Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-09 / 33. szám

A megfelelő embert jelölték j RÉGI FAGYOS HETEKRŐL EMLÉKEZÜNK hon felújítása óta az ott­hon legaktívabb segítői közé tartozik. Minden szabad ide­jét, ott tölti, s nincsen fiatal, alti ne ismerné „Vidor bá­csit”. Bármiféle baj adód­jon az otthonban, 6 ott van, segít: villanyt szerel, vízvezetéket javít, cserepet igazít, széket hord, a fia­talokat rendezgeti, figyel­mezteti ha kell. Meggyőződésünk, hogy a kerület lakói a legmegfele­lőbb embert választották. Méltóképpen képviseli majd érdekeiket. a al. számú választókerü­let lakói igen szép szám­mal jelentek meg a jelölő gyűlésen és egyhangúlag je­lölték tanácstagnak Styaszny Vidor.t. Mindenki helyeselt, amikor az elnök előterjesz­tette a Hazafias Népfront-bi­zottságának nevében. Styaszny Vidor nem isme­retlen ember a városban. Is­merik öregek és fiatalok. Édesapja annak idején itt katonáskodott a városban, s annyira megszerette a vá­rost, a vidéket, hogy szülő­hazáját, Morvaországot fel­cserélte a Duna-mentével. Styaszny Vidor Debrecen­ben tanoncoskodott, ott is szabadult fel, s csak 1941- ben került vissza Szentend­rére. Azóta megszakítás nél­kül, mint villanyszerelő dol­gozik a papírgyárban. Lel­kiismeretes, szorgalmas mun­kás, aki emellett szenvedé­lyesen szereti a kulturális munkát. Alig csöpörödött fel, már a színjátszók körül forgolódott. Az üzemben 1947-től a legutóbbi évekig — mindaddig, míg be nem vezették a három műszakot — ő vezette az üzemi szín­játszók gárdáját. A városi művelődési ott­Mivel központi gondunkat és fájdalmunkat a váratlanul nyakunkba szakadt tartós tél képezi, talán nem érdektelen régi telekre emlékeznünk. Amikor szegény HÉV-ünket szidjuk, olykor rosszul fűtött hajnali vonatokon, persze már nem tudjuk azt, hogy tőklés magánpénzen alakult egykori Helyiérdekű Vasút részvény- társaságunk nem foglalkozott a vonatok fűtésével. Már nem állapítható meg a ténybeli igazság, de mások emlékezé­seiből hallottam, hogy amikor még pici kis gőzvasút ráta az utat Szentendrétől a budai Pálfy térig, a tizenhat szemé­lyes, apró kis kocsik II. osz­tályán pici vaskályha állt, mely fűtési illúziót keltett. Mi­vel pedig a kocsit nem fűtöt­ték, az utasok felváltva maguk vittek aktatáskájukban né­hány hasáb fát és pattogó tü­zet csináltak, amely mellett könnyebben ment a kártya­parti. Iskolai téli emlékek is de­rengenek bennem. Délután is­kolába menet (mert zsörtölő­dő szülőket emlékeztetnem kell, hogy mi is jártunk dél­után is iskolába egykor a Templomhegyen), a kapu előtt kellett a hidegben topognunk, míg Fiala Ignácz bácsi, öreg pedellusunk, akit tavaly, nyolcvanhat éves korában te­mettünk el, a kaput megnyitni hajlandó volt. Hajlandó volt azonban ajtót nyitni és koráb­bi bejutást engedélyezni azok számára, akik felhordták a te­rembe az általa gondosan elő­taságról, amikor az utcasep­rők napokig az utcára se mennek. Levelében kérdi: miért nem ellenőrzik őket? Szentendre nagyon piszkos város volt valamikor. Ezt min­den történelmi és természeti szépsége mellett keli megál­lapítanunk. De mi tiszta Szentendrét akarunk, s ezt meg is fogjuk valósítani. — h — — Nőgyógyászati szakelő­adást tart Tahitótfalun feb­ruár 14-én dr. Horváth Ákos, a szentendrei szülőotthon igaz­gató főorvosa, a Vöröske­reszt-szervezet rendezésében. készített fakötegek megfelelő mennyiségét. Akik ezt teljesí­tettük, boldogan élveztük a te­rem melegét, voltak azonban gőgös, büszke lelkek, akik in­kább szenvedték tovább a hi­deget. A gazdag úri városnak egyébként szoros összefüggése volt mindenkor a téllel, mert minden anyagi ereje és vagyo­na a városi erdőség volt. Min­den városi tisztviselő, s a ,,cselédség” minden tagja, rendőrök, csőszök, mezőőrök, pénzilletményük mellett meg­határozott mennyiségű fa- és rőzseilletményben is részesül­tek. S komoly tétel volt az ún. deputátum fa, amelyet ko­moly, számottevő mennyiség­ben minden egyház és egyházi személy élvezett, s amely az üzleti lehetőségek, panamák, korrupciók, baráti összekötte­tések, választási kortesfogások forrását képezték. A harmin­cas években széles hullámokat vert fel Bednárz János méltó- ságos kormányfőtanácsos úr deputáíumfa botránya, aki mint hitközségi elnök jutott ilyen lehetőségekhez. Ismeretlen dolgok ezek már mai nemzedékünk, s mai fia­taljaink előtt, mint ahogy „Pirtli kupa!” felkiáltásoktól sem hangos ma már városunk. Pilisszentlászlói barátaink aj­káról hangzott ez a szép szó, akik kötegelt fáikat szállítot­ták kocsijaikon, s ott rakodtak le, ahol már nagy volt az ín­ség, s várták őket a kapuban. Horváth Levente Szentendrei festők galériája Koíaasszony (Balogh László rajzai HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL — A város ügyeletes or­vosa február 10-én dr. Ka­tona Gyula körzeti orvos. — Ma este 8 órai kezdet­tel rendezi meg a Rákóczi Ferenc utcai általános is­kola szülői munkaközössége idei farsangi táncmulatsá­gát a helyőrségi klub helyi­ségéiben. Belépés csak meg­hívóval. — A filmszínház műsorán 9-én és 10-én A szórakozott professzor, 11-től 13-ig Visz- szavárlak, az ifjúsági ma­tiné műsorán február 10-én Messzi utca című film sze­repel. — A járás ügyeletes állat­orvosa február 10-én dr. Kátai Vince pomázi körál­latorvos. Telefon: 164. — Ott voltam a kongresz­szuson címmel tart élmény­beszámolót február 15-én, pénteken este 7 órai kez­dettel a helyőrségi klubban Kovács Antalné elvtársnő, az Országos Nőtanács veze­tőségének tagja, a megyei nőtanács titkára. A város asszonyait és leányait szere­tettel várja a rendezőség. — Szeretettel várja a já­rás ifjúságát ma este meg­rendezésre kerülő farsangi estjére a leányfalui KISZ- szervezet vezetősége. A mu­latság a községi kultűrott- honban este 6 órakor kez­dődik. — Holnap, vasárnap a Marx téri gyógyszertár tart ügyeletet. TÉLI HANGULAT A nagy hóesés átmenetileg megnehezítette a Fő téri köz­lekedést is. A Kocsigyár anyagszállító kocsijai csak nagy nehezen tudtak megbirkózni a csúszós úttal. A városi ta­nács vb építési és közlekedési osztálya lehetőségeihez ké­pest azonnal hozzálátott az útvonalak tisztitásához. Saj­nos a háztulajdonosok és az érintett lakók a járdák taka­rítását késedelmesen kezdték cl. Ügy gondoljuk, nem árta­na a határozottabb ellenőrzést megvalósítani, az elmúlt napokhoz hasonló hóesések alkalmával (Gajzágó Jolán felvételei) Bunyó néni előtt, minek következtében sodrófa, tűz- piszkáló, ágy alá való edény mozgósittatik a megtorlásra? De ami a leglényegesebb: ho­vá lesz városunk barokk- és rokokóbeli hangulata, ha úgy kivilágítjuk, mint egy mú­zeumi szekrényt? Mit szól majd a turista, akik az ide­genforgalom mézesmadzagát nyalogatva kirándulnak ide és egy ódon városka helyett a hetvenhetedik New York-i sugárúton találják magu­kat? Hát ezért csóváltam a fejemet, öcsém, csóválja ma­ga is. — Nincs igaza Balogh bá­csi, mert nem gondol azok­ra, akik különösen ezekben a fergetegesen csúszós idők­ben az új fényességnél biz­tonságosan közlekedhetnek majd. — Azokra is van gondom, öcsém: vigyen mindenki kis olajlámpást magával, azzal derítse lábai előtt a setét- séget, mint őseink hajda­nában. A legjobb tanács: üljön otthon mindenki a kályha mellett — ha ugyan van mivel befűteni, mert én már igazat megvallva, ettől az új fénytől várom a fűtést pótló meleget is. nek? És hói találnak olyan cinkos sötétséget, melynek leple alatt a kézsimítástól puszilkodásig terjedő társas­játékaikat eljátszhatnak — anélkül, hogy Hárpiánovics Tepertőné ne visítaná más­nap a népboliban, hogy Sróf Manci megint Csavar Gyu­rival csálcolózott a hídnál? És Bivaly Vilmos vajon hogy vélekedik erről a trópusi fényözönröl, mikor özvegy Túróné ablakán kiszökellik és egy Jupiter-lámpa a ké­pébe világít, hogy akár le is fényképezhetné valaki, él- küldhetné nejének, aki az ilyen dolgokra szerfelett kí­váncsi? És ami a közbiz­tonságot illeti: lehet-e köz­biztonságról beszélni ilyen fényességnél, mikor három­száz méterre felismerhető Bu­nyó bácsi — és nem té­veszthető össze Italos Ala­jossal, akinek az ilyesmi úgyis teljesen mindegy — amikor az utca mindkét ol­dalát súrolva távozik a Bé­kéből? Mi ad biztonságot Bunyó bácsinak, hogy más­nap szabálysértő hazavonu­lását nem hirdetik-e meg '■ hogy fejcsóválva szemlélte vá- ! rosunk új kivilágítását. ! — Megmondhatja bárki, : hogy én semmi újdonságnak ! nem vagyok ellenzője, sőt \ repesni szokott viharvert ! öreg szívem, ha valami olyat \ észlelek, ami még nem volt. ! Ez az új kivilágítás azon- \ ban fejcsóválásra késztetett,- öcsém, mert régen benőtt a ! fejem lágya — nem úgy, mint ! a magáé — és azonnal meg- ! látom a fények árnyoldalait ! is. Igenis, háromszor csóvál- ! tam meg a fejemet, mikor elő- \ szőr szikráztak fel ezek a í háromszögletű lámpák és ! mindenik fejcsóválásnak mély ; okai vannak. Mivel okulhat '{ belőle bárki, elmondom ma- \ gának sorra. Első fejcsóvá- 5 lásom szerelmi, második \ közbiztonsági, harmadik pe- f dig műemléki jellegű. Mit \ gondol maga, azon ifjak, akik $ eddig a sejtelmesen hu- í nyorgó lámpák alatt rótták $ utcáinkat, keresve-keresvén % azon zugolyokat, ahová még $ ezek a sejtelmes fények sem ^ hatnak el, miket gondolnak, £ mikor légyottra készülőd­Hallom, Balogh bácsi, A szentendrei bélyeggyűjtőkről Kallós Miklós, az ifjúsági csoport lelkes vezetője közölte, hogy csoportjának már hu­szonhárom 18 éven aluli tagja van. A taggyűlés lezárása után baráti beszélgetés során derült ki, hogy a numizmatikát, az érem- és pénzgyűjtést is kulti- válja néhány tag, s egyikük közölte, hogy 1300 tájáról olyan eredeti magyar pénz van birtokában, melynek egyik oldalán Szentendre város bá­rányos, ismert városi címere látható. Nyilván nem Szent­endrére emlékeztet ez a pénz­darab. azonban talán éppen ennek hatására választotta a város és vármegye akkori ve­zetősége Béla király pén­zének címerét. A történet- és éremtudomány feladata e tény felderítése, illetve megmagya­rázása, maga a tény azonban nagyon érdekes és helyi fi­gyelmet érdemel H. L. A kultúrotthon belső életé­hez tartozik az is, hogy többek között a Bélyeggyűjtők Szak­köre is ott találja meg állandó helyiségét. Hétfőn este rendes évi taggyűlését tartotta ez a rokonszenves kollektíva, amely mint Faragó elvtárs elnöki be­számolójából kiderült, 1961 augusztusában húsz taggal ala­kult az országos szövetség tag­jaként, s ma már közel hatvan tagot számlálnak. Az elnök elmondta beszá­molójában, hogy a szentendrei kulturális napok keretében a múlt évihez hasonlóan, de na­gyobb méretekben, az idén is meg kívánják rendezni repre­zentatív bélyegkiállításukat, melyre március 31-ig várják a jelentkezőket a kiállítandó anyag megjelölésével. Micskey Tibor pénztári je­lentésében beszámolt a vagyo­ni állapotról, s a negyedévi 12 Ft-os tagdíjak pontos befi­zetését kérte. Választási gyűlések a városban Móricz Virág elvtársnő, a város országgyűlési képviselő­jelöltje választási gyűlésen ta­lálkozik a választópolgárokkal február 16-án este 18 órai kez­dettel a József A. Művelődési Otthon nagytermében. Ezúton is szeretettel várunk minden érdeklődőt. Az ifjú választók gyűlését február 14-én a József Attila Művelődési Otthon helyiségé­ben rendezi meg a KISZ Szentendre városi alapszerve­zete. A választási gyűlés után táncos összejövetellel köszön­tik az ünnepelt fiatalokat. Még egyszer (nem utoljára), a köztisztaságról Egyik választási jelölő gyű­lésünkön az előadó többek között szólt köztisztasági fej­lődésünkről s megjegyezte, hogy 1958 óta a városi utca­seprők számát is lényegesen növelték. Hangos derültség közben erre így válaszolt egy öreg szentendrei: — Igaz, valamikor csak két utcasep­rője volt a városnak, de azt a kettőt seprűvel a kézben mindig az utcán láttuk. Persze, ez így túlzás, mert reggelenként a főutcán működni szoktak derék köz- tisztasági őreink. Azonban egy másik jelölő gyűlésen an­nak a bírálónak is igaza volt, aki elmondta, hogy a rend­kívüli hideg és a hótömegek megakadályozták az utcák. rendszeres felseprését, azon- i ban tennivalójuk akadt volna! utcaseprőinknek. Tennivalóik,: amiket nem tettek meg.\ Közforgalmú helyeken, ahol j lakóház nincs a közelben, i tehát például a játszótéri melletti Nagyhíd járdáját, az! ottani útelágazásokat jobbra: és balra utcaseprőinknek kel-í lett volna tisztogatniuk, j esetleg hamuval, salakkal be-j hintve a járókelők érdeké-! ben járhatóvá tenni. Ebben! a felszólalónak teljesen igazai volt. í A két, felszólalás jutott j eszünkbe, amikor nagyon j nehézkes, kézzel, egyszerű! szavakkal megírt levelet kap-! tunk. írója azon kesereg,: hogy hiába beszélünk köztisz- j SPORTHÍREK Szentendre Járási Városi TST rendezésében február 11-én, este 5 órai kezdettel az állami gimnázium torna­termében tartják az 1963. évű teremröplabda-bajnoksá- gát a férficsapatök részére. A női csapatok bajnokságá­nak megrendezésére február 15-én kerül sor, ugyancsak a gimnázium tornatermében. A rendezőség kéri a csapatok pontos megjelenését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom