Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-18 / 14. szám

» 1963. JANUÁR 18, PÉNTEK rrsT megyei hJiirUm HOGYAN JUTNAK ÖTRŐL A HATRA A múlt és a jelen gondjai a ráckevei Aranykalász Tsí-ben gozó csatlakozik a nem szer­vezett tanácskozáshoz. Várjuk, hogy közöljék jövetelük célját. — Azért jöttünk, elnök elv­társ — mondja a szóvivő Buk­si József —, hogy tudtára ad­juk a kívánságunkat. Én ne- gyedmagamimal ülök otthon az asztalhoz, és több évet már nem szeretnék eltölteni bi­zonytalanságban­— Nézzék, emberek. Amit ígérhettünk., azt megmondtuk. Amíg »a tehenészed nem áll lábra, szükségesnek tartottuk megadni az ezerötszáz forintos biztosított keresetet. Ha ennél többet Ígérnénk, nem tudnánk megadni, mert nincs miből. Hát hazudjunk maguknak? — Arra mi nem kérjük ma­gukat, elnök elvtárs — veszi át a szót Szőlőst János —, de hát maga is tudja, hogy az is­tállóban hogyan szakad a ru­ha. Azt gondoltuk, megérde­melnénk még egy munkaruhát és egy pár gumicsizmát a fi­zetésen felül. — Meg- S talán maguknak már megadhatnánk. De még mások is megérdemelnék, s nekik már nem tudnánk meg­venni. Mit mondjunk akkor nekik? Aztán tudják, hogy kell a kismotorház is a tehenészet­be, s még jobban kell oda az abrak, meg a szálas, mert ab­ból is van hiány. Hát azt ne vegyük meg? — Anélkül nem boldogu­lunk. — Hát akkor mit csinál­junk? A harmadik ember, Antal Imre, már alig mer szólni. Ö a borjúkat neveli a leányával és azt szeretné, ha naponta egy liter tejet kapnának térí­tés nélkül. Az ő követelése is jogos, hiszen egyike a huszon­egynek, akik egész évben a közös munkákban vettek részt- Most meg a tavalyi évben úgy jártaik, hogy mások hanyagsá­ga miatt, kevés a keresetük. De ha egyszer nincs! Az emberek látják a vezetőség gondját, s megértik belőle a helyzetü­ket Mégis, a rajtuk nem mú­lott hiány ingerültséget kelt bennük. Ám az ingerültségük nem vak, megvan a látó sze­me, mint ahogy Buiksi József szavai jelzik: — Legalább három-négy va­gonnal több lenne most a szé­na. ha tavaly nyáron így mé­rik szét a vezetők. Dehát úgy volt, hogy aki bírja marja .. ­— Három-négy vagon? Ép­pen annyi most a hiány. Az idén magukkal együtt vigyá­zunk arra! Úgy jártam én is, mint aj borjúgondozó Antal Imre. No-j ha a magam személyes sérel-j mének tartottam Sirnsik j Györgyné panaszát és kémé- j nyen harcolni akartam iga- ■ záért, most csak csendesen; tudtam szólni: í — A földjáradékot azért fi­zetni kell.. • — Fizetni bizony... — A pártoló tagoktól pedig nem lehet követelni a 200 fo­rintos hozzájárulást. — Arra is keressük a meg­oldás helyes módját• Amit le­het, mi elkövetünk, hogy meg­szűnjenek a gondok, de elhi­heti. hogy nem ez a legnehe­zebb. Nekem is hinnem kellett. Ebben a tsz-ben sok még a gond és a baj, de hát azokat követelődzésekkel lehet jól megoldani? Az bizony önma­gában nem vinne -jóra. Két évig rosszul ment itt a m,un­ka, rossz munkának kevés a haszna, és így szaporodott — a jövedelem helyett — a pa­nasz. A mostani vezetőség — amely a régi hibákban nem is ludas — önmagában nem so­kat orvosolhat, a tagság tá- mlogatósa, jó munkája nélkül. Nagymlklós István Gondosabb munkát, jobb ellátást Értekezlet a megyei pártbizottságon Csütörtökön délelőtt a Pest megyei Pártbizottságon talál­kozott a megye ipari, gazda­sági, politikai életének több vezetője — járási, városi párt- és tanácsfunkcionáriusok. A téma az elmúlt esztendő ipari és szolgál tatása munkájának értékelése, s abból néhány kö­vetkeztetés, feladat, az új esz­tendőre. Galbicsek Károly, a megyei pártbizottság ipari osztályá­nak vezetője elmondotta, hogy a megye tanácsi és minisz­tériumi vállalatai általá­nosságban teljesítették tervüket. Megemlítette, hogy több vál­lalat nem tudta elvégeztetni a múlt esztendőre ígért beruhá­zási, építkezési munkálatokat. Ennek oka javarészt az, hogy arra számítottak: az év utolsó hónapja lehetőséget ad a ter­vezett program befejezésére. Az időközben beköszöntött tél azonban áthúzta a számításo­kát, s ez figyelmeztetés a kö­vetkező esztendőkre. Igen magas és növekvő irányzatú volt az elmúlt év­ben a túlórák száma a minisz­tériumi üzemekben. A statisz­tikák 1 757 000 túlórát tarta­nak nyilván. Hasonlóan meg­engedhetetlen, hogy a sok munka közepette, a nagy haj­rában több üzem elemi hibá­kat vétett. A rossz csomago­lás, a textiliák elpiszkolódása, színfoltosodása miatt itt-ott megkésett az export, de a Csepel Autógyár gondatlan munkája következtében a ko­csik rossz minőségű, foltos fes­tése is több ízben okozott át­vételi gondokat. A nagyobb beruházások terv szerint haladnak, így a DCM első kemencesorá- nak megindítására már­cius 21-én sor kerülhet. Ritka szép teljesítmény volt a százhalombattai óriáskémény felhúzása. Az itteni olajfino- . mító alapjainak építkezése is >tervszerű. A szigetcsépi négyes ikrek : 1 Gyakorlati hasznú s tartal­mában is szép eredményeket hozott a szocialista brigád- mozgalom. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet néhány tévedésre. A követelmények­nél nem használhatunk azo­nos mértéket. Családos anyá­tól, 50 éven felüli férfiaktól nem várhatjuk el, hogy jelen­tős társadalmi munkát vé­gezzenek, vagy nekivágjanak valamelyik esti iskola elvég­zésének. A szocialista brigá- i dók létrehozásánál a megfele­lő szellem kialakítása az el­sődlegesen fontos. A bérezés és a prémium- rendszer a munkások és a műszakiak ösztönzésére hivatott. Sajnos, még ma sem alkal­mazzák mindenütt megfele­lőképpen. A műszaki premi­zálásnál egészségtelen arány­talanságokat tapasztalha­tunk. Ennek „eredménye”, hogy egyik üzemben a közel egymilliós hasznot hozó kö­zös munkáért három mér­nök 750 forint célprémiu­mot kapott! Ugyancsak fon­tos, hogy a bérezést is az adott helyzetnek megfelelően válasszák meg. Ahol a da­rabbérrendszer kifizetődő, ott a darabbért, ahol mindenek­előtt minőségi munkát kell végezni, ott az órabért kell alkalmazni — az ezt segítő premizálással. A beszámolóban szó esett arról, hogy az idei esztendő fő célkitűzése olyan termé­kek előállítása, amelyeket a piac igényel, s amelyek a vi­lágszínvonalnak megfelelően esztétikusabbak és korsze­rűbbek. Ezért gond, hogy egyes üzemek késnek régóta Ígért új termékek sorozat- gyártásával. A rendelkezés­re álló kutatókat, konstruk­tőröket sok másirányű kí­sérlet helyett egyetlen cél érdekében kell mozgósítani. Ez segít ahhoz, hogy mi­előbb megjelenjünk egy-egy új gyártmánnyal. A beszámoló nagy teret szentelt az iparpolitikának s a lakosság ellátásának. Meg­állapította, hogy a javító-szolgáltató tevé­kenység, az egyes háló­zatok fejlesztése csak a tanács, a KISZÖV és az e célra életrehívott GELKA vállalat szoros együttműködésével érhe­tő el. Nemcsak szóban, de tettek­ben is közüggyé kell tenni a lakosság ellátásának gond­jait. E tekintetbíen első he­lyen áll a MÉSZÖV, de hasznos munkát végzett a KISZÖV is. Ennek ellenére még ma sincs megfelelő kapa­citású javító-szolgáltató ap­parátusunk. Pedig nem ap­rócska ügy, hogy kisembe­rek 1500—2000 forintért vá­sárolt háztartási gépe, rá­diója, televíziója javítatla- nul hever! A beszámolót élénk vita követte. Ennek egyik ered­ménye, hogy a lakosság ja­vító-szolgáltató tevékenysé­gét végző szervek külön ta­nácskozásra ülnek majd ösz- sze, hogy szoros együttmű­ködéssel oldják meg a legége­tőbb gondokat. Tanácstagi jelölő gyűlések Cegléden Cegléden szerdán este hat körzetben gyülekeztek a kör­nyék lakói, hogy elmondják, i kik azok, akiket szívesen bíz- ; nak meg képviseletükkel avá- árosi tanácsban. ff A 6-os körzetben szinte egy- íhangúlag javasolták Kiss And- írást, a Hazafias Népfront vá- ff rosi bizottságának; titkárát. Az ff 55-ös körzet Détáry Istvánt, a ff Közlekedésépítési Gépjavító ' Vállalat művezetőjét azért fo­gadta el* örömmel jelöltjének, mert kiváló dolgozónak, pél­damutató családapának isme­rik őt az egész környéken. Szentendrén. Tanácselnöksé­ge alatt különösen sokat gya­rapodott, szépüli ez a sajátos hangulatú, nagy jövő előtt álló műemlék város. Most is arról beszél Sziráki Ferenc, hogyan lehetne a rendelke­zésre álló erőforrásokat, meg az állam ezentúl megkülön­böztetett segítségét úgy fel­használni, hogy ez a város valóban a Dunakanyar egyik idegenforgalmi központjává, a Pilis^oidék gyöngyszemévé válhass ék. Van már vízveze­ték, eltűntek a Dumcsa Jenő utcából (ennek a körzetnek a jelölő gyűlése folyik most itt) a villanyoszlopok, hangulatos lámpákat szereltek fel a há­zak oldalára, amelyek már csak a formájukban őrzik a múltat, fényük messze vilá­gít. Lakásprobléma. Talán Szentendrén is ez most a leg­égetőbb. De már kijelölték az új lakótelep helyét, belátható időn belül 600 új lakás épül. Aztán jön az Építéstudomá­nyi Intézet, amely itt állítja fel, a város határában panell- kísérleti telepét, s esetleg ar­ról is szó lehet, hogy Szent­1 endre is kap majd kísérleti f lakónegyedet. A város belső £ -magja külsőleg megőrzi ce| múlt emlékeit, a szerb és a$ görög egyházikultúra marad- ff ványait, de a „külváros” új ff arculatot ölt majd. ff S ZAPORÁN JEGYZEM aj szentendreieknek min- ff denképpen nagyszabású terv ff számadatait. Sajnos, a rövid ff írás, amiben erről a jelölő ff gyűlésről hírt adhatok, csak a tárgyilagos tényadatoknak ^ biztosít helyet. Nem mondha-f tóm el benne Szentendre itt | ülő szerelmeseinek rajongd- ff sát, azt a magával ragadó, ff építeni, szépíteni vágyó szán-ff dékot, ami minden egyes hoz- ff zászóló hangjából árad. Vala- $ mennyien szót kérnek. sff mindenkinek van elképzelése, ff ötlete, hogyan lehetne még ff szebbé varázsolni a várost, ff Örülnek a körzet új tanács-ff tagjelöltjének, Horváth Le-% ventének. A köztiszteletben £ álló tisztviselő ugyancsak so-í kát fáradozott már a váró- f sért. Egyhangú volt a jelölé- f se, örömmel szavaznak mel-% lette. ff Véget ér a gyűlés, de a te-$ rém még tele van zsongó- ff bongó emberekkel. Nem siet-ff nék haza a körzet lakói, hisz$ itt a jövőjükről, az új tanács- ff ról, városuk fejlesztéséről % cserélik ki véleményüket. (súlyán) <> Nyújtó Ferencben a 7-es körzet lakói bíztak meg any- nyira, hogy tanácstagjuknak kívánták jelölni- Tátrai Rezső- né, a külterületi iskolák igaz­gatóhelyettese így indokolta jelölését: — Nyújtó Ferenc tudomá­nyos kutató, a Duna—Tisza cözi Mezőgazdasági Intézet gyümölcstermelési osztályve­zetője- Sok fontos tennivalója mellett, Cegléden több olyan ;ermelőszövetkezetet is patro- lál, ahol intenzív gyümölcs- termelés folyik. A 16-os szavazókörzet tagjai örömmel nyugtázták Bodis Antalnak, a városi tanács el­nökhelyettesének jelölését. Nem kellett őt külön bemutat­ni, mindenki tudta róla, hogy milyen jó mezőgazdasági szak­ember, akire a város polgárai eddig is mindig számíthattak, ha valamilyen kéréssel felke­resték. Kaczur Pálné nevét jól is- nerték a 22-es körzetben, hi­szen eddig is ő volt a tanács- ;agjuk, Most sem volt semmi­yen vita jelölése körül, hiszen i Teleki utca rendezésével és nás, jól megoldott feladattal oebizonyította, hogy nem fog­lak csalódni benne. A Szép utcai óvoda népes ;ermében tartotta jelölő gyű- ését a 29-es körzet. A Villa- nosipari Gyár dolgozói és az itca lakói szívesen fogadták Simon Istvánnak, a Villamos­pari Gyár fiatal művezetőjé- íek jelölését­— Egymilliónál több leánykaruhát gyártanak ez évben az ország ruhagyárai. Ez a szám 270 ezerrel több a tavalyinál. A fiúknak a tavalyinál százezerrel több, összesen 1 400 000 ruha ké­szül. A felnőttek ruházati cikkei közül különösen a férfiingek mennyisége gya­rapszik. összesen nyolc­millió ing kerül forgalom­ba ez év folyamán. Tavaly december 23-án — mint arról lapunk is beszámolt — négyes ikreket ellett a szigetcsépi Lenin Tsz Szekfű ne­vű hatéves tehene. A tehénnek ez a harmadik ellése. A négy kis üszőborjú huszonkét kilogramm átlagsúllyal született. Kovács János gondozó itatásos nevelésével szé­pen gyarapodnak, most háromhetes korukban már elérik a negyvenhárom kilogrammot. A jól fejlett, egyenlő nagyságú Lidi, Sári, Zsófi és Hetyke jó egészségnek örvend (MTI Foto: Fehérváry Ferenc felv.) Ketten dohányzunk csak az elnök szobájában, de a füst teljesen megtölti a ter­met. A gondokra terelődik a szó és az .elnök pontosan két cigarettát szív el addig, amíg én egyet. Kétéves még csak ez a tsz, de Varga Kál­mán már a harmadik itt az elnökök sorában. Néhány hó­napja áll csak a közösség élén, együtt érkezett a tsz- be ár. Takács Béla főköny­velővel. Elmondom, hogy jövetelem célja: Sirnsik Györgyné pa­naszát kivizsgálni. Kérem, segítsenek ők is. Az elnök és a főkönyvelő — válaszként — ismerteti a termelőszö­vetkezet helyzetét. Egy szó­val sem vitatják, hogy az említett személy panasza jo­gos, de kérdezik: orvosol­hatják ők azt azonnal? Mert akarják ők azt orvosolni mielőbb, hiszen arra vállal­koztak, hogy kivezetik a ká­tyúból az Aranykalász Tsz tagjainak szekerét. Bárcsak ez a sérelem lenne a leg­nagyobb! Ahogy ők mondják, 1961. februárban a község, leg­gyengébb talajain, széteső te­rületen alakult meg az Aranykalász Tsz. Két esz­tendő kevés volt ahhoz, hogy a közösség összeforr­jon, kialakuljon az eredmé­nyes munkához annyira szük­séges egység. A korábbi el­nökök nem tudtak megbir­kózni a kezdeti nehézségek­kel, mert nem kapták meg a tagság együttérző támoga­tósát. Igaz, hogy ők is hi­básak ebben, de most már nem sok értelme van ezen rágódni. Tény, hogy 1961- ben 17,08 forint, tavaly pe­dig 17,98 forint volt a mun­kaegységenként számított tiszta jövedelem. Ahol nem jól megy a mun­ka, ott sovány a jövedelem, s a sovány jövedelem nem lelkesíti a tagságot. Ebben a „bűvös körben“ toporog most a tsz és azt kell tudni, hogyan tör ki belőle valahára. Bizony, nem könnyű dolog. Mivel a tag­ság megélhetését nem biz­tosította a közös munka, sokan a „mellékest” tolták előtérbe. Ez a „mellékes” nem egynemű dolog. Voltak, akik a háztáji szőlőből és állattar­tásból, mások állami szek­torban vállalt munkából pó­tolták a hiányt. Az ő szub­jektív igazságuk sem vi­tatható: a családnak étel és ruházat kellett. A közös, objektív igazság viszont arra szólít, hogy mielőbb fellendüljön a tsz, mert csak így várhat biz­tos, állandóan növekvő jö­vedelmet a tagság. Ha _ a tagság csak félkézzel, fél­lábbal van a termelőszövet­kezetben, akkor nem jut­hat gyorsan előre. így is! meg lehet ugyan élni, de ki i lehet elégedett azzal, amit! így adhat a családjának? ! Na, persze éppen arról van ( szó most az Aranykalászban,! hogy senki sem elégedett a; munkája hasmával. Az elége-) detlenségük jogos, csak éppen; azt nem látják még egyesek, \ hogy ki ellen, mi ellen for-; dúljon a harag. Esténként ott-; hon, nap közben az istállókban,! vagy más gyülekező helyen er-! ről beszélnek legtöbbet. Ki! így. ki úgy gondolja a jót, de ! még nincs általánosan kiala- í kult vélemény, pedig arra ! most már igazán szükség len- ne. ! Amíg ezt elmondja a gond- ! terhelt elnök, a főkönyvelő! csak csendben helyesel- Ké- j sóbb megszólal ő is. és ! tényeket sorol. Szeptember harmincig mind-! össze nyolcvanhármán teljesí-j tették a kötelező munkaegy-; ségnormát a 314 tag közül.: Igaz, ez a szám a 111 nyugdí-S jasra és pártoló tagra is ki-; terjed, de még így is nyugta-\ tanító képet mutat. Különösen • akkor érthető, hogy milyen! rosszul ment tavaly a munka,! ha figyelembe vesszük, hogy! a férfiak kötelező munkaegy-! ségéinek száma 160 volt, és! csak 21 tag teljesített kétszáz-! nál több munkaegységet. ! Közben kopognak az ajtón : és három állattenyésztési dől-: < Á\T ÓRA FELÉ jár az idő, ; néhány perc múlva kez- ! dödni kellene a jelölő gyűlés­inek. A kultúrteremben, ahová \a meghívó szól, az őszhajú, ! csokornyakkendős Tóvári Bé- ! Ián kívül egy árva lélek sincs S még. Fölcsillan a szeme, ami- ! kor benyitok a helyiségbe, \ nyilván azt gondolja, végre \ megérkezett az első választó- j polgár. Annál zavartabb lesz, \ amikor bemutatkozom, s mon- ! dóm, hogy az újságtól jöttem. ! — Tyüü, a mindenül — néz ! idegesen az órájára, csak nem ! vallunk szégyent? Tetszik tud- ! ni, a téli mozdulatlanság a mi {városunkra is ráterpeszkedett. ! Egyszercsak nyílik az ajtó, ! szélesmosolyú munkás lép be, í hangos jóestét kívánva. Utána fvagy öten sorakoznak a te- ; rembe. Örül már Béla bácsi, ! nem marad el Szentendre első ! jelölő gyűlése. Közben megér- ! kérik a körzet új jelöltje is, ! Sziráki Ferenc tanácselnökkel ! együtt. Mire a jelölő gyűlés el- ! kezdődik — alig tíz percnyi ! késéssel — valamennyi szék ! gazdára talál. sőt. a szomszéd ! helyiségből is kell áthozni ülő f alkalmatosságot az újabb ér- ! kezeknek. ! Sziráki Ferenc indítja a be- ; szélgetést, s javasolja, ne ra- \ gaszkodjanak mereven a hiva- í talos formulákhoz. Kelleme- \ sebb így a hangulat, otthino- í sabban érzik magukat az asz­í talok mellett illő emberek. / — Széles nemzeti összefo­gást hirdetett meg a VIII. pártkongresszus, baráti szövet­séget társadalmunk minden rétegével — mondja halkan a tanácselnök. — E célkitűzés jegyében igyekezett munkál­kodni a leköszönő tanács, s a megválasztásra kerülő újat is arra kérjük, ezt tekintse leg­főbb feladatának. Figyelem az arcokat, s azt olvasom le valamennyiről, egyetértenek a tanácselnök szavaival, helyeslik pártunk és kormányzatunk politikáját. Helyeslőén bólogat az asztal sarkánál ülő értelmiségi, gon­dolom tanár, vagy mérnök le­het. S ZIRÁKI FERENC legked­vencebb témájáról, a vá­ros múltjáról, jelenéről és jö­vőjéről beszél Számadatok következnek, hogyan fejlő­dött a város, mi az oka, hogy 1957-től az évi költségvetés majdnem megháromszorozó­dott. Sokszor találkoztam már Sziráki Ferenccel, isme­rem őt, s állíthatom, lelke­sebb, a városa föllendítéséért többet tenni akaró lokálpat­rióta — a szó nemesebbik ér­telmében — aligha akad Családi hangulatú uéleméniicóere

Next

/
Oldalképek
Tartalom