Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-09 / 33. szám

PEST MEGYEI VIL ÉVFOLYAM, 33. SZÁM ARA SO FILLER VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 1963. FEBRUÁR 9, SZOMBAT Pályaválasztás Közeleg a félévi bizonyít­ványosztás ideje az iskolákban. Utána nem sokkal megkezdő­dik mind az általános iskolák­ban, mind a középiskolákban a továbbtanulásra történő je­lentkezés, s egyáltalán döntés arról, hogy a fiatal fiúk és lá­nyok életútja merre és ho­gyan vezessen tovább. Nehéz hetek ezek a pedagógusnak is, a szülőknek és a gyerekeknek is. A döntéshez a gyerek ké­pességeinek ismerete, de nem utolsósorban a továbbtanulás és a népgazdaság különböző területein történő elhelyezke­dés lehetőségének pontos is­merete kell. Nem túlzás azt mondani, hogy az általános iskola nyolcadik, vagy a kö­zépiskola negyedik osztályát végző gyereknek sorsdöntő ez a választás, ettől függ, hogy majd az életben kedvvel, lel­kesedéssel, szorgalommal dol­gozik-e, vagy úgy érzi, félre- siklott az élete, nem talál munkájában szépséget, nem is­meri meg az alkotás örömét, a jól és szívvel végzett mun­ka által nyújtott boldog elége­dettséget. A pedagógusok, elsősorban közvetlenül az osztályfőnökök tőlük telhetőén minden segít­séget megadnak tanítványaik helyes pályaválasztásához. A tanácsadásnál mérlegelik a gyerek adottságait, képessé­geit, nem utolsósorban a po­litechnikai oktatás tapasztala­tai alapján. A gyereket isme­rő tanár azonban nem ismer­heti pontosan minden esetben a népgazdaság szükségleteit, egy-egy pálya követelményeit, kereseti viszonyait, fejlődési irányát. Ezért tesz majd nagy szolgáltatásokat az iskolának is, a szülőnek is, de leginkább a jövője útját latolgató gye­reknek a pályaválasztási ta­nács. ■ A pályaválasztási felvilágo­sítás megszervezéséről kor­mányhatározat intézkedett már korábban. Ennek nyomán az Országos Tervhivatal, a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, s más országos főhatóságok közreműködésével kiépült a pályaválasztási tanácsadás szervezeti hálózata. Ilyen ta­nács alakult megyénkben is, a megyei tanács munkaügyi osz­tályának irányításával, több szakosztály és több tömegszer­vezet aktív közreműködésével. A jövő hét elején az iskolák megkapják a Munkaügyi Mi­nisztérium által kiadott 1963. évi pályaválasztási tájékozta­tót, az általános és középisko­lákban végző fiatalok tovább­tanulási és elhelyezkedési le­hetőségeiről. Ez a kiadvány széles körű felvilágosítást ad a népgazdaság szakemberszük­ségletéről. Ezenkívül az el­következő hetekben a megyei pályaválasztási tanács felké­résére agrármérnökök, taná­rok, szakmunkások, a legkü­lönbözőbb foglalkozási ágak szakemberei tartanak majd előadást munkájukról az isko­lákban. Ez is elősegíti, hogy a fiatalok fogalmat kapjanak a lehetőségekről. A fiatalok tele vannak vá­gyakkal, elképzelésekkel. A társadalom minden segítséget megad e vágyak beteljesülé­séhez. De szükséges hozzá az is, hogy ők maguk, az általá­nos iskolák nyolcadikosai és a középiskolák érettségizői ké­pességeik legjavát nyújtsák a hátra levő félévben, hogy bi­zonyítványuk kifogástalan út­levélnek bizonyulhasson. Mert bármely pályát is választják, a legelső követelmény a jó bi­zonyítvány! Tenkely Miklós. Élénk, eredményes versenyt A KISZ megyei bizottsága aktíván tárgyalta a parasztifjúság tevékenységét A KISZ Pest megyei Bi­zottsága február 8-án a pa­rasztifjúság problémáiról ak­tívaülést tartott, amelyre sok gazdasági, párt-, szakszerve­zeti vezetőt is meghívtak. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben helyet fog­lalt Misi Sándor, a KISZ Központi Bizottsága mező- gazdasági osztályvezetője, lg- náth Imre, a Pest megyei Pártbizottság munkatársa, Farkas Ottó, a MEDOSZ Országos Elnökségének ifjú­sági felelőse, Szántó Imre, a MEDOSZ megyei titkára, Légrádi László, a megyei gépállomások igazgatóságának vezetője, Tóth József, a ME­DOSZ megyebizottságának termelési felelőse. Hidas Pál, a KISZ Pest megyei Bizott­ságának ifjúsági felelőse. A tanácskozás beszámoló­ját Arató András, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára ismertette. Elmon­dotta, hogy megyénkben több, mint tízezer azoknak a fiata­loknak a száma, akik a mezőgazdaságban állandó munkásként dolgoznak. Számításba kell azonban ven­ni azt az ötezer fiatalt is, akik mint családtagok segí­tenek. A KISZ Központi Bizott­sága, a MEDOSZ Országos Elnöksége és a Földműve­lésügyi Minisztérium 1962-re is meghirdette a parasztit.jú- ság számára a mezőgazdasá­gi munkavensenyt. A korábbi évekhez képest jelentős fejlődést értünk el. Amíg 1959-ben csupán 673, 1960-ban 1138, 1961-ben 2188 fiatal vett részt a különbö­ző versenyekben, addig 1962- ben 187 brigád és csaknem 6000 fiatal nevezett be. Élen járt a versenyvállalásnál a nagykátai, a ceglédi járás és Cegléd város. Elismerés il­leti a monori, a váci és a rác­kevei járásit is. Kevésbé használták ki a le­hetőségeket a dabasi járás­ban és Nagykőrösön. Az aszó­di járási bizottság hibájá­ból az elmúlt esztendőben egyetlen fiatal sem vett részt a versenyben. Hogy erre lett volna lehetőség, bizonyítja: a járás termelőszövetkezetei­ben a munkaegységátlag 45 forint felett van. A huszonegy állami gaz­daság közül mindössze nyolc állami gazdaság ifjúsága vett részt a versenyben, holott a távolmaradt gazdaságok több­ségében 40—45 tagú KISZ- szervezet tevékenykedik. A tanácskozáson megdicsér­ték a cifrakerti, a dánszent- miklósi, a köröstetétleni, a tá- piószelei gazdaságokat, a ceg­lédi kertimag és a kísérleti gazdaságot, s különösen elis­merték a Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskola soroksári gazda­ságát, ahol a gazdasági és a társadalmi szervek vezetői a KISZ-szervezettel együttmű­ködve nagyszerű eredménye­ket értgk el. Példaként említették meg a Tóth Antal telepvezető irányí­tása alatt levő baromfigondo­zó ifjúsági csapat versenyét, akik ötezres tojótyúkállo­mánnyal 140-es tojástervüket tojónként 170 darabra teljesí­tették. Takarmányfelhaszná­lási tervük ezer tojásra 280 kilogramm volt, a valóságban 268 kilogrammot használtak fel. Eredményükkel a barom­fitenyésztők országos verse­nyében az elsők lettek. A gépállomások traktoro­sai közül 31 brigádban 785 ifjú traktoros vetél­kedett. Közülük háromszázan egyéni­leg vettek részt a meghirde­tett országos versenyben. Az eredmények mellett lát­ni kell. azonban azt is, hogy a KISZ megyei, illetve járási bi­zottságai nem fokozták a ver­senyszellemet és — ahogy sok felszólaló is bírálta — évköz­ben nem értékelték az ered­ményeket. Elmarasztalták a sajtót is, amiért ritkán fog­lalkozik a parasztifjúsággal, kivált versenyükkel. Évközbe- ni értékelés mindössze a gép­állomások vezetői részéről tör­tént. így fordulhatott elő, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek ver­senyzőinek csupán egyharma- dát tudták jelenleg értékelni. Gátolta a versenyzést az is, hogy a gazdasági vezetők év­közben cserélgették a fia­talokat, nem vették figyelembe a munkacsapatok versenyét. A dabasi járásban például a ser­tésgondozókat és a tehenésze­ket akkor helyezhették egyik helyről a másikra, amikor ép­pen munkájuk értékelésére került volna sor. Sokan elmarasztalták azokat a gazdasági, párt- és szakszer­vezeti vezetőket, akik egyál­talán, vagy kevéssé támogat­ták a fiatalokat. Még a ren­delkezésre álló pénzösszegből sem adtak az ifjúság kultur- rálódására, szórakozására semmit, holott munkájuk után megérdemelték volna. Külön megemlítették a Monori Gép­állomás vezetőit, akik semmit nem tesznek azért, hogy az ott dolgozó majdnem száz fiatalt neveljék és segítségükkel a mozgalmi életet is megszeret­tessék. A további feladatokat ille­tően meghatározták: nemcsak arra kell gondot fordítani, hogy létszámban gyarapodja­nak a versenyzők és a terme­lési eredmények emelkedje­nek. Ebben az esztendőben ar­ra kell törekedni, bogy a ter­melékenység is emelkedjék. Minél olcsóbban állítsuk elő a tejet, a húst, olcsóbban ter­meljük a kukoricát, a cukor­répát. A versennyel azt kell elősegíteni: minél nagyobb jö­vedelme legyen a tsz-tagság- nak. Fontos, hogy az élenjáró módszereket minden szakág­ban elterjesszék és év közben is értékeljék az eredménye­ket. A mostani sikerekkel, a további jó szervező, felvilágo­sító munkával sok új fiatal­ban lehet felébreszteni a ve­télkedő kedvet. Figyelni kell arra is. hogy azokban a gaz­daságokban, amelyekben még alacsonyak a termelési ered­mények — ne a legalkalmasabb termelési számok elérését haj­szolják, hanem reális, megva­lósítható terveket szőjenek. Ahol családokra osztották fel a munkaterületet, ott a fiata­lok egyénileg, egymás között versenghetnek. Felhívták a tanácskozáson a figyelmet arra is: egyetlen fiatal se vetél­kedjen úgy, hogy ne látná a célt, a verseny értelmét. I Az aktíván sokan felszólal- | tak és elmondották módszerei­ket, tapasztalataikat, méltat­ták azoknak a felnőtteknek tevékenységét, akik szívesen segítik munkájukat és bírál­ták azokat, akik közömbösek az ifjúság ügye iránt. Befejezésül átadták a jó mun­ka jutalmát: pénzt, oklevelet, vándorzászlót, ajándéktárgya­kat. Összesen mintegy ötven fia­talt jutalmaztak meg, közöt­tük Mózes Lászlót, a tápió- szentmártoni Úttörő Termelő- szövetkezetből, Mucsi And­rást, az abonyi Kossuth Tsz- ből, Gálik Istvánná munkacsa­patát a rádi Üj Élet Tsz-ből, Fiiiöp Istvánt a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz- ből, Boda Lászlót, a rádi Üj Élet Tsz-ből, Rományi Bélát, az alsógödi Egyesült Törekvő Tsz-ből. Az állami gazdaságok fia­taljai közül: Búzás Máriát, Gábor Jánost, Tóth Antalt, Domin Károlyt, Gábor Jánost, Vámos Józsefet. A gépállomá­sok ifjúsági versenyében: Eg­ri Dániel, Ledniczki Mihály, Fábián Mihály, Promp Péter értek el első helyezést. Az országos versenyben el­ső, második, harmadik helye­zést elérők február 16-án kap­ják meg a KISZ Központi Bi­zottsága jutalmát. Sági Ágnes ILKU PÁL CL VTÁRS LÁTOGATÁ VÁCOT! Pénteken délben kedves vendégek érkeztek Vác városába. Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelő­désügyi miniszter látogatott el a történelmi múltú városba. Vele együtt érkezett Matusek Tivadar, a megyei pártbizottság titkára, és Szabó Sándor a megyei tanács vb-elnökhelyettese. A szívesen látott vendégeket a városi tanács épületében a járási és a városi pártbizottság, valamint a tanács vezetői fo­gadták. A rövid beszélgetés után Ilku Pál a város képviselő- jelöltje két általános iskolába látogatott el, ahol pedagógusok­kal és diákokkal beszélgetett. Ezt követően Ilku elvtárs részt vett a járás és a város pedagógusainak, népművelőinek megbe­szélésén. Vitaindító rövid beszédében hangsúlyozta: a lehető­ségekhez képest segíteni kell abban, hogy mielőbb megoldód­jon a város iskolaépület-problémája. A továbbiakban az okta­tási reform néhány kérdésével, mint például a középiskolai oktatás kiszélesítése, a szaktanár ellátottság problémája, fog­lalkozott. A nagy tetszéssel fogadott bevezetőt élénk és hasznos vita követte. A felszólalók őszintén beszéltek gondjaikról, az oktatási reformmal kapcsolatos kérdésekről és azzal búcsúztak Ilku elvtárstól, hogy mielőbb szeretnének újra találkozni ve­le, hogy megvitassák a mindennapi munkájukból adódó prob­lémáikat. A tv közvetíti N. $z. Hruscsovnak a volgai csata 20. évfordulója alkalmából adott nyilatkozatát A Magyar Televízió szomba­ton délután 18.15 órától 18.45 óráig közvetíti Moszkvából Nyikita Szergejevics Hruscsov­nak, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének és Mali- novszkij marsallnak, a Szov­jetunió honvédelmi miniszte­rének a volgai csata 20. évfor­dulója alkalmából adott tele­vízió-nyilatkozatát A szombati televízióműsor az alábbiak szerint módosul: 17.25: Hírek. 17.30: Lányok, asszonyok. 18.00: Tv-híradó. 18.15: Nyikita Szergejevics Hruscsov és Malinovszkij mar­sall televízió-nyilatkozata a volgai csata 20. évfordulója al­kalmából. Közvetítés Moszk­vából. 18.45: Műkorcsolya EB, női szabadonválasztott gyakor­latok. Közvetítés a Kisstadion­ból. A műsor további része változatlan. Államcsíny Irakban Kasssemet állítólag megölték A hírügynökségek gyorshí­rei arra engednek következ­tetni, hogy pénteken állam­csíny történt Irakban. Az AFP és az AP a bagdadi rádióra hivatkozva közli, a lé­gierő lerombolta a hadügymi­nisztérium épületét, amely Kasszem tábornok reziden­ciája volt. Kasszemet állítólag megölték. A kormányzatot az iraki „forradalom nemzeti ta­nácsa” ragadta magához. A tanács a rádióban bejelentet­te, hogy a külföldiek élete és javai nem forognak veszély­ben. . Irakban a hajnali óráktól szokatlan nyugtalanság ural­kodik. A bagdadi rádió arab hazafias dalokat sugároz. Irak repülőtereit reggel, magyar idő szerint 6.30-tól le­zárták — jelentette a közép­keleti polgári légiforgalom központja. Az iraki forradalmi mozgalom vázlatosan ismertette politikai célkitűzéseit A nyugati hírügynökségek jelentése szerint Irakkal meg­szakadt minden telefon-, távíró- és légi összeköttetés. Egyedül a bagdadi rádió jel­zi a pénteki nap folyamán bekövetkezett eseményeket, amelyekéit a környező orszá­gok rádiói lehallgatnak, il­letve átvesznek. Bár a jelentések egyönte­tűen arról szólnak, hogy Kasszemet meggyilkolták, ez hivatalos megerősítést még nem nyert. Arról sincsenek biztos adatok, hogy az ál­lamcsínyt szervező katonai erők mögött milyen erők állanak. Az eddigi hírek szerint be­jelentette támogatását a 8. dandár és a habbaniya légi- támaszpont erői. A félhiva­talos Anatolia török hír- ügynökség hivatalos forrá­(Folytatás a 2. oldalon) Jó az egészségügyi helyzet — A hideg idő miatt nyil­ván sok a beteg megyénkben? — kérdezzük dr. Békés Zol­tántól, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezetőjé­től. Válasza: — Egyáltalán nem. Még a meghűléses megbetegedések száma sem túlzott. — Majd lesz több, ha beáll az olvadás, és sáros, lucskos utakat kell taposnunk. — Nem vagyok jós, nem jövendölhetem meg, mit hoz a jövő. Ez idő szerint minden­esetre a megye egészségügyi helyzete jó. Persze, ez nem je­lenti azt, mintha csupa egész­séges ember élne Pest megyé­ben. Sőt, szám szerint az elő­ző éveknél nálunk is, ahogy az egész országban, feltétlenül több a különböző betegségek­kel jelentkező ember, amióta egyre többen részesülnek tár­sadalombiztosításban. — A kórházi ápolásra szo­rulók ennek ellenére elhelyez­hetők? — Bizony, kevésbé sürgős esetekben néha várakozniuk kell a betegeknek, amíg kór­házba juthatnak. Jelenleg is túlzsúfolt minden kórházunk, nemcsak a betegszobákban, még a fűtött folyosókon is pót­ágyakat kellett felállítani. Ez a helyzet csak pár év múlva javul. 1965-ben felépül a ceg­lédi kórház új része, 1967-re pedig az új 400 ágyas váci kór­ház. — Ha már most túlzsúfoltak a kórházak, mi lesz, ha eset­leg kora tavasszal influenza­járvány tör ki? — A fertőző betegségeknél az a tapasztalat, hogy általá­ban több éves időközökben lépnek fel járványszerűen. A tavalyi enyhe lefolyású, de elég nagy számban jelentke­zett influenza után ez évben remélhetőleg ilyen járvány nem üti fel a fejét. Szórványo­san azért mindig elő-előfordul. hat. és elő is fordul. Ha egy­szerre sokan betegednének meg influenzában, majd intéz­kedünk. Gyógyszerben nincs hiány, arról pedig, hogy kór­házi ágy legyen, a szokásos módon gondoskodunk Ilyen- Kor más betegségben szenve­dők közül csak a legsürgőseb­ben áoolásra szorulókat vesz- szük fel. s íav a belosztályok. de más osztályok ágyainak nagy részét is s súlvosabb inf- iuenzaesetekre tartiuk feni De ismétlem. íz, - nem va­gyok, remélhető’''” influenza­járvány nem fen reget az idén. (—y—e)

Next

/
Oldalképek
Tartalom