Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-19 / 15. szám

1963. JANUÁR 19, SZOMBAT «ST MEGYEI ’^Míriao 3 AL ÖRKÉNYI ASSZONY-FÉRFI „HÁBORÚ“ Nem is kevés helyen éles szóharc jellemzi a jelölő gyű­léseket ebben a mo^t folyó választási kampányban! Nyíl­tan és szabadon beszélnek az emberek, alaposan megvitat­ják, ki méltó arra, hogy a választók bizalmába ajánl­hassák és a nave rákerüljön a jelöltek listájára. Semmi rendkívüli sincs tehát abban, .hogy Örkényben, a Táncsics utca három községi tanács­tagi körzetének egyesített je­lölő .gyűlésén, majdnem két és fél óra hosszat tartó he­ves vita után döntöttek csak a jelölés kérdésében. De amíg másutt leginkább a jelölt személye körül fej­lődik ki a szócsata, itt — úgy lehet mondani — elvi vita folyt éspedig a nők szere­péről a közéletben. Az egyik körzet jelöltjéül Márki Zsigmond tszcs-trak- torost javasolták. A másik­ba Katona Mártonná, a har­madikba pedig Pecker Ilona tszcs-tagokat. Három párton- kívülit, három mezőgazda- sági dolgozót olyan körze­tekbe, ahol minden család­ból legalább egy valaki te­vékeny tagja a Béke Tszcs- nék. Márki Zsigmond jeiöl- tetése ellen nem hangzott el semmi kifogás. Ám fel- állotit Béres Dezső maga is, miként a jelöltek, a tszcs tagja, és kijelentette, neki nem tetszik az arány: három körzetben csak egy férfi, de két nő tanácstag. Ezt hely­telennek tartja. Ha legalább fordítva lenne. — Jól ismerem a jelölte­ket, nincs semmi kifogá­som a személyük ellen, sőt, tisztelem, becsülöm őket, de az asszonyok nem valók a közéletbe — jelentette ki és ezzel elvetette a hosszú vita magját A három kör­zetiből ötvennél több vá­lasztó vett részt a gyűlésen és úgyszólván mindegyik részt vett a vitában is, de becsületükre legyen mondva, a parlamentáris formák leg­szigorúbb betartásával. Ka­tona Mártonná emelt han­gon beszélt ugyan, mégsem vétett e szabályok ellen. — Visszalépek, ha úgy akarják, de helyettem akkor is asszony kerül be a ta­nácsba! — hangoztatta. — Már miért ne lenne Katonáné a közéletbe való? — csodálkozott az egyik felszólaló és emlékeztette az embereket, hogy ez az asz- szony, bár nem volt tanács­tag, mégis majdnem min­den tanácsülésre elment, vé­gighallgatta a tanácskozást, annyira érdeklik a köziigyek. Sőt, egyszer-másszor a ta­nácsbeliek némely ügyben ott az ülésen ki is kérték, meg is fogadták a vélemé­nyét. Ebből is látható, a ta­nácsban a helye. Mások Pecker Ilonát vették védelmükbe. Elmondották ró­la, hogy milyen pontosan fi­zeti a tszcs közös alapjához a hozzájárulást, szerződéses kö­telezettségeinek milyen példa­mutatóan tesz eleget, ami jó és szorgos munkájának bi­zonysága azt pedig, hogy mennyire alkalmas mások képviseletére, a tszcs vezetősé­gi ülésein, közgyűlésein való szereplése tanúsítja. Tagtársai ugyanis már évek óta olyan bizalommal viseltetnek iránta, hogy küldöttjükké választot­ták. Nagy Antal, az Örkényi kis­ipari termelőszövetkezet dol- gozója, a férfiak közül elsőnek állt az asszonyok mellé, öt-hat éve nősült, fiatalabb ember. Maradinak bélyegezte azokat, akik a nők közéleti szereplése ellen vannak. Egymás után csatlakoztak véleményéhez a fiatalabb férfiak, az idősebb korosztályhoz tartozó embe­rek nagy része viszont Béres Dezső álláspontját támogatta. A jelenlevő asszonyok vala­mennyien felszólaltak a vita során, de nem egyszerre, ha­nem szép sorjában, egymás után. ezzel is megmutatva, méltóak a közszereplésre. Az érvek, amiket a maguk igaza mellett felhoztak: — Az életben ugyanúgy dolgozunk, ahogy a férfiak, a közéletben sem lehetünk ke­vesebbek. — A férfiak sok mindent nem vesznek észre, az élet olyan kisebb-nagyobb problé­máit, háztartási, piaci, nevelé­si kérdéseket, amit ők asszo- nyi dolgoknak neveznek. Azért kell asszony a tanácsba, hogy legyen, aki ilyesmikkel is foglalkozik. — A férfiak elindulnak ha- zulról azzal, hogy a tanácsba mennek, de néha csak a kocs­máig jutnak, az asszony azon­ban odamegy mindig, ahová elindul — mondotta mosolyog­va, de kissé harciasán az egyik menyecske. És ezen az' egész gyűlés jót nevetett. Általában a vita derűs volt és távolról sem elkeseredett. Szabó Ferenc községi ta­nácselnök is felszólalt. Az asszonyok egyenjogúságáról beszélt és hogy eddig a köz­életben jól megállták a helyü­ket. Béres Dezső eközben né­hány idősebb férfi helyeslése mellett, álláspontját védve, közbeszólt'valamit. Feléje for­dult tehát Szabó tanácselnök: — Mondja csak, ha itt len­ne a felesége, akkor is így be­szélne? Nagy derültség támadt erre, maga Béres Dezső nevetett a legjobban. Aztán mielőtt sza­vazásra került volna a sor, újból szólásra jelentkezett: — Elveim fenntartása mel­lett Katonáné és Pecker Ilona jelöltségét én is elfogadom. Ezekután a Táncsics utca három körzetének együttes gyűlése mégis egyhangúlag két nőt és egy férfit jelölt tanács­tagságra. így tehát a két és féiórás Örkényi asszony—férfi ..hábo­rúban” kétségkívül az asszo­nyok kerekedtek felül. Igaz, a férfiak segítségével. Ezt azért az igazság érdekében hozzá kell tenni. No, meg a férfiak te­kintélyének védelmében is. nem utolsósorban azért, mert végtére ezt a tudósítást is — férfi írta. Szokoly Endre Bizakodva kezdik az esztendőt Munkásgyűlés a Mechanikai Művekben Immár hagyománnyá vált a Mechanikai Művekben, hogy minden esztendőt mun­kásgyűléssel indítanak. Eze­ken a gyűléseken számol be a vállalat egyik politikai vagy gazdasági vezetője az elmúlt esztendő munkájáról. Az idén már harmadízben került sor a jelentős ese­ményre. Ezer-ezerkétszáz munkás, technikus, mérnök és ad­minisztratív dolgozó talál­kozott a nagy gyári kul­túrteremben. Koller Tamásné, a szakszer­vezeti bizottság elnöke öröm­mel jelentette, hogy a rendel­kezésre álló adatok szerint a vállalat 106,1 százalékra telje­sítette múlt évi programját. Félmillió forint hasznot ho­zott a selejt további csökken­tése. Két és félszáz újítást nyújtottak be az elmúlt év­ben, s ebből 89-et fogadtak el. Valamennyi jelenlevő örö­mére állapíthatta meg Kol- lerné, hogy csökkent a bal­esetek száma, annak ellenére, hogy a munkáslétszám gyara­podott. A Mechanikai Művek életé­ben is jelentős esemény volt a kongresszus és a kongresz- szusi munkaverseny. Ötvenöt munka- és tizennégy szocia­lista brigád vállalt külön fel­adatot a nagy vetélkedésben. De rajtuk kívül szinte vala­mennyien részesei voltak az országos mozgalomnak. Ered­ményeként több megrendelő kapott hasznos segítséget, a tervezettnél több árut és ez természetesen növelte a gyári bevételt is. A beszámoló büszkén idézte a lelkes munkában eltöltött napokat és azt is, hogy a többletvállalások ellenére sem nőtt a hibás, pontatlan munkák száma, hanem csök­kent. Az 1962-es évben tör­tént az üzem több részének automatizálása; házi erőből kiváló szerkezeteket konstru­áltak és készítettek el vi­szonylag alacsony költséggel, például az ELKO üzemben. A szerelés után az idén automatizálják az alkat­részgyártást is, hogy .tel­jessé váljék a sor. Az elmúlt évben állították munkába az ipari kondenzá­torok gyártásával foglalkozó FÁKO üzemben is az egyik szerelőszalagot. Ezt is a házi TMK készítette. Fél évvel ezelőtt a gyár a minisztériumhoz tartozó üze­mek között az előkelő első he­lyet érte el. A dolgozók remé­lik, hogy ez idén is .elnyerhetik a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Reményeiket a lezárt év sok kitűnő ered­ménye joggal táplálja. De örömre ad okot az is, hogy egy esztendő alatt közel két­százezer forint jutalmat osz­tottak ki, többnyire a selejt- mentes munkáért. Ezt a havon­ta ismétlődő premizálási rend­szer valamennyien helyeslik. Az idei évről a beszámoló még nem közölt részleteket. Annyit már most tudhatunk; hogy a gyártmányok forintérté­két tekintve nem növek­szik a gyár terve, mégis több lesz a feladat, mert munkaigényesebb beren­dezéseket, alkatrészeket készítenek, mint a megelőző esztendőben. Megnő az elektromos cikkek választéka. Mindezt változat­lan létszámmal, az eddiginél termelékenyebben kell meg­valósítani. Az ’emelkedés a program szerint hétszázalékos lesz. Valamennyien érdeklődve várták a második napirend’ pont ismertetését. Témája az 1962-es év legjobbjainak ki­hirdetése volt. A legjobb üzem az elmúlt esztendőben a külön­leges szigetelőanyagot gyártó M ik apé-.gyáregység lett. ök kapták meg a Mechanikai Mű­vek pártbizottságának vándor­zászlaját. Ugyancsak bejelen­tették, hogy hozzávetőleg kétheti keresetnek megfe­lelő nyereségrészesedést fizetnek ki az idén a múlt esztendei jó munkáért. Tizenegy rövid, de sokat­mondó hozzászólásra került sor ezután; bizalmiak, üzem­vezetők. brigádvezetők kértek szót, s ígérték az új eszten­dőre a takarékos, gazdaságos, jó minőségű temeket adó mun­kát. Ezek a vállalások indítot­ták meg hivatalosan az egy esztendeig tartó versenyt 1963- ban. Január végéig az üzem valamennyi munkahelyén, mű­helyében, csoportjánál megfo­galmazzák a jobb vállalati munka érdekében megteendő felajánlásokat. Az olasz követ látogatása a MUOSZ-ban Dr. Paola Vita-Finzi, az Olasz Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott mi­nisztere Bruno Colucci követ- ségi tanácsos társaságában lá­togatást tett a Magyar Sajtó Házában és újságírókkal ta­lálkozott. (MTI) Szovjet küldöttség Maliban Modibo Keita, a Mali Köz­társaság elnöke. csütörtökön fogadta azt a szovjet par­lamenti küldöttséget, amely Jan Pejvének, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsa elnökének vezetésével hiva­talos látogatáson tartózkodik az országban. — A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa ma reggel 9 órai kezdettel tartja kül­döttértekezletét Budapesten az EDOSZ székházéban. Épült 1940-1963 Ha az olyan ragyogó építé­szeti műremek, mint például a párizsi Noire Dame, avagy a kölni dóm építése körülbelül egy évszázadig tartott, igazán nem ütközhetünk meg azon a táblán, amely remélhetőleg most már belátható időn belül felkerül a dabasi földműves­szövetkezeti emeletes üzletház falára a következő felirattal: Épült 1949—1963. Köztudomás szerint még 1940-ben rakták le ennek az épületnek az alap­jait, igaz, viszont, hogy a föld­szintjével csak 1954-ben ké­szültek el. Emeletét két évvel utóbb, a tetőzetét pedig csu­pán 1957-ben húzták fel, de aztán mintha csak elvágták volna. Megnyílt ugyan a föld­szintjén a bolt, meg a cukrász­da, emelete viszont félig befe­jezetten áll azóta is. Szerda reggel azonban fel­vonult a dabasi községi tanács építőbrigádja, hogy végre be­fejezze a többször és sokáig megszakadt építkezést. Amikor majd elkészül vele, átvonul a, brigád egy kilométerrel odébb, hogy Gyónón is befejezze az ottani földművesszövetkezel i emeletes üzletház építkezését. Ez utóbbi azonban még építési időtartamban sem vetekedhet a fentebb említett két gótikus műalkotással. Nevezetesen csak 1955-ben kezdték el építeni és mindössze hatodik éve ékte­lenkedik a község közepén be­fejezetlen emeletével. Megjegyezzük végül, a ma­gunk részéről nem azon cso­dálkozunk, hogy a dabasi, meg a gyóni két épület ilyen hosz- sz-ú ideig épült, hiszen mint tudjuk, már a középkorban is gyakran elhúzódott a nagyobb építkezések időtartama. In­kább azon csodálkozunk, hogy most már mind a kettő való­ban megépül. Ugye, vannak még napjainkban is csodák? Sz. E. ÜZEMEINK JELENTIK Hétezer négyzetméter felületű betonút - Új beruházás Jelentős mennyiségű gépalkatrész a mezőgazdaságnak A DUNAKESZI KONZERV­GYÁR az elmúlt évek fejlő­dése után egyre rangosabb helyet foglal el a hasonló gyá­rak között. Ezt nemcsak nö­vekvő termelésének, jó mód­szereinek, a korszerű üzem- szervezésnek köszönheti, ha­nem azoknak a beruházások­nak is, amelyeket az elmúlt év végén sikeresen befejeztek itt és ázoknak az újabbaknak, amelyek most kezdődtek. Papp József, a vállalat igaz­gatója beszámolt arról az épí­tőmunkáról, amely a közel­múltban ért véget és amelyre mintegy hárommillió forintot fordították. Sok gondot oko­zott korábban a gyár dolgozó­inak az üzemen belüli úthá­lózat, amely részint kockakö­vekkel volt kirakva, részint pedig földút volt. Ez pedig száraz időben poros, máskor sáros, vagy fagyott. Ezt most teljes egészében megszüntették azzal, hogy hétezer négyzetméter te­rületű utat betonburko­lattal láttak el. Ugyanehhez a beruházáshoz tartozik a mintegy tízholdas göngyölegtelep kerítésének elkészítése, valamint az a két épület is, amelyet az előké­szítő állomáson emeltek és a szezonmunka idején a beér­kező borsó és paradicsom tá­rolására szolgál. Január 14-én kezdték meg az üzemi étkezde átépítését. A jelenlegi 100—120 főt befo­gadó étkezdét és konyhát két­száz személyesre bővítik. Ez­zel párhuzamosan a konyha berendezését is korszerűsítik. Erre a munkára közel egy­millió forintot költenek és úgy tervezik, hogy mire a szezon rájuk köszönt, be is fejezik. A továbbiakban Papp elv­társ még elmondta, hogy a je­lentős építkezés mellett tervüket teljesítik, jelen­leg nagyobb mennyiségű tésztát, dzsemet, finomízt, Mi újság a szovjet űrhajósoknál? Tyitov kitűnőre vizsgázott—Popovics és az elméleti tételek A Krasznaja Zvezda pénteki száma riportot közöl a négy szovjet űrhajós hétköznapjairól. A cikkből megtudjuk, hogy mind a négyen elsősorban a tanulásnak szentelik idejüket, s emellett folytatják az űrhajós-kiképzés változatos gyakorlatait is. German Tyitov a Zsukovszkij nevet viselő repülőmémöki akadémián kissé elkésve teszi le félévi vizsgáit, ugyanis kül­földi útjai miatt el kellett mulasztania a vizsgaidőszakot, s halasztást kapott. A lehető legrövidebb idő alatt pótolta elma­radását és eddigi három vizsgája — fizika, matematika, párt- történet — kitűnő eredménnyel sikerült. Jurij Gagarinnak ko­molyabb nehézségei voltak: decemberben hirtelen megbete­gedett felesége, Valentyina, de végül neki is sikerült idejében és kitűnő eredménnyel levizsgáznia ábrázoló geometriából. A többi vizsga még hátra van. Pavel Popovics fizika vizsgájá­nak érdekes epizódja volt: a tehetetlenségi nyomaték és a for­gássebesség összefüggését nemcsak képletekkel vezette le, ha­nem saját gyakorlatából, az ejtőernyős ugrások nehéz pillana­taiból vett példákkal is illusztrálta az elméleti tételeket. készételt és zakuszkát gyártanak. Az idei terv sikeres teljesíté­se érdekében mindent elkövet­tek, a tervezett mennyiséghez szükséges nyersanyagra meg­kötötték a szerződéseket. Cegléden a KÖZLEKE­DÉSÉPÍTÉSI gépjavító VÁLLALAT főmérnökétől, Fehér Jánostól kértünk tájé­koztatást az év kezdetéről, a jelenlegi munkáról, terveikről. — A tavalyi éves tervünket — kezdi beszámolóját a fő­mérnök — időben és maradék­talanul teljesítettük. Beszá­molhatok arról is, hogy az 1963. évre tervezett munkán­kat megkezdtük. Többet bi­zony nehéz mondani az év el­ső napjaiban. Nehezen, induló beszélgeté­sünk ellenére a továbbiakban kiderül, hogy akad azért mon­danivaló a KGV jelenlegi munkájáról is. A tavalyi Budapesti Ipari Vásáron bemutatott asz­faltkeverő telepet, amely tulajdonképpen prototí­pus volt, már sorozatban gyártják. Első félévi tervükben öt gar­nitúra elkészítése szerepelt, amelyből kettőt már exportál­nak is. Ezek mellett tovább folytatják a gyárban már ha­gyományos gépek, különös­képpen az útfenntartó és út­építő gépek gyártását és ja­vítását. Különösen jelentős, hogy tervükben nagy mennyiségű alkatrész szerepel, amelyet a mezőgazdaság részére gyárta­nak. A gyártandó gépalkatré­szek mintegy 33 millió forint értéket képviselnek. T. T. A járművek után „csuklósították“ az ajtót is Megkezdődött a mágneszáras harmonika ajtók sorozatgyártása Az építőipar asztalos szak­májának múlt évi újítókiállí- tásán mutatkozott be, s ara­tott nagy sikert a szakembe­rek előtt a „csuklósított” aj­tó. Az újfajta ajtók fémpálci- kavázból, műbőr- vagy textil- bevormttal készülnek. Nem­csak hasznos tartozékai, ha­nem díszei is a lakásnak. Használata minden olyan he­lyen praktikus, ahol nem el­sőrendű követelmény a biz­tonságos zárhatóság, hiszen az ajtó zára nem kulccsal, ha­rtem mágnessel működik. A gyakorlat azt mutatja, hogy különösen a kislakásokban az étkező- és hálófülkéknek a lakószobától való elválasztá­sára alkalmas, de helyette­sítheti a garderobszekrények ajtóit, függönyeit is. Jó hang-, hő- és szagszigetelő. Kétszáz- hatvan centiméteres magas­sággal s tetszés szerinti szé­lességben készíthető a legkü­lönfélébb mintákkal. CSATLAKOZUNK! (Folytatás aZ 1. oldalról) Sziráki Ferenc főképpen a munkástelepü­lések várható kommunális fejlesztéséről, a jelenlegi problémák megoldásának lehetőségeiről beszélt. Igaz, hogy a város távlati fej­lesztési tervében az iparbőví­tés nem kaphat uralkodó sze­repet, hiszen Szentendre csak egy ugrásnyira fekszik a fő­várostól és az ide kitelepített üzemek nem enyhítenék Bu­dapest túlzsúfoltságát. Viszont a város vezetősége a jövőben is nagy gondot fordít az itt élő ipari munkásokra és külö­nösképpen a munkáskörzetek fejlesztésére. Szentendre ide­genforgalmi központtá való fejlesztése, fellendítése, a múltból megmaradt káros örökség felszámolása a fő cél­kitűzés. ' A vitában — mert a hozzá­szólásokból élénk eszmecsere alakult ki Sziráki Ferenc és a választó polgárok között — többen felszólaltak. Ki-ki eh mondotta véleményét a tanács eddigi munkájáról és felhívta a fiaveimet a legégetőbb Drob- lémák megoldására. Ezt köve­tőén Lusztig Kálmán, a pa­pírgyári pártalapszervezet tit­kára, mint a jelölő gyűlés el­nöke a város megyei tanács­tagi jelöltjének Arató András, megyei KISZ-titkárt javasolta. Arató András Szentendrén la­kik, jól ismeri a helybeliek problémáját, eddigi munkássága pedig biztosíték arra, hogy meg­felelően képviseli majd a megyei tanácsban nemcsak a fiatalok, hanem vala­mennyi szentendrei polgár érdekét. A jelenlevők egyhangúlag fog­laltak állást jelöltsége mellett. Végezetül Arató András Kö­szönetét mondott a bizalomért, s megígérte, hogy mint hely­beli lakos, fiatalos lelkesedés­sel igyekszik majd képviselni a szentendreieket, ha megvá­lasztják megyei tanácstagnak. Szentendrén egyébként nagy érdeklődéssel folynak a kör­zeti jelölő gyűlések: eddig 48 jelöltet javasoltak a szavazó listára a város lakói, örven­detes. hogy az új jelöltek kö­zött igen sok fiatal van. s nö­vekedett az értelmiségiek számaránya is. (sp)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom