Pest Megyei Hirlap, 1963. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1963-03-03 / 52. szám

KST ntr.1 zMírlap 1963. MÁRCIUS 3. VASÁRNAP Mindig tovább! A művelődési teremben a nagy kályha vörösen izzik és lassan majdnem mindenki le­teszi felső kabátját. Igaz, nem csupán a tűz melege izzítja az egybegyűlteket, hanem a be­szélgetés heve is segít befűteni a nagy szobát. A ceglédi Tán­csics Tsz harminc-negyven dolgozója ül együtt és azt bon­colgatják: miért osztottak 1962-ben harminc forint he­lyett huszonhatot? Elmondta véleményét Dudás Pál, akit a tsz-ben nélkülöz­hetetlen embernek tartanak, Lengyel László, a régi párttag, Görög Sándor, aki nem ismer tréfát a munkában, Gáláé, a nőtanács titkára, akinek a gyárból jött vissza a közösbe a gyereke, Détár István, Gyul- csos József és mindenki, aki csak helyet foglalt a teremben. A beszélgetés nem öltött hi­vatalos formát. Amit az irodán előző nap úgy fogalmaztak meg: tiszta vagyonukat csak négyszázezer forinttal gyara­pították 1962-ben, azt a tagok úgy említették: „gazdálkodhat­tunk volna jobban is. „Amit Dóra Béla főagronómus a 3500 holdas birtokról mondott, azt a tagság csak úgy emlegette: „Az Ugyer, meg a major..." S amíg az irodán azt jegyez­tük papírra, hogy a tervelma­radás ellenére is fejlődött a tsz, a kultúrteremben úgy fo­galmazódott: „Kezdetben sok­kal több bajunk volt”. Csupán a gondolatok közlésében, a mondatok szakszerűségében, kerekségében volt különbség — lényegében azonban a véle­mények megegyeztek ... Két esztendeje, ideérkezőié­kor még gyanakodva fogadták Szeberényi József párttitkárt. Akadt, aki azt mondta neki: ,,miért jött, itt akarja eltölteni az idejét?” S, ha nem is volt szép a fogadtatás — a bizal­matlanság jogos volt. Szebe­rényi József előtt nyolc párt­titkár váltotta egymást, hu­szonnégy hónap alatt. Káosz, eszmei tisztázatlanság _ kezdte ki az akkor még....p>érJ.'i3'Üá­nyos tsz-t. > - —------------­. Lassan sikerült csak bizalmat és tekintélyt szereznie Szeberényi József­nek. Ma már, amit a párt ne­vében mond, jó talajra talál. A tsz vezetőségében — ha korábban akadtak is kisebb súrlódások — ma már jó az együttműködés. S most, ami­kor négy forinttal kevesebbet adtak munkaegységenként, a tsz nem vált megbolygatott hangyabollyá, a rossz hangulat nem lett úrrá a tagokon. Az eredményekkel azonban nem elégedhetnek meg. A tsz vezetői, de a tagság sem a ki­búvókat keresi, nem az időjá­rás okozta károkat emlegeti, hanem azt: miért nem gazdál­kodtak jobban erejükkel, mi­ért maradt el az eredmény a lehetőségekhez képest? Miért volt 250 ezer forint az állatte­nyésztésre fordított összeg, miért lépték túl hétezer mun­kaegységgel a tervezettet, mi­ért voltak olyanok, akik alig néhány munkaegységet teljesí­tettek egész esztendőben? Többen kezdték úgy mondó- kájukat: — Ha a vezetőség szigorúbb lett volna! Ha nem nézi el a hibákat. . . S maga Mészáros István tsz- elnök is elismeri: nem kellett volna szemethúnynia az igazo­latlanul mulasztók. vagy a munkába ittasan érkezők, csak hangoskodni tudók felett. — Miért nem jártak el azok ellen, akik ráengedték a kö­zös gabonára a háztáji disz­nót? — Való igaz, sok bajnak az oika, hogy a szövetkezet kárára többen élősködtek. Bár kevesebb a piacozó. mint volt 1961-ben. de még min­dig akadnak, akiknek sürgő­sebb a piac. mint a munka. A közös szőlőt sem vetik meg a dézsmál ók. És miért ne etetnék a közős búzájá­val a disznót a haszonlesők, ha büntetlenül tehetik? Egész ! évben nem működött a íe- | gyelmi és az ellenőrzési bi- j zottság — hiszen ilyen nem is volt. Csupán ebben az esztendőben választottak fe- j gyelmi bizottságot. Ebből következett a má- ! sik baj: ha nem elég szigorú a tsz-elnök, a brigádvezetők sem akarnak népszerűtlenek ■ lenni. Amikor valaki két íu- I var helyett hatot írt be — 1 nem szóltak semmit. — Akadályozta a munkát 1 a sokféle bérezési forma is. Volt készpénzfizetés, kapás művelés, családtagokra ki­osztva — eredményességi el­számolás alapján, kapás nő-1 vény kollektív művelésre, kertészetben kollektív mun- , ka. a szőlőnél kétféle elszá- | molás . .. vagyis a tagság j számára nem elég érthető, j áttekinthető, és, így nem , elég ösztönző részesedés. A munkafegyelem megszi- ; lárdításában. a közösségi ) szellem kialakításában, a so- j kasodó gazdasági feladatok megoldásában a sokak állal óhajtott szigor megteremtésé- ( ben nagy szerep várna a párt- szervezetre. A pártszervezetnek jelenleg ] több mint húsz tagja van. j Létszámuk, ha nem is nagy, j mégis erőt képviselhetne a ! szervezet. Munkaterv szerint ■ dolgoznak. A.szervezeti sza- | bályzat által előírt időközök- j ben vezetőségi üléseket, tag- J gyűléseket tartanak. 1959 óta ebben az évben van először | oktatás! Az elmúlt észtén- : dőben huszonnégy párton- j kívüli aktivista is segítette J őket munkájukban. Közülük ; öt kiválóan dolgozót ez év- j ben kívánnak felvenni soraik- | ba. Egyszóval a kezdeti lé- i péseknél jóval előbbre tart | a pártszervezet. Eredményei- j kért joggal várhatnak dicsére- j tét. Ahogy azonban a párton- I kívüliek is elmondották, | eredményeik dacára sincs j elég pggvjekjintélvük. .. -Ma. már ngrri olyan álta­lános baj, de még mindig gondot okoz, hogy néhány régi párttag korábbi érdemei­ből kíván ..megélni”. Méltán érdemelnek ma is elismerést ' azok, akik 1945-től hű köve- i tői voltak a pártnak, s 1956- ban is helytálltak. Van, aki egymaga vigyázott a tehenek­re. miközben mások elhagy- 7f ták a gazdaságot. Aki el £ akarná vitatni ezeket a régi ^ érdemeket, rosszul tenné. De ^ az igaz. hogy csak a korábbi helytállásra hivatkozni, már ^ nem lehet. Ma is szükség £ lenne arra, hogy a kom- ^ munisták nap mint nap ^ élen járjanak. Nemcsak az ^ élethalálharcban, de f a nehéz hétköznapi munkában i<^ hitet kellene tenniük a párt ^ politikája mellett, ami nap- ^ jainkban nem más, mint a ^ tsz megszilárdítása. ^ Joggal várják a pártonkí- £ vüliek, hogy az igazolatlan j mulasztók között ne legyen r, párttag, s hivatkoznak arra: ^ akadnak párttagok ma is, £ akik a pohár fenekére néz- £ nek. Amíg a pártszervezet ^ nem teremt rendet saját so- raiban. nehezen törhet pálcát J a fegyelmezetlenkedő párton- !f kívüli fölött. Sokszor a tsz- ^ vezetőség épp a párttagok elé ^ jól dolgozó pártonkívülieket ^ állít példaképnek! ^ Hogyan érteti meg az a párt- ^ tag a többi dolgozóval, hogy a ^ tsz vagyona a sajátjuk, amikor ^ akadnak, akik maguk sem ^ tesznek meg mindent a közö- ^ sért? A párttagok között is í vannak, akik szívesen nézik > nagyobbra saját teljesítményű- 2 két, mint amennyiért valóban ^ megdolgoztak. Találunk olya- 'j nokat. akik úgy gondolják, £ hogy a tsz-vezetőséget csap- ^ ták be, amikor a megdolgo- £ zottnál több fuvart írattak ^ be —, pedig valamennyiük ká- ^ rára cselekedtek. S tévednek^ azok is, akik abban látják a ^ népi demokrácia előnyét, hogy: hogy két-hárqmórás ebédszü- '• Segít az állam — de mit tesznek helyben? Mivrt vsiikkvni n svrtvsssaporulat i*nssitirttf\snfi figyelembé kell venni, hogy alaplétszámról van szó. amely nem tartalmazza az év kősó»» eladott sertések számát. Volt idő. amikor ez az utóbbi mts- haladta az előbbi számot. Per­sze, ez nem tavaly volt, hanem néhány ^vvel előbb. Ezenkívül figyelembe kell venni Moralik András szavait is, amelyek arról tanúskodnak, hogy gyakorlatilag tíz száza­lékára csökkent a három év előtti sertésszaporulat a falu­ban. Miért? A termelőszövet­kezet sertésállományát talon nem vettem figyelembe? La igen. Három évvel ezelőtt csu­pán 7 sertéskannal rendelke­zett a tsz, egyéb sertése nem volt. Most — a két tsz egyesü­lése után — két falu tsz-ének, a hernádi Március 15 Tsz-nek van 244 hízója, koca, süldő és malac nélkül. Ez bizony nem valami nagy sertésállomány. A faluban és a járásnál ér­deklődve, azt tapasztaltam, hogy kevés remény van a gyorsütemű fejlődésre Puszta­vacson. A tsz ugyan tervezi egy koca törzsállomány létesí­tését. de egyelőre még nem ak­korát. hogy pótolni tudná a hároméves visszaesést. Ezen­kívül az ötéves tervfeladatok azt is megkívánnák, hogy a háztáji kocatartás fellendüljön. Az állam igyekszik erre ser­kenteni a tsz-tagokat. — hí teli­be ad kocát és kedvezményes áron takarmányt is juttat —• de azok keveset tudnak róla. Azt hiszem, hogy ezen a tsz- vezetők, tanácstagok és nem utolsósorban az állatforgalmi vállalat dolgozói segíthetnek, leginkább, mert az állam ugyancsak megteszi a magáét. *MOTklós .István . ‘ ' r'-.t v.i Befejeződött a mezőgazdasági könyvhónap A mezőgazdasági könyvhó­nap hivatalosan február vé­gén befejeződött, gyakorlati­lag azonban még március Érdemes naposbaromfit vásárolni a íöldmüvesszövetkczetnél A gépi keltetésű napos­baromfi gyorsan fejlődik, nagy termőképességű fajta. Tartása előnye«. Jó minőségű, egészséges naposcsibe — előjegyzés szerint — minden község­ben bármilyen mennyiség­ben vásárolható. Több száz könyv időleges árleszállítása március 4 —30-ig r A könyvek teljes jegyzékét kérje az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban! A KÖZPONTI FOGATOS ban már — kapott fegyelmit í is. i — A szeszölés — mondja \ kissé elpirulva — mert szö-i kőesztendőben előfordul, hány-t szór is van az egy héten? í Inkább csak a humor ked-i véért mondja ezt, mert na-; gyón is meggondolja. hogy \ szolgálat közben felhajtson-e< akárcsak egy fél kupicával í is. A felesége sem nézné jó í szemmel, és a Pannóniára! sem ülhetne ittasan. Munkai után ugyanis a másik szen-'í vedélyének, a motorkerékpá- 'i rozásnak hódol. Szísesen hallgatnám mégi ízes történeteit a fogatosélet-í rőt. de már jön az agronó-} mus. s Kiss János búcsúzásra % emeli kucsmáját, bakra ug-% rik és indul a központi fogat $ ki, a kertészetbe. i S. P. ‘ benne van az is, hogy beosz­tásban, rangban ö áll leg­magasabban a szövetkezet kocsisai között. — Ez a Gazsi — mutat a jó- kiállású vasderesre — amaz a Matyi — biccent kucsmá­jával a sűrű párafelhöt ’ fú­jó pej felé. — Szeretem őket, értelmes jószágok, lehet ve­lük boldogulni. Kiss Jánosi. —amint a be­szélgetésből is kiderül — nem véletlenül választották erre a tisztségre. Járni is alig tudott még. amikor a lo­vat már megülte. Hároméves kora óta ismeri a csikókat, nyolcesztendős korában ön­állóan hajtotta apja kocsiját. A szövetkezetben is kocsis­ként kezdte, de csakhamar központi fogatos lett. Ehhez azt is illik még tudni, hogy Kiss János ebben a minő­ségben sem akármilyen em­ber. Jogosítvánnyal rendel­kezik, amit a termelőszövet­kezet főkönyvelője. Feri bácsi állított ki aláírással, pecséttel hitelesítve. Ez pedig akkor történt, amikor valamilyen hivatalos ügyben kétségbevonták a nyársapáti központi fogatos kilétét. A jogosítvány arra is figyelmezteti Kiss Já­nost, hogy a KRESZ-nek az italozásra vonatkozó pontja­it is betartsa. No. hisz’ nem azért, mintha mostanában panasz lenne rá, ám koráb­Bogárszennl, piTOS arcú ; ember Kiss János, a nyárs- i apáti Haladás Tsz csézako- \ csisa. Ha felpattan a bakra, : kézbekapja a gyeplőt. férfi \ legyen a talpán, aki ügyeseb- i ben elkommandirozza a ko- ; esi elé. fogott két fiatal ; csikót. Mondják is a kör- j nyéken, jó sora van a Já- \ nosnak, fölvitte az isten a : dolgát. Ö meg csak mosolyog, : kacsint egyet a bámészkodók­ra. s a lovak közé csap, hogy : mire az irigykedök észbe- ; kapnak, már hetedhét hatá- ] ron is túl já r. Reggelenként az elnököt, : meg ahogy ö mondja, az : „agramónust” viszi körül a ; szövetkezet birtokán. Lehet ; hó. sár, térdig érő lucsok, • előtte, vagyis a kocsija előtt, ’nincsen akadály. Mostanában : is. pedig elég rosszak a : dülőutak, mindennap kiruc­cannak a szalmakazlakhoz, : szemügyre veszik a répaver- \ meket, az alacsonyabban fek- ; vő területeket, megnézik. \ nem gyűlt-e össze valahol j a belvíz. Aztán ha be kell •ugrani a városba, valamilyen ; hivatalos ügyet elintézni Ceg- : lédre, vagy Nagykőrösre. •megint csak őt küldik, mint a termelőszövetkezet bizalmi ; emberét. Most is az ..agra­mónust” várja az iroda előtt, ahol szóba elegyedünk. — Én a központi fogatos va­gyok — mondja félreérthe­tetlen hangsúllyal, s ebben elején is folytatódik. A rend­kívüli időjárás okozta köz­lekedési akadályok miatt ugyanis több helyen nem tudták megtartani a terve­zett ankétot, s ezeket — te­kintettel a nagy érdeklődés­re — a Mezőgazdasági Könyvkiadó nem vehette le véglegesen a programról. A könyvek szállítását a rossz közlekedési viszonyok ellenére is időben lebonyolí­tották, így — az. alkalmi árusítás és a „háztól-házig” mozgalom révén a Jegkisebb falvakban, tanyákon is ki­elégítő választék állt a vá­sárlók rendelkezésére. Bár a forgalomról még nem ké­szülhetett el a pontos sta­tisztika, annyi máris lát­ható, hogy a könyvhónap igen sikeres volt. Egyedül az új . budapesti mezőgazdasá­gi könyvesboltban csaknem 30 000 könyvet adtak el feb­ruárban. A könyvhónap négy hete alatt több mint 100 helyen rendeztek ankétot, író—olvasó találkozót, amelyeken sok időszerű mezőgazdasági kér­dést is megvitattak. A részt­vevők száma meghaladta a tízezret. (AfTI) | itt régebben annyi disznó, 1 hogy ellepte az erdőt, de most csak egyet tart min- í denki — hízónak. — Hány koca lehet ma a 1 faluban? — Azt nem tudom, de a múltkor beszéltem a közsé­gi apaállat-gondozóval. Azt mondta, hogy tavalyelőtt még száz kocát vitték hozzá bú- gatni, tavaly meg csupán húszat. — Mindössze húsz koca lenne csak a faluban? — Nem gondolnám. Azt hi­szem, több van annál, csak nem görögnek. — Miért? — Két éve nincs kanászunk. Nem járnak ki a disznók, nem kapnak elég napot, nem ehetnek friss füvet, hát ezért nem szaporodnak. Az állatforgalmi vállalat já­rási kirendeltségén megtud­tam, hogy a hajdan sok ser­tést árusító falu tavaly csak négy hízó eladására kötött szerződést a vállalattal. Ta­valyelőtt még negyvenlcét hí­zóra kötöttek szerződést, az idén csak kettőre. A vállalat! igyekszik kedvezményeket ad- , ni a szerződőknek, de kevés a jelentkező. — Meg tudnák mondani, mennyi sertés van manapság Pusztavacson? — Nem tartjuk nyilván. Ugyanezt a választ kap­tam több helyen. Nagy után­járás révén azért, kielégíthet­tem kíváncsiságomat. Innen- ! onnan kapott adatok szerint 1960-ban még 222 anyakoca és j összesen 1712 sertés volt Pusz- lavacson, idén januárban pe­dig 133 koca és összesen 1346 sertés. A sertéslétszám látszó­lag nem sokkal csökkent, de Csúszkálva haladok a jeges pusztavacsi utcán, a tanács­házától Moralik Andrásék háza felé. Magamban azon morfondírozok: mégsem he- í lyénvaló dolog, hogy a kös- | ségi tanácsnál nem tartják , nyilván a sertésállomány ala­kulását. Hogyan veszik ész­re a veszélyt és hogyan álla­pítják meg a segítés módját, ha nem tudják: sok vagy kevés a sertés a faluban? Moralikék — úgy tudja a tanácstitkárnő — sok sertést szoktak tartani, s talán ma is nekik van legtöbb a falu­ban. Gondolom, tőlük meg­tudhatok egyet-mást a híres pusztavacsi sertéstenyésztő körzet múltjáról, jelenéről. — Nem régen adtunk el hat süldőt — mondja a fiatal há­ziasszony, akinek férje az erdészet könyvelője — és most csak két süldőnk, meg j egy anyakocánk röfög az ól- í ban. •lövőre szeretnénk mind­hármat leelletni, majd a szaporulatot ismét csak süldő formában eladni. — Mások is állítanak be új kocákat? — Nemigen. Inkább a ré­giek is eladják, hízóba fog­ják. Nincs elég takarmá- . nyuk az állattartóknak. — önök hogyan tudnak jö­vőre három kocát is le fial­tatni? — Illetményföldet kapunk az erdészettől, s mellette vá­sárolunk még jócskán krump­lit. A tsz-tagoknak viszont kevés a pénzük, mérleg­hiánnyal zárták a tavalyi évet. A háztáji földön pe­dig csak annyi terem, ameny- nyi a családnak és a hí­zónak okvetlenül szükséges. Moralikné tömören jelle­mezte, milyen a sertéste­nyésztés Pusztavacson. Szá­mokat nem tudott, s ezért nem is mondhatott, de ké­sőbb megszereztem, azokat. Előtte azonban még Moralik András is érdekeset mon­dott. — Ez a nép — mondta a vacsiakról — nagyon szeretett állatokkal foglalkozni. Volt netet tartanak. Dicsőítik a né­pi demokráciát, mondván: „lám azelőtt ilyesmi nem lé­tezett”! Kinek kellene az ilyen néze­tei ellen harcolnia, ha nem a pártszérvezetnek? De a párt- szervezet nemcsak Szeberényi Józsefből. Mészáros Istvánból, Kozma Arankából, Tanács Fe- rencböl Versenyi Istvánból és még néhány párttagból áll. Valamennyiüknek példát kell mutatniok fegyelemből, szor­galomból egyaránt. Nem szabadna megeléged­niük azzal, hogy régen túl­szárnyalták a két esztendővel ezelőtt elért eredményeket. Azzal sem. hogy a tsz vezetői megállapodtak már: ezentúl személyre való tekintet nélkül igazságos szigorral mérik a munkát. Vagy azzal, hogy a tsz-vezetők felülvizsgálják a bérezés módját és a tagság ér­dekét szem előtt tartva a leg­jobb formát választják, s ren­det teremtenek a háztájiban. Valószínű sokat emel a párt­szervezeti munka színvonalán, ha megtartják tervüket és öt jól dolgozó pártonkívülit ma­guk közé hívnak, valamint to­vábbra is pártonkívüli akti­visták segítségével kívánnak dolgozni. Ebben az esztendőben már nem elég csak kúttal. három dohány pajtával, öntözőtelep­pel. istállóval gyarapodniok. Ennél többre kell törekedniök. Arra. hogy a munkában eddig is helytálló tsz-tagokkal együtt valamennyi kommunista pon­tot tegyen a múlt hibáira. Kö­zös erővel üzenjenek hadat a vagyon dézsmálóinak. a má­sok kárára élő iszákosoknak, igazolatlanul hiányzóknak, piacozóknak. A hadüzenet alatt nem csupán adminiszt­ratív módszereket értünk. Sokkal inkább lankadatlan példamutatást, s ezen alapu!ó türelmes nevelő munkát. Ügy. ahogy két esztendővel efölött Szeberényi József is be­bizonyította: nem időt tölteni érkezett a tsz-be, élősködni mások nyakán, hanem tanul­va. mások tanácsait meghall­gatva küzdeni a több mint há­romszáz tsz-tag derűs, gond- tálán napjaiért. S. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom