Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-15 / 11. szám
4 1963. JANUÁR 15, REDD Meggyorsítják az építkezéseket Tojásgyárak, takarmányüzemek, keltcíőállomások '--------------------------------1 Kék szalagot neki! VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Az 1963. évi népgazdasági terv igen jelentős feladatokat — a tavalyihoz képest 12—14 százalékos termelés- és 12 százalékos fed vásárlás-növekedést 1—irányoz elő a mezőgazdászig számára. Viszont ennél is sokkal jelentősebb arányban — mintegy- 35 százalékkal — emeli, s 8,5 milliárd forintban állapítja meg a mezőgazda- sági beruházások összegét. Az így létrejövő anyagi-technikai eszközök egy része már közvetlenül az idei termelést segíti, másik része pedig a topábbá fejlődést alapozza meg. A mezőgazdasági beruházási politikának változatlanul érvényes elve, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket elsősorban a viszonylag gyorsan megtérülő, közvetlen termelésnövekedést eredményező létesítményekre fordítsák. Ezeknek a létesítményeknek azonban most már méreteiket, felszereltségüket, üzemelési technológiájukat illetően egyaránt ki kell elégíteniük a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követélményeit. Az anyagi eszközöket ezért az egész mezőgazdaságban az eddigieknél is koncentráltabban használják rfel. 1963-bán viszonylag kevesebb új nagy építkezés kezdődik, inkább a folyamatban levőknél gyorsítják meg a munkát. Az idén így számos, egy, vagy több éve készülő létesítmény lép üzembe. Székesfehérvárott és Lepsényben új baromfikeltető állomások épülnek fel, amelyek évente együttesen több mint négy- . millió naposcsibét adnak. Négy állami gazdaságban befejezik az együttesen negyedmillió baromfi tartására alkalmas .,tojás-gyáraik“ építését. A takarmányhelyzet javítását szolgálja a solti állati fehérje- feldolgozó üzem és a Phylaxia Pr-:mix-üzéméné!c "teljes elkészültei-,,- . \ , , A Cegléd—Cifrakerti Állami Gazdaságiban üzembe helyezik az évente 25 000 mázsa kukorica-ve tőmagot előállító hibridüzemet. Jelentős összegeiket fordítanak az idén az úgynevezett áthúzódó, azaz az előző években megkezdett, s csak jövőre vagy 1965-ben befejeződő beruházásokra Is. Huszonkét állami gazdaságban folytatják a korszerű nagyüzemi öntöző- telepek építését. A legnagyobb ezek közül a kunszentmártoni és a lajta-bánsáy, mindkettőnek a területe megközelíti a húszezer holdat, de 1500 holdasnál kisebb sehol sem készül. Az állami gazdaságokban öt nagy baromfitelep is épül, ezek átlagos kapacitása több mint 150 000 baromfi-férőhely. A termelőszövetkezeti gépek ellátására és az egész mezőgazdasági géppark alkatrész- szüksésóletének jobb biztosítására Budapesten és Hódmezővásárhelyen gépjavító, Budapesten és Nyíregyházán pedig alkatrészellátó vállalat épül. Jelentős összegeket fordítanak az idén a gödöllői Agrártudományi Egyetem és a három agrártudományi főiskola tavaly megkezdett bővítésére, korszerűsítésének folytatására is. Bár közvetve az eddig felsorolt beruházások jelentős része is a termelőszövetkezeti gazdálkodást segíti, iigan számottevőek a közös gazdaságok új létesítményei is. Miután a közös állatállomány elhelyezésének alapvető feltételei már biztosítottak, most már a rendelkezésre álló összeg nagyobb részét, mintegy 60 százalékát a növénytermesztés fejlesztésére. gépek beszerzésére stb. — fordítják. Jellemző, hogy az idén csaknem kétszer any- nyi öntözőt elep és csaknem négyszer annyi dohánypajta épül a szövetkezetekben, mint tavaly, az üvegházak felülete több mint 40 000 négyzetméterrel nő. s 39 palántanevelő telepet létesítenek. Az idei termelőszövetkezeti beruházások egyik legfontosabb vonása, hogy most már sehol sem építkezhetnek az úgynevezett járulékos beruházások (kút, vízvezeték, villany- vezeték, ■ bekötőút) létesítése nélkül, s fokozatosan megkezdik a régebben épült majorok „komplettírozását“ is. Az idén a tavalyinál 40 százalékkal nagyobb összeget for- I dítanak a járulékos beruházásokra, s ebből többek között 800 kilométernyi távvezetéket, 115 kilométernyi bekötő utat és 600 ásott és fúrott kutat építenek. (MTI) y á Valamelyik este Kiskunlachá- 2 y zára vitt az utam. Megéheztem. £ ^ megszomjaztam, betértem hát ^ 6 a művelődési ház melletti ^ y. presszóba, amit régóta ismerek 4. 2 jó kávéjáról. 2 A vitrinben glódában álltaké y a különféle sütemények. Végűig 2 egy szép sárga tortasornál kö- 2 2 töttem ki. abból kértem egy £ 2 szeletet. 2 í Amikor a tányéromra tették, 2 ^ elakadt a lélegzetem: elhiszik^ 4 ugye, hogy a megye sok cuk-á 2 rászdájában, presszójában meg- y V fordultam már? De ilyen légies 2 2 szelettel, becsületszavamra, 2 ^ még nem találkoztam, pedig ^ ^ tudom, hogy manapság a tor- ^ 4 ták is egyre karcsúsodnak, á 2 Legszívesebben a célbaérés hí- 2 2 rés kék szalagját kötöttem vol- 2 £ na a derekára. Ebben csak az ^ ^ akadályozott, hogy éppen nem ^ 2 volt ilyesmi kéznél, s ahogy £ 2 jobban megnéztem a szeletecs-2 2 két, arra is rájöttem, nem len- 2 ^ ne mire kötni: hiszen szélessé- ^ £ gét egy tisztességes méretű £ hajszalag is befödné! így csak 2 í gondolatban nyújtom át a kék 2 2 szalagot a tortaszeletek készí- 2 2 tőinek. 2 ^ k. m. í Befejeződött a KGST szállítási szakértőinek tanácskozása A lengyelországi Zakopanéban befejeződött a KGST hét tagállama — köztük Magyar- ország — szakértőinek tanácskozása, az építőanyagok legjobb szállító- és ra'kodóeszkö- zeinek kiválasztásáról. A szakértők számos ajánlást dolgoztak ki, majd megvitatták az említett eszközök egységesítésének és gyártásuk szakosításának kérdéseit A féltve őrzött titok Mátyás király csillagászának szerepe az új világ felfedezésében A Kolumbus-kutatók eddig aránylag kevés figyelmet fordítottak egy olyan körülményre, amely pedig jelentős szerepet játszott Amerika felfedezőjének si keiében. Acs Tivadar, jeles történésziünk egyik munkájában é]>pen ennek fontossáBIZTATÓ UTÁNPÓTLÁS Ipari tanulók bemutatói a Csepel Autógyár művelődési otthonában . A Munkaügyi Minisztérium 226. sz. helyiipari iskolája a szigetszentmiiklósi KlSZ-szer- vezet segítségévéi vasárnap közönségsikere volt Famadd Teréznek, Kiss Irmának és Szabó Margitnak, akik saját készítésű ruháikat mutatták t>e. Ezután következett az estélyi frizura versenye. Ebben a számban csak a másod- .és harmadéves tanulók indultak. Eredmények: a másodév«» tanulók közül első Mester Mária, második Gyo- vai Júlia, harmadik Rékási Éva. A harmadévesek közül Szimonov Irén lett a legjobb. Az ipari tanulók kiállításán kiemelkedtek munkájukkal: Végh Kálmán autóvillanyszerelő, Kiss Irén női szabó, Zwick János ács, Gáspár Ferenc kovács és Krizsik János szerszámkészítő ipari tanulók. A sikeres Mester Mária, a fodrászverseny győztese nagy érdeklődés mellett tartotta meg az ipari tanulók munkáinak kiállítását, fodrászversenyét, valamint a Női Ruházati Ktsz és a Minta- ruházati Ktsz közel száz darabból álló modelljeinek bemutatóját. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy a művelődési ház szűknek bizonyult. A fodrászversenyben nappali frizura készítésben az első éves tanulók közül első lett Peregély Zsuzsanna, második helyezést Weidinger Rozália, harmadik helyezést Kirchner Margit ért el. A másodéves tanulók közül első lett Mester Mária, második Juhász Teréz, harmadik Csuka Veronika. A harmadéves tanulók közül Szimanoff Irén lett az első. A nappali frizura után zajlott le a ruhabemutató, amely igen. nagy tetszést aratott. Nagy A divatbemutató legnagyobb sikert aratott estélyi ruha- modellje. fodrászverseny után oklevéllel és pénzjutalommal tüntették ki a legjobb munkát végző tanulókat. Sz. A. gát húzza alá. Megállapítása szerint Kolumbus sikerének titka vetélytársait mesz- sze felülmúló tudományos felkészültsége volt. Kolumbus kora érdekes ellentmondásokat tartalmazott. Egyfelől felismerték, hogy a Föld gömbölyű és merész terveket s,zőt:t£k az India nyugati irányban történő elérésére, másfelől megfelelő navigációs eszközök híján a hajózás hallatlanul primitív volt, valójában csak a partvonalak mentén mertek hajózni. Ennék cika az volt hogy a Ju- lianus-féle naptár az évszázadok folyamén elszakadt a csillagászati időtől. A különbség Kolumbus korában már több mint 9 napot tett ki. Hiányzott a nyílttengeri hajózás tudományos feltétele, a csillagászati idő ismerete, ami nélkül nem lehet a hajó tartózkodási helyét megállapítani. Kolumbus viszont birtokában volt ennek a titoknak. Az egyik legnevesebb Ko- lumbus-kutató, a spanyol származású Madariaga megállapítása szerint a nagy felfedező ismerte és állandóan használta az ephemeridest. Mátyás király udvari csillagászának, a világhírű német Regiomontanus nah a művét. Regiomontanus ebben, a Copernicus fellépését hat évtizeddel megelőző munkájában leírja, hogyan lehet az égitestek •látszólagos mozgásából a valóságos időt megállapítani. Kolumbus valószínűleg a mű 1474-es, a ferrarai délkörre számított kiadását ismerte, de lehet, hogy a két évvel későbbi velencei kiadásnak jutott birtokába. Felismerte Regiomontanus munkájának jelentőségét és becses titokként kezelte annak megállapításait. Hogy Kolumbus valóban élt a földrajzi helymeghatározás lehetőségével, azt Szerb Antal által fordított naplójának több kitétele is mutatta. Egy helyütt például arról írt, hogy fejedelmi pártfogói — Ferdinand és Izabelle — számára éjszaka feljegyzi, ami. napközben történt, és napközben ami éjszaka történt. Azt is eltökéltem — írta más helyen —, hogy új tengeri térképet rajzolok, amelyen feltüntetem majd az egész óceán földrajzi fekvését és eme óceán országait. Azonkívül összeállítok egy köny( vet is, amelyben mindent az aequinoctiális szélesség és a nyugati hosszúság szerint fogok képszerűen ábrázolni. Közismert, hogy a nagy felfedező többek között az iránytű kit-é- . rését is megállapította, márpedig erre képtelen lett volna, ha nem tudja útirányát pontos földrajzi helymeghatározásokkal rögzíteni. A naplóban arról is szólt, hogy nappali és éjszakai útjukon 240 tengeri mérföldet tettek meg. de csak 192 mérföldet jegyzett fel, „nehogy a legénység az út hosszúsága miatt türelemetlenked- jék”. Utitársait ugyanis biztosította róla, hogy „India nincs nagyon messze Európa nyugati partjaitól”. Azért kellett a továbbiakban állandóan meghamisítani az adatokat, nehogy észrevegyék, mekkora hosszú utat kell megtenniök. (MTI) f^nfódi<%iHair0 *■1 iiiiiiiiiiiiiuihmi in .....mm J ól dolgoznak a kommunista pedagógusok A városi párt - végreh aj tóbi - zottság legutóbbi ülésén megvitatta a pedagógus párt- szervezet munkáját Megállapították, hogy az alapszervezet eredményesen eleget tesz feladatának. Bátran, építő módon bírálnak a nevelők, ezzel segítik társadalmunk fejlődését. Foglalkoznak a szülőkkel és igyekeznek az iskolai nevelést összehangolni az otthonival. A pedagógusok zöme — éppen a pártszervezet tevékenysége révén — ma már marxista módon gondolkodik és nevel. Különös gonddal törődnek a politechnikai oktatással és az oktatási reform következtében időszerűvé vált nevelési, pedagógiai kérdés megoldásával. Mezőgazdasági szakemberek tanácskozása A Magyar Agrártudományi Egyesület ceglédi csoportja nemrég a Kossuth művelődési házban előadást rendezett. Dr. Bognár Károly szőlész a szőlőtelepítési programról tájékoztatta az érdeklődőket. Cegléden és a járásban a tsz- ek és az egyéniek kezelésében több mint 11000 hold szőlő van. A telepítési feladat a második ötéves tervben 1516 hold. Ebből 1962-ben 187 holdat telepítettek, ezenfelül 311 holdon elvégezték a forgatást Az előadó számos problémára felhívta a figyelmet. A vitában a jelenlevők közül többen felszólaltak, kiegészítve az érdekes előadást saját tapasztalataikkal, elképzeléseikkel. HOüQgl © VíPjSffS Miért van torlódás? Monomról naponta igen sok dolgozó jár be Budapestre. A bejárók legnagyobb része vasárnap délután igyekszik megváltani a heti, vagy havi jegyét Az állomáson azonban a jegypénztárnál hatalmas torlódás fogadja az érdekelteket, mert a MÁV a jegyikiadással csak egy dolgozót bízott meg. Így aztán meglehetősen lassú, vontatott a munka. Előfordul, hogy egy óránál is többet kell ácsorogni. Helyes lenne, ha a MÁV gondoskodna még egy1 pénztáros beállításáról, ezzel sok felesleges várakozástól mentesülnének a mononak. Huzavona egy újítás körül Vajon miért halogatja a Pest megyei II. sz. Sütőipari Vállalat Bán Sándor újításának bevezetését? Az újító a monori 21. sz. péküzemben dolgozik. Az üzemben az elmúlt év márciusáig a szokásos módszerrel gyújtottak be a kemencébe. A vaskosarakba helyezett szén alatt fahasábokat égettek el — olaj, valamint olajföld segítségével —, így gázosítotíák a szenet a nagyobb hőkifejtés érdekében. Az alágyújtási eljárás nem volt gazdaságos, hosszú időt vett igénybe, amellett a gáz kiáramlásakor jelentős hő is eltávozott. Bán Sándor előbb egy hosszú, kézi fúvó berendezést szerkesztett, amellyel levegőt juttatott a szeneskosarak alá. A továbbiakban azon fáradozott, hogy újítását gépesítse. Ezt a kezdeményezést is siker koronázta. Újítása a gyakorlatban nagyszerűen beválik. Nem kell az alágyújtáshoz fa, továbbá nincs szükség olajra és olaj- földre sem. Kilenc h<5map alatt újításával sok ezer forintot megtakarított, de újításának jelentősége még ennél i® sokkal nagyobb. A vállalatnak ugyanis 52 üzeme van, ahol még mindig a régi módszerrel végzik a kemencék aláfűtését. A vállalat illetékesei jól is-, merik Bán Sándor újítását. Mégsem térnek át használatára. Vajon miért a huzavona? Ritka zsákmány A minap ritka vadász-zsákmányt ejtett Bíró Ferenc vadőr Nagykőrös határában. Hermelint lőtt, amely igen nagy ritkaság ezen a vidéken. Az értékes kis zsákmányt preparálták és megtekintésre elhelyezték a szövetkezeti áruház kirakatában. ** 0' Uj söprű nem söpör? Az egyik nagykőrösi állami bér-ház házfelügyelőségét egy asszonyra bízták. Amikor a munkát elvállalta, töviről hegyire megmagyarázták neki, mivel jár a tisztsége. A házfelügyelő eleinte becsülettel eleget is tett kötelezettségének: rendben tartotta a folyosót. Később azonban a söprés elmaradt. Egy ideig a férj im- mel-ámmal ugyan rendet teremtett. de újabban ismét gyűlik a piszok a folyosón. A ház- felügyelők kötelességeit megfelelő rendelkezések írják elő. Gondozzuk a hasznos madarakat A már hetek óta tartó hideg időjárás súlyosan veszélyezteti rovarpusztító, énekes- és egyéb hasznos madarainkat, melyek a nagy hidegben nehezen találnak maguknak élelmet. Ha etetéssel nem mentjük át őket a tej által okozott veszedelmektől —a fagytól, hótól, ólmos esőtől — úgy tavaszig sok pusztul el. belőlük. Amint a begyvizsgaíatok kimutatták, a gyümölcsösökben és az erdőben tartózkodó énekesmadarak, mint például a széncinke, vörösbegy, szürke légykapó, rigó, pinty és harkályfélék, valamint a szántóföld és az erdő hasznos lakója, a fogoly és a fácán az év folyamán nagy mennyiségű rovart, hernyót, pajort fogyasztanak el és ezáltal felbecsülhetetlen hasznot hajtanak a mezőgazdaságnak. Valósággal a növényvédelem ingyenes munkásainak tekinthetők, mert vegyszerek alkalmazása — permetezés és porozás — nélkül elősegítik a biológiai védekezést a rovar- kártevők ellen. Ezért meg kell őket védelmeznünk a kegyetlen tél viszontagságaitól és megfelelő etetőhelyeket, odúkat és fészkelő" helyeket kell készíteni számukra. A hasznos énekesmadarak könnyen megtelepít- hetők a házikertekben, gyümölcsösökben, ha téli etetésükről rendszeresen gondoskodunk, valamint madáretetőket, lakó- és fészekodukat állítunk fel számukra. A madáretetők lehetnek kúpos, vagy ládika alakúak. Oldaluk lehetőleg üvegből készüljön és bejáratuk alul legyen, hogy a verebeik ne juthassanak bele. A madáretetőkbe helyezzünk tök-, napraforgó- vagy kendermagot, ezenkívül kössünk madzagra sótlan, bőrös szalonnát vagy faggyúdarabot, hogy a madár minél több meleget tudjon termelni a nagy hideg ellensúlyozására. Kenyeret vagy tésztafélét lehetőleg ne adjunk, mert az étrendi zavarokat okozhat. A fácánnak és fogolynak — mely nemcsak mint rovar- pusztító hasznos — hanem kiváló húst is szolgáltat és export szempontjából is nagy jelentőségű — szintén téli etetőt és búvóhelyet kell felállítani. A fácánnak az erdő fali alatt, a fogolynak pedig bokros helyen kell etetőt létesíteni. A fácánetetők hosszúkás, négyszögű, cölöpökön álló félfedelek, melyeknek elülső része magasabban áll, hátulja pedig majdnem a földet érinti, hogy a fácán alóla kifuthasson ha elöl ragadozó jelenne meg. Fedele nádból, sásból vagy zsúpszalmából készíthető. Az etető alját kapával nyessük meg és a földjét döngöljük simára. A foglyok részére hasonló, de alacsonyabb és egyszerűbbb .etetőiket készíthetünk, az oldalukat pedig tövises gallyakkal védjük a ragadozók behatolása ellen. Mivel azonban a fogoly télen a bokros, gazos helyeken szeret tartózkodni- — mert jó búvóhelyet talál —, azért a célnak jól megfelel az is, ha a sűrű bokrok tetejére szalmát terítünk, ami a havat felfogja és mentesít a hófúvás ellen. A simára nyesett etetőhelyekre arasznyi vastagon pelyvát, a közé pedig kukorica, cirok, ocsu, köles, mohar, napraforgó vagy kendermagot szórjunk ki. A pelyva egyrészt vég a hideg ellen, másrészt a pelyva közé szórt magvak kapargálásávai járó mozgással a test hőihér- séklete is fokozódik. Az énekesmadarakat óvjuk a pajkos gyerekek parittyázá- sától és lövöldözésétől, a vadászok pedig az erős fagyban- hóban elgémberedett vadonélő hasznos madarakat lehetőleg kíméljék. A hasznos madarak rendszeres védelme, teli etetése, az etetőhedyek gondozása és tisztántartása mellett gondoskodjunk a ragadozók kíméletlen irtásáról is. A madarak védelmét egyébként az 59/1954. (IX. 9.) MT. számú rendelet is előírja. F. A.
