Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-19 / 15. szám

FEST MEGYEI . A VILÁG PROLETÁRJAI EG YESÜL/fTEK f K/Curlan AZ MSZMP PEST MEGY El B 1 Z OTTSÁG A F S A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ara 50 FII.I.ÉR 1963. JANUÁR 19, SZOMBAT T ültéig esítettük az állattenyésztési tervet Áz FM Állattenyésztési Főigazgatósága vezetőjének nyilatkozata a múlt évi eredményekről és az idei tervekről A Földművelésügyi Mi­nisztériumban most össze- -gezték az elmúlt év állatte­nyésztési és állati termék­értékesítési eredményeit. Dr. Németh bajos, a miniszté­rium állattenyésztési főigaz­gatóságának vezetője a múlt évi eredményekről és az idei tervekről nyilatkozott az MTI munkatársának: — Az 1962. évi állatte­nyésztési tervet kereken 4 százalékkal teljesítettük túl. Vágómarhából 16, vágó­sertésből 8, vágóbarom­fiból 1,5 százalékkal te­nyésztettek többet az előirányzottnál. Állami felvásárlási tervein­ket ugyancsak túlszárnyal­tuk: országosan' 12 százalék­kal több vágómarhát, 7 szá­zalékkal több sertést és 17 százalékkal több vágóbarom­fit adtak át a felvásárló szer­veknek. mint amennyit a terv előírt. A termelési, illetve áruértékesítési terv teljesí­tése érdekében az állam több mint 100 000 tonna abrakta­karmányt importált és osz­tott ki az aszálysújtotta ter­melőszövetkezeteknek, továb­bá a háztáji gazdaságoknak és az egyéni állattartóknak. Kedvezőtlen jelenség, hogy a múlt esztendőben valami­vel csökkent a tehén- és a kocaállomány, továbbá, hogy 6 százalékkal kevesebb tejet és mintegy 9 százalékkal ke­vesebb tojást adtak terme­lőink közfogyasztásra. Az ál­lami felvásárlás tejnél 1, tojásnál 13 százalékkal ma­radt el az előirányzattól. — Az idei állattenyésztési terv fő feladatai közé tar­tozik az ország kocaállomá­nyának 12 százalékos növe­lése. A számítások szerint a termelőszövetkezeti közös gazdaságoknak 15 száza­lékkal több kocát kel! tartamok, mint a múlt évben. Ei kell érnünk továbbá, hogy • termelőszövetkezetek kö­zös tehénállománya 14, az állami gazdaságoké pedig 8 százalékkal növekedjék. Az egy tehénre jutó átlagos tej­hozamot 6,5 százalékkal több­re tervezzük. Az előirány­zatok szerint a tojásterme­lés 10, a tojásfelvásárlás 14 százalékkal lesz nagyobb az idén. , — Az említett feladatok közül talán legfontosabb a kocaállomány növelése, mert ennek teljesítése dönti el az 1964. évi hízottsertés-tenyész- tés éé felvásárlás alakulását is. Ez évben a közös gaz­daságoknak mintegy 10 szá­zalékkal több hízott sertést kell adniok közfogyasztásra, az 1964-es évi előirányza­tok pedig további 15 száza­lékkal több hízott sertést igé­nyelnek a termelőszövetke­zeti gazdaságoktól. Azokhan a termelőszövet­kezetekben, ahol a jelen­legi kocaállomány nem ad biztonságos alapot a sül­dőszükséglet teljes kielégí­téséhez, már most hozzá kell fogniok a kocaállo­mány növeléséhez. Ehhez az állam kocánként három mázsa abraktakar­mányt, továbbá a beállított kocák értékének megfelelő középlejáratú hitelt nyújt. Amennyiben a gazdaság nem rendelkezik elegendő számú saját tenyésztésű kocasüldö- vel, jó minőségű kocákat kap­hatnak az állami akció kere­tében. — A kocaállomány terve­zett növeléséhez mindemellett az is szükséges, hogy a ház­táji és egyéni gazdaságok to­vább növeljék a kocák szá­mát. Ezeknek a gazdaságoknak kocánként három mázsa ab­raktakarmányt és szükség szerint megfelelő számú ko­casüldőt ad az állam. — Mivel a lakosság tejfo­gyasztása az utóbbi időben észrevehetően növekedett, a tejtermelési előirányzatokkal követnünk kell az igényeket. Szükségesnek látszik például, hogy a termelőszövetkezetek legalább 18 százalékkal nö­veljék a tejtermelést. A te­hénállomány fejlesztését és a tejtermelés növelését a múlt év július elsejétől kezdve je­lentékeny hitelakcióval segíti az állam: minden leellett üsző után 2500 forint hitelt enged el, s az üszők felnevelése során egyenként 5000 fo­rintnyi nevelési hitelt ad. Az akció kedvező jelei máris mutatkoznak: a vemhes üszők iránti kereslet általában meg­élénkült. Mindamellett a múlt évben még igen sok tovább­Kormányintézkedések a tüzelőanyaghiány enyhítésére A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala közli: A hazai és európai rendkí­vüli hideg időjárás nehézsé­geket okozott a tüzelőanyag- ellátásban és szállításban. A nehézségek áthidalására a kormány különböző intézke­déseket tett. A kormány felhívja a bá­nyászokat: tegyenek maximá­lis erőfeszítéseket, hogy a széntermelési tervet túltelje­sítsék. Elrendelte, hogy o széntermelő bányaüzemekben három műszakos vasárnapi termelést szervezzenek ja­nuár 20-án és február 3-án. Egyidejűleg a kormány in­tézkedett terven felüli tüzelő- anyagimport biztosítására is. Elrendelte a vasúti forga­lom átmeneti korlátozását. Ez a korlátozás az áruforgalom­ban azokra a küldeményekre terjed ki, amelyek nem sür­gős jellegűek. A személyforga­lomban csökkenti a napi gyors- és távolsági személy- vonatok számát azokon a vo­nalakon, ahol több járat van. A forgalomkorlátozás ellenére továbbra is biztosítva marad a termelés és a lakosság szá­mára szükséges küldemények szállítása és a munkásvovja- tok indítása. A kormány intézkedett, hogy egyes, sok szenet fo­gyasztó üzemek, főként az építőanyagiparban korlátoz­zák termelésüket. Az ország valamennyi álta­lános és középiskolájában a CSATLAKOZUNK! Abonyban is képviselőnek jelölték Krístóflstván , Tegnap este csatlakozó nagygyűlést hívott össze_ az abonyi Kossuth Termelőszö­vetkezet a Petőfi Művelő­dési Házba, amelyet a köz­ség lakód zsúfolásig megtöl­töttek. Jelen volt a nagy­gyűlésen Kristóf István, az Elnöki Tanács tagja, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára, Szakali Jó­zsef, a Pest megyei Párt- bizottság titkára, Babinszki Károly, a Ceglédi Járási Pártbizottság titkára, Csala László, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának elnöke, Hegedűs Istvánná, az MSZBT Pest megyei elnöksé­gének titkára, továbbá dr. Bencsik Mihály, a Ceglédi Járási Tanács elnöke, vala­mint a község párt- és ta­nácsi vezetői. Ribacz József községi párt­bizottsági titkár megnyitója után Szabó Sándor, a Ha­zafias Népfront abonyi bi­zottságának elnöke emelke­dett szólásra, majd átadta a szót dr. Bencsik Mihály­nak, aki a választások je­lentőségét méltatta, majd javasolta, hogy az abo­nyi nagygyűlés csatlakoz­zék ahhoz a javaslathoz, amely szerint Kristóf István elvtársat a megyé­ben országgyűlési képvi­selőnek jelölték. Ezután került sor a szava­zásra. A jelenlevők egyön­tetűen, kézfeltartással csatla­koztak Kristóf István or­szággyűlési képviselő jelölé­séhez. Kristóf István a bi­zalmat megköszönve, mun­kásságáról, az ország válto­zásáról beszélt, majd befe­jezésül azt mondotta: Szerény tudásomhoz és képességeimhez mérten, Pest megye és az önök érdekeit megválasztásom esetén becsülettel kép­viselni fogom. be­je­A nagy tapssal fogadott sízéd után Csala László löléséhez is csatlakoztak a nagygyűlés résztvevői, akit előzetesen az albertirsai Di­mitrov Termelőszövetkezet­ben jelöltek képviselőnek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem jelöltje: dr. Baskay Tóth Bertalan Bensőséges, szinte családias jellegű jelölő gyűlésükön az Agrártudományi Egyetem dol­gozói egyhangú lelkesedéssel jelölték ismét az országgyűlési képviselők választási listájá­ra dr. Baskay Tóth Bertalant. S hogy miért? Néhány kira­gadott idézet a felszólalások­ból elegendő választ ad erre. Mint dr. Vágsellyei István professzor említette: „Baskay kollégámat, aki’az elmúlt idő­szakban is egyetemünket kép­viselte az országgyűlésben, nem szükséges bemutatni. Mindenki ismerj mint embert, szakismeretét, munkabírását, becsületes, jó szándékú törek­vését, mellyel négy éven ke­resztül szolgálta a megye, sőt az egész ország mezőgazdasá­gának ügyét”. Tóth B. Gergely IV. éves hallgató, mint az ifjúságot sze­rető, megértő, igazságos ta­nárról szólt dr. Baskay Tóth Bertalanról, dr. László Domon­kos a járás termelőszövetke­zeti parasztságának nevében csak ezt kérte: „Képviselje to­vábbra is úgy érdekeinket, mint eddig. Többet nem kí­vánunk". Hasonlóképpen tisztelet, sze­retet és bizalom áradt a többi hozzászólásból is. A szentendrei üzemek megyei íanácstagjelöltje: Arató András Munkájuk végeztével teg­nap délután a Szentendrei Pa­pírgyár ebédlőtermében tartot­tak jelölő gyűlést a környező üzemek dolgozói. A papírgyá­riakon kívül a Cementáruipari Vállalat és a Pest megyei Kéz­műipari Vállalat töltőtollüze­mének munkásai is végighall­gatták Sziráki Ferencnek, a városi tanács elnökének rövid tájékoztatóját a leköszönő ta­nács eddigi munkájáról, vala­mint az elkövetkezendő esz­tendők célkitűzéseiről. (Folytatás a 3. oldalon) tanítást január 21-töl február 3-ig szüneteltetni kell. A szü­net utáni első tanítási nap február 4-e. A szünet ideje alatt üzemeltetni kell a nap­közi otthonokat. A korlátozás a bölcsődéket és óvodákat nem érinti. A kormány felhívja az ipar, a közlekedés és minden ener­giát fogyasztó intézmény dol­gozóját és vezetőjét, hogy fo­kozott gonddal takarékoskod­janak az energiával. Felhívja a tanácsokat, szállítással fog­lalkozó üzemeket és vállala­tokat, nyújtsanak segítséget a kitermelt, de az erdőből még el nem szállított tűzifa gyors, elszállításában, hogy a lakos­ság tüzelőanyagellátását ja­vítsuk. (MTI) Rendkívüli szénszünet az általános és középiskolákban 1963 január 21-től február 3-ig valamennyi általános kö­zépiskolában rendkívüli szén­szünet lesz. A szünet az álta­lános iskolai és középiskolai diákotthonokra és kollégiu­mokra, továbbá a dolgozók esti és levelező oktatására is kiterjed. Az óvodák, óvodai és álta­lános iskolai napköziotthonok, gyermekotthonok (nevelőott­honok), gyógypedagógiai in­tézetek zavartalan működését a szünet alatt is biztosítani kell. A középiskolai diákottho­nokban (kollégiumokban) el­helyezett állami gondozott ta­nulókat a leggazdaságosabban üzemeltethető megyei (főváro­si) diákotthonban (kollégium­ban) kell elhelyezni. A félév lezárásának február 9. A bizonyítványosz­tás napja február 16. (MTI) A MÁV VEZÉRIGAZGATOSAGA értesíti az utazóközönséget, hogy január 20-án, vasárnap 0,01 perctől a személyszállító vonatok közlekedésében kor­látozásokat léptet életbe. A naponta munkába járó dolgozók és a hétvégi mun- kásvonatok közlekedésénél nincs korlátozás. Ez az intéz­kedés csak egyes belföldi gyors és távolsági személyvo­natra, valamint néhány helyi vonatra terjed ki. Az elmaradó személyszál­lító vonatokról részletes felvi­lágosítást a pályaudvarok ad­nak. A vezérigazgatóság kéri az utazóközönséget, hogy uta­zásának megkezdése előtt az ideje állomásokon érdeklődjék. Egy ötletes újítás: Tizenötmillió forint megtakarítás évente A Csepel Autógyár motor­jainak kenőolajfogyasztását csaknem a felére csökkentet­te Drevenka János gépész- mérnök és Gecser András mo­torszerelő újítása. Korábban száz kilométerenként hat-hét deciliter drága kenőolajat „evett meg” a motor, de az ötletes újítás 2—3 decivel mérsékelte ezt az adagot. A Csepel Autógyár már másfél évvel ezelőtt áttért az új módszer felhasználására, s most megkezdődött az újítás országos bevezetése. A módo­sítás alig kétórai munkába kerül, s maguk a karbantar­tók is könnyen el tudják vé­gezni. Ezért előreláthatólag az idén már országosan befejezik a motorok kenőolajberendezé­seinek korszerűsítését, amivel évente majd mintegy 15 mil­lió forintot takaríthat meg a népgazdaság. A vendéglátóipari szolgáltatások növeléséről Komor Bélával, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével be­széltünk a vendéglátóipar so­ron levő, legfontosabb fel­adatairól. — A vendéglátóiparban — hangzik a tájékoztató — mindhárom vállalatunknál egyik legfontosabb törekvé­sünk a lakosságnak történő szolgáltatások növelése. En­nék keretében a háziasszonyok második műszakját kíván­juk megkönnyíteni a cuk­rászipari félkészáruk foko­zott gyártásával. — Milyen mértékben kí­vánják növelni ezek mennyi­ségét? — — Ebben az évben 30—33 százalékkal. Az eddigiekben a legjobb tapasztalataink a Váci Vendéglátóipar! Válla­latnál voltak, ahol annyira jól dolgoztak, hogy még a karácsony előtti csúcsforgalom idején is kielégítették a la­kosság igényeit. Ugyancsak jó úton halad a Ceglédi Vendég­látóipari Vállalat. — És mi a helyzet a Buda környékieknél ? — Náluk, bizony, nehezeb­ben ment a dolog. Mutatko­zott némi ellenállás, de most már ők is megértették a kér­dés fontosságát és náluk is javul a helyzet. — És az egyéb szolgáltatá­sok? — A melegkonyhás létesít­ményeknél és a kisvendég­lőkben fokozni kívánjuk az ételforgalmat és ugyanez a szándékunk a hideg büféárut kiszolgáló egységeknél is. Ezek esetében fokozottan ügyelünk a friss árura, amelyet a gya­koribb kiszállítással is biz­tosítani szeretnénk. Általá­ban fontosnak tartjuk mind a mennyiség, mind a minőség fokozását. <t t.) tenyésztésre alkalmas üsző került vágóhídra. Az a ter­melőszövetkezet jár el helye­sen, amely legalább leellésig minden üszőborjút felnevel, s csak az úgynevezett befejés után dönt arról, hogy meg­tartja-e tejtermelési célra, vagy vágóra adja. Az ilyen korig való neveléshez az ál­lam 2500 forintnyi hitelelen­gedéssel járul hozzá. — A tojástermelési tervek teljesítésénél legnagyobb le­maradás a termelőszövetkeze­tekben mutatkozott a múlt évben. Ugyanakkor a közös gazdaságok 13,5 százalékkal túlteljesítették a vágóbarom­fi-termelési tervüket. Ez a visszás helyzet elsősorban ab­ból adódik, hogy a hozamok igen alacsonyak, s ezért a kö­zös gazdaságokban nem jöve­delmező a tojástermelés. Az előirányzat szerint 1963-ban több mint 60 százalékkal kell a tojástermelést növelni. Az állam a termelőszövet- k özetek segítésére a múlt évi 4000 vagon helyett az idén 8000 vagon speciális tojótápot ad ki. A hozamok növelése érdeké­ben több mint 200 000 nagy­hozamú tojótípus tyúkot ad- I nak át 40 termelőszövetkezeti farmnak, elsősorban árutojás- termelés céljára. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom