó hátrányok alól mindazokat, akik a felszabadulást követően — 1957. május 1-ig

— 5 évet meg nem haladó büntetést kaptak, és azokat-, akiket 1957. május 1-től a rendelet megjelenésének napjáig két évnél kisebb szabadságvesztésre ítéltek. Természetesen ez a rendelkezés csak azokra vonatkozik, akik már kitöltötték büntetésüket, vagy kegyelem útján szabadultak.

Az állampolgárok széles rétegeit érintő az a kegyelmi elhatározás is, amely megszünteti a rendelet hatályba lépésének napjáig indított szabálysértési eljárásokat. Eszerint a már tórótt. és meg be nem fizetett szabálysértési pénzbírságot nem kell megfizetni.

KÉRDÉS: — Mikor hajtják végre a törvényerejű rendeletét?

VÁLASZ: — A rendelet

március 22-én megjelent a Magyar Közlönyben, s ezzel hatályba lépett. Az illetékes igazságügyi szervek készen állnak a rendelet végrehajtására és a kegyelemben részesülők első csoportja előreláthatólag a jövő hét első felében szabadlábra kerül. A rendeletet az igazságügyi szervek 1963. április 4-ig úgy hajtják végre, hogy addig az amnesztiában részesülők utolsó csoportja is szabadlábra kerüljön;

Az igazságszolgáltató szervek — a hatóságokkal karöltve —t a továbbiakban is- változatlanul feladatuknak tartják, hogy éberen őrködjenek a törvényesség felett és gondoskodnak arról, hogy a bűncselekmények elkövetőinek felelősségrevonása ne maradjon el. Kormányzatunk emberiességtől áthatott rendelkezése senkiben sem ébreszthet olyan gondolatot, hogy a bűnösöket futni hagyjuk. A jövőben is elnyerik méltó büntetésüket mindazok, akik népköztársaságunk törvényeit megszegve, vétenek államrendünk, szocialista építőmunkánk, dolgozó népünk személyi és Vagyoni biztonsága ellen. (MTI)

A Pest megyei Népi Eflen- őrzésd Bizottság legutóbbi ülésén a dolgozók munkavédelmi és szociális helyzetéről készült' jelentéssel foglalkozott.

14 üzemben tartottak vizsgálatot a népi ellenőrök

arra nézve, megkapják-e a dolgozók az előírt munkaruhát, védőruhát, védőételt és védőitalt, továbbá megfelelően gondoskodnak-e a dolgozók étkezési lehetőségeiről és tisztálkodási szükségleteiről. Megállapították, a vállalatok a rendeletben előírt védőöltözetet biztosítják dolgozóiknak. A védőételt és védőitalt a rendelet szellemének megfelelően szintén mindenütt kiadják.

Számos észrevételt tettek azonban az ellenőrök az előírt védőöltözetek • minőségével kapcsolatban. Legnagyobb részük nem felel meg rendeltetésszerű használatának, gyorsan használódik el, gyakran kell cserélni azokat, ami jelentős költségtöbbletet jelent.

A húsipari vállalatoknál, valamint a konzervgyáraknál a védőöltözet céljára szállított csizmák minősége igen rossz,

mert a meleg víz ragasztásukat feloldja, a javításukra fordított összeg pedig kidobott pénz, tulajdonképpen

nem is javíthatók. Ezzel kapcsolatban a NEB ülése szükségesnek mondotta ki a védőöltözetek minőségi meghatározását.

A nem lakóhelyükön dolgozók utazási körülményeire valamennyi megvizsgált vállalatnál súlyos panaszok hangzottak el. Általános a kifogás a közlekedési eszközök, elsősorban a MÁVAUT autóbuszainak túlzsúfoltsága miatt. Nem egy esetben a megtelt autóbusz meg sem áll az állomáson, hanem otthagyja az utasokat. Ebből igen sok ' késés adódik. A MÁVAUT csak igen kevés helyen biztosít fedett, szélvédett várakozóhelyiséget és nem végzi figyelembe a vállalatok erre vonatkozó észrevételeit. De azokat sem, amelyekben a járatok menet- rendszerű pontosságát, illetve a megbízható utasszállítást sürgetik. Erre vonatkozóan az ülés úgy határozott, hogy a NEB irodája keresse meg a MÁVAUT-ot, s kérdezze meg, mit tud, illetve mit kíván tenni a nem lakóhelyükön dolgozók kultúráit szállítási lehetőségei* nek biztosítására. A kapott választól függően a közié* kedés- és postaügyi-, miniszterhez kíván fordulni a NEB.

Megtárgyalta . ezután az ülés

a személy-tehergépkocsik és motorkerékpárok rendeltetésszerű üzemeltetésének vizsgálatáról szóló jelentést, melyből kiderül, hogy a vizsgálat szabálytalanságokat nagyjából nem állapított meg. Kifogásolható azonban, hogy néhol nem vezetik szabályszerűen a menetlevelet, a tehergépkocsik kilométer- órái pedig általában nem, működnek. A vállalatok gépkocsielőadóinak egy részét sűrűn változtatják és közöt-, tűk sok a szakvizsgával nem rendelkező.

Ezután az ülés a ceglédi- városi-járási NEB évi munkáját vizsgálta felül. Végül Forgács József, a megyei NEB elnöke a legutóbbi ülés óta eltelt időszakról számolt be és a kutatóintézeteknél folytatott vizsgálatot ismertette.

Egy karéj fehér kenyér

Három év alatt

felére csökkentek az erdei károk

Motor kerékpárt kapnak az erdei felügyelők

Három év alatt felére csökkentek a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények. az erdőgazdaságok és a faipari vállalatok területein. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság most közzétett felmérése szerint 1960-baft 7.7 millió forint kár érte a társadalmi tulajdont, s 1962-ben 3,8 millió forintra csökkent a kártételek összege. Ebből is 3 millió forint a vizsgálatok befejezése után megtérült. Egyre kevesebb tehát az ismeretlen tettes az erdőkben okozott károknál. A további fejlődés érdekében az Országos Erdészeti Főigazgatóság az eddiginél jobb lehetőséget biztosít az erdőőrzési felügyelők munkájához. A jövőben motorkerékpáros ellenőrök is járják az erdőket, a nagy értéket jelentő faanyagok megóvása érdekében. (MTI)

Docs-pocs az egész városnegyed, forgalmas a Soroksári út. Egymást késleltetik a különféle járművek, megmegakad a forgalom. Esik az eső, s a vize rohanvást keresi nyugtát a betonút két oldalán. Budapest' egyik túlterhelt útján járunk.

Hirtelen fehér tárgy bukkan fel az úton, a bakhát közepén. Előbb a bélé látszik, majd a héja is a cipősarok alakúi kenyérinek. Gépkocsivezetőnk félrekapja a kormányt, s épségben marad a kenyér. Előttünk, titánunk valamennyi gépkocsivezető ekliéppen cselekszik. Magamban latolgatom, hogy miért?

Ezt a kenyeret már .nem veszi fel többé senki. Embernek nincs hozzá étvágya, állat vagy madár nem merészkedik a kocsik alá. Talán egy kóbor macsl<ának válna éjszakai lakomájává? Aligha. Addigra színét, illatát

veszti a ráfreccsenő sártól. Reggel már senki nem-veszi észre, s rátapos valami kerék.

Hogyan került az útra? Talán egy kisfiú ejtette el, aki riadtan szelte át a forgalmas útszakaszt? Avagy egy teherkocsin falatozp rakodómunkás kezéből tépte ki az óvatlanság? Ki tudja? De tény, hogy féltő gonddal vigyáznak rá a száguldó gépek kormányánál ülő embeJ rek...

N. I.

— A Nemzetközi Színház- tudományi Intézet lengyelországi központjának rendezésében ez év júniusában tartják meg Varsóban a X# nemzetközi színházi kongresszust;