Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-27 / 48. szám

rtsrr •ic evei iKírlap 1963. FEBRUÁR 27, SZERDA A biztosítás önkéntes, de hasznos dolog A termelőszövetkezeti mozgalom nemcsak gazdasági feladatokat jelent INTERJÚ AZ ALLAMI BIZTOSÍTÓ MEGYEI VEZETŐJÉVEL A biztosítás kulturáltság kérdése — mondta a minapi beszélgetéseik során Pánczél István, az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságának vezetője, aki megelőzőleg ar­ra kért bennünket, hogy né­ha-néha szenteljünk egy kis figyelmet az ő munkájuk­nak is. Kívánságának szíve­sen eleget teszünk, mért tudjuk: a biztosítás intézmé­nyének mai formája nem üzlet egyes tőkés társaságok számára, mint volt valami­kor, hanem a dolgozókról va­ló gondoskodás mind nép­szerűbb eszköze. — Milyen biztosítási for­máikkal dolgozik az igazgató­ság? — Hosszú volna felsorolni, lényegében ugyanazokkal, mint bárhol az országban dolgoznak. Hadd említsem csak a leggyakoribbakat. Épü­let- és általános háztartási biztosítás, élet-, illetve bal­eseti biztosítás. Ez utóbbi formán belül szerepel az üze­mi dolgozók havidíjas baleseti biztosítása, amely az otthon elszenvedett esetre is kiter­jed. Általános vagyonbizto­sítás, főként a tez-ekben, de köthető külön megállapodás a jégkárra, fagykárra is. Nép­szerű forma még a tsz-tagok háztáji biztosítása, végül, de nem utolsósorban, a tsz-tagok biztosítási és önsegélyező cso­portjaival szemben vállalt kötelezettségeinket említhe­tem meg. — Az elmúlt évhez képest emelkedett-e a biztosítottak száma? — Igen. Az 1961-es esz­tendőhöz viszonyítva, a múlt évben negyven százalékkal növekedett a „telítettség". El­sősorban az épület- és álta­lános háztartási biztosítás te­kintetében, egy év alatt ugyanis megduplázódott e kötvények száma. Az üzemi biztosítottakná l ha rmincszá­zalékos az emelkedés. ... ...... — Népszerű formának em­lítette. igazgató elvtárs, a tsz- családok háztáji biztosítását. Ebben a formában elérték-e már a „telítettséget”? — Távolról sem. Jelenleg a családok huszonöt száza­lékával van ilyen kapcsola­tunk. Ez valóban nem sok, ' de a néhány év előtti álla- | pótokhoz képest, jelentős i eredmény. ötvennyolcban szinte fogni kellett a tsz-dol- í gozókat. Igaz, azóta a sző- j vetkezetek megszilárdultak, a ] tagság gondolkozásmódja is megváltozott. Ebben az esz-1 lendőben itt is szeretnénk elő­re lépni. — Közismert dolog, hogy a tsz-tagok biztosítási önsegé­lyező csoportja Pest megyé­ben a legáltalánosabb és leg­kedveltebb biztosítási forma. Ezt milyen számokkal tá­maszthatná alá? — Szívesen beszélek erről. Ez a forma már jóval több, mint gazdasági, pénzügyi kap­csolat. Az a tény, hogy a szö­vetkezeti gazdák ennek révén tömegesen részesülnek üdülte­tésben, kulturális színvonalu­kat emelő országjáró kirándu­lásban — mindez a kifizetés­re kerülő segélyeken kívül — beszédes bizonyíték: az Állami Biztosító valóban szocialista intézmény. Ami pedig a szá­mokat illeti. Jelenleg huszon­háromezer tagja van a cso­portnak, ebből körülbelül hat­hétezer nem tsz-dolgozó, ha­nem a KPVDSZ hatókörébe számító alkalmazott. Tervünk az, hogy ebben az esztendőben e csoport tagjai számát három- négyezer új biztosítottal gya­rapítsák. — Számszerűen mit adott nekik a biztosító az elmúlt esztendőben? — A szóban forgó csoportta- gok tizenöt százalékát része sí. tettük üdültetésben, utaztatás­ban és segélyben. Panaszt nem, de elismerést annál töb­bet kaptunk. — A panaszt illetően meg­ragadom az alkalmat. Tud- ják-c önök, hogy a vasúton és a MAVAUT-autóbuszain uta­zó közönség köréből többen kifogásolják: menetjegyükhöz automatikusan hozzákapcsol­ják a biztosítási díjat? Az pe­dig nyilvánvaló, hogy önkén­tes dolog. — Tudjuk. Sajnos előfordul ilyesmi. Arról is tudunk, hogy kérésünkre —, sőt kérésünk­től függetlenül a MÁV, vagy a MÁVAVT illeté­kesei szigorúan eljárnak sza­bálytalanul dolgozó köze­geikkel szemben. Ezt csak he­lyeselni lehet, hiszen a biztosí­tás valóban önkéntes. De hadd tegyem hozzá, nekünk baga- tell „bevétel"’, az utazónak épp így bagatell összegért megváltott biztonság. Szeren­csére nálunk ritka az autó­busz, illetve vasúti baleset. Az viszont tény, hogy minden al­kalommal jelentkeztek az ér- d élteitek;' ha ilyen helyzetbe kerültek. Sőt, néha azok is, akiknek jegyük erre nem jo- ; gosítja jel őket. Csak egy pél- ‘ dát. A tragikus kimenetelű aszódi vasúti szerencsétlenség után az egyik áldozat hozzátar­tozója kártérítésért fordult hozzánk. Igazolás helyett csak „valószínűsítette" a jogosult­ságot, mégsem utasítottuk el — mondotta befejezésül Pán­czél István. A. E. A fvtvásnrleksi versenyben tneyyei elsők Kedd délelőtt ülést tartott a budai járási párt-végrehajtó- bizottség. Első napirendként a vb megvitatta a termelőszövet­kezeti pártszervezetek munká­járól szóló tájékoztató jelen­tést. A jelentésből kitűnt, hogy a Áss időn tízezer vagen kanserv készül Az ötéves terv hátralevő idejében 10 kilóval nő az egy főre jutó fogyasztás A hazai vásárlók éveken át idegenkedtek a konzervektől, mert a tartósított ételek íze erősen eltért a megszokottól. Emiatt 1953-ban mindössze 3,5 kiló volt az egy főre jutó kon­zervfogyasztás. Az utóbbi években azonban javult a kon- zervek minősége, s 1962-re már megkétszereződött a kon­zervfogyasztás. A háziasszonyok különösen megkedvelték a főzelék-, a paradicsom-, s a legkülönfé­lébb húskonzerveket. A húskonzervek között népszerű a sertés- és a marhamájkrém, az úgyne­vezett reggeli húskonzerv, valamint a többféle húsból összeállított, ízletes vagdalt- hús-készítmény. Tavaly 530 va­gon húskonzerv fogyott az or­szágban. A múlt év utolsó ne­gyedében rendezett úgyneve­zett konzervbörzén azonban erre az évre 650 vagon hús­konzervet rendelt kereskedel­münk. A készételek közül egyre többen keresik az egy személyre adagolt konzerve­ket. Az idén 250 vagon töltött káposzta, börjúpörkölt, lecsó és más kedvelt készétel kerül ötnyoicados üvegekben forga­lomba. A múlt évben 115, az idén pedig 200 vagonra való alumínium fóliába csomagolt Express elnevezésű szárított levesport készítenek a kon­zervgyáraik. 1962-ben. 110 va­gon magas D-vitamin tartal­mú, nagy tápértékű import halkonzerv, szardínia került forgalomba. A kereskedelem az idén nagyobb keresletre számít, s ennek megfelelően gon­doskodnak az ellátásról. összességében az idén 10 000 vagon tartósított ételt készíte­nek a konzervgyárakban, a konzervipar azonban a kiemelt iparágak kö2é tartozik, az át­lagosnál gyorsabban növekszik a termelése. A második ötéves terv végéig a konzervgyárak­ban a munkafolyamatok 60 százalékát gépesítik, s ennek nyomán 1965-re az egy főre ju­tó konzervfogyasztás megha­ladja majd a'17 kilót. (MTI) Nyolcmillió egészség- és munkavédelemre a Csepel Autógyárban Joó István, a Csepel Autó- ] ! gyár szakszervezeti titkára I : tájékoztatta lapunkat arról, hogy a munkásellátási, a mun- ! kávédelmi osztály, az üzemi orvos és mások bevonásával elkészítették a Csepel Autó- : gyár 1963. évi egészség- és munkavédelmi tervezetét. A komplex terv elkészítése előtt alapos és körültekintő i felmérést folytattak, és az itt í szerzett tapasztalatok alapján I határozták meg a feladatokat. | Megbizonyosodtak róla, hogy j az öltözők és a mosdók zsú­foltak. s a melegvíz-ellátás ■ sem kielégítő. A tapasztalt hiányosságok fontossága szerint határozták meg a megoldás sorrendjét. Az olvadás országszerte sok gondot okoz még azokon a he­lyeken is, ahol nem kell tarta­ni a folyó kiöntésétől. A vízle­vezető csatornák befagyása miatt a hirtelen felduzzadt ta­laj- és csapadékvíz fenyegeti a lakott területeket. Így történt Budaörsön is. A hirtelen olvadás következté­ben nagy mennyiségű hóié és talajvíz támadta meg a Kő­hegy aljában húzódó Marx Ká­roly utcát, amely Budaörs leg­mélyebb pontján fekszik. Csütörtök estére már több j házból ki kellett költöztetni a | lakókat, akik a községi kultúr- | otthonban kaplak menedéket. [ Rövidesen néhány ház is ősz- j szedőit, s péntek reggel több dolgozó távozott el úgy hazul­ról. hogy nem tudta, meglesz-e otthona, mire hazajön. Pénte­ken az iskola olyan volt, mint a megbolygatott méhkas. Mi lesz a Marx Károly utcai lakók sorsa? Lehet-e számolni a hóolvadék és talajvíz szint­jének emelkedésével? Emelke- dik-e majd a kiköltöztetendők száma? A tanács megtette a szükséges intézkedéseket, s ka­tonáik jelentek meg a veszé­lyeztetett helyeken. A két is­kola igazgatója a tanulóifjú­sághoz, s az úttörőkhöz for­dult segítségért. Az úttörők ki­adták a jelszót: Minden erőt az árvízveszély elhárítására! ... Aznap délután úttörőfog­lalkozás lett volna. — Ezt a foglalkozást azonban nem az iskola falai között tartották meg ... A Marx Károly utca zajos volt az úttörők és a nem úttö­rő tanulók csákányozásától, lapátolásától. őrsvezetők és őrsök, hatodikosok és nyolca­dikosok vállvetve vetélkedtek, ki végez több munkát? Ott iz­zadt Bandur Aladár őrsveze­tő és ott próbázott segítőkész­ségből, tettrekészségből a Ja­guár-őrs, s küszködött a jéggel a VII. osztályos Gergely Béla is ... Ügy gondolom, s ezt így hallottam sokaktól az autó­busz utasaitól is, ezek a ta­nulók és úttörők együtt, igazi úttörőpróbát tettek. És másnap senki sem men- tegetődzött a számonkérésnél, hogy „nem készültem, mert az árvízzel dacoltam”. ü. i.) csatornázás is szerepel 26 mil­liós előirányzattal. Tartalmazza még a terv, hogy a gyár mozgalmi szervei rendszeresen vizsgálják az egészségügyi és munkavéde­lem helyzetét, és azonnal in­tézkednek a tapasztalt hiá­nyosságok megszüntetése ér­dekében. Orvosokat kémek fel. hogy havonta egyszer 15 perces előadásokat tartsanak az egészségvédelemről. Ne­gyedévenként kötelező orvosi vizsgálatokon vesznek részt a dolgozók. A szakszervezeti bi­zottság kérte, hogy reggelen­ként minden műhelyt szellőz­tessenek ki. Egyes műhelyek dolgozóinak javasolják a rend­szeres, munka közbeni tornát is. F. I. megyei pártbizottság idevonat­kozó határozata értelmében, a járás mind a 22 termelőszövet­kezetében megalakult a párt- szervezet. Helyenként megvolt a lehetőség az alapszervezetek számbeli megerősítésére is. A pártépítési munkát azonban olykor téves né­zetek gátolják. Ilyen például, amikor a tsz- tag megítélésénél nem a közös­ben végzett munkája, a társa­dalmi tulajdonhoz való viszo­nya a mérvadó, hanem az át­szervezés előtti magatartása, az egy-két évvel ezelőtti véle­ménye a tsz-ről. Aki ezt vall­ja, nem hisz a közösség ne­velő erejében, s abban, hogy a megváltozott gazdasági-poli­tikai körülmények megváltoz­tatják az emberek gondolkodá­sát is! Az alapszervezetek szerveze­ti életéről szólva a jelentés megállapítja hogy az — kevés kivétellel — még nem rend­szeres. Több helyütt a vezető­ség munkaterv nélkül dolgo­zik, ritkán és rendszertelenül tart üléseket, taggyűléseket. Ez a hiba Sóskúton, Perbálon, Tökön és Százhalombattán. A termelőszövetkezeti kom­munisták munkáját helyen­ként objektív körülmények is nehezítik: a pártszervezetek többségénél nincsenek párt- csoportok, bizalmi-hálózat is csak néhány szövetkezetben. Ebből következik, hogy kétsze­resen ki kellene használni a pártonkívüli aktivisták cso­portjának segítségét —, úgy, ahogy a toki, a pusztazámori, a biai és az ürömi tsz-párt- szervezetek teszik —, s nem hagyni, hogy megbízatások hiányában e csoportok szétes­senek, megszűnjenek. Ritkán élnek az alapszervezetek a ki­bővített taggyűlések lehetősé­gével is: jóformán csak akkor, ha erre a járási pártbizottság határozata kötelezi őket. Ami az alapszervezetek poli­tikai munkáját illeti, megfelel a felsőbb pártszervek irányel­veinek, határozatainak, s első­sorban a termelőszövetkezet gazdasági és politikai meg­szilárdítását szolgálja. Elmond­ható, hogy a pártszervezetek élen jár­nak a termelőszövetkezeti demokrácia erősítésében —, de nem mindenütt egyfor­ma sikerrel. A szövetkezetek egy részében a választott szer­vek működése még kezdetle­ges, annak bizonyságául, hogy a vezetőség nem igényli a se­gítségüket. Arra is van példa 1 — Pusztazámoron, Bián és Százhalombattán —, hogy a gazdasági vezetés nem támasz­kodik eléggé a tsz-tagságra. A jelentéssel kapcsolatos vi­tában Bori Rudolf, a járási pártbizottság titkára hangsú­lyozta: a tsz-pártszervezetek eredményes politikai munkája, s a rendszeres szervezeti élet megteremtése csaknem elkép­zelhetetlen a gazdasági vezetők segítsége nélkül. Az a tsz-el- nök, agronómus, vagy brigád­vezető. aki nem lát túl a ter­melési mutatókon, aki azt vallja, hogy a politikai munka kizárólag a pártszervezet gond­ja —. elfelejti, hogy a terme­lőszövetkezeti mozgalom nem­csak gazdasági feladatokat je­lent! Mi nem csupán azt kér­jük számon a tsz-ek gazdasá­gi vezetőitől, mjt tettek a ter­mésátlagok növeléséért, hanem azt is: mit tettek az embere­kért, politikai nevelésükért, az egységes paraszti osztály meg­teremtéséért? Hogyan segítet­ték a pártszervezetet fontos munkájában? Vita után a végrehajtó bi­zottság elfogadta a járási ta­nács felvásárlási csoportjának jelentését is a mezőgazdasági termékek felvásárlásának múlt évi eredményeiről, s az idei tervelőirányzatok szerződéses fedezetének biztosításáról. A járás múlt évi átfogó fel- vásárlási tervét — tizenhárom mezőgazdasági temléket véve alapit]1 — m,2 százalékra tel­jesítették, s ezzel megszerezték az el­sőséget a megyei felvásár­lási versenyben. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a takarmányozási problémák kedvezőtlenül befo­lyásolták a felvásárlást az egyéni és a háztáji gazdasá­gokban. Ny. É. Szokatlan tudósítás Gödöllőről Állapota örvendetesen javul ] és ezért hálásan emlékezik meg orvosairól, dr. Kontha Imréről, aki naponta látogatja és dr. Csiszér Ferencről, a röntgenfőorvosról. Beszámol családjáról, apai büszkeséggel három gyermeke jó félévi bi­zonyítványáról és arról is, hogy eddig, amióta beteg, het­venen látogatták meg. Nem csoda, most már negyedszer képviseli a Zrínyi utcát a köz­ségi tanácsban, nagyon népsze­rű ember Gödöllőn, de az egész járásban, sőt más járás­beli községekben is. Levelét így fejezi be: A hajtóműgyárban például 400 fő részére egymillió 600 ezer forintos költség­gel öltözőt és mosdót épí­tenek. Az igazgatósági épület emele- a tusolóját húszezer forintból korszerűsítik. A motorgyár me- egvíz-ellátására ötvenezer fo- -intot költenek. Azt is elhatározták, hogy a lói öltözőkben hajszárítókat szerelnek fel az idén. Erre a :élra húszezer forint áll ren- lelkezésre. A női öltözők és ürdők berendezéséneit továb- >i gyarapítására, korszerűsíté- ;ére még nyolcvanezer farin­at használnak fel. Az egészségre ártalmas munkahelyeken is alaposan körülnéztek. Megállapították például, hogy a fémszórás és homokfúvás a szűk helyiségek­ben árt az emberek egészsé­gének. Intézkedtek a hiányos-• súgok megszüntetésére. A jár-; műgyárban egymillió forintot; költenek az idén a fülkefestőj műhely korszerűsítésére.; Ugyancsak a járműgyárban a; savazóműhelyt egymillió 140: ezer forintért hozzák rendbe.; Ugyanitt a polírozóműhelyt Is: korszerűsítik, amire 135 ezer: forint áll rendelkezésre. A szerszámgyárban a precí­ziós öntő s zel 1 ő ző be rendezését korszerűsítik százharmincezer forintért. A hajtóműgyárban 200 ezer forintot költenek a zsú­foltság megszüntetésére. A felsoroltakon kívül még sok kisebb-nagyobb tétel sze­repel a szakszervezeti bizott­ság idei eeészségügyi és mun­kavédelmi fejlesztési tervében. összesen nyolcmillió 45 ezer forintot költenek az idén erre a célra a Csévél Autógyárben. A szóban forgó terv az id*ű ’"'nkrét feladatok mellett öt évre előre a perspekti­vikus feladatodat is meg­jelöli. Ezek között egy régi gond, a — Sajnos, vasárnap itthon szavaztam, a betegágyban . 1. Reméljük azonban, nem so­káig kell már őriznie az ágyat és rövidesen folytatja munká­ját, amit szerkesztőségünk és olvasóink is sajnálattal nélkü­löznek. Ám, nemcsak ezért kí­vánjuk, hogy mielőbb teljesen felépüljön Csiba József, a Pest megyei Hírlap kedves barátja és tudósítója. A gyorsan pergő szerkesztő­ségi munka hevében a napok múlását észre sem vesszük, minden mintha #csak tegnap lett volna. Két nete, vagy a héten járt itt Gödöllőről és mosolygott be minden ajtón ^ Csiba József, kedves barátunk ^ és lapunk legszorgalmasabb £ tudósítója, ki tudná azt meg- ^ mondani közülünk. Nem, egy f, ideje tényleg nem látott nap- ^ világot hasábjainkon egy sora ^ sem, de hát nyilván nincs mi- í ről tudósítania. Még vele is í előfordult már, hogy hcsz- ^ szabb-rövidebb ideig nem je- fj lentkezett. Most aztán levél ff, jött tőle: szokatlan tudósítás f, — önmagáról. ^ — Honnan is tudnátok ti, £ hogy egy falusi tudósítótokkal ff mi van, ha ő maga azt meg ^ nem írja — így kezdődik a le- ^ vele, amely arról tudósít min- £ két, hogy négy hete nyomja ^ az ágyat mellhártya- és tüdő- £ gyulladással. — Megismerked- ? tem az összes Cilinekkel, sőt í most már a Tetránnal is. V Segítőkészségből - jeles ricaszárból is mindössze két­száz holdnyi érte meg lábon a no­vember elsejét! Most, hogy min­dent elmond­tam, csupán egy kérdés maradt: szép, szép a juta- lomkirándulás. de mi lesz a zseb­pénzzel? Nyuga­lom, arra is fut­ja a tízezer fo­rintból. Kereken ennyit kapott az egész éves mező- gazdasági mun­kaverseny leg­jobb növényter­mesztési brigádja a termelőszövet­kezettől. A többit már sejthetik: ezt is Cseh Sándorék nyerték! ny. é. növény termesztéri brigádjának ju­talma, a dere- kas munkáért. Február 26-án, a kényelem ked­véért autóbusz- szal, városnézés­sel, parlamenti látogatással, este színházi előadás­sal. Bánk bán — a Nemzetiben! Ez a verseny — a kongresszusi — a gyors beta­karításért indult, azzal a különle­gességgel, hogy nem volt veszte­se. Hogy is lett volna, amikor október 31-re a tagság minden vetést elvégzett, s :iemhogy a burgo­nyát, kukoricát betakarította, de még az ezerkét­száz hold kuko­Nevezetes ese­ményre készülő­dik Cseh Sándor 117 tagú növény- termesztési bri­gádja a tápió- szentmártoni Kos­suth Termelőszö­vetkezetben: bu­dapesti kirándu­lásra. Félreértés ne essék, nem állí­tom, hogy Cseh Sándorék most járnak életükben először a fővá­rosban. Szó sincs róla, hiszen Tá­piószentmárton nincs a világ végén. De ha nem először jönnek, miért olyan nagy esemény? Azért, mert jutalomuta­zás lesz. A kong­resszusi munka­verseny győztes R. K. Nehru Prágában R. K. Nehru, az indiai kül­ügyminisztérium főtitkára hét­fő délután a csehszlovák kül­ügyminiszter meghívására há- romnanos látogatása Prágába érkezett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom