Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-04 / 2. szám
1963. JANUÁR 4, PÉNTEK ^Efrfap 3 M ÍV ELSŐ KÖNYVEI Az új esztendő első napjaiban sok könyvújdonság, érdekes, régenvárt kiadvány kerül a könyvbarátok kezébe. Az Európa Könyvkiadó gondozásában például napvilágot lát Hartung Csodagyerekek című regénye — amelynek meséje nem ismeretlen, hiszen ebből készült a nálunk is nagy sikert aratott, azonos című nyugatnémet filmszatíra. Január első napjaiban jelenik meg a könyvesboltokba n Mo- berg skandináv író nagy sikerű trilógiájának régvárt harmadik része is Telepesek címmel. A Magvető újra kiadja Galgóczi Erzsébet Félúton című művét és Ridea Sándor a Lelkek szakadékai című regényét. A Magyar Helikon megjelenteti Juhász Gyula Anna örök című kötetét, s egy kötetben adja közre a könyvpiac hiánycikkei közé számító két Stendhal-művet, a Vörös és feketét, továbbá a Pármai kolostort. Bizakodó számvetés Versenyben Versessel — Savanyúság: tizenöt vagonnal 460 holdon kertészet az üllői Kossuth Tsz-ben Csepel autógyári asszonyok Az óév utolsó napja. Ilyenkor mozgalmasabb a falu, siető járókelőktől tarkálLnak az utcák. Mintha csak most akarnák törleszteni adósságaikat a megvénült esztendőnek az emberek. Üllőn is hasonló a kép, búcsúzik hatvankettő, lázas izgalommal várják a Kossuth Termelőszövetkezet gazdái is a küszöbön kopogtató' új esztendőt. Odabenn, a szövetkezet irodájában egyébként számadás folyik. Varga Pál elnök a főagronómussal, a főkönyvelővel, meg a brigádvezetőkkel — a gazdaság vezérkarával beszélget. Mint csendes szemlélődő, nem zavarom kérdésekkel a tárgyalást, anélkül is bőséges választ kaphatok az év itteni mérlegéről és a jövő kilátásairól. Elég jól ismerem már Üllőt, a jó nevű Ami megmarad a vámon Amióta karácsonyfát állítunk, ez évben először zöl- delltek csak hazai fenyők a karácsonyfapiacon. Népgazdasági szempontból nagy dolog ez — szinte felesleges minden külön magyarázat hozzá Nem kellett importálni, tehát valutát vagy csereárut adni érte. Ezenkívül a távoli szállítmányok fuvardíján is jelentős összeget lehetett megtakarítani. Azaz, ami a fuvardíj megtakarítását illeti. hát az, hogy úgy mondjuk, nem volt éppen százszázalékos. Az egyszerű paraszti ésszel gondolkozó ember azt hinné, ahol van a közelben fenyőtelep, oda onnan vittek a karácsonyfát már csak a gyorsabb és olcsóbb szállítás okából is. Mert a takarékosságnak ugyebár rendkívül fontos a szerepe népgazdaságunkban. Olyannyira fontos, hogy a Bükk fenyveseiből időt, költséget és fáradságot nem kímélve elszállították valahová a karácsonyfának kiszemelt fenyőket. Borsodba viszont Vác környéken termelt fenyőfa került. No és Vácra? Csak a szomszédságból, a Dunántúlról, Somogyországból, Nagyatádról hozták. Vasúton vagy teherautón természetesen, s a távolságnak megfelelő fuvardíj ellenében. Nyilván, hogy az államvasút, illetve az AKÖV szállítási terve tengelyki- lomclerben és bevételi terve egyszámlára befizetett forintban a honi természetű karácsonyfák ellenére is csorbítatlan maradjon Mert hogy is mondja csak a közmondás: amit megtakaríthatsz a vámon, azt dobd ki a réven. Még hogy nem így szól a szóban forgó közmondás? Ugyan kérem, már az lehetetlen! Ugyanis az esetben a nagyatádi karácsonyfa nem Vácra, legfeljebb Kaposvárra fuvaroztatott volna. S a váci sem Miskolcra. , —iy— Nem csendes a téli erdő Szánon szállítják a kitermelt fát — Havazás után azonnal megkezdik a vadetetést A szokatlanul hideg tél az erdőgazdaságokban is nehézségeket okozott. A decemberi havazás a fiatal erdőkben komoly kárt tett, ugyanis 200 000 köbméter fát kellett kivágni a hótörés miatt. A fenyők tűjére rárakódott hó egyes helyeken, főleg Somogybán, derékban törte el a fiatal fenyőket. Az ólmos esők csak fokozták a károkat és a fiatal fenyvesékben éjszakánként nagy roppanással törtek el a még növekedésre szánt fenyők. Somogybán vannak olyan négy-ötméteres gyertyánok is, amelyeknek a hegye befagyott a hóba, any- nyira meghajoltak a hó súlya alatt. A fakitermelést nem hátráltatja a havas, hideg időjárás. Eddig mintegy egymillió köbméter fát termeltek ki a motorfűrészes és baltával dolgozó brigádok —, a tervezett mennyiség egy- harmad részét. A gépek munkáját ugyan megnehezíti a vastag hóréteg, viszont a lóval vontatott szánkókkal a szállítás könnyebb. A vadászok különös gondot fordítanak a nagy és apróixidak etetésére. A nagyvadak takarmányozásánál többek között felhasználják azt a gesztenyemennyiséget, amelyre a gyógyszeripar nem tart igényt. Az erdő- és vadgazdaságokban több mint száz vagon vadgesztenyét etetnek fel, amelynek nagy részét a parkokban gyűjtötték be az ősszel. Friss hóesés után a legnehezebb napokban nemcsak a szarvast, a dámvadat, a muflont, az őzet, a foglyot és a fácánt etetik, hanem a nyulat is. Naponta indulnak ki a takarmányvivő szánkók és a vadőrök egymás közelében nőtt fák közé szorítanak egy-egy porció lucernát, hogy á nyulak se pusztuljanak éhen a behavazott vidéken. (MTI) termelőszövetkezetet, gyakran megfordultam itt 1962- ben. De ha nem jártam volna a gazdaságban, akkor se lenne nehéz megértenem, mennyi problémát okozott itt is a szélsőségekben sok rekordot hozott időjárás. Persze, nem is ezzel kezdődtek a nehézségek. Korábban két szövetkezetben, a Petőfi és a Március 15 tsz-ben dolgozott a falu népe. Januárban aztán kezet fogott a két gazdaság, s megalakult a Kossuth Termelőszövetkezet. Az is igaz, hogy semmi alapja nem volt itt az úgynevezett szürke- és fehéringesek ellentétének — valaki ezt csak úgy „bedobta”. Viszont hazudnék, ha azt állítanám, nem okozott gondot a két volt termelőszövetkezet tagjainak az összemelegedése. Eleinte gyakran támadt zsör- tölődés a régi jobbmódú és a szegényebb sorsú gazdák között. Év közben aztán a munka ügyes szervezésével lassan sikerült eltüntetni a különbségeket. Az egymást kisegítő brigádok, s a tagok között mind őszintébbé váló jó kapcsolat nagy segítséget adott a tagság egységének megteremtéséhez. Azt mondtam az előbb, sok gondot okozott az időjárás, s ezt még azzal egészíthetem ki, hogy gyakran bizony rendkívüli feladatok elé állította vagy a szélverés, vagy az aszály, vagy pedig a fagy a szövetkezet gazdáit Néhány számmal plasztiku- sabban tanúsíthatom ezt hiszen csak a kenyér- és a takarmánygabonából félmillió forinttal kevesebb kerül a bevételi listára. Kiégett a 90 hold szudáni fű, hogy a kifagyásokról ne is beszéljünk. A mocskos pajor fertőzés miatt ami ugyancsak elhatalmasodott a termelő- szövetkezetben, odaírhatták a kárlistára a másik félmilliót is. Viszont annál eredményesebben dolgozott a kertészet Úgy gondolkoztak a szövetkezet vezetői, hogy ami elment a vámon, azt pótolják a réven. Kihasználtak minden tenyérnyi területet, másodvetésekkel pótolták a jelentkező terméskiesést. Summa-summárum, most ügy néz ki, hogy még a nehézségek ellenére is a betervezett negyven forintot az egyesülés első esztendejében ki tudják majd fizetni. Ami pedig a jövőt illeti, az annál biztatóbb. A‘tavalyi év nehéz, de mégis eredményes — E hónapban megkezdik a VIII. kongresszus anyagának feldolgozását a pártok- tatás valamennyi formájában. A megyei propagandista konferencia az első témából január 12-én délelőtt 9 órakor lesz a megyei pártbizottság épületében. — Pándi Kiss János szobrászművész Ferenczy Károly portréját mintázza műtermében. Az alkotást a művész a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumnak adományozza. Nyáron: Nagykőrösön,télen: Százötven középiskolás KISZ-vezető tanfolyama Télen találkozunk! — Ezzel búcsúztak egymástól augusztus végén a nagykőrösi ifjúsági tábor középiskolás fiataljai. Akkor még nem tudták, hogy a viszontlátás színhelye Vác lesz. Szerda óta ismét együtt tölti idejét Pest megye gimnáziumainak, technikumainak százötven főnyi diákcsapata. A többi között Aszódról, Monorról. Ceglédről, Szentendréről, Gödöllőről érkeztek a leányok és a fiúk. Tizenkilenc középiskola KISZ- szervezeteinek vezetői, titkárhelyettesei áldozták fel az : amúgy sem hosszú téli szünet négy napját, hogy új is- I meretekre szert téve, folytassák majd munkájukat tanintézetükben. A Váci Gépipari Techni- j kum falán márványtábla hir- j deti, hogy az évszázados iskola lépcsőit egykor Madách Imre is koptatta. A földszinti nagy előadóteremben kellemes meleg fogadja a belépőt. Jónás Zoltán tanfolyamvezető, a KISZ Pest megyei bizottsága középiskolai felelőse tartja a megnyitó előadást, Az ifjúság erkölcsi, politikai arculata a Vili. kongresszus tükrében címmel. Figyelmesen hallgatják minden szavát, s telnek a füzetlapok. Az előadást csoportos konzultáció követi. Hat tanár vállalta, hogy kérdés-felelet formájában részletesen megvitatják a hallgatók kérdéseit. Jónás Zoltántól megtudjuk, hogy a következő napokon is színes, változatos témák szerepelnek a munkarendben. Csütörtökön Bakonyi Károly, a megyei KISZ-bizottság szervező titkára A vezetés problémája és módszerei a középiskolákban címmel tart előadást. Péntekre • várják Baráth Károlyt, a megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztály vezetőjét, aki kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatja a fiatalokat. Szombaton Arató András, a megyei KISZ-bizottság titkára személyes élményei alapján számol be az MSZMP VIII. kongresszusáról. A komoly munka mellett jut idő egy kis kikapcsolódásra, szórakozásra is. Az ebedet követő szünetekben a vidékiek ismerkednek a történelmi város nevezetességeivel. Csütörtök este ismerkedési est szerepelt a műsoron: péntekéin nagyszabású Ki mit tud vetélkedőn mérik össze tudásukat. Ahol százötven lelkes, vidám fiú és lány van együtt, s ahol a munkaprogram érdekes, változatos, ott hamar szalad az idő. Szombat délben kerül sor a búcsúzásra. Az esti órákban már otthon számolhatnak be a diákok szüleiknek, iskolatársaiknak a négynapos váci tanfolyam élményeiről, eseményeiről. Papp Rezső Asin Magdolna KISZ-fiatal menetfúró gépen dolgozik. Faragó Béláné úgynevezett pneumikronon ellenőrzi az alkatrészek pontosságát. Magyar filmhét Olaszországban és Franciaországban Évről évre bővülnek a magyar filmgyártás nemzetközi kapcsolatai. Nagy hírű külföldi rendezők látogatnak hazánkba. s mint a Germinal francia—magyar film változatának esetében, koproduk- ciós megállapodások születnek. Néhány országban ünnepi eseménysorozatokon ismertetik a magyar filmeket A Hungarofilm tájékoztatása szerint Olaszországban és előreláthatóan Franciaországban rendeznek az idén magyar filmhetet, de több más országban is ünnepi bemutatókra s magyar filmhetekre készülnek. Hazánkban viszont egyiptomi filmhetet rendeznek — előreláthatóan májusban. (MTI) gazdálkodása már megvetette a hatvanhármas esztendő alapjait Üllőn. Sok-sok tanulsággal szolgált 1962, s ezt mindenképpen hasznosítani akarják. Amikor a falu szövetkezetivé vált, már akkor elhatározták a termelőszövetkezeti vezetők, hogy a jövőt a hagyományos gazdálkodásra építik. Ügy képzelték, hogy amit korábban az egyéni parasztok alig néhány száz négyszögöles parcellákon folytattak, főképpen kertészkedést, azt a termelőszövetkezetekben nagyüzemi módon teszik majd. Már 1962-ben rátértek erre az útra, az idén még merészebben fognak majd a kertészet fejlesztéséhez. Tervezik, hogy 460 holdon kertészkednek, ebből 280 holdon paradicsomot, 100 holdon pedig sárgarépát termesztenek. Azt is elhatározták, hogy versenyre kelnek a szomszédos vecsé- si termelőszövetkezetekkel, már legalábbis ami a káposztasavanyítást illeti. Már be Is rendezték a savanyító üzemet ami az év végén 15 vagon savanyúkáposztát küldött már piacra. Az idén a káposzta mellett paprikát, paradicsomot is savanyítanak majd. Eddig is szépen fejlődött az állatállomány, 1963-ban még több gondot fordítanak majd a tehenészetre. Jelenleg 100 tehenük ván, jövő ilyenkorra már száznegyveneit szeretnének fejni. Eddig munkaegység-elszámolás alapján részeseditek a tagok s megtermelt jövedelemből, d< tervezik a fejlettebb pénzelszámolás bevezetését. A tervek között egyébként tucatnyi jó elgondolás szerepel, ami mind a lehetőségek fokozottabb kihasználását ée az ésszerűbb árutermelést segíti majd. Máris elhatározták, hogy például a versenyt továbbra is folytatják. Ami pedig a munkaszervezést illeti, nagyobb önállóságot kapnak itt a brigádvezetők és a beosztott állattenyésztők. Elégedetten búcsúztak hát az óesztendőtől az üllői szövetkezeti parasztok, s még többet várnak az új esztendő- tőL Súlyán Pál A Csepel Autógyár normállá gyáregységében készülnek ^ a világszerte elismert Csepel speciális autók apró alkatrészei. í Az üzem nagy pontosságú gépeivel naponta egymillió alkat- í részt gyártanak. Az erős figyelmet igénylő munkára jellemző, í hogy háromezer féle alkatrész közül számos, mikron nagyságr }! rendű pontossággal készül. Ebben a gyáregységben 300 asszony á dolgozik. Kiváló minőségű munkájukat csaknem selejt nél- | kül végzik. A gyáregység ügyes kezű asszonyaiból mutatunk gí be néhányat képriportunkban. özv. Urögi Sándomé és Ambrózi Istvánná. (MTI Foto, Kácsor felv.)
