Pest Megyei Hirlap, 1963. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-17 / 40. szám
rtst MFC IE* iftiriav 1963. FEBRUÁR 17, VASÁRNAP NEM SZÖKÖTT MEG AZ EINÖK Úgyis megszökik — mondogatták egymás között az óvatosabbak, most egy éve Püspökhatvanban, amikor az Uj Barázda Termelőszövetkezet irányítását a fiatal Jakus László vette át. Vagy mi küldjük el — jelentették ki a nagyhangúak. Hadd tegyem hozzá, volt némi alapjuk a szövetkezetieknek a tamáskodásra, hiszen a gazdaság rosszul zárta az évet, gyönge volt a vezetés. Mészáros József, a tömzsi kis anyagraktáros szavaival élve ugyanakkor a tagok sem keresték a közös boldogulás útját. Rossz hangulat, kevés jövedelem, veszekedés, bizalmatlanság — ez jellemezte 1961-ben a püspökhatvani szövetkezet életét. Nagy erőfeszítések után végül is húszforintos munkaegység mellett körülbelül' ötezer forint évi átlagjövedelem jutott egy-egy tagra. Hogyan gyarapodott a közös? Arról jobb nem is beszélni. Az első intézkedések Jakus László, bár alig harminc esztendős, jól ismeri a termelőszövetkezet fejlődésének törvényszerűségeit, tisztában van a tagok lélektanával is. Emellett tanult szakember, 1958-ban szerezte meg az egyetemen az agrárközgazdász oklevelet. Először az Aszódi Járási Tanács mezőgazdasági osztályán dolgozott, onnét került Püspökhatvanba. Tulajdonképpen őt keresem most az irodán, de mondják, kiment az újtelepre. Tárnái József, a bajuszos, kucsmás, bekecses, fogatos brigádvezető v kalauzol ki a Magyarkai-dű- lőbe, s amíg Warszavánk a hóval küzd, sok mindent megtudok kísérőmtől, az itteni életről, hangulatról. Jókedvű most a falu népe, eredményesen zárta a termelő- szöfetkezet az évet, vásárolnák a gazdák. Idekinn a faluvégén, vagyis a Magyarkaí-tanyán ugyanezt erősítik , meg. atokkel csak szobaelegyedek. Ä mar említett Mészáros József mondja: — Korábban, ha kinyitottam a számat, bizony 1 megkaptam érte a magamét, most viszont az elnök előtt őszintén beszélhetek. Mi tagadás, féltünk tőle, nem bíztunk benne, aztán úgy megszerettük, hogy most már el se engednénk. Nincs már nagy probléma Püspökhaitvanban. Szívesen dolgozunk, mert látjuk. van értelme. Győri József, a szövetkezet kovácsa hasonlóan vélekedik. Ugyanúgy a többiek is, látszik az arcukon: elégedettek. Hogyan sikerült ide elérni, mi a titka a változásoknak? Erről faggatom a rokonszenves elnököt, aki most itt tesz-vesz a nemrégen épült garázsban, vagy inkább mondhatnám szerelőcsarnokban. — Képzelheti, hogyan éreztem magam az első napokban. Támogatás helyett csak a gúny, meg a bizalmatlanság villámlott a tekintetekből, mintha mindenki azt kérdezte volna, mit akar ez itt? Tönkretesz bennünket! Bizony gyorsan kellett intézkedni. Legelőször is. újjászerveztük a vezetőséget, rátermett emberekkel cseréltük fel a tehetetlen, bizalmat vesztett vezetőket. Kialakítottuk a brigádrendszert, több önállóságot adtunk a brigádvezetőknek. ugyanakkor nagyobb felelősséget kívánunk meg tőlük. Tisztáztunk egy sor problémát, így a háztáji kérdést, a fegyelem alapelveit, az ösztönző jöveBizalmatlanság helyett ragaszkodás - Egy- millió forinttal több - Megváltozott a han- gu/at Püspökhatvanban Számoljunk: mi a több? Mennyi egy szövetkezeti paraszt jövedelme 120 holdon termesztenek zöldborsót, a kertészet a tavalyi három holdról idén már harminc holdra növekszik. Főként paradicsomot, paprikát és külön ötven holdon uborkát termesztenek. Szó van arról, hogy szerveznek egy műszaki építő- brigádot, amely a szövetkezet saját építkezésein kívül esetleg a szomszédos gazdaságoktól is vállalna munkát. Ugyanígy egy gépjavító műhelyt is berendeznek, amely más szervektől is vállal munkát. A szövetkezetben ezekben a napokban is folyik a munka, készülnek a tagok a tavaszra, hordják a fogatok a trágyát. A püspökhatvaniak célkitűzése, hogy jövő ilyenkorra ismét egymillió forinttal többet oszthassanak majd szét. Jakus László elnök szerint, ha a tagok lelkiismeretesen dolgoznak, ennek nem lesz akadálya. Súlyán Pál Vidám szánkózás Szigetmonostoron találkoztunk ezzel a szánkóval, tulajdonosa, Petresovics János éppen egy kis szánkózásra vitte a falu óvodásait (Koppány György felv.) Családi ház építését karbantartását, ajtók, ablakok készítését, tetőfedő, ácsmunkát, vasbetonszerelést, kútgyűrű készítést, villany-, vízszerelést, üvegezést, képkeretezést, festést, mázolást vállalunk. Építkezéseknél Árajánlatot készítünk. OTP hiteligénynél előnyben részesül, ha velünk épitiet. Irányáraink: felmenő téglafal anyaggal, szak- és segédmunkással (kisméretű téglából) I. o. téglából köbméterenként 577,— forint II. o. téglából köbméterenként 5J0,— forint durva simavakolás, anyaggal, munkadíjjal m2-ként 17,90 forint ugyanez, ha az építtető adja az anyagot m'--ként 12,30 forint del^-melosztást. Megkezdtük a rendszeres előlegfizetést is. A tűzkeresztség Talán nem Is akar ez nekünk rosszat — mondogatták később, megint csak maguk | között azok a tagok, akik bíztak a szövetkezetben. Mert a munkaszeretóknek kétségkívül tetszettek ezek az intézkedések. Aztán megkezdődött a növényápolás. Egy hetvenkét holdas napra forgótáblát kellett nagyon gyorsan bekapálni. A tagok — öröm volt nézni, ahogy dolgoztak —, két nap alatt élvégezték a munkát. Tulajdonképpen ekkor esett át ~tz \ új elnök a tűzkeresztségen. I Melléálltak a tagok. — Nem az emberekben volt a hiba — mondja most Jakus László — a régi vezetésben | rejlett a bajok oka. Azóta I többször bebizonyosodott már j ez, hisz szorgalmas, dolgos emberek a püspökhatvaniak. Bármikor szorított az idő, gyorsan kellett egy-egy munkát elvégezni, mindig számíthatunk rájuk. Küzdelem az aszállyal Püspökhatvan határa az aszódi járásnak közismerten legaskályosabb területe. Itt még annyi csapadék sem hűl- i lőtt a múlt nyáron, mint ( Aszód környékén. Hogy ez mi- I lyen erőfeszítéseket kívánt az i Üj Barázda Tsz tagjaitól, szükségtelen bizonygatni. Ennek ellenére valamennyi munkát idejében elvégeztek, s kapával enyhítették egymás után többször is, ha kellett, a föld szom- j júságát. Nem a tagokon múlott, hogy egy sor terményfé-j leségből kevesebbet tudtak betakarítani. Az aszály ebben a i ludas. A borsó például mindössze három mázsát adott üol- j dánként, a hatvan holdnyi vö- i rösherét le sem kaszálhatták, j kiégett. Cukorrépából a terve- 1 zett 160 mázsa helyett hatvan j mázsa termett. Végül is több i mint egymillió forintnyi kiesést okozott a rendkívüli időjárás. Ugyanakkor szépen jövedel-, mezett az állattartás. Hízott- ‘ sertés-tervüket 120 százalékra teljesítették, dicséretes mun-, kát végeztek a szarvasmarhatenyésztők. A vezetés meg kő- j rültekintő gazdálkodással, takarékoskodva, minden fillérnek megnézte a helyét. Az i erőfeszítés eredményeként a | napokban megtartott zárszóm- | adáson 35,08 fillért osztottak j egy-egy munkaegységre. Még ennél is többet mond, hogy az egy tagra jutó jövedelem az I előző ötezer forintról kilenc- | ezer forintra emelkedett. Közel egymillió forinttal osztottak ki több pénzt, mint az előző zárszámadáson. Beszélhetnénk arról is, hány új gépet vásároltak, s mivel gyarapodott még a közös vagyon. Kedvezőek a kilátások I Sok-sok tanulsággal szolgált! az elmúlt küzdelmes év, s a | tapasztalatokat mindenképpen figyelembe veszik Püspökhatvanban. Jakus László, akárcsak a szövetkezet többi vezetője, bizakodva tekint az idei esztendő elé. Jelentős tartalékkal rendelkezik a gazdaság. A tervet most már sokkal nagyobb önállósággal maga a termelőszövetkezet készíti, s ebben több olyan változás szerepel majd, amely még inkább lehetővé teszi az eredményesebb gazdálkodást. így például Érdemes naposbaromfit vásárolni a földművesszövetkezctnél A gépi keltetésű naposbaromfi gyorsan fejlődik, nagy termőképességű fajta. Tartása előnyös. Jó minőségű, egészséges naposcsibe — előjegyzés szerint — minden községben bármilyen mennyiségben vásárolható. Aszód, Kossutih Lajos u. 13. Cegléd, Achim Andijás u. 26. Örkény, Fő u. 58. Dabas, Miklósi út 127. Dunakeszi, Felszabadulás u. 2. Érd, Diósdi út 16. Gyömrő, Rákóczi új 45. Kemence, Felszabadulás u. 83/a. Kóka, Kossuth Lajos u. 2. Manor, Vöröshadserég útja 21. Nagykáta, Szabadság tér 6. Nagykőrös, Szabadság tér 9. Pilisvörösvár, Fő u. 111. Pomáz, Beniczky u. 2. Szentendre, Vöröshadsereg u. 32. Szigetszentmiklós, Damjanich u. 8. Túra, Kossuth u. 6. rintra emelkedik. A különbség havi bontásban is igen nagy: az első, s hivatalos ár szerint 2055 forint, a tényleges érték alapján, 2880 forint a havi kereset. Nyugodtan megállapíthatjuk: több ez. egy ipari nagyüzemben dolgozó, magasan kvalifikált szakmunkás (esztergályos, műszerész, szerszámkészítő) kereseténél. Hasonló képet kapunk, ha a j harmadik dolgozó, Taligás 1 László né által teljesített 360 munkaegység értékét nézzük. Keresete összesen 12 070 fo- , rintot tesz ki. Ha 9 hónapot j veszünk alapul és- a terményeket hatósági áron számítjuk, I havi keresete 13.33 forint. Ez megfelel egy szövőgyári uiun- kósnő átlagkeresetének. Ezl mutálják tehát a 6zá_ mítások. Igaz, a szövetkezetek tagjainak igen kemény munkát kell végezniük, a főidényben bizony napi 12—14 órán | át. Mégis.. nem lennénk hűek ! a valósághoz, ha megfeledkeznénk arról az ugyancsak jelentős jövedelemről, amelyet a közösben végzett munka díjazásán kívül, a termelőszövetkezet. tagjainak még a háztáji föld termése és az otthoni állattartás biztosít. Talán pontosan nem fejez- hetőek ki forintban azok a szociális, kulturális juttatások, amelyekben a termelőszövetkezetek tagjai részesülnek, de helyes, ha ezeket sem hagyjuk figyelmen kívül. Az ingyenes orvosi, kórházi gyógykezelés, a házassági, temetkezési és a nők számára biztosítóit szülési segély, az öreg, munkaképtelen parasztoknak adott nyugdíj és egyéb járandóságok, bizony elképzelhetetlenek voltak a kisüzemi parcéllákon egyénileg dolgozó parasztcsaládok életében. Arról bem is szólva, milyen tág, széles kapukat nyitott a közös, szövetkezeti gazdálkodás., a kylturálódás, művelődés sfámáta. Egyre többen végzik el a termelőszövetkezetek tagjai közül a téli ezüst- kalászos tanfolyamokat, sokan járnak mezőgazdasági technikumba. a traktorvezetői, öntözésgépészeti, állattenyésztő és egyéb, különböző szakképzettséget nyújtó — iskolákon sok ezren tanulnak. És ezrek pihennek, fáradtságos munkájuk jól megérdemelt jutalmaként, évről évre, az ország legszebb üdülőhelyein: a Balaton mellett, Hévízen, Lillafüreden, Miskolc-Tapolcán és másutt. A közös kirándulások, külföldi utazások, színházlátogatások, a szövetkezeti klubok, Kul- türotthonok, mind a felemelkedés , útján járó parasztság megváltozott életének bizonyítékai. ks még csak a kezdetnél tartunk. A nagyüzemi szocialista termelésből fakadó jólét csak most van kibontakozóban. Hetesi Ferenc Pál Ilyen érdekes számításokai végeztek, most a zárszámadás í idején a Csepel-sziget egyik közös gazdaságában, a ráckevei Rákóczi Tsz-ben. S mivel a szövetkezet, homokos földterületét, méreteit, s gazdálkodási színvonalát tekintve nem tartozik sem a rosszak sem a legjobbak közé, hanerr a jó, közepes, tehát az átlagai gazdaságok sorában áll — szá. mításai általános érdeklődés, elégíthetnek ki. A termelőszövetkezet 02 elmúlt évben úgyszólván kizárólag csak munkaegységei alkalmazott. A mérlegben égj munkaegység 33.55 íorint értéket képviselt. Ebből a tagol 9.88 forintot kaptak készpénzben, a nagyobb részt pedi| terményekben. A természetbeni értékét a hivatalos á>lam: felvásárlási, illetve kiskereskedelmi fogyasztói árak alapján számolták el. A 100 munkaegységnél kevesebbet teljesítőket figyelmen kívül hagyva (őket nem tekintik állandc dolgozóknak), az egy tagra jutó munkaegységek átlaga 350 Három dolgozó _ két íér. fi és egy nő — teljesítményé! választották ki. azokét. akii körülbelül egyenlő munkanapokat dolgoztak a más állandc munkahelyen —, gyárban, vállalatnál, — alkalmazásban le vőkkel. Közülük Csóka Jánost, aki mint sertésgondozó másodmagával dolgozott égés: éven át —, kiemelték és jövedelmét összehasonlították égj elvben egyénileg gazdálkodó paraszt családéval. Nézzük Csókáék jövedélmét összesen 1362 munkaegységei teljesítettek. Erre 13 451 forintot kaptak készpénzben Terményt pedig: 7491 kg bú- zát és árpát, 8192 kg tengerit 544 kg burgonyát, 116 kg cukrot, 367 liter bort. 31 liter pálinkát. Mindez pénzértékben állami áron számolva, 32 23Í forintot tesz ki. Jövedelműi tehát, csak a közös gazdaságban végzett munka alapjár, 1962-ben összesen 45 635 forint volt. Ez 12 hónapra eb osztva, egy személyre számítva, havonként 1907 forint átlagkeresetet jelent. Kiszámították azt is — több évi átlaghozamokat véve alapul —. hogy a Csóka családnak a fenti jövedelem biztosításához, mennyi földterületre lenne szüksége, ha'egyénileg gazdálkodna. . A 75 mázsa kenyér- és takarmánygabona megtermeléséhez. holdanként 15 mázsás átlaghozamot véve alapulj 7,5 holdra, a 32 mázsa tengerihez, 25,5 mázsa csöves termést számítva. 4 holdra lenne szükség. Az egyéb termények: a burgonya, cukor és bor termelése mintegy 3,5 hö’d területet igényelne. A föld kisüzemi műveléséhez feltétlenül szükség lenne egy pár igáslóra is; takarmányszükségletüket 3 holdnál kevesebb területről nem lőhetne biztosítani. Mindehhez hozzáadva az 1 ho’d háztáji földet, kiderül, hogy Csókáék közösből kapott természetbeni járandósága megfelel egy 16 holdon közepes eredménnyel gazdálkodó parasztcsalád által egy év alatt megtermelt termény mennyiségének. A különbség a^nban igen nagy: Csókáék szövetkezetben szerzett jövedelmét nem terheli az adó. és a föld műveléséhez szükséges eszközök, épületek. egyebek költsége. És mindezen kívül még készpénz- járandóságuk 13 ezer forint volt az elmúlt évben.. Másik általánosítható példaként Radirütó Károly ta- karmányos jövedelmét számították ki. Teljesített munkaegységeinek száma: 735. Ha keresetét 300 munkanappal pszt- juk, a következő a kép: a Í261 forint készpénz és a termények értéke állami áron számítva. 24 659 forintot tesz ki. Ha azonban a terményeket a szabadpiaci áron — tehát tényleges értékük alapján — számítjuk . ez az összeg 34 575 foAz ÉM. 25. SZ ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT most beinduló c< felédi munkahelyére, 1963 III. 1-vel felvesz ács kőműves szakmunkasokat, valamint 18 életévüket betöltött férfiakat kubikos munkára. Tanácsi,igazolás szükséges, állandó foglalkoztatottság biztosítva Jelentkezés: Bp. XXIr Kiss János altábornagy utca 19. munkaügyi osztályon 4 A Mennji Vgy szövetkezeti i dolgozó paraszt keresete, jövedelme? A kérdésre nem könnyű vá- ! laszolni, sok összetevője van | ennek. Méghozzá több olyan l is, amely nemcsak magától a dolgozótól, annak igyekezeté-! •tői, szorgalmától függ. hanem 1 rajta kívül álló okoktól, körülményektől. Ilyen tényező például a termőterület minősége, az elérhető hozamok közötti [ mennyiségi eltérés, a gépesí- j tés, a belterjesség fejlettsége, | a vezetés színvonala. Ezek a i különbségek gyakran egy köz- | ségen belül is megtalálhatóak, nem is szólva egész járások, j sőt országrészek változó adott- 1 ságairól. Mégis, meglevő, adott körülmények között, egy-egy községen, vagy köjzös gazdaságon belül, ki lehet számítani az egy tagra eső jövedelmet. S ez bármennyibe is változó, — mert hiszen alapvetően a ténylegesen elvégzett munka mennyisége szabja meg —. hetőséget nyújt bizonyos áltaJ lánosításra és következtetésre.
