Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)
1963-03-03 / 52. szám
1963. MÁRCIUS 3. VASARNAP rr-srr *1 i.c '■ü/Círhm 3 Az ország legnagyobb konzervgyára Nagykőrösön 40Ű vagoncs ellenterv 170 vagonnal több gyümöfcsbefőtt Új gyártelepek Ahányban és Tiszakécskén E bét végén a Nagykőrösi Konzervgyárban fontos esemény történt, összeültek az üzem dolgozóinak legjobbjai s megvitatták a nagy alföldi üzem ez évi feladatait. Kovács Sándor igazgató számolt be a minisztériumi tervekről, s arról, mire képes az üzem. Ezek szerint a központi program 4600 vagon konzerváru elkészítését írja elő. Az üzem lehetőségei azonban ötezer vagon különböző tartósított áru legyártását biztosítják. Érdemes néhány, minden vásárló számára érdekes adatot leírni. Ezek szerint a gyü- mölcsbefőtt-program 347 vagonról szólt, ezzel szemben ,519 vagon befőtt tartósítását vállalták. Jóval több vegyes ízt, zöldborsót, zöldbabot, általában a tavalyinál több savanyúságot készítenek. A beszámolóból kiderült: a j Nagykőrösi Konzervgyár az ország legnagyobb üzemének I a rangjára emelkedett! Itt készül 1963-ban a legtöbb konzerváru. Belföldre az idén több mint j 1800. külföldre közel kétezer- kéiszáz vagon konzerv készül. A nagy munka elvégzéséhez természetesen új épületek, új ] berendezések s még több munkáskéz szükséges. Az idén 250 munkáskézzel többet igényel a nagy program. Az idén tehát mintegy háromezer ember dolgozik a Nagykőrösi Konzervgyár állományában. Érdekes adat, hogy amíg tavaly egy-egy emberre 158 mázsa készárut számítottak, az idén ez 20 tonnára emelkedik. Nem könnyű megfelelő, hozzáértő munkáskezet találni. De még segédmunkás sincs elegendő. Hogy a munkaerő- hiány égető gondjain enyhítsenek, megállapodtak a törteli tanáccsal: napi háromfordulós autóbuszjárattal „kapcsolják” Nagykőröshöz a községet, s ezzel 150—200 munkás rendszeres bejárását biztosíthatják. A nagyobb gyártási program lebonyolítását segíti, ' hogy Abonyban alapanyaggyártó, bab- és paprikatisztító telepet létesítenek, ugyancsak a tanács közreműködésével.. Hasonló telepet hoznak létre Ti- szakéc&kén is. Ezekről a helyekről már a félkész, végleges feldolgozás előtti stádiumban érkezik a különböző gyümölcs- és zöldségféle. Harminchárommillió forintot áldoz az állam a gyár műszaki fejlesztésére 1963-ban. Kozmetikai cikkek bemutatója XJj színű rúzsok, virágillat ú parfümök, tavaszi arcápoló- krémek mutatkoztak be a Lottó Áruház illatszer osztályán. A tavaszi kozmetikai cikkek bemutatója (MTI Foto. Kácsor félv.) Ez a vállalat fennállása óta a legnagyobb összeg, amelyet egy esztendő alatt kaptak. Uj épületeket, raktárhelyiséget, gépi berendezéseket állítanak fel, illetve építenek. A megbeszélésen szó esett arról is, hogy a gyár termelési osztálya 1000 holddal növelte a terület nagyságát, ahonnan a gyümölcs- és zöldségfélék a szerződés szerint érkeznek. Legjelentősebb a szerződéses területnövekedés a zöldbabnál, uborkánál és a paprikánál. Ugrásszerűen megnő — a múlt évi 212 vagon zaküszkához mérve — a zöldségfélével töltött paradicsomos paprikának a gyártása is. Összesen 510 vagon készül az idén, s szovjet megrendelésre, exportáru iesz. A tanácskozáson még több, a gyár idei munkájával, s a dolgozók munkakörülményeivel foglalkozó téma került szóba. Az eddigi kiváló munka a biztosíték rá, hogy az ugrásszerűen megnőtt feladatokkal is eredményesen megbirkóznak. i-éé-í* (t. gy.) Tulajdonképpen ús.y illett-----*------- — volna, hogy m indjárt a lényegre térjek, azzal a kétórás beszélgetéssel kezdjem, amelynek Tápióbics- kén voltam szem- és fültanúja — talán mondhatnám úgy is: részese — a háromhetes termelőszövetkezeti téli tan- l folyam egyik minap esti fog- j lalkozásán. Az itt elhangzott előadás és az azt követő vita, | jobban mondva annak néhány ! tanulsága az, ami papírra ki- ! vánkozák. J A kitérőt az a levél tette 1 szükségessé, amely közben ér- j kezett Tápióbiesküről. Az Áp- j rilis 4. Termelőszövetkezet „egyes dolgozói nevében” írták — névtelenül. Panaszokat és kifogásokat sorakoztatnak j fel- benne a vezetésre! A leg- sűlypsabbnak ezek között azt tartják, hogy bár az elmúlt év \ elején harminc, forintos mun- j kaegységet „ígértek”, a zár- \ számadáskor mégis csak 24,52 \ forintot fizettek. „Segítsenek j igazságot tenni” — kérik a í szerkesztőséget és gyors választ várnak. Segíteni, igazságot tenni ebben az esetben nem tudunk. Nem tudjuk, mennyiben felel meg a valóságnak a levél tartalma. Nem is vizsgáltuk. Névtelen levélről lévén szó, nem áll módunkban — mert nem lenne helyes — foglalkozni vele. Hogy mégis helyet szentelünk neki? Úgy gondolom, mindazt, amiről a következőkben lesz szó, akár a levél küldőinek is címezhettük volna (ha nem lennének ismeretlenek), s hogy a tanulságok egyike-másika válaszként is elfogadható. A szóbanfcirgó a ter--------------------------melőszövetk ezeti demokráciáról, a szövetkezeti tagok jogairól és kötelezettségeiről tartott előadást Faludi Imre elvtárs. Történetesen aznap — éppen előtte — zajlott le az Április 4. Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlése. Nos, az előadás iskolapéldája volt annak, hogyan kell adott esetben összekapcsolni az elméletet a gyakorlattal. S ez mindjárt az első tanulság. Faludi élvtárs a közgyűlésen elhangzottakból, a termelőszövetkezeti életből vett konkrét példákból kiindulva beszélt a szövetkezeti demokráciáról, ismertette és elemezte a tagság jogait, kötelességét. Ennek megfelelően a vita is rendkívül aktív és gyakorlati volt. Napirendre került itt lényegében az egész tavalyi esztendő, természetesen — a témának megfelelően — a szövetkezeti demokrácia tükrében. A vezetés és a munka, azok min- | den eredményével, hiányosságává.! és hibájával, s a hibák okaival. Megbeszélték azt is, hogyan kellett volna jól csinálni, s hogyan kell ezután csinálni. De hogy mindezt j kézzelfoghatóbbá tegyem, az í lesz a leghelyesebb, ha a le- 1 vél írók által is kifogásolt jövedelem körüli vitát veszem példának. Ez talán a második — s egyúttal válasznak is megfelelő — tanulság. Való igaz, e“y esztendővel -------------ezelőtt úgy tervezték, hogy a zárszámadáskor 30 forintot fizetnek majd minden munkaegységre. Az is tény, hogy csak 24,52 forint jutott. Az oka? Egy percig sem vitás, hogy elsősorban a rendkívül szeszélyes és kedvezőtlen időjárás, amire természetesen nem számíthattak, s amiről nem tehetnek. V an azonban más is, olyasmi, amivel részben ellensúlyozni is lehetett volna az időjárás hatását. Csak a paradicsomból például 4400 mázsa ment veszendőbe, és ezzel 280 ezer forint■ kár érte a közöst. És ebben nemcsak a szélverés, a fagy meg a későd érés játszott közre. A termés egy része ugyanis kint pusztult a földön, mert nem volt, aki leszedje. Ki ezért hibás? A vezetőség is. a tagság is. A vezetőség azért, mert nem szervezte meg jól a munkát, a tagság pedig? Nos. a termelőszövetkezetnek 930 tagja van, közülük azonban 151 feléje sem nézett a közösnek, további 143 pedig csak úgynevezett eszmei munkaegységet teljesített, vagyis magyarán szólva egész esztendőben mindössze néhány napot dolgozott. Ugyancsak tetemes összegű volt a kiesés kukoricából. Száznyolcvan holdat vegyszerrel akartak gyomtalanítanj. a vegyszert azonban nem szerezték be időben, a kézi kapáláshoz pedig nem volt elegendő ember. Megint tehát a szervezetlenség és a munkaerőhiány! Ha csupán ebben a két esetben megakadályozták volna a veszteséget, a munkaegység értéké máris jelentősen nőtt volna. s erősen megközelítené a tervezett 30 forintot. Pedig hasonló hibák má.« vonatkozásban is sűrűn előfordultak. Utolsónak hagytam a legfcm--------------tosabb tanulságot. a mit a tanfolyam részvevőd az előadásból és a vitából leszűrtek. Azt írják a névtelen levélküldők: „Harminc forintot ígért a vezetőség, és mire eljött a zárszámadás, 24.52 forintra csökkentette le”. Furcsa csengése van ennek a mondatnak. Ka egv kicsit belegondolunk. kitűnik belőle, hogy a levélírók — és a tsz-ben sokan mások is — még nem jutottak el a ..miénk”-tői az .,cnyém”-ig. nincsenek tisztában a termelőszövetkezeti demokráciával. A ml szövetkezeteinkben nem a vezetőség ígér. Ügy jó és akkor lesz jó. ha az egész tagság tervez. Tervez és végre is hajt. A tagság, amely gazdája a közösnek, és amelynek felelős az általa választott vezetőség. Ezt a vezetőséget azonban segíteni kell. Segíteni a vezetésben hasznos javaslatokkal, véleménynyilvánítással, ellenőrzéssel és okos, bátor bírálattal. nem utolsósorban pedig a jó gazda felelősségével végzett szorgalma* munkával. Egyszóval élni leéli a jogokkal, ét teljesíteni a kötelezettsége 1;et, hiszen vezetőnek és vezeielt- nek azonos az érdeke, egy a célja: felvirágoztatni a közös gazdaságot, jólétet teremteni saját'magunknak és az egész országnak. A közös célért pedig közös kell. hogy legyen a felelősség is. mert ahogy ' jó irányítás nélkül meddő marad a szorgalma* munka, ugyanúgy a legjobb vezetőség is csak a közösség támogatásával dolgozhat eredményesen. A tanfolyam hallgatói megér----------------- tették, a szövetkezeti demokrácia lényegét. S ha csak fele olyan lelkesedéssel és szenvedéllyel segítenek megmagyarázni a többieknek, tagtársaiknak is. mint ahogyan a vitában részt vettek, akkor a tápióbicskei Áprili* 4. Termelőszövetkezet már az idei esztendőben nagyot léphet előre a fejlődés útján. K ővári József ,a\\\Vv\Vv\\»XS'\\\N\\\S>^\\W\\\\N\\\\\\\\VJ\\\\\^^^ VASÁRNAPI POSTA. ÉDESSÉG = ERŐ EGÉSZSÉG í Sokasodó sorok — új emberek Már veget ért a megbeszélés. Sokaktól meleg kézfogással búcsút is vettünk. Éppen kabátom eltévedt ujja ^ után kaparásztam, amikor 2 mellém állt Búb őri Károly: ^ — De szeretnék belelátni az 2 elvtársnő jegyzetébe — mon- 2 öotta és tekintete rátapadt 2 a notesz fedelére. ^ — Megnézhetné — évődtem ^ vele, nem sejtve, hogy komoly 2 oka van kíváncsiságra. 2 — Jó lenne tudni, mint vé2 lekedtek rólam — folytatta. 2 — Bizonyára elárulták a ve- 2 zetők, hogy részeges vagyok. 2 Kérdőn, várakozón, kissé 2 bizonytalanul nézett rám. 2 Szabadkoztam: valószínű nem | mondtak semmit — tagad- 2 tam, hogy valamire emlékezem. Azért lapoztam jegyze- 2 temben. Még semmire sem 2 mentem a keresgéléssel, 2 amikor Bubori Károly kicsit 2 kihúzta magát, kiegyenesí- 2 tette derekát és szinte gyer- 2 mekes örömmel kérkedett: 2 — Pedig már három hete 2 egy kortyot sem ittam. A 2 párttitkár pírongaíott meg — 2 azóta... 2 S milyen boldog volt, ami- 2 kor jegyzetemben rábukkan- 2 tam a nevére, ami mellé oda- 2 írtam: „Alakulnak az em- 2 berek! Bubori K. három 2 hete nem iszik”. És három 2 felkiáltójellel emlékeztettem 2 magam: milyen nagy válto- 2 zásként emlegették ezt a háFOGYASSZON, AJÁNDÉKOZZON CUKORKÁTf S«« — 2 Jósolni nem szeretnék: ezentúl néz-e .még a pohár fenekére Bubori Károly, A FÓLDMŰVESSZOVETKEZETBOL! vagy egy életre szánta férfias elhatározását? Annyi bizonyos, az eltelt huszonegy nap az ő történetében már nagyon hosszú, biztató idő. ... Az 1-es számú Mélyépítő Vállalat százhalombattai részlegénél hat kommunista ült együtt — taggyűlést tartottak. Inkább azonban baráti beszélgetéshez hasonlított ez, mint hivatalos gyűléshez. Egymás szavához kapcsolódva hányták-vetették, miként oldhatnák meg a posta helyzetét, mit árulhatna itt, a „prérin” a bolt, miért nem kaptak két hónapja szakszervezeti bélyeget, hogyan utazzanak haza a választásikor ... A sok megoldatlan tennivaló emlegetése közben Baljós Istvánná is megszólalt: — Ide soha nem jut ki újság! Olyan imkok vagyunk nélküle! Mintha nem is e világon élnénk. Hát olyan nagy kívánság ez, amit nem lehet teljesíteni?! S úgy, mint Bubori Károly szavait hallgatva, a szívem hirtelen most is a torkomban dobogott. Néztem a kendő alól előrendetlenkedő, ősz fürtöket — ötvenhét esztendő festette fehérre ■ — az értelmes, barna szempárt, a kérges kezet, amely évek hosszú során munkálkodott az építkezéseken. Inkább vártam volna, hogy a szállást vagy legalábbis az ebédet kifogásolja. Az, hogy a betű, épp az írott szó hiányzik neki — lei gondolta volna? ... . A ceglédi Táncsics Tszben negyvenötén zsúfolódtunk a teremben. Kértem, beszéljenek magukról, a tsz gondjairól, s már számítottam is a lavina megindulására: „nekem miért csak ennyi munkaegységet írtak jóvá, a a szomszédnak miért annyit?” Kész voltam gondolatban már a válasszál, ha a háztáji takarmányt keveslik, ha a tervlemaradásért egyik vagy másik vezetőt, s önmagukat egy világért sem okolják. Hiába vált meleggé, otthonossá a levegő a baráti beszélgetés közben: az „egyéni” panaszok elmaradtak. — Jobb lenne, ha a vezetőség szigorúbban venné az igazolatlan mulasztásokat. — Aki beengedi a háztáji disznaját a közösbe, azt ítéljék kétszeres kártérítésre. — Jó. ha ténylegesen dolgozni kezd már a fegyelmi bizottság! — A kertészetben helyes lenne— Beszéltek, beszéllek ... Egyszer, csak egyetlenegyszer szólt valaki egyéni panaszról, de akkor sem a sajátjáról. Egyik tagtársa felvételét kérte a pártba, és elutasították — most' azt kifogásolta, mert szerinte a legjobb dolgozók közül való, miért ne lehetne párttag? Nem, nem akarom azt mondani, hogy bárhová érkezünk, mindenütt csak a megváltozott emberek hadával hoz össze bennünket a sors. Korántsem 'valamennyi tsz-ben élnek már valóban közösségi életet. Az sincs mindenütt, hogy a segédmunkások szót emeljenek az újságért. S italozás is jócskán akad még. Miért hát a lelkesedés, az ujjongás' egy-két találkozáson? Nem lakkozás-e, ha a sok, nagyszerű élményt egymás mellé sorakoztatom? ítéljen az olvasó! Magam csak azt tudom, hogy ismétlődő útjaimon gyűlnek a jegyzetek — lassan több kötetre való. Ezekben sorakoznak az apró megjegyzések: Gulyás Sándorról és társairól. akik a Dunamenti Hőerőmű tartály- és tárolóépítkezésénél dolgoznak. Azt mondják a vihar, de még az igazgató sem tudta hazaparancsolni őket az embertelen fagyban ... Vagy arról az ötven esztendő felé hajló párttitkárról, akj városiból került falura és beiratkozott a mezőgazdasági technikumba: mert nem akar „általában” párttitkár lenni... Azelőtt keresni kellett a történeteket az új ember formálódásáról. S hányszor volt a válasz: „hirtelen nem jut eszünkbe semmi”. Ma kérdezni sem kell már, csak győzni papírral, kedvvel a jegyezgetést. És ki ne nyúlna tolla uián, hogy krónikása lehessen az alakuló újnak: ami néha a közösség dolgai iránti aggódásban, a baráti segítésben, tanulásban, a felbukkanó űj és új társadalmi munkásokban jut kifejezésre. Olykor csupán abban, hogy valaki, aki gyakran látogatta a kocsmákat, ma már szégyellj az ilyen életet. S ha lassú is a változás, büszke a sikeres próbálkozásra, akárcsak Bubori Károly az első három győzelmes hetére. Sági Ajnes Tanulságok és válasz
