Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

rear MECril ^íiríop 1963. JANUÁR 4. PÉNTEK Télen sem pihennek a nyári utazó cirkuszok Az utazó cirkuszok októbertől áprilisig a Cirkusz Válla­lat Hungária úti telepén készülnek az új szezonra. Az artis­ták új műsorokat állítanak össze, tökéletesítik, fejlesztik a régieket, a műszaki dolgozók felújítják, karbantartják a technikai eszközöket. Szőke Éva, az egyetlen magyar női idomár oroszlánokkal, párducokkal és doggokkal vegyes állatszámot mutat be. (MTI Foto, Mikó felv.) Bővülő választék Selyembársony, frottirvelúr, egyszemélyes sarokheverő, modulvaria garnitúra a könnyűipar 19(»3-as új gyártmányai között A könnyűipar termékeinek egy része évről évre kicse­rélődik, a régi gyártmányo­kat praktikusabbak, divato­sabbak váltják fel. Milyen új termékeik gyár­tására készültek fel üzemeink az új évben? Erre a kérdés­re adott választ néhány gyár vezetője. A leggyorsabban a ruhaipar­ban változik a gyártmány­összetétel, illetve a modell­választék. A női és a gyermekrulha- gyár például negyvenféle új fazonú gyermekruhát gyárt 1963-ban. A Május 1 Ruhagyár meg­kezdi a pille női és férfi­kabátok készítését: eddig ugyanis ezt csak a helyi ipar gyártotta. Uj termékként je­len tikezik a Május 1 Ruha­gyárban a düftin és a gyapjú sportkabát. A Vörös Októ­ber Férfiruhagyár az „él- tartó" pester és jester anya­gokból már nemcsak nadrá­Az állhatatos asszonyok városa A Trümmerfrau — Még húsz évig épül a város — Hogyan élnek a drezdai nők ? 1945. február 13-a éjszaká­ján a több mint hatszázezer lakosú Drezdát az amerikai bombázók v lángtengerré, s mi­re a téli nap felkelt, kormos, vörösesen üszkösödő romhal­mazzá változtatták. Több mint kétezer asszony, kisgyermek égett el a termitbombák tüzé- bev, nem szólva az egyéb mó­don elpusztultakról. Akik túlélték ezt az apoka­lipszist, azt mondták, a hét­százéves várost többé semmi hatalom újjá nem építheti, szórják fel nát sóval a helyét, s legyen örökre temető. Két tényezővel azonban nem szá­moltak: azzal, hogy a győze­delmes szovjet hadsereg nem a bosiszúállás lángpallosával, hanem szocialista segítőkész­séggel jött, s tizennégy nap múltán már vizet, gázt szol­gáltattak. S nem számoltak a nőkkel, a várost újjá terem­teni akarókkal. Mert a hamarosan megindu­ló temetés, majd romeltakarí­tás kezdeményezői, részvevőd a nők voltaic. Nap mint nap ezrek álltak önként a fekete romok között s kézről kézre adva, később a szovjet csapa­tok segítségével épített kisvas- úttal hordták el hajdani ott­honaik tégláit, helyet csinál­va a jövendőnek, a gondola­taikban már ott élő új város­nak. Immár tizenhét éve folyik az újjáépítés, s még húsz kell a teljes rekonstrukcióhoz. Az első években a híres drez­dai egyetemen úgy folyt a ta­nítás. hogy a hallgatók tar­tották az esernyőket a pro­fesszorok feje felett. A szüne­tekben pedig sz síre tét tel becéz­ték a sündisznócskát, az egyet­lent, amely az állatkert sok ezer lakója közül túlélte a bombázást. Ma már a város­nak hatalmas utcasorai, mo­dern házcsoportjai vannak, szikrázóan- világító neonfény- nyel. Üjjáépült a város szíve, áz Altmark, a csodálatos fest­ményeket. . kincseket rejtő Zwinger. A városháza aranyo­zott kupolája már ismét ura a levegőtengernek, s onnan néz le a Trümmerfraura. A hatalmas szobor facipőben, köténnyel, kalapáccsíal ábrá­zolja a romok asszonyát. A szobrot a drezdaiak az újjá- é^ítők emlékére állították. Míg ott voltam, egvre azt kutattam, hogyan élnek ma a drezdai nők, elégedettek-e éle­tükkel. mit kívánnak a jövő­től. Szerettem volna megis­merni , gondjaikat-örömeiket, hétköznapjaikat, ünnepeiket. Mindazt, amit láttam, hallot­tam, szinte tipikusan példázza Frau N'emöller családja. Niemöllerék sokan vannak, mint a német családok általá­ban. Ott ma sem divat a ke­vés gyermek. Drezdában negyvenkét városi, hat nagy­üzemi és sok magánbölcsőde működik. Niemöller papa még csak negyvenéves, de már ti­zenkilenc éves nagylánya van. Felesége harminchét éves, négy gyermek anyja. Háromszobás, távfűtéses la­kásban laknak a Borsberg- strasse mellett. Ma már ennél kisebb lakásokat nem is épí­tenek. Hogy helyesen-e, nem tudom, mert körülbelül negy­venötezer lakáságénylőt tarta­nak nyilván. De ők azt mond­ják, nem a mának, a jövőnek építkeznek. Az apa gépkocsi- vezető, havonta 550 márkát keres. Az anya nem dolgozik rendszeresen, de egy kerté­szetben heti négy órát kisegít Niemöller Gerda, a nagylány a Stekenpferd szappangyár al­kalmazottja, átlagfizetése 400 márkát tesz ki. Két gyermek még iskolás, a legkisebb ka- ronülő, utánuk családi pótlék jár. Lakásuk újvonalúan beren­dezett, a tágas konyha étke­zőül is szolgál. Ruházatuk jó­minőségű. Érdekes, hogy az ötven márkán felüli cikkekért általában egyéves jótállást vállal a gyártó cég. (A gyerek­cipőkért is!) A nagylány mo­dernen, elasztiknadrágban, az asszony ízlésesen, de szeré­nyebből öltözik. Drezdában otthonülők az emberek. Nyolc óra után szin­te egycsapásra elnéptelened­nek az utcák, alig van utas a villamosokon. Igaz, csak ne­gyedóránként közlekednek. Az emberek sietnek haza. Niemölleréknek van televízió­juk, de igen kisméretű a képe. Újra kicserélni nem könnyű dolog, mert a modernebb gé­pek egyrészt igen drágák, másrészt a vételár lefizetése után is sokáig kell várni rá­juk. Ugyanez vonatkozik a háztartási gépekre. A legtöbb asszony fő segítője, a mosó­gép csak „álom”. A vételár befizetése után még nagyon sok idő telik el, míg a tulajdo­nos lakásában duruzsolhat. A legtöbben ezért a mienkéhez hasonló típusú mosodákban mosatnak. Érdekes s talán kö­vetésre méltó mód lenne az, hogy ott a mosoda három heti két és fél márkáért kölcsönöz bárkinek igen szép ágyneműt, . asztalneműt stb. Rengetegen igénybe veszik. A mi másik nagy segítőnk, a kukta, isme­retlen, de annál több az apró, ügyes, nagyon olcsó háztartási segítőeszköz. — Az biztos, hogy nem tob­zódunk tejben-vajban — mondják beszélgetés közben. — Különösen vajban — álla­pítja meg Helga asszony. — Kevés az a huszonöt deka, amit személyenként, heten­ként kapunk. De az is biztos, ha visszagondolok arra, hon­nan indultunk, elégedettek vagyunk. Ahogy rendeztük a várost, alakult az új élet, úgy alakultunk mi is, vele együtt. Nem kellemes, hogy kevés a hús, a tej. de az ügyes házi­asszony pótolja mással. Nem vagyunk párttagok, mégis az az álláspontunk, vállaljuk az átmeneti nehézségeket, ha ez­zel segítünk megvédeni ha­zánkat, erősíteni védelmün­ket. Egy vasárnap este koncer­ten voltam az újjáépült Nagy­színházban. A szünetben — Trümmerfrau — a romok asszonya. A Drezdát újjáépítő nők tiszteletére szobrot emel­tek a város főterén. német szokás szerint — páro­sával sétáltak körbe. Én fél­reálltam egy sarokba s onnan néztem őket, a drezdai nőket Szépek voltak, nagyon ele­gánsak, szívélyesek. S ekkor ismét a Trümmerfraura gon­doltam. Közülük a legtöbb gyermek-, leány- és asszony­fővel valamikor ott hajlado­zott a romok között. Kalapá­csával verte a téglákról a ha­barcsot s arra gondolt hogy az ország legjobban elpusztult városából újra szemetgyö- nyörködtető ékkövet varázsol az Elba partjára, ahol többé nem a pusztulás, hanem az éltető béke honol. Komáromi Magda gokat, hanem zakókat is gyárt, és így forgalomba ke­rültek a régóta várt terlys- ter öltönyök. Kísérletképpen készítenek majd férfiruhákat a győri Richards Gyár új, nem gyúródó szövetéből is, amely polyaikrilrütril- és gyapjúfonalat tartalmaz. A textilgyárak — köztük a Győri Lenszövő és a Kő­bányai Textálművek — szintetikus szálak felhasz­nálásával bocsátanak ki újszerű kelméket. A Pamutszövőipari Vállalat újdonsága a divatos strand­öltözékre alkalmas, filmnyo­mással mintázott frottír- velúr. Üzleteinkben eddig csak külföldi selyembársonyt lehetett kapni. 1963-ban azon­ban kínai tapasztalatok fel- használásával az Adria Se­lyemszövőgyár megkezdi a selyembársony hazai gyártá­sát. A Habselyem Kötöttárugyár a tavalyi próbagyártások után már meggyőződött róla, hogy a vásárlók közében nagy si­kert arattak a nyomott mintás műselyem-fehérneműk, blú­zok és a flór felsőruházati cikkek. Ezért az új évben nagy mennyiségben kerülnek majd forgalomba az újszerű, olcsó és divatos kötött hol­mik. Az Űjszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat egyik új gyártmányával a cipőboltok­ban találkozhatnak majd a vá­sárlók: olyan kelmét készíte­nek ugyanis, amely a divatos nyári cipők felsőrészére alkal­mas. A textilipar nemcsak a vásárlók számára, hanem az ipar szakembereinek is tar­togat újdonságokat: a timföld- gyártáshoz kriolit szűrőszöve­tet készítenek, a bőrimport csökkentéséért pedig nehéz műselyemből szőnek hevedert. A bútoriparban 1963-ban a szokásosnál jóval több lesz az újdonság. Az Újpesti Asztalosárugyár dolgozószoba-berendezés gyár­tását kezdi meg, a varia gar­nitúra pedig újabb bútordara­bokkal, köztük kisméretű öl­töző- és íróasztallal egészül ki. A Csongrádi Bútorgyár műanyaglappal borított, új típusú varia-konyhabútort ké­szít. Ezenkívül új gyártmánya lesz a szoba sarkában ügye­sen elhelyezhető egyszemélyes padrökamié is. Az Angyalföl­di Bútorgyár, amely eddig ki­zárólag régi típusú bútorokat gyártott, az elmúlt hetekben tért át a sima vonalú, modern garnitúrák készítésére. 1963- ban kibocsátja a tizenhat da­rabból álló, úgynevezett mo­dulvaria bútort, és nagy mennyiségben készíti a Csil­lag elnevezésű garnitúrát, amelynek első sorozata a kö­zelmúltban jelent meg üzle- teiwklben. (MTI) AZ EAK ALELNOKE ÚJ-DELHIBE KÉSZÜL Az Egyesült Arab Köztársa­ság Elnöki Tanácsa szerdán este ülést tartott. Az ülésről kiadott hivatalos közlemény szerint Sabri, az Egyesült Arab Köztársaság elnökhe­lyettese a jövő héten Űj-Del- hibe utazik, s találkozik Neh­ru indiai miniszterelnökkel, majd Bandaranaike asszony cevloni miniszterelnökkel. Tárgyalások Pekingben Csou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke, és Csen Ji, az Ál­lamtanács el nokh elyet tese. csütörtökön megbeszélést tar­tott Subandrio külügymi­niszterrel, az Indonéz Köz­társaság első miniszterének helyettesével. A tárgyalások barátságos légkörben foly­tak. Tisztasági mozgalom — minden községben Fokozott részt vállal a Vöröskereszt az egészségügyi feladatok társadalmi végzéséből — A Magyar Vörös- kereszt 1963. évi terveiből A Magyar Vöröskereszt 1963- ban — csakúgy, mint a világ valamennyi hasonló in­tézménye — megemlékezik a Nemzetközi Vöröskereszt megalakulásának 100. évfor­dulójáról és egyúttal felkészül a magyarországi szervezetek 1964- ben tartandó második kongresszusára. A két nagy jelentőségű esemény jegyében készült el a Magyar Vöröske­reszt mumkaterve. Az egész éves program egyik fő célja: a vöröskereszt-szervezetek felkészítése egyre több olyan feladat társadalmi elvégzésére, amelyet ed­dig jórészt állami szervek láttak el. Ilyen például a tisztasági moz­galom, amelynek szervezését az Egészségügyi Minisztérium teljes egészében a vöröske­resztre bízta. Az ország hely­ségeinek több mint a felére kiterjedő mozgalom — a tár­Szabályozzák a szakközépiskolák érettségi vizsgarendszerét Az idei tanévben végeznek először szakközépiskolákban tanuló fiatalok. A közeljövő­ben ideiglenes szabályzatot ad ki a Művelődésügyi Miniszté­rium a szakközépiskolai érett­ségi (képesítő) vizsga lebonyo­lítására. Végleges szabályo­zásra csak az új gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzattal összehangoltan kerül majd sor. A tervezettről tájékoztat­ták az illetékesek az MTI munkatársát: A szakközépiskolai érettsé­gi (képesítő) vizsga — a terve­zet szerint — három részre tagazódnék: írásbeli, gyakorla­ti és szóbeli vizsgára és köte­lező, s szabadon választható tárgyakból állnak. A teljes ér­tékű szakközépiskolai érett­ségi vizsgához elegendő a kö­telező tárgyakból tett vizsga. Ezek a következők: magyar nyelv- és irodalom (írásbeli és szóbeli) matematika (írás­beli és szóbeli), történelem (szóbeli), szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli) s a szak­mai gyakorlat. A szabadon vá­lasztható tárgyak: orosz nyelv (írásbeli), fizikai és elektro­technika (szóbeli). Szakmai ismeretekből az írásbeli vizsgán — szakmai számítást, műszaki rajzot, munkaszervezési feladat meg­oldását követelik. A szóbeli vizsgán anyag- és gyártásis­meretükről, továbbá a mun­kaszervezésről kell számot adni. Az állattenyésztő szak- középiskolában (két ilyen osztály tanulói végeznek) az állattenyésztés, a takarmány- növények termesztése, az ál­lattenyésztés gépei, valamint a munkaszervezés anyagának is­meretét követelik meg. A szakmai gyakorlati vizs­gán a jelölteknek mind az ipari, mind a mezőgazdasági szakközépiskolákban legfel­jebb egy műszak (8 óra) alatt szakmunkástól megkövetelhe­tő valamely feladatot kell megoLdaniok. (MTI) sadalmi munka területén is — szép eredményekkel dicseked­het: 1961-ben 25 millió forint értékű egészségügyi létesít­ménnyel gazdagította a falva­kat, s a tapasztalatok alapján az elmúlt évben is kedvező eredményeket hozott. Most a tisztasági mozgal­mat minden községi és városi lakóterületre, vala­mennyi termelőszövetke­zetre, állami gazdaságra és gépállomásra kiterjesztik. A mezőgazdasági nagyüze­mekben mindenütt egészsége­sebb munka- és életkörülmé­nyeket teremtenek, helyes táplálkozási és tisztálkodási szokásokat alakítanak ki, s a vöröskereszt hatékonyabban hozzájárul majd a munkaár- talmak, a balesetek megelőzé­séhez is. Szélesedik a vöröskereszt­szervezetek családvédelmi munkája is. Elsősorban a cse­csemőhalálozás elleni küzdel­met, a terhes gondozást, a ve­szélyeztetett gyermekek felde­rítését, az anyák egészségügyi felvilágosítását segítik. Nagy számban patronál­ják a nevelőszülőknél és az Intézetekben élő állami gondozott gyermekeket A nevelőszülőknek felvilágo­sító előadásokat, ankétokat rendeznek. A főváros több ke­rületében meghonosodott már a családokhoz kihelyezett gyermekek rendszeres egész­ségügyi ellenőrzése. Tervsze­rűbbé és tartalmasabbá teszik az öregek gondozását. Figye­lemmel kísérik a tsz-ek idős dolgozóinak megfelelő foglal­koztatását, valamint a tartási szerződések betartását. Az ifjúsági vöröskeresztre is jelentős társadalmi feladatok hárulnak. Az általános iskolai vöröskeresztes csoportok újab­ban az úttörőszervezet kereté­ben működnek. A tervek sze­rint az ifjúsági vöröskereszt fokozott gondot fordít a kor­szerű kiképzési módszerek al­kalmazására, valamint arra, hogv az egészségügyi nevelés is elősegítse a tanulók tudatá­nak formálását. (MTI) Néptanácsi választásokat tartanak Romániában A Román Népköztársaság Államtanácsának törvényere­jű rendelete értelmében, 1963. március 3-án Romániában néptanácsi választásokat tar­tanak a járások alá tartozó városok és községek népta­nács tagjainak megválasztásá­ra. A Román Népköztársaság kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából az RNK Államta­nácsa amnesztiarendeletet adott ki. A törvényerejű ren­delet amnesztiában részesíti az erdészeti kihágások és bűncselekmények miatt elítélt személyeket. Ezenkívül teljes amnesztiát ad azokra a sza- baságvesztéssel járó bünteté­sekre, amelyeket a közva­gyonban nem szándékosan okozott 50 ezera lejig terjedő kárért róttak ki. Az 50 ezer lejt meghaladó kár«kért ki­rótt büntetéseket felére csök­kentik. , Szilveszter után (Komádi rajza) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom