Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-06 / 4. szám
rrrr MEGVKI CjriaP 1963. JANUÁR 8. VASÁRNAP A furái Galgamenti Tsz-ben Mem adják alább •10 forintnál Minden ötödik holdon szőlő és gyümölcsös Az új esztendő második munkanapján, sűrűn permetező ólmos esőben indultunk útnak Túrára, hogy meglátogassuk a megye egyik legjobb közös gazdaságát, a lassan szocialista nagyüzemmé erősödő Galgamenti Termelőszövetkezetet. A legalkalmatlanabb időben érkeztünk: az elnök Vácra s, máshová ment ügyes-bajos dolgokat intézni, a párttitkár, a mezőgazdászok, a főkönyvelő s a vezetőségi tagok a falun kívül levő majorban tartózkodtak. Jó gazdák módjára a szövetkezeti vagyon számbavételén, a leltár befejezésén fáradoztak mindany- nyian. Ebben a gazdaságban van is mit számba venni: tizenegy millió forint értéket képviselnek csak a szép rendben sorakozó, célszerűen elhelyezkedő majorsági épületek, az istállók, ólak, a gépszín, benne tíz traktor és két teherautó, az esztergapaddal ellátott gépjavító műhely s a kovács-, bognár-, szíjgyártó és kőműves részlegek gépei, felszerelései. Az ilyen felkészültség mellett érthető, hogy a 2900 holdas szövetkezetben a legnagyobb dologidőben sem akadozik a munka. Az elmúlt év őszén is elkészültek idejében a betakarítással, s az őszi vetést 1000 holdon korán befejezték. A mélyszántásból is csak n korai fagy miatt maradt valami kevés idén tavaszra. A gépesítés ilyen foka mellett — bár a kertészet, a szőlő- és gyümölcsterület igeit jelentős — nem küzdenek munkaerőhiánnyal sem. Sőt. a 450 állandóan dolgozó tag mellett oly nagy számban jelentkeznek, főleg asszonyok, lányok, hogy még gondot is okoz számukra a munka biztosítása. Szilárd, jól kimunkált alapokon nyugszik a termelőszövetkezet. Ez az oka annak, hogy a tavaszi fagyok, a nyári aszály ellenére sem érték sem a tagságot sem a vezetőséget csalódást okozó meglepetések. Három esztendeje a közösben Állatállományunk szíve-lel- ke: a szarvasmarha tenyészet, j Olyan őszinte örömmel járja i velem az istállókat ennek az í Üzemágnak a vezetője, Tóth Zoltán mezőgazdász, hogy már ez önmagában elég, a fi gye- i lem, az érdeklődés felkeltéséhez. Pedig Tóth Zoltán, nem több. mint esztendeje jött ide, í s irányító munkájának eredményei majd csak ezután bontakoznak ki. De a hozzáértés, s nemkülönben a szívvel végzett munlca1 jeleit már most is lépten-nyomon megfigyelheti a látogató. Az állomány nem túlságosan nagy, összesen 304 darab. Ebből 73 a tavalyi borjú, 82 i üszőjükből 15 a'vemhes, a tehenek száma 102. S itt álljunk meg egy kicsit, mert érdemes. Az elmúlt évi tejhozam : ugyanis, a s'tdtíi'V százas" létszámot véve alapul, ' egy tehénre számítva 3300 liter. Ez bizony ae ors*ás*«s állagnál jóvial inagauibb! Lassan lépkedünk, a villamosított, önitatós istállóban. Ragyogó tisztaság mindenütt: fehérre meszelt falak, az állatok alatt friss, száraz alomszalma. A válogatott, nagytestű magyartarka tehenek szőre is tiszta, látszik, jóltápláltak. Mindegyik feje felett ott a tábla, rajta a név, a törzskönyvi adatokkal. S még két szám: az egyik az elmúlt évi tejhozamot, a másik a napi fejes mennyiségét mutatja. Két békésen kérődző, szép tehénnél, a 9 éves Esztinél és a 7 éves Csöpinél megállunk. Előbbi 5247. utóbbi pedig 5199 liter tejet adott 1962-ben Gyors számolás, csakúgy fejből: ezeknek az állatoknak 14 liter a napj fejési átlaga. — Igen, megadják a 28—29 litert naponta a Iaktáció kezdetén, a fő tejelési időszakban — mondja Tóth Zoltán. És ilyenkor télen is 20 liter körül fejnek tőlük. A tehén olyan, mint a méhecske. . Ezt az aranyigazságot a szomszédos növendékistállóban hallottam. Málcsai Gábor bácsi mondta, aki egyik leg- i jobb állatgondozója a szövet- kezeinek. Különben nála is elidőztünk, kedvünket lelve a szépen gon- j dozott üszőkben. Érdekes, s remélhetőleg hasznos kísérle- j tét folytat a tsz évek óta: pirostarka hazai tenyészd Horn anyát kovs.l romói Rajtával keresztezi. A borjak és növendékállatok nagy részét már ezek a „hibridek” képezik. Jól megkülön- j böztethetőek a többiektől, | mert fejformájuk hosszabb, finomabb, foltozásuk pedig sötét vörösesbarna. Bár érdekes, hogy akadnak közöttük egészen haloványok, világos színűek is. Itt Túrán is, szí- vósabb. erősebb, s főleg nagy tejhozamú .fajta,..kialakulását várják- a „távoli rokon:’-nal való házasságtól. Tapasztalatokat még csak ezután nyerhetnek. amikor az első keresztezett vemhes üszőjük leborjad- zik. Leülünk Málcsai Gáborral az istálló végében, a lócára. Csak hallgatom, milyen szívesen beszél a munkájáról. Hogy szeretni kell a jószágot, megérteni, figyelni. Ez az ötvenkilenc éves, nagyon friss, eleven parasztember, három esztendeje dolgozik a közösben, azelőtt hét holdon gazdálkodott egyedül. Foglalkozott ö egész életében mindenfélével: gabonát, lucernamagot termesztett, marhát és sertést tartott. Most itt a szövetkezében, az üszőket gondozza. neveli. — E nélkül már nem is tudnék meglenni — azt mondja. — Miért, olyan jó a kereset? — Az se kevés. 482 munkaegységem van, ez átlag havi kétewr forint jövedelem. És otthon, a háztájiban is tartok állatot most is. A takarmányozásra megadja a tsz a lehetőséget, még haza is hozzák az udvaromba. Három disznót hizlaltunk a télen, egyet eladtam belőle. Egy tinót • ugyancsak leszerződtem, akkor adom át. ha 6 mázsa lesz. — Csak ez a két állat több mint tízezer ferint külön bevétel. — Igen szép jövedelmünk van a tsz-ben. De higgye el, nemcsak ez a fontos. Nekem az is sokat számít, hogy most azt végzem, amihez a legjobban kedvem van. , S örül, hogy növekednek napról napra a keze alatt ezek a szép üszők. Eleinte féltették a tagok a munkaegység értékét a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítéstől, de most már örömmel adják beleegyezésüket a további telepítésekhez. Az állam ugyanis jelentős kedvezményekkel veszi le vállukról a telepítési terhek egy részét, s emellett az els-ő telepítésű J fák már teremnek. Kelemen József kertészeti agronómus, aki a konyhaker- í tészeten, valamint a szőlőn és gyümölcsösön kívül a savanyító és egyéb melléküzem- ágakat is irányítja, így beszél a vezetése alatt álló üzemrészről : — Nálunk a kertészet és a gyümölcs-, szőlőtermesztés egyenrangú helyet kapott a növénytermesztés és az állat- tenyésztés mellett. A két üzemág együttes jövedelme tavaly a kezdetlegesség és az aszály ellenére is meghaladta a tervezettet, vagyis nem pénzt „húz ki’’, hanem pénzt „tölt” a tagok zsebébe. A tag- ség ugyanis azt szeretné, ha a tervezett 46.88 forint helyett elérhetnénk az ötven forintos munkaegységértéket, s ezt a reményt a mi üzemágaink nem hiúsítják meg. Mindehhez hozzá' kell tenni, hogy a tagság nem vérmes reményeket táplál, hanem a gazdálkodás szilárdságában bízik. Hét éven át ugyanis egyetlen zárszámadáson sem fizettek kevesebbet ötven forintnál munkaegységenként a túrái Galgamenti Tsz-ben, s így hát természetes az az igyekezet, hogy az idei zárszámadáson se adják ötven forinton alul. Mivel más tsz-ekben is tapasztalható idegenkedés a nagyarányú szőlő- és gyümölestelepítéstől, érdemes megnézni e téren a Galgamenti Tsz tapasztalatait. A tsz-ben eddig kétszáz- - tizenöt- hold gyümölcsöst-• telepítettek, amelynek legnagyobb résszé alma és csonthéjas magvú gyümölcs. Az elkövetkező nyolc évben, fokozatosan háromszáztizenöt holdra növelik a gyümölcsös területét, s ezzel egyidejűleg száz hold szőlőt is telepítenek a meglevő ötven mellé. Ha e tervük megvalósul, akkor .a közös szántóterület egyötödén termesztenek szőlőt és gyümölcsöt. Noha az eddig telepített | szőlő-gyümölcsösnek csak egy- 1 ötödrésze termett tavaly, a termelési érték már így is jelentősnek bizonyult. A múlt évi tervük szerint a gyümölcs, a szőlő és a szőlőiskola vár- í ható hozama 901 500 forint volt, ezzel szemben a tényleges bevétel összege meghaladta az egymilliót. A 103 431 forintos bevétel- i többlet jelentősen növeli a munkaegységrészesedést és a közös alapokat. Ugyancsak jelentős területen, háromszáz holdon folytat- ' tak konyhakerti növénytermesztést is a tsz-ben. A háromezer holdas gazdaság területéhez képest ez igen je- j lentős, bár a látszat egy kissé csalóka, hiszen százhatvan holdnyi kertészeti növényt a fiatal gyümölcsösben termesztettek köztesként. Mégis, ha figyelembe vesszük, hogy mindezeken felül még két- százharminc hold zöldborsót is termesztettek tavaly, akkor ; már érthetőbbé válik az ötven forintos munkaegységér- | ték „titka”: nagyhozamú, mun- j kaigényes növények termesz- ! tése. A konyhakertészkedésről ! még elmondta Kelemen elv- társ, hogy az jobbára száraz jellegű, bár jelentős területet j — hetven holdat — öntöznek. Az öntözés barázdás rendszerű, a vizet csőkutakból nyerik, s tíz benzinmotorral nyomatják a kívánt helyre. A kertészeti növények közül a paradicsomé a legnagyobb tér, mivel azt nyolcvan holdon termesztik. Jelentős a ■paprika negyven, a káposzta 67, a korai újburgonya 25 és az uborka tizenöt holdas területe is. Noha a szorgos munka tavaly sem hiányzott a kertészetben, a bevétel valamivel kisebb lett a tervezettnél. A tervezett 3 405 000 forint helyett azért lett nyolcvanhétezer forinttal kevesebb, mert az időjárás rendkívül kedvezőtlenül alakult. A tsz azonban igyekezett behozni a réven, amit elveszített a vámon. A tervezettnél jelentősen több zöldséget tartósítottak házilag, s így a savanyító üzem termékeiéi 250 ezer forintot kapnak a tervezett kileaicvenezer helyett. összesen nyolcszáz mázsa vegyes savanyúságot készítettek, amelynek főként káposzta, uborka, paradicsom és paprika volt az alapanyaga. Mint a bevezetőben is említettük, ezeket az eredményeket nemcsak a kedvezőtlen időjárás, hanem a kezdeti nehézségek ellenére érték el. Ilyen kezdeti nehézség pél- [ dául az, hogy a fiatal gyümölcsösök még keveset teremnek, vagy például a termelési tapasztalatok hiánya. Ezek nagy része már a közeli évek- * ben kiküszöbölhető, s a jelenleginél biztosabb, magasabb jövedelemre számíthatnak majd á tagok. A traktorosok dicsérete FERI BÁCSI MEGJÁRTA MOSZKVÁT *"»• Persze nem az a nagy dolog, hogy Tardoskegyi Ferenc, ' az egykori tudományos kutató, s a jelenlegi gyakorló mezőgazdász külföldi tanulmányúton vett részt az ősszel. Rajta kívül már sokan ellátogattak a Szovjetunióba is, sőt a kuta- [ tők egyik híressége éppen a nemzetközi kapcsolatok ki- ! terjedtsége. Most azonban nem tudómé- ! nyos kutatóként, hanem mint ■ a Magyar Hazafias Népfront vendége, termelőszövetkezeti I Öt perc áz üzemi étkezdében ' Ügy bizony. A Galgamenti Termelőszövetkezetben ilyen is létezik. Nyaranta 250—260 személyre főznek, télen csak ötven-hat- van az étkezők létszáma. ele nyáron is kitűnő, bőséges ebédet igényelhetnek maguknak a tagok. Kelemen József kertészeti agrn- nómus büszkén mutatta meg nekünk az üzemi étkezdét és a konyhát. Nagy hőtermelésű kályha ontotta a meleget, amikor beléptünk a száz személyes étkezdébe. Tiszta, terített asztalok várták az étkezőket, akik a vízvezetékkel ellátott kézmosó fülkébe léptek előbb. Cseres Jánosné föszakács háziasz- szonyi szívvel mérte az adagokat a tányérokba. Igaz. csak a második fogásként szereplő rizses borjúpaprikást. mert a levesből mindenki kedve szerint merhetett a tányérjába. Mészáros Józsefné. hordja a párolgó tálakat és kínálja szíves mosoly- lyal. — Nyaranta öten-hatan főzünk a konyhán, télen csak ketten — mondja Cseres- né. — Korábban másik épületben voltunk, kezdetlegesebb körülmények között, de az idén már nem panaszkodhatunk. A tisztaságra és az egészségügyi rendszabályokra mi is ügyelünk, de ezenkívül állandó tisztiorvosi ellenőrzés alatt áll a konyha, meg az étterem. főmezőgazdászként indult el a kijev—moszkvai útra. Falun, ahol nemigen tartják számon az emberek tudományos képzettségét, rangját, Inkább tapasztalati úton értékelik őket. Ezzel magyarázható, hogy Feri bácsi — így szólítják a mezőgazdászt a tagok — tudását ilyen szavakkal dicsérik: nagy tudású ember, még Moszkvát is megjárta. — Gyakran érdeklődnek a szovjet mezőgazdálkodás iránt a szövetkezeti parasztok? — kérdezzük Feri bácsitól. — Mindenesetre nem múlik el nap, még most sem anélkül, hogy valaki srzóba ne hozná a kéthetes tanul- mányutamat. Igaz, hogy erre szervezett lehetőség is nyílik, mert én vezetem a falusi szakmunkásképző ta- folyamot, ahol ilyen vagy olyan formában szólni kell a szovjet termelési módszerekről. Ilyenkor természetesen elhangzik a hallgatók megjegyzése: „A Feri bácsi biztosan látta ...” — Mit nézett meg a Szovjetunióban? — Kijevben városnézés volt a program. Moszkvában pedig az össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás megtekintése. Mondhatom, nagyon érdekes volt. Nekem a mezőgazdasági gépek tömege, sokfélesége, valamint a kémiai szerek mezőgazdasági hasznosítása ragadta meg a figyelmemet. Ezenkívül ellátogattunk a poltávai mező- gazdasági kutató intézet tangazdaságába és egy 10 000 holdas Harkov környéki kolhozba. Lszre sem vesszük, úgy repül az idő beszélgetés közben. A közös ügy, a problémák rokonsága közel hozzák a távolj szovjet falvak hétköznapját, hiszen olyanok azok, mintha nálunk peregnének. Feri bácsi a középkáderek szerepét hangsúlyozza a termelés megszervezésében és irányításában, s mintha csak egy szomszédos tsz-ről lenne szó, úgy említi: a harkovi kolhozban a brigád vezetők a kulcsemberek. „Úgy látom, ők már korábban rájöttek arra, amire mi is törekszünk” —- mondja és máris a Galgamenti Tsz munkaszervezésére terelődik a szó. Szólni kell a pártszervezetről is. Igaz, kicsiny, de ereje szétsugárzik az egész közösségben. Három éve még esak 14 tagot számlált, azóta huszonhárom új taggal, s két tagjelölttel erősödött a kommunisták csapata. A fontosabb posztókon. munkahelyeken, de a növénytermesztésben is meg lehet találni őket. — A tagság hallgat a kommunisták szavára — mondja a párttitkár. Mackó Péter. S még hozzáteszi azt is: — Éspedig azért, mert megfogják a dolog végét. Főként ezzel vívtak ki tekintélyt maguknak. A kommunisták szervez- 1 ték a termelőszövetkezetben a traktorosokból az első brigádot, amely a szocialista cím elnyeréséért munkálkodott az elmúlt idényben. — Olyan lendülettel szántottak a gépek, hogy mi növénytermesztők alig győztük előttük a tengeritörést. Sötétedés után is dolgoztunk, s egyszer éjszaka is kint maradtunk, hogy kezdhessék a szántást a traktorok. El is végezték, tű1 is teljesítették kongresszusi felajánlásukat, S hogy milyen fontos számukra a szocialista cím, azt egy' másik eset is mutatja. Ősszel történt az is, hogy egy fiatal traktoros, aki csak nemrég jött a gépállomásról, nem szántott olyan mélyen, ahogy kellett volna. így próbálta teljesítményét növelni. Kovács Jóska, a másik traktoros, aki a mellette levő táblán dolgozott, észrevette. Leállította a motort. Odament hozzá és felelősségre vonta. így védte a — szövetkezeti traktorosok becsületét! Cyéimölcsöztetik a tudományos kutatások eredményeit Sokan kérdezték, vagy ha nem kérdezték, akkor sem értették, hogy miért kellett annak idején össze- fúrkálni a szántóföldi táblákat. Innen is, onnan is talajmintákat szedtek, hogy megállapíthassák a termőréteg fizikai. kémiai tulajdonságait, — , Hát aztán nem mindegy, hogy milyen szint mutat a kémcsőben az a talaj? — kérdezték néhá- nyan a tájékozatlanok közül. —Hiszen úgy sem segíthetünk rajta. Most aztán mindenki látja, hogy nem volt felesleges időtöltés a talajvizsgálat. így tudták meg például, hogy az egyik táblában miért tengődött eddig a rozs. Káliumhiány volt az oka, amelynek megszűnte után tavaly már tíz mázsa rozsot is megadott holdanként az a tábla. Ugyanígy minden táblánál megállapították a humusz tartalmat, kimutatták a táp- sóarányt és megvizsgálták a kémhatást is. Nem felesleges munka ez akkor, amikor azt kell megállapítani, hogy milyen műtrágyából mennyit szórjanak ki az adott helyre, és hogy melyik táblánál szükséges leginkább a szervestrágyázás. Bevezető sorainkban, cikkünk elején azt ] mondottuk, hogy a Galgamenti Tsz szilárd, | jól kimunkált alapokon nyugszik. Most, hogy az íróasztal mellett, a kedves, barátságos fő- 1 könyvelő, Cserba Ferencné segítségével a zárszámadásra készülő ívpapírok rubrikái között böngésszük, keresssiik a számokat, ez a véleményünk mégivkább megerősödik. A bizonyító adatokat dehogy is akarjuk mind felsorolni, elegendő abból néhány is. Az egyik, a bevétel, amelyet tízmillió-nyolcszázezer forintra terveztek. S bár még nem I zártak le mindent, máris látható, hogy kétszázezer forint körül lesz az az összeg, amivel túlteljesítik. Ehhez hasonlóan alakul a : tagság jövedelemrészesedése is: egy munkaegységre 46,88 forintot irányoztak elő a, ter- j nézéskor, de néhány forinttal ez is .túlsikeredik. s ezt biztos örömmel hallja majd mindenki. Bár igaz. már 1955 óta egy'esztendö- j ben sem fizettek ötven forintnál kevesebbet | egy munkaegységre a tsz-ben. mégis nagy do- ‘ log az, hogy most is, a múlt évi időjárás viszontagságainak ellenére, ilyen szép a jövedelem. Hogy ennyi lesz, ehhez hozzásegít az is, hogy a szövetkezet az állam javára vállalt áruértékesítési tervét több mint hétmillió forint értékben s rendre teljesítette. És mivel ezután 110 ezer forint térítést kapnak vissza, közel egy forinttal ez is növeli a munkaegységenkénti jövedelmet. De emeli még sok más is. Például az, hogy két új Zetor vásárlásával csökkent a gépállomás számláinak összege. — Hiába, nem cáfolnak rá jó hírükre — mondjuk az asszonykának. Cserbánénak, amikor befejezzük tájékoztató beszélgetésünket. Ö ezt feleli erre: — Pedig ha tudnák, mennyi, milyen sok. munka meg izgalom van az eredmények mögött. Mindenért meg kell küzdeni keményen. Azt kívánjuk a galgamentieknek. hogy az új esztendő új s talán keményebb küzdelmei nyomán még szebb eredményeket, még nagyobb sikereket érjenek el. Nagymiklós István—Hetesi Ferenc Pál
