Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-19 / 15. szám

«ST MEG VEI v> Mhdpi* 1963. JANUÄR 19, SZOMBAT WALTER ULBRICHT ZÁRSZAVA A BERLINI PÁRTKONGRESSZUS PROGRAMVETÁJÁBAN A Német Szocialista Egy- Bégpárt VI. kongresszusának pénteki ülését Berliniben Paul Verner, a politikai bi­zottság póttagja, a berlini pártbizottság első titkára nyi­totta meg. Szeretettel kö­szöntötte 48. születésnapján Santiago CaHllot, a Spa­nyol Kommunista Párt kül­döttségének vezetőjét, majd átadta a szót Kurt Hager professzornak, az NSZEP Po­litikai Bizottsága póttagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának. Kurt Hager elsősorban az NDK művészeti életéről be­szélt. Megbírálta Willy Bre- delnek, a Német Művészeti Akadémia elnökének csütör­tökön elhangzott kongresz- szusi felszólalását. Kifejezte azt a véleményét, hogy a Német Művészeti Akadémia nagyon sokszor a lordok há­zához hasonlít, ahol a lordok nem bántják egymást, és ahol az elnöknek nincs semmi ha­talma. Bredelnek — mondot­ta Hager — nem úgy kellett volna beszélnie, mint eiki felülről, semlegesen szemléli az eseményeket. Hager vé­gül a tavalyi pártóktatási év nagy eredményeiről beszélt. Ezután Vu Hiszu-csuan, a Kínai Kommunista Párt kül­döttségének vezetője lépett a szónoki emelvényre. Felolvas­ta a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának a NSZEP VI. kongresszusához intézett üdvözletét. Felszóla­lásában védelmébe vette az Albán Munkapárt vezetői­nek antileninista álláspont­ját, olyan tételeket hangoz­tatott, amelyek ellentétbein állnak a nemzetközi kommu­nista mozgalom általános vonaléval, ismételten támadá­sokat intézett a testvérpártok' ellen. Teljesen megengedhe­tetlen hangnemben beszélt a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségéről, ami tiltakozást kel­tett a kongresszusi küldöttek körében. A délelőtti ülésen elnöklő Paul Vertier, az NSZEP Politikai Bizottságának pót­tagja a kongresszus vélemé­nyét kifejezve, a küldöttek és a vendégeik viharos tapsa kö­zepette hangsúlyozta, hogy az NSZEP VI. kongresszusa a világ kommunista és mun­kásmozgalma egysége és ösz- szefogésa további megszilár­dításának jegyében folyik, s a Kínai Kommunista Párt kép­viselőjének beszéde ezzel ellentétben áll. ídi szo­lidárisak vagyunk — hang­súlyozta Paul Verner — azokkal a testvérpártokkal, amelyek kongresszusukon bí­rálták a Kínai Kommunista Párt képviselőjének helytelen álláspontját, miután ez az álláspont nem felel meg a nemzetközi kommunista moz­galom szabályainak. A kongresszus nevében az elnök kifejezte szolidari­tását N. Sz. Hruscsov elv- társnak, az SZKP küldött­sége vezetőjének azzal a javaslatával, hogy meg kell szüntetni a polémiát a pártok között, mindent meg kell tenni a testvér- pártok egységének és ösz- szefogásának további megszilárdítása érdeké­ben a marxizmus—ieni- nizmus, a proletár nem­zetköziség elveinek alap­ján. Ezután Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt fő­titkárhelyettese átadta a kongresszusnak az olasz kom­munisták forró testvéri üd­vözletét. Méltatta az NSZEP, illetve az NDK szerepét. Ez­után arról beszélt, hogy N. Sz. Hruscsov mostani kongresszusi beszédében is hangsúlyozta: minél előbb fel kell számolni a második vi­lágháború maradványait cs meg kell szüntetni azt az ál­lapotot, hogy Nyugat-Berlin mindenfajta provokációs cse­lekedet központja legyen. Luigi Longo ezután hang­súlyozta: egyetért Hruscsovnak az­zal a véleményével, hogy a viták jelenleg annyira kiéleződtek, hogy a kom­munista és munkáspártok nemzetközi értekezlete je­lenleg az ellentétek élező­déséhez vezetne. Javasolta: először közös tézi­seket dolgozzanak ki a világ kommunista- és munkásmoz­galma fő irányvonaláról és azután hívják össze az érte­kezletet. Miután az első napirendi pont vitáját lezárták, az ebédszünet után > Walter Ulb­richt összefoglalta a vitát. Be­vezetőben megemlékezett a német pártkongresszus nem­zetközi jelentőségéről. Rámu­tatott, hogy a testvéri és ba­ráti pártok küldöttségeinek jelenléte mennyi re fokozta ennek a kongresszusnak je­lentőségét, s tükrözte a világ kommunista mozgalmának egységét. Méltatta a marxizmus—le- mnizmus alapján álló szovjet—német barátságot, azt az erőt, amit a marxis­ta—leninista elmélet jelent a különböző népek közötti kapcsolat megszilárdításá­ban. Ezután néhány szót szólt a Kínai Kommunista Párttal va­ló vitáról. Vannak . bizonyos nézeteltéréseink Kínával — mondotta —, vannak azonban reménytkeltő jelenségek. Meg­van a remény, hogy a Kínai KP Központi Bizottsága nem zárkózik el Hruscsov elvtárs javaslataitól, vagyis lemond a nyílt vitákról, s hogy olyan helyzet alakul kj. amely lehe­tővé teszi a pozitív eredményű közös tanácskozás előkészíté­sét. Walter Ulbricht ezután is­mét kifejezte* azt a véle­ményét, hogy mindenkép­pen lehetséges a két né­met állam kapcsolatainak lépésről lépésre való javí­tása. A német békeszerződést meg kell kötni, Nyugat-Berlint sza­bad várossá kell változtatni, ahol a csapatok az ENSZ zász­laja alatt állomásoznak — hangsúlyozta. Walter Ulbrichtot beszéde végén sokáig ünnepelték a kongresszusi tagok és a kong­resszus vendégei. Szünet után a kongresszusi bizottságok terjesztették be je­lentésüket. Felháborodás Lengyelországban a mauihauseni hóhérok szabadon bocsátása miatt Lengyelországban rendkívül felháborodott tiltakozást vál­tott ki az a hír, hogy a nyu­gatnémet bíróság a vizsgálati fogságból szabadon bocsátotta Karl Schulzot és Anton Streit- wiegert, az egykori mauthau- sen; náci haláltábor két hóhé­rát. A lengyel, „szabadságért és demokráciáért küzdők szö­vetsége” a kölni bírósághoz in­tézett táviratában követelte a felháborító határozat visszavo­nását. Jt BÉKE MSB JA Hruscsov és Podgornij berlini munkások között N. Sz. Hruscsov, az S7.KP Központi Bizottságának első titkára és N. V. Podgornij, az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének tagja az Ukrán KP Központi Bizottságának első titkára, pénteken délelőtt látogatást tett a televíziós és elekt­ronikai készülékek gyárában. Az üzem munkáskollektívája rendkívül meleg fogadtatásban részesítette a ‘szovjet vendé­geket. Csőmbe aláírta a Kolwezi átadásáról szóló egyezményt Az ENSZ New Yorlk-i köz­pontjának szóvivője csütörtök este közölte, hogy az ENSZ Elisabethville-ben tartózkodó két megbízottja, valamint Csőmbe csütörtökön egyez­ményt írt alá, amelyben Csőmbe kötelezettséget vál­lait, hogy ikdadja a szük­séges utasításokat és fel­hívja Kolweziben tartózko­dó híveit, ne tanúsítsanak el­lenállást a bevonuló ENSZ- egységekkel szemben. Az ENSZ szóvivője sze­rint a Kolwezi közelében tartózkodó ENSZ-csapatok hétfőn kezdik meg Kol­wezi átvételét. Addig — az említett egyez­mény értelmében — Csőmbe hatóságai az ENSZ-erőkkel együttműködve, eltávolítják a városban és környékén a bányák és üzemek felrobban­tására elhelyezett aknákat. Az egyezményben az ENSZ szavatolja Csőmbe csendőr- sége volt tagjainak bizton­ságát, amennyiben beszolgál­tatják a birtokukban levő fegyvereket és lőszert. ENSZ-körök értesülése sze­rint Csőmbe szombaton Kol- | vezibe utazik, hogy szemé- | lyasen készítse elő a város I átadását. Lengyel lap cáfolja a pápai évkönyv állításait A .Zycie Warszawy című lengyel lap határozottan cá­folja az „Annauario Ponti- ficio”, a pápai évkönyv 1963- as kiadásának több lengyel- ellenes állítását. A lap megállapítja, hogy a hivatalos vatikáni kiad­vány szerkesztői — úgy tű­nik — átaludtak az elmúlt több mint másfél évtizedet, és még mindig „Danzig sza­bad város” és a „német Bres­lau” házmegyéjéről írnak. Az évkönyv úgy érvel, hogy a szentszék addig nem vál­toztatja meg az egyházi határokat, amíg az említett területeket illető nemzetközi jogi kérdéseket általános egyezmények nem rendezik. „Pedig nemcsak a mi. vagy barátaink, hanem minden reálpolitikus legmélyebb meg­győződése — írja a lap —, hogy határaink állandósága és sérthetetlensége nyilván­való tény, amely a modern Európában és a mai világ­ban az elemi politikai rea­lizmus kategóriájába tarto­zik”. A lap kiemeli, hogy az év­könyv éppen akkor tartal­maz lengyelellenes és valót­lan állításokat, amikor nem is olyan régen maga XXIII. János pápa beszélt a len­gyel Wroclawról és ,évszá­zadok után visszanyert te­rületekről”. Ez azonban azt mutatja, hogy a vatikáni politikusokhoz még mindig kö­zelebb állnak Adenauer ér­dekei, mint Lengyelországé. A lap végül rámutat, hogy az említett állítások miatt tiltakozó lengyel püspökök beavatkozása láthatóan si­kertelen maradt. Angol—olasz katonai tanácskozás Az angol fővárosban meg­kezdődtek az angol és az olasz katonai vezetők tárgya­lásai. Az angol hadügymi­nisztérium szóvivője szerint a két ország vezérkarának képviselői a katonai kikép­zés egybehangolásának lehe­tőségeit vitatják meg. AZ ÉRDEKLŐDÉS KÖZÉPPONTJÁBAN Berlin: A Wemer-Seelenbinder-Halle, ahol a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusát tartja Fidel Castro megbeszélése Kuznyecovval Fidel Castro, a Kubai Köz­társaság miniszterelnöke, az Egyesített Forradalmi Szerve­zetek Országos Vezetőségének első titkára csütörtökön a ha­vannai elhöki palotában fo­gadta V. V. Kuznyecovot, a Szovjetunió külügyminiszte­rének első helyettesét. Castro hosszabb megbeszé­lést folytatott Kuznyecovval. Az eszmecsere a teljes és őszinte egyetértés, a szívélyes­ség és testvéri barátság légkö­rében zajlott le. Részt vett a megbeszélésen A. I. Alekszejev, a Szovjet­unió havannai nagykövete is. Török parlamenti küldöttség utazik a Szovjetunióba A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsá­nak meghívására ez év má­jusában tizenkét tagú par­lamenti küldöttség utazik Tö­rökországból Moszkvába — jelentette be Ürgüplü, a tö­rök szenátus elnöke, Minden világlap első olda- : Ián a Német Szocialista Egy- j ségpárt kongresszusán el- j hangzott Hruscsov-beszéd ; szerepel. Pártállásra való tekintet nélkül, minden kom­mentátor elismeri, hogy a szovjet , kormányfő, mérték- I tartóan, reálisan, körültekin- j tőén és bölcsen foglalkozott j a nemzetközi helyzet legidő­szerűbb kérdéseivel. Még az elfogult nyugatné­met lapok is kénytelenek el­ismerni, hogy Hruscsov reá­lis javaslatokat tett. A Stutt­garter Zeitung vezércikké­ben hangsúlyozza, hogy a Hruscsov által tanúsított mér­séklet új kilátásokat nyit a béke és az amerikai—szovjet párbeszéd szempontjából. A lap szerint a szovjet kor­mányfő felhívta Kennedy fi­gyelmét: aljtól teszi függővé a leszerelés' kérdésében való előrehaladást. amelyet Ame­rika kíván, Tiogy egyidejűleg az egész német problémát is megtárgyalják. Hasonló hang­nemben ír a szovjet kormány­fő beszédéről a Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet lap is. Kedvezően ítélik meg a berlini beszédet az osztrák lapok is. Elégtétellel álla­pítják meg, hogy Hruscsov és Ulbricht fontos megnyi­latkozása után mód nyí­lik az újabb, Kelet és Nyu­gat közti tárgyalásokra. Nem fukarkodnak az el­ismeréssel az angol újságok sem. A Liverpool Post vé­leménye szerint Hruscsov higgadt és békülékeny poli­tikát követ. A lap kommen­tátora szerint a Szovjetunió hajlandó megbeszéléseket foly­tatni a legidőszerűbb nem­zetközi kérdéseikről, és ez fényes alkalom a nyugati ha­talmak számára. A Liverpool Rost felszólítja a nyugati ha­talmakat, hogy tegyenek reá­lis javaslatokat, amelyek^ nyilván jobbak lennének, mint a régi, elcsépelt és cső­döt mondott elképzelések. A Scotsman című angol lap szerint Hruscsov a nemzet­közi politikában mérsékletet tanúsít és pontosan ez a mérséklet az, amire a világ­nak ma a legnagyobb szüksé­ge van. Még a szélsőjobboldali Glasgow Herald is elismeri vezércikkéiben: adjunk leg­alább egy kis hálát Hrus­csov beszédéért. Természetesen, akadnak más vélemények is. A New York Times amerikai lap szemére veti Hruscsovnak, hogy arról is beszélt, milyen szörnyű pusztítást okozna az esetleg^ harmadik világhá­ború, /és megállapítja, hogy az amerikaiak eddig is tud­ták, hogy az Egyesült Ál­lamok is roppant szenvedése­ken menne keresztül, ha sor kerülne a termonukleáris fegyverek bevetésére. Telje­sen azonban még az ameri­kai lap sem titkolhatja el, hogy a Hruscsov-beszéd le­hetőséget nyújt az újabb tár­gyalások előtt. Általában kedvező a szov­jet kormányfő megnyilatko­zásának nemzetközi vissz­hangja. A beszéd Berlinben . hangzott el, s éppen ezért ter­mészetes, hogy jelentős sze­repet foglalt el benne a né­met probléma és a berlini kérdés. Rendkívül jelentős Hruscsovnak az a javaslata, hogy Nyugat-Berlin legyen szabad város és legyen a béke hídja. , Jelképes ez a koncepció, mert ez a megol­dás híven tükrözhetné a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok békés együttélé­sének példáját. A nyugat-berlini kérdés megoldásra vár nemcsak a Német Demokratikus Köz­társaság biztonsága, hanem az egész európai béke érde­kében is. Éppen ezért remél­hető, hogy Nyugaton meg­ragadják a lehetőséget és a szovjet kormányfő javaslata alapján mielőbb megkezdőd­hetnek a tárgyalások a nyu­gat-berlini kérdés megoldá­sáról. Természetes, hogy mindez csak egy része a né­met kérdésnek. Hruscsov je­lentős helyet'szentelt beszé­dében a német békeszerző­désnek is. Mindkét fél Kelet ég Nyugat szempontjából egy­aránt higgadtan és reálisan megvilágította a kérdést. Ki- jeléntette, megkötése nem jelent nyereséget egyesek­nek és veszteséget mások­nak. Hangoztatta, sem most, sem azelőtt sohasem kér­tük, hogy a javunkra vizs­gálják felül az Európában meglévő határokat, sohasem kívántunk semmi más előny­höz jutni. A Szovjetunió olyan szerződés aláírását ja­vasolja, amely pontot tesz a második világháború után, rögzíti a hitlerista Német­ország szétzúzása után vég­bement változásokat. Okfej­tése világos, mindenkinek érdeke a német békeszerző­dés megkötése, aki nem hábo­rút, hanem békét kíván Eu­rópában. Általában Hruscsov egész beszédét mély humánum, az emberiség jövőjének féltése és a történelmi összefüggé­seket világosan látó állam­férfi bölcsessége hatotta át Százmilliókat pusztító atom­háború helyett békés együtt­élésre szólította fel a vilá­got és beszédét mindenki csak helyeselheti, aki nem radioaktív hamutensert akar a virágzó termőföldek, több ezer éves műemlékek és a pezsgő, lüktető életű világ­városok helyén. M. K. CSOMAGOLÓANYAG V/^SHORDÓ FALÁDA ÖBLÖS ÜVEG ^gfjff f jjfife» FAHORDÓ NÁTRONZSÁK PAPÍRDOBOZ Felújított állapotban raktárról szállít az egész országba: GÖNGYÖLEGFELÚJÍTÓ VÁLL. Bpest XIII., Dagály u. 3. T.: 200—285, 200—380, 200—705

Next

/
Oldalképek
Tartalom