Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-27 / 48. szám

1963. FEBRUÁR 27, SZERDA nzrr 44F.CYU Tőszám — termés A Martonvásári Mezőgazda- sági Kutató Intézetben évek óta folytatnak tenyászterület- kísérleteket a hibrid kukori­cákkal, annak megállapítására, hogy mennyi az optimális hol- dankénti tőszám. A kísérleti eredmények szerint a jó víz­gazdálkodású mezőségi vályog­talajon a 25 000—28 000 hol- dankénti tőszám adta az 1961- es és 1962-es aszályos években is a legnagyobb termést: hol­danként 35—10 mázsa szemet. A jó vfzgazdálkodású, táp­anyagokban nem szegény tala­jokon tehát a kukorica tőszá­ma holdanként 25 000—28 000- re fokozható; ez esetben lehet a legnagyobb termésre számí­tani. (MTI) A semlegeseit megbeszélése Genfben Kedd délelőtt Genfben meg­beszélést tartottak a tizen­héthatalmi leszerelési érte­kezleten részt vevő semleges országok képviselői. A meg­beszélésen a küldöttségek ve­zetői néhány szakértő jelen­létében arról tárgyaltak, mi­képpen hozhatnák közelebb egymáshoz az értekezleten kialakult álláspontokat. Termeljünk több és jobb tejet Állatteng/ésaiók crtckealote a ntotgyoi tanításnál A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága és a Pest megyei Tanács mezőgazda- sági osztálya kedd délelőtt értekezletet tartott a megye állattenyésztői részére. Az értekezleten az állami gaz­daságok, termelőszövetkeze­tek állattenyésztési szakem­berei, illetve szakmunkásai, valamint a járási, megyei mezőgazdasági szervek kép­viselői vettek részt. A Haza­fias Népfront Pest megyei Bizottsága képviseletében dr. Kéri Miklós alelnök és Tö­rök György titkár, a me­gyei tanács képviseletében pe­dig dr. Dajka Balázs vb- elnökhelyettes vett részt az értekezleten. Az értekezleten elnöklő dr. Kéri Miklós megnyitó beszé­dében röviden ismertette a megyei üzemek tejtermelésé­vel kapcsolatos problémákat. Elmondotta, hogy a felsza­badulás előtt Pest megyé­ben is az országos színvo­nalon volt a tehenenként! tej­termelési átlag. Ez az átlag mindössze 1300 liter volt, s önmagában is jelezte a ma­gyarországi tejtermelés el­maradottságát. A legutóbbi adatok szerint (1961-ben) 2196 liter volt az országos Üzemeink jelentik: Verseny a vasaskongresszus tiszteletére a PRÉKO-ban Az idén közel hetvenszá­zalékos exportkötelezettséget kapott a Diósdi Csapágy­gyár. Ez a tény a munkaver­seny tartalmát is meghatá­rozza. A szákszervezeti bi­zottság ezért még januárban szakszervezeti taggyűlést hí­vott össze, ahol értékelték a kongresszusi munkaverseny­ben elért eredményeket, át­adták az arra legérdemesebb­nek a 80 ezer forint pénz­jutalmat, majd ismertették az idei termelési tervet. Gáti Ferenc, a gyár igaz­gatója és Viszoczky Ferenc, a szakszervezeti bizottság tit­kára hangsúlyozta, hogy továbbra is a brigádver­senyt tartják a munkaver- seny legjobb formájának a gyárban, természetesen az egyéni versenyformát sem hagyják figyelmen kívül. A szakszervezeti bizottság a taggyűlést követően munká­hoz látott, s azóta már az egész gyárban megkezdődött a munkaverseny az új fel­adatok teljesítéséért. 67 bri­gád áll versenyben. Ezek kö­zül 32 a szocialista brigád cí­met akarja elnyerni idei ered­ményeivel. Ezzel a munkával párhuza­mosan a múlt évre vállalást tett, szocialista címért ver­senyző brigádok munkáját értékeli a szakszervezeti bi­zottság. Az eddigi felmérés tehenenként! tej termelési át­lag, amelyet 330 literrel ha­ladtait túl Pest megyében. E színvonalat értékelve, kezdte előadását Mikölai Fe­renc, a megyei tanács fő­állattenyésztője. Elmondotta, hogy a mintegy két és fél ezer literes átlaggal egyálta­lán nem lőhetünk elé­gedettek, mivel a gazdaságos termelés­hez legalább 2800 liter tej szükséges tehenenként. A je­lenlegi termelési színvonal mellett, átlagosan 3,5 forint­ba kerül egy liter tej előállí­tása, ami azt jelenti, hogy a megye termelőszövetkezetei ráfizetéssel termelik a tejet. — ötéves tervünk előírja — mondotta —, hogy a jelenlegi 148 liter helyett 200 liter tej jusson egy lakosra hazánk­ban. Nekünk azonban nem­csak arra kell törekednünk, hogy több és jobb, hanem ar­ra is, hogy olcsóbb tejet ter­meljünk. El kell érnünk, hogy a megye leggyengébb tehené­szetei felemelkedjenek az aszódi, illetve a váci járás tsz-tehenészeteinek színvona­lára, amelyek átlagban 2847, illetve 2860 liter tejet tér melnelc tehenenként. A továbbiakban a megye gyenge tehenészeteivel foglal­kozott az előadó és a többi közt elmondotta, hogy Nagy­kőrös város termelőszövetke­zeteiben kell etéren a legtöb­bet cselekedni. A nagykőrösi tsz-ek átlagos évi tejtermelése mindössze 1729 liter tehenen­ként. Ezután arról beszélt a me­gyei főállattenyésztő, hogy me­lyek azok a legsürgősebb ten­nivalók, amelyek segítségével hatékonyan javíthatjuk a tej­termelés színvonalát. Ezek közt említette a takarni ányköltségek csökkentését, a magyartar­ka tehenek termelőkapaci­tásának jobb kihasználá­sát, a célszerű takarmányozást, a magya r-kosztromói kereszte­zést. a meddőség csökkenté­sét és a laktációk számának ésszerű növelését. Külön szólt arról is Mikolai Ferenc, milyen fontos az ösz­tönző jövedelemelosztási for­ma bevezetése a tehenészetek­ben. Elmondotta, hogy az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása mindenütt növeli a hozamokat és a munka ter­melékenységét. Az ösztönző jövedelemelosztási formát azonban össze kell kapcsolni a jó munkaszervezéssel és a munkafeltételek egyéb módon történő javításával. A tejtermelés fokozásának szerteágazó lehetőségeiről be­szélt az értekezlet többi eladó­ja is. Dr. Kovács József me­gyei szakállatorvos A higiénés tejtermelés alapjai, dr. Arvtu- novits János megyei tisztior­vos. A jó minőségű tej és tejter­mékek szerepe és fontossága, a helyes táplálkozásban címmel tartott előadást. Az alapanyag minősége a tejipar szempont­jából címmel dr. Czeider La­jos. a Pest—Nógrád megyei Tejipari Vállalat főmérnöke tartott előadást. Az előadások élénk vissz­hangra találtak az értekezlet részvevőinek körében, amit a nagyszámú hozzászólás is bi­zonyított. A felszólalók többsége a saját munkaterületének problémáiról számolt be, de sokan érintettek megyei, sőt országos problémákat is. Csécs János, a pátyi Petőfi Termelőszövetkezet főállatte­nyésztője például azt javasol­ta, hogy az állattenyésztőkre bízzák a tsz-ekben a takar­mánytermő területek kiválasz­tását, illetve azok művelési munkáinak ellenőrzését A délutáni órákba nyúló ér­tekezlet dr. Kéri Miklós zár­szavával ért végiét (n- i.) A sok munka sem lehet akadály A múltkorában a KISZ megyei végrehajtó bizottsá­gának ülésén a dabasi járás fiataljainak munkáját érté­kelték. Meghívták e napi­rendhez a járás! pártbizott­ság több tagját is. Valószínű sok elfoglaltságuk vagy más közbejött akadály miatt a pártbizottság meghívott tag­jai levélben mondották el véleményüket a rájuk bízott fiatalok tevékenységéről. Ez is bizonyos segítséget jelentett, de korántsem any- nyit, mintha személyes vitá­ban cserélték volna ki gon­dolataikat. Elmarasztalni nem lehet a távolmaradókat, hiszen a meghívás önmagá­ban nem jár kötelezettséggel. Mégis, miért jutott eszünk­be ezt néhány hét után szó­vá tenni? Azért, mert a na­pokban a KISZ megyei vég­rehajtó bizottsága a ceglédi járás ifjúságának munkáját értékelte és a meghívottak — köztük Babinszky Károly, a pártbizottság titkára is — megjelentek. Hozzászólásuk, tanácsuk, saját munkájuk elemzése nem csupán a járás fiataljai­nak jelentett segítséget, ha­nem a megyei KISZ vb-nek is. A pártbizottságok sokolda­lú törődése, megbecsülése az ifjúsági munka iránt nélkü­lözhetetlen, kivált, ha szín­vonalasabb munkára és mind több eredményre tö­rekszünk! S. A. Előnyös a népgazdaságnak - hasznos a szövetkezet A járási állatforgaimi kirendeltségek vezetőinek megbeszélése A Pest—Nógrád megy«! Ál- | latí'orgalmi Vállalat igazgató- { sága kedden megbeszélést tar- ■ tott a járási kirendeltségek j vezetői részére, ahol ,a föld­művelésügyi és az élelmezés- i ügyi miniszter 1002/1963. szá-1 mű együttes utasításából adó- | dó feladatokat tárgyalták meg. Szabó Berény, aiz Állatfor­galmi Vállalat igazgatója, is­mertette a járási kirendeltsé­gek vezetőivel az együttes utasítás lényegét és a válla­latra háruló feladatokat. Amint mondotta. az újabb kocakihelyezési akció előnyös a népgazda­ság számára, de ugyanak­kor hasznos a szövetkezet! gazdáknak is. Az állam ugyanis az eddigi- éknél is kedvezőbb feltételek mellett szerződik a szövetke­zeti gazdákkal, termelőszövet­kezetekkel és egyéni állattar­tókkal, kocatartásra. Az állam egyszeri fialásra helyez ki kocasüldölcet. A ki­helyezett koca ellenértékét 30—60 kilós süldőkikel — min­den koca után legalább há­rom darab — kell kiegyenlí­teni. Az 1963. május 31-ig le­Hrustsov szerdán beszédet mond a moszkvai választók nagygyűlésén ■ Moszkvában közölték, hogy N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke szerdán magyar idő szerint délután 3 órakor beszédet mond a Kreml kongresszusi palotájában a moszkvai választók- gyűlésén. A beszédet a szovjet rádió és televízió is közvetíti. Mint ismeretes, az OSZSZSZK és több más szovjet köz­társaság legfelsőbb tanácsának tagjait vasárnap, március 3-án választják meg. A Magyar Televízió február 27-én, szerdán délután 14 óra 55 perces kezdettel közvetítést ad Moszkvából a március 3-i választásokat előkészítő választói gyűlésről. RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Törökbálinton, a Betonút­építő Vállalat munkásszállá­sáról ismeretlen tolvaj négy munkástól több ezer forint értékű ruhát lopott el. A tol­vajt, Kiss Lajos 33 éves, foglalkozás nélküli, kecske­méti lakost, Szegeden fog­ták el. Őrizetbe vették. Tizenkét tyúkot lopott feb­ruár elején Pándon Gyene- séktől Kolompár Károly 26 éves férfi. Őrizetbe került. Lakótársait lopta meg Fo­dor Gergely 23 éves, szent­endrei, büntetett előéletű fia­talember. Iszkaszentgyörgyön présházat tört fel, ahonnan fél hektó bort vitt magával. Őrizetbe vették. Verekedés. Gyónban, a múlt heti táncmulatságon ösz- szeszólalkozott Búzás István 20 éves fiatalember Kusdra Ferenc tűzoltóval, akinek ököllel eltörte az orrcsontját. A rabiátus fiatalember a sú­lyos testi sértésen elgondol­kozhat most a rács mögött. Káros ezermesterség. Rach- ler László 24 éves, bünte­tett előéletű nagymarosi la­kos, a múlt hét közepén szép őzet lőtt a közeli erdőben. Kiderült, hogy nincs vadász­engedélye, s légpuskából bar­kácsolt kispuska-lőszeres fegyverrel vadászott, őrizetbe vették, s bűnvádi eljárás in­dul ellene. Bundát árult. Jancsók Jó­zsef 54 éves tápióbicskei földműves, aki feltételes sza­badságon volt otthon a bör­tönből, a termelőszövetkezet tagjainak két héttel ezelőtt öt bundát kínált vételre, da­rabját ezer forintért. A múlt csütörtökön ismét megpróbált két bundára vevőt találni. A bundák eredetét igazolni nem tudta. Őrizetbe vették, s a nyomozás megindult. Beteg sógornőjéhez ment lá­togatóba vasárnap délelőtt Széles Mihály 39 éves ccseri villanyszerelő. A betegen fekvő nővel erőszakoskodni kezdett. Az asszony segítsé­gért kiáltott, majd az ablak­hoz ugrott, s azt a kezével ki­törte. Noha kezéből ömlött a vér, Széles folytatta a pró­bálkozást, s csak akkor ha­gyott fel vele, amikor a kiál­tozásra és az üvegcsörömpö­lésre a szomszédok odaér­keztek. Sógornőjét a súlyos vérveszteség miatt kórházba kellett szállítani. Széles Mi­hályt a rendőrség őrizetbe vette. A kis potyautas azt bizonyítja, hogy mintegy 15 brigád vált érdemessé ar­ra, hogy viselhesse a szocia­lista brigád címet. Ezek kö­zül Simják Pál Koncz Im­re nevét viselő szocialista bri­gádja előreláthatólag az idén másodszor szerzi meg a szo­cialista címet. Jó eredménye­ket ért el a Hámán Kató meósbrigád és a tmk-mü-p hely villanyszerelő szociális-^ ta brigádja is. Az idén a tavalyinál na-4 gyobb számban kapcsolódtak a ? versenybe a műszakiak, sőt az^ adminisztratív dolgozok is. ^ A műszaki fejlesztés, a gyár- ^ táselőkészítés, az anyaggaz-^ dálkodás, az áruforgalom, söt^ még a bérelszámolás dolgozói? is brigádokat alakítottak, de^ akik nem vehetnek részt brigádok munkájában, azok ^ is egyéni vállalásokat tesz-£ nek a munka elősegítése érde-| kében. ^ Az anyagi érdekeltség fo- ^ kozottabb érvényesítése ^ érdekében jelentős eredményt jelent a| szakszervezeti bizottság olyan ^ értelmű megállapodása az^ igazgatóval, hogy az igazga- ^ tói alapból is csak akkor ad-^ nak ki jutalmakat, ha márt értékelték az előre meghatáro-% zott feladatok teljesítését. Az% értékelést a gazdasági veze- ^ tők a szakszervezeti bízott-^ sággal közösen végzik. í (ti.) á bál kivillantak a hófehér fogak. Amikor kiszáll­tak, hangosan megköszönték a szívességet, és már szaladtak is a ,,transzformá­tor” felé. Mind­ez szombaton, Manor környékén, a két Abel-gye- rekkel történt. S bár üdítő, ked­ves találkozás volt, örömünk mégsem volt tel­jes. Kicsit bátor dolognak tartjuk, hogy két kis pöt­töm naponta más­más autón kísér- i letezzen. Ez a rö- j vid szórakozás j tán nem éri meg \ a szülők nyugta- \ lankodását. s. á. ' transzformátorig tessék elvinni — kérte a na­gyobb. — Hová men­tek? — A tejért. Egy helyen húz­ták meg magu­kat ketten. A ki­csi hallgatott. A nagyobb: kilenc éves, bátran vá- laszolgatott. Az autózás kedvéért vállalják a tej hazavivését — mondotta. Külön­ben nem érné meg a majd’ há­rom kilométernyi esetleges gyalog­lás. Autó mindig akad válaszol gát­tá mosolyogva, és a fagytól pirosra csípett arcocská­Előtérben az export a Diósdi Csapágygyár munkaversenyében Március másodikán ül össze a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetésnek kongresszu­sa, hogy megtárgyalja az idő­szerű kérdéseket és feladato­kat. A szakszervezethez tarto­zó vállalatoknál munkaver­sennyel készülnek a dolgozók erre a kiemelkedő eseményre. A Prés- és Kovácsoltáru- gyárban március elsején egyhóna­pos műszakot kezdenek a szakszervezet kongresszu­sának tiszteletére. A kongresszusi műszak tenni­valóit a gyár speciális helyzete szabja meg. A rendkívüli időjárás és különböző anyagok hiánya kö­vetkeztében elég jelentősen el­maradtak a tervteljesítéssel az év első két hónapjában. Már­ciusiban, a kongresszusi hónap során ezt az elmaradást akar­ják megszüntetni. Erre tettek vállalást a gyár dolgozói és műszaki szakemberei. A szakszervezeti bizottság a vállalások előkészítése érdeké­ben tárgyalt az aktivistákkal, a művezetőkkel, a műhelybi­zottságokkal. majd szakszerve­zeti taggyűlést hivott össze, ahol ismertették az elmara­dás megszüntetésével kapcso­latos elképzeléseket. Elmond­ták a gyűlésen, hogy az éves tervet március végéig hagyják jóvá a felsőbb szervek, s mire a kongresszusi hónap lezárul, amely a munkaverseny első szakaszának tekinthető, az éves munkaverseny­feladatokat is kidolgozzák és a dolgozók elé terjesz­tik. Nagy gond a PRÉKO-ban a fűtés. Rosszak a kazánok és ezért egyes munkahelyeken plusz 3—5 fokos hőmérsékleten kénytelenek dolgozni az em­berek. Évék óta tart ez az ál­datlan állapot. Most a szak- szervezeti bizottság ahhoz a megoldáshoz folyamodott, hogy kihívják a gyárba a miniszté­rium és a szakszervezeti köz­pont illetékes vezetőit, a hely­színen győződjenek meg a helyzet tarthatatlanságáról és megtegyék a szükséges intéz­kedéseket. szerződött koca után négy má­zsa, az átadásra kerülő süldők után pedig darabonkint 50 kiló abrak takarmányt bizto- . sít a vállalat, állami felvá- . sárlási áron. Amint az igazgató elmon­dotta, a vállalat elsősorban . bebúgatott kocákat szándéko­zik kihelyezni, ezzel is előse­gítve az akció sikerét. A 1 szerződők ugyanis minden bi- • zonnyal örömmel fogadják - ezt. mert ezzel lecsökken az ellésig a tartási idő. továbbá a kocasüldő átvételével egy ■ I időben megkaphatják a takai> ■ mánygabonára a kiutalást. Pest megye terve az újabb akcióban 2200 darab ko­casüldő kihelyezése. A tervet a járások között a tenyésztési lehetőségek figye­lembevételével osztották eh A járási kirendeltségeknek messzemenően együtt kell mü* ködniök a párt- és tanácsszer­vekkel e fontos népgazdasági feladat végrehajtásában. A szerződési nyomtatványok megérkeztek a kirendeltsé­gekre, s a szerződésikötési munka azonnal megkezdőd­het. A vállalat igazgatójának tá­jékoztatója után a járási ki­rendeltségek vezetői mondot- tá'k. el eddigi tapasztalataikat és jó néhány olyan észrevételt tetteik, amelyeket a párt- és a tanácsszervefkmek figyelembe kell venniök ahhoz, hogy si­keres legyen az anyakoca-ál­lomány fejlesztése érdekében hozott áldozat és a munka. Az egyik ilyen észrevétel: több községben azért nem tar­tanak anyakocát a szövetke­zeti gazdák és egyéniek, mert a községi tanácsok nem biz­tosítanak legelőt. Másutt az veszi el a tenyésztési kedvet* hogy nincs a községben te­nyészkan, ezért a szomszédos községbe kell elszállítani — vagy még távolabbra — az anyakocát. Több példát mondottak el a kirendeltség- vezetők: egyes termelőszövetkezeti vezetők ellenzik azt. hogy a tagok anyakocát tartsa­nak. Nem biztosítanak a kocák ré­szére zöldfa ka rmányt és min­den tőlük telhető módon aka­dályozzák a kocatartást. Az is szóba ikerült, hogy egyes já­rásokban a járási vezetők sem látják a kocakihelyezési akció fontosságát. A korábbi akció során kihelyezett kocák után járó takarmányt nem adják ki a szövetkezeteknek, ha­nem különböző címeken — tartozás, vetőmaghitel, stb. — levonják. Noha az együttes utasítás intézkedik arról, hogy a köz­ségi tanácsoknak legelőt és pásztort kell biztosítani, to­vábbá a teimelősizövetkezeti vezetőségeknek zöldtakar­mány nyerésére területet kell kijelölni a kocatartók számá­ra, az ákció sikere — az Ál­latforgalmi Vállalat dolgozói­nak jó munkája mellett — azon is múlik, hogy a helyi szervek milyen intézkedéseket tesznek a koca tartás meg­könnyítésére. — m. s. — Szombat dél­után volt. Bevé­geztük a munkát és hazafelé ipar­kodtunk. A táj körülöttünk havas volt, de az or­szágúiról már le­olvadt a jég, gépkocsink köny- nyen suhant, szin­te élvezte a hosz- szú hónapok óta nélkülözött, aka­dálytalan, egyál­talán nem síkos utat. Egyszeresek két mozgó pont tűnt fel előttünk — úgy száz méter­re. Közelebb ér­ve, láttuk: két pöttöm gyerek integet. Kérésük­re megálltunk. m Csak a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom