Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-18 / 14. szám

% I «*T MfC.Yft Az igazság és a józanság hangja Hruscsov beszédének világvisszhangjából v/(í»rf«TJ 1963. JANUAR 18. PÉNTEK T MOSZKVA Az Izvesztyija, amely szerda este helyett csütörtök reggel jelent meg, Az igazság és a józanság hangja címmel is­merteti Hruscsov beszédének bel- és külföldi visszhangját. Ez a beszéd józanságra és bé­kés együttélésre hív fel a nem­zetközi kapcsolatokban — ír­ják a lap berlini tudósítói. Vi­lágos és szabatos programot ad a németországi békés rende­zésre. a nyugat-berlini helyzet normalizálására. A beszéd hangot ad annak a szívélyes barátságnak, amely a legszo­rosabb szálakkal fűzi népünk- ket a német néphez, a Német Demokratikus Köztársaság­hoz, pártunkat pedig a Német Szocialista Egységpárthoz- A beszéd mélyrehatóan, marxis­ta—leninista módon elemzi a jelenlegi nemzetközi helyze­tet, a nemzetközi kommunis­ta- és munkásmozgalom fejlő­désének mai szakaszát. Két­ségtelen, hogy Hruscsov beszé­de igen nagy hatást tett az embermilliók tudatára; új len­dületet ad a szocializmus, a kommunizmus harcosainak; le­hűti a nyugati politikusok és tábornokok közül a „veszet­tek" forró fejét. Ez a beszéd újabb ösztönzést ad a vitás kérdések helyes megközelíté­séhez, hozzásegít ahhoz, hogy az erőpróbák veszedejmes módszerét a tárgyalások 'ész­szerű módszerével váltsák fel; további eszmecseréket kezde­ményezzenek a Kelet és a Nyu­gat között, a jelenkor megérle­lődött kérdéseiben — írják az Izvesztyija tudósítói. A Pravda a beszédnek azt a pontját emeli ki, amelyben Hruscsov a békéért folytatott küzdelemben jelöli meg a kommunisták legfontosabb fel­adatát. SZÓFIA A csütörtöki bolgár lapok első oldalaikon, nagy címek alatt közük Hruscsov beszé­dét. amelyet az NSZEP VI. kongresszusán mondott el. A lappk már a címekben hang­súlyozzák, hogy „a békeharc az egész emberiség legfonto­sabb történelmi feladata”, hogy „a kommunista világmoz­galom egységének megerősíté­se a békéért és a szocializmu­sért vívott küzdelem sikerei­nek legfontosabb feltétele”. WASHINGTON Hruscsov berlini beszéde nagy érdeklődést keltett az amerikai fővárosban is. Az amerikai hírügynökségek szer­dán gyorshírekben azonnal továbbították a beszéd főbb megállapításait. John Hightower, az AP diplomáciai szemleírója el­mondja. hogy „a szovjet mi­niszterelnök beszédét Wa­shingtonban azonnal tüzetes tanulmányozásnak vetették alá, hogy felmérjék a kom­munista tömb jövendő politi­kája útmutatójának szerepét betöltő beszéd jelentőségét”. A szemleíró kiemeli Hruscsov beszédéből azt a részt, ahol arról van szó, hogy a német békeszerződés megkötése nem jelent nyereséget egyeseknek és veszteséget másoknak. High­tower állítása szerint az a szovjet javaslat, hogy Nyugat- Berlinben a NATO zászlaját ENSZ-lobogóval kell felcserél­ni. nem elégíti ki az Egyesült Államokat. PÁRIZS Fontos politikai eseménynek minősítette Hruscsov beszédét a francia rádió, televízió és a sajtó. A szerda esti párizsi la­pok — a Monde, a Croix és a többi — központi helyen is­mertetik és kommentálják a beszédet. A Monde rámutat, hogy Németország egyesítését J — mint Hruscsov hangsúlyoz- j ta — nem olyan feltételek kő- j zött valósítják meg, amilye- j neket a monopolisták Erősza­kolnak. Ezt az egységet Né­metország munkásosztálya hozza létre. Kiemelik a francia lapok Hruscsovnak azt a megállapí­tását. hogy Nyugat-Berlint sza­bad/ várossá kell változtatni és meg kell kötni a békeszerző­dést Németországgal. Mint a Croix hangoztatja. Hruscsov azt sürgette, hogy Nyugat-Berlin kérdésében is a kölcsönös kompromisszum szellemét kell érvényesíteni. LONDON Az Evening Standard és az Evening News szerda esti ki­adásain az első oldalakat új­raszedték. hogy ismertethessék az olvasóközönséggel Hruscsov berlini beszédének legfonto­sabb külpolitikai részeit. Ki­emelik ezek a lapok Hruscsov beszédéből, hogy bár a Szov­jetuniónak száz megatonnás hidrogénbombái is vannak, mégsem akar háborút, A Daily Express, a Daily Telegraph, a Guardian és több más lap csütörtöki száma szer­kesztőségi cikkben foglalkozik Hruscsov beszédével. „A szov­jet vezető olyan politikusként szerepelt ebben a beszédében — írja a Daily Express berli­ni tudósítója —. aki a józan észhez appellál”. BERLIN A Német Szociálisa Egység­párt VI. kongresszusának má­sodik napjáról szóló berlini laptudósítások középpontjában Hruscsov elvtárs beszéde áll. Á főcímek kiemelik a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottság első tit­kárának azokat a szavait, amelyekben a német jbvő le­téteményeseként a szocializ­must építő Német Demokra­tikus Köztársaságot jelölte meg. VARSÓ A Trybuna Ludu megálla­pítja, hogy Hruscsov nemcsak a jelenlegi nemzetközi hely­zet mély elemzését adta, ha­nem vázolta a népek békés egymás nyellett élésének és a kommunista világmozgalom erősítésének nagyszabású programját is. A lap hangsú­lyozza. a kommunisták közti nézeteltéréseket türelemmel, szubjektivitás és szélsőségek nélkül kell megszüntetni. BELGRAD A Borba első oldalán nagy címbetűkkel közlj a Hruscsov- beszédnek azt a vezérgondola­tát, hogy „a békeharc a szocia­lizmusért folyó küzdelem leg­főbb feltétele lett”. A belgrá­di Politika is a béke gondola­tát emeli ki a szovjet állam­férfi megnyilatkozásából: „A marxisták nem képzelhetik el a kommunista civilizációt a világkultúra romjain”. Az NDK létezése az európai béke egyik legfőbb biztosítéka Comulka felszólalása a Német Szocialista ígységpárt kongresszusán Csütörtökön, a Német Szo­cialista Egységpárt VI. kong­resszusának harmadik nap­ján, reggel Wladyslaw Go- mulka szólalt fel elsőnek. Gomulka, a LEMP Köz­ponti Bizottsága és egész párttagsága nevében üdvözöl­te a kongresszust, az NSZEP több mint 1,6 milliós párttag­ságát. „Az önök pártja nagy vív­mányokat mondhat magáénak és ezek tudatában érkezett el VI. kongresszusához — hang­súlyozta. — Őszintén örülünk az önök gazdasági és politikai sikereinek és támogatjuk az önök politikájának irányvona­lát, amelyet Walter Ulbricht elvtárs referátumában kifej­tett”. Gomulka ezután arról be­szélt, hogy a nyugatnémet militaris­tákkal és revansistákkal, a bonni kormánnyal szem- • ben az NDK új, békés és demokratikus perspektí­vát állít fel az egész né­met nép számára. A Német Demokratikus Köz­társaság létezése az európai Válsághangulat Brüsszelben Megkezdődött a „hatok“ döntőnek ígérkező bizalmas tanácskozása BRÜSSZEL Brüsszelben. ahol hétfő óta folyik az angol csatlako­zási tárgyalások 16. menete, a csütörtöki nap eseményeire Franciaországnak az a meg­lepő lépése nyomta rá a bé­lyegét, amellyel a „hatok’’ bi­zalmas tanácskozásának ösz- szehívását kérte. A délelőtti órákban az Európai Gazdasági Közösség­hez tartozó országok képvi­selői újabb rövid megbeszé­lést folytattak az angol mezőgazdaság szubvenciójá­nak kérdéséről. Az érdeklődés azonban a hat küldöttség vezetőinek délutáni tanácskozása felé fordult. A déli órákban Bonnból vá­ratlanul Brüsszelt)*» érkezett Schröder nyugatnémet kül­ügyminiszter. Nem sokkal később a fran­cia küldöttség szőri vő je kije­lentette: „Úgy gondoljuk, hogy a hatok vesztegetik az ide­jüket. A francia kormány pontosan meg akarja állapí­tani, hogy mire lehet szá­mítani az Angliával folyó további tárgyalásokon”. A UPI tudósítója úgy értel­mezi a francia szóvivő sza­vait, hogy Párizs az angol csatlakozási tárgyalások meg­szakítására törekszik. Magyar idő szerint 15.30 órakor megnyílt a Közös Piachoz tartozó hat ország küldöttségei vezetőinek bi­zalmas tanácskozása. Közben Heath külügyminiszterhelyet­tes, az angol küldöttség ve- I zetője. tárgyalásokat kezdett a Brit Nemzetkczössóghez tartozó országok brüsszeü ! képviselőivel. Heath dél­előtt Spaak belga külügy­miniszterrel találkozott, aki : tájékoztatta őt a „hatok” egy­más közötti megbeszéléseiről. Piccioni olasz külügyminisz­ter a délelőtt folyamán sür­gős telefonbeszélgetést foly­tatott ^ Washingtonban tar­tózkodó Fanfani miniszter- elnökkel. Mint a DPA tudósítója je­lentette, Couve de Murvil- le szerda este több küldött tudomására hozta, nincs ér­telme, hogy De Gaulle leg­utóbbi kijelentései után folytassák az angol csatla­kozási tárgi/alásokat. LONDON Mint az MTI tudósítója jelentette, Londonban valószínűnek tartják, hogy a brüsszeli tárgyalások rövidesen zá­tonyra futnak De Gaulle sziklaszilárd ellenállásán. A Daily Mail brüsszeü je­lentése szerint az ellentétek újabb kiéleződésének egyik fő oka az, hogy a többi öt „közös piaci ország” fran­ciaellenes magatartását nyil­vánvalóan Anglia sugalmazta. BONN A Bundestag külügyi bizott- j sága csütörtökön határozat- j ban sürgette, hogy mielőbb vegyék fel teljes jogú tag- i ként Angliát az Európai j Gazdasági Közösségbe. A bizottság ezt poütikai és gazdasági okokból egyaránt szükségesnek tartja. A Süddeutsche Zeitung lon­doni tudósítójának jelenté­se szerint az angol fővárosban úgy vélik, a brit kormány most azt igyekszik megál­lapítani Brüsszelben, va­jon lehetséges-e a Kö­zös Piac öt tagját nyílt lázadásra bírni De Gaulle- Ial szemben. Ha ez — mint valószínű — nem lehetséges, akkor Lon­don számára csak egy jár­ható út marad: megpróbál­ni rábeszélni De Gaulle-t, hogy vonja vissza az angol belépés ellen emelt vétóját, s ennek fejében az angolok újabb jelentős engedménye­ket lennének kénytelenek ten­ni. A brit kormány azon­ban a végleges döntés előtt alaposan felül akarja vizs­gálni ezt a lehetőséget. E felülvizsgálás során döntő szerep jutna Adenauernak és a bonni kormánynak, már csak azért is, mert teljesen hasztalan lenne a több tag­állam franciaellenes lázadá­sát tovább szítani, ha Ade­nauer tiszteletben tartja a francia vétót Tizennégy éves a KGST A Vnyesnyaja Torgovlja (Külkereskedelem) című szov­jet folyóirat méltatja a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta- | nácsa fennállásának 14 évét. A cikk hangsúlyozza, hogy 1949 j óta a szervezet szép eredmé- I nyékét ért eL Ma már — hangsúlyozza a cikk — a KGST nemcsak az európai országok előtt áll nyitva, hanem tekintet nélkül a földrajzi helyzetre, minden más állam előtt is, amely bszítja a szervezet alapokmá­nyának elveit. A KGST tevékenységének alapja a tagországok közvet­len és távlati népgazdasági terveinek összehangolása. A tagállamok gazdasági fejlődé­se szempontjából igen nagy je­lentőségű a fűtőanyag és az elektromos energia-szükséglet maximális kielégítése- Erőfe­szítések folynak annav érde­kében. hogy az 1966—79-es időszakra egységes fűtőanyag­energetikai mérleget hozzanak létre. A Szovjetunió hosszúlejáratú hitelt nyújt Kubának törlesztésére for­A Szovjetunió kormánya el­határozta, hogy kedvező fel­tételek mellett hosszú lejá- I ratú híjéit nyújt a Kubai j Köztársaság kormányának. A Moszkvában aláírt meg­állapodás értelmében a ku­bai kormány a hitelt a Szov­jetunióból importált építő­ipari cikkek és technológiai berendezések ellenértékének fedezésére, valamint nagy \ együttműködik fontosságú öntözési és ár- I vízgazdálkodási mentesítési munkálatokkal já- * képzésben is. ró kiadások dítja. Bizonyos számú szovjet szakember 'utazik Kubába, hogy segítséget nyújtson a kutatómunkában és a Szov­jetunió által szállított külön­böző berendezések üzembe­helyezésében. Ezenkívül Szovjetunió Kubával a szakemiber­Felve§zünk autószerelő, lakatos, esztergályos, autóműszerész szak- és betanított munkásokat, fűtőt és segédmunkásokat Segédmunkásokat autószerelő és lakatos szakmára betanítunk Jelentkezzenek budapesti és BudSpestre bejáró dolgozók (Tanácsi igazolás szükséges) VI. kz. Autójavító Vállalat Budapest XVI., (Mátyásföld) Keresztúri út 1—3. béke egyik legfőbb biztosíté­ka. A lengyel nép, amely év­századokon át oly sokat szen­vedett a német militaristák­tól, nagyra értékeli, hogy né­met földön olyan állam ke­letkezett, amely hűségesen megvalósítja Marxnak és En- gelsnek, a német nép nagy fiainak, a tudományos szocia­lizmus megalapítóinak tanítá­sait. A Lengyel Népköztársa­ságot és a • Német Demok­ratikus Köztársaságot a leg­szorosabb ideológiai egy­ség kapcsolja össze. A LEMP teljes erejével támo­gatja a Német Szocialista Egységpártnak a német kér­dés megoldásában elfoglalt álláspontját, s az NDK biz­tonsága egyúttal Lengyelor­szág biztonsága is. Gomulka ezután azt hang­súlyozta, hogy Hruscsovnak a mostani kongresszuson tar­tott beszéde a lengyel párt álláspontját is kifejezte. „Egyetértünk Hruscsov elv- társnak azzal a tételével — mondotta —, hogy függetlenül az egyrészt az SZKP és a leg­több kommunista- és mun­káspárt, másrészt pedig egyes kommunista pártok ve­zetősége között keletkezett nézeteltéréstől, a nyilvános polémiát és vitát abba keli hagyni. Ezeket a különbsége­ket nyugodtan és türelmesen, belső tárgyalásokkal kell megszüntetni.” A LEMP KB első titkára ezután arról beszélt, hogy a Karib-tenger térségében ki­robbant válság idején egyes kommunista pártok vezetősé­ge részéről erősödött az SZKP, a kommunista mozgalom elle­ni káros és felelőtlen táma­dás. E pártok vezetői nem akarják elismerni, hogy ezt a válságot, a Szovjet­unió nyugodt ésszerű és mély felelősségtudattól áthatott politikája követ­keztében, úgy sikerült le­győzni, hogy az Kubának és a szocializmus ügyének is javára vált. Ezt egyébként a szocializmus ellenségei is elismerik. Go­mulka példaképpen idézte Eisenhower egykori amerikai elnöknek a karibi válságról szóló nyilatkozatát: „A mi szemszögünkből nézve a dol­got — mondotta Eisenhower — ez az egész ügy nem veze­tett sem győzelemhez, sem pe­dig végleges rendezéshez. Fi­del Castro és a kommuniz­mus továbbra is megmaradt. Szovjet szemszögből nézve Hruscsov elhatározása nagy­szerű volt". Véget kell hát vetni annak a felelőtlen polémiának, amely csak a legkülönbözőbb reak­ciós erőiknek használ — hang­súlyozta Gomulka, majd arról beszélt, hogy a Szovjetunió a szocia­lista tábor legfontosabb, legdöntőbb ereje, amely nélkül egyetlen szocialis­ta ország sem tudna helyt­állni az imperializmus el­leni harcában. Ezt egyetlen kommunista pártnak, különösen pedig?, a szocialista országok pártjainak sem szabad elfelejteni. A Szovjetunió nagy ereje, nuk­leáris hatalma, a szocialista táborban elfoglalt központi helye nagy felelősséget ró az SZKP és a szovjet kormány vezetőire minden politikai lé­pésükért. Nincs egyetlenegy másik olyan párt, nincs egyet­lenegy másik olyan szocialis­ta ország, amely ezt a fele­lősséget magára tudná vállal­ni. Már csak emiatt is pél­dául az Albán Munkapárt ve­zetőitől legalábbis nagyobb szerénységet és mértéktartást várhatna az ember, ha már felelősséget nem is lehet el­várni tőlük. — Rossz és ügyünkre néz­ve káros, hogy egyik vagy másik párt politikájának ve­zérelveit tekintve eltér az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok szellemétől és betűjétől. A károk azonban jóváte- hetők, ha ezek a pártok visszatérnek a moszkvai nemzetközi tanácskozások dokumentumainak irány­vonalához. A nemzetközi kommunista mozgalom annál nagyobb si­kerrel tudja majd betölteni küldetését, azt, hogy megmen­ti a világot az atomháborútól, minél szorosabb lesz a kom­munista és munkáspártok egy­sége. A nyugatnémetek „nem merevek" Az egyik nyugatnémet új­ságban olvastuk: Senki sem állítja, hogy mi, németek, me­revek lennény és ne tudnánk alkalmazkodni az adott hely­zethez. Ezt bizonyítja, hogy 1945-ben jelszavunk így hang­zott: „Soha többé háborút!” 1954-ben: „Nélkülünk!” Ma pedig: „Soha többé háborút — nélkülünk!” Megalakult az ideiglenes togói kormány Togóban szerdán este Nico­las Grunitzky vezetésével meg­alakult az ideiglenes kormány. Grunitzky a miniszterelnöksé­gen kívül az ideiglenes állam­elnöki. külügy-, belügy- és hadügyminiszteri tisztet is él­látja. Antoine Meacsi, a va­sárnap meggyilkolt Olympio elnök másik politikai ellenfe­le, a pénzügyi, közmunkaügyi, szállítás-, posta- és távközlés­ügyi tárcát kapta, azonkívül ideiglenesen a nevelésügyi mi­niszteri tisztet is betölti. Olympio kormányának két volt tagja is helyet kapott az új kormányban. Az új kormányban a három nagy togói párt — a meggyil­kolt Olympio elnök vezetése alatt állott Egységbizottság, a Juvento Ifjúsági Mozgalom és a Grunitzky vezetése alatt ál­ló Togói Haladás Pártja — egyaránt képviselve van. A vasárnapi államcsíny katonai vezetői kijelentették, hogy nem kívánnak a politikai élet­ben részt venni- A katonai bi­zottság egyik tagja szerdán es­te közölte, hogy a hadsereg létszámát az eddiginek ötszö­rösére emelik. Kennedy összehívta a kongresszus atomenergia-bizottságát Kennedy péntekre össze­hívta az amerikai kongresszus két házának közös atomener­gia-bizottságét. Az elnök azokat a problémákat akarja megvitatni a bizottság tag­jaival, amelyek a NATO nemzetközi atomerejének lét­rehozásával kapcsolatban ve­tődnek fel. A bizottság fennállásának. történetében először fordul elő. hogy összes tagjait tanácskozásra rendeli magához az elnök. Pénzhamisító nyomda egy angol bűnügyi elmegyógyintézetben Titkos és meglepően ered­ményes bankjegynyomdát fe­deztek fel véletlenül a broad- moori bűnügyi elmegyógy­intézetben, ahová olyan sze­mélyeket zárnak, akik tör­vényszéki szakértők által megállapított elmebaj címén menekülnek a büntetéstől. Az irodai sokszorosítógépen előállított egy- és ötfontos bankjegyek olyan csalódá­sig hű utánzatoknak bizo­nyultak, hogy az intézet lá­togatói által kicsempészve, nagy mennyiségű pénzhami­sítvány került forgalomba. Míg végül az egyik ötfon­tos bankjegy gyanút keltett — az intézettől mintegy három­száz mérföldnyi távolságban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom