Pest Megyei Hirlap, 1963. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-13 / 10. szám

/ A CEGLÉOí JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZ ÉRÉ VII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1983. JANUÁR 13, VASÁRNAP Mezőgazdasági szakemberek tanácskozásai A bizalom letéteményesei A tisztiorvos A Magyar Agrártudományi Egyesület ceglédi csoportja — amint ezt lapunkban is hírül adtuk — folyó hó 7-én a Kos­suth Művelődési Házban ösz- szejövételt tartott. Ez alka­lommal dr. Bognár Károly, a Cegléd-Csemői Állami Gazda­ság szőlészspecialistája a ..Szőlőtelepítést program” címmel tartott előadást. Az előadást élénk érdeklő­déssel várták a szakemberek, nem is csalódtak azok, akik azon részt vettek. A homoki szőlőtermesztés kiváló ismerője és kutatója tárgyilagos szemlélettel is­mertette a jelenlegi helyzetet és a második ötéves tervben előírt telepítési feladatokat. Cegléden és a járásban a termelőszövetkezetek és egyéniek kezelésében 11072 hold szőlő van. A telepítési feladat 1516 hold. Ebbői az elmúlt évben 187 holdat telepítettek. ezenfe­lül 311 hold területen végez­ték el a forgatást (a tervezett 525 hold volt). Szőlőszaporító- anyag 340—350 holdra biztosí­tott, csak a fajtaválaszték el­len lehet kifogást emelni. For­gatógépek hiánya miatt a Bács-Kiskun megyeiek gya­korlata alapján a talajjavító vállalattal kell szerződést köt­nie a gazdaságoknak. Legnagyobb gondot jelen­ti a telepítés előtti talaj- javítás. Mivel sem szerves-, sem mű­trágya-ellátottságunk — a nagymértékű telepítések és az öntözés fokozása miatt — nem. kielégítő, a telepítésre kijelölt területek szerves anyagokkal való fokozatos ellátását javasolta az elő­adó. Csak az így meg­trágyázott ' területen érde­mes zöldtrágya növényeket termelni. A homok védelme, a talaj megkötése, szélvédő fasorok, a telepítési távolság kérdéseiről élénk szakmai vita jellemzi a jelent. A gépesítési helyzet csak a 240x60 cm-es telepíté­sű szőlőre megoldott, a régi. tik eddigi tanácstagjukat, aki az elmúlt négy év alatt be­bizonyította, hogy méltó a választók bizalmára. Mohos Imre meghatottan mondott köszönetét a biza­lomért, s megígérte, a jö­vőben még nagyobb lelke­sedéssel áll a választók ren­delkezésére s mindent elkö­vet a körzetért. A cipőgyári munkás A Malom téri óvoda mind­két termében nagy a tö­meg. Az első teremben a 41-es körzet választóit üd­vözölte Pálinkás Jánosné, a gyűlés elnöke. Mohos Imre, a Táncsics iskola igazgatója, részletesen ismertette a vá­ros négyéves fejlődését és néhány szóval rámutatott azokra a föladatokra, ame­lyeknek megoldása az új tanácsra vár. Dr. Dózsa József né óvónő, a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében javasolta Varga Istvánnét, a cipőgyár dolgozóját. Érdekes vita ala­kult ki, egyesek a régi ta­nácstagot javasolták, de ha­marosan kialakult a végle­ges eredmény: egyhangúan jelölték Varga Istvánnét — Igaz, hogy nem ismer­nek a körzetben — mondot­ta a hozzászólásában a je­lölt —, de rövidesen meg­látogatok minden családot és megismerkedünk. A Petőfi Tsz elnöke A másik teremben is min­den hely foglalt. Kutasi Sándor Kudelich Gézát, a Petőfi Termelőszövetkezet el­nökét javasolta. — Messze lakik tőlünk! Jobb lenne, ha itt lakna közöttünk! — ilyen és ehhez hasonló hangok hallatszot­tak. de Kudelich Géza fel­szólalása teljesen megfordí­totta a hangulatot, s a gyű­lés végével a jelölt nem térhetett ki azelől, hogy egy­re másra meghallgassa a vá­lasztók . kívánságait, pana­szait. — Valóságos tanácstagi fo­gadóóra ez! — mondotta tré­fásan Kudelich Géza. Ha minden fogadóórán ennyi probléma lesz, akkor nagyon jól megleszünk egymással. — A talajjavító vállalatnál tavaly 4 darab DT típusú lánc­talpas vontató erőgép teljes felújítását végezték, az idén pedig a vállalat dolgozói hét ilyen erőgép munkáját vállal­ták el. A nép képviseletében Az országos választási el­nökség határozata értelmében Pest megye 25 képviselőt küld a parlamentbe. A tegnapi nap folyamán az egyik képviselőjelölttel, Berta Mihály elvtárssal, a köröstetét- leni Vörös Csillag Tsz elnöké­vel beszélgettünk. Látogatásunk alkalmával éppen jelölő gyűlésre készülő­dött. Törtei község választó- polgárai is őt jelölik, Abony után, az országgyűlési képvise­lőjelöltek Pest megyei lajstro­mára. Rövid beszélgetésünk alatt Berta elvtárs elmondta, hogy az első tanácsválasztások óta községi, majd járási tanácstag volt, és az 1958. évi országgyűlési választásokon Pest megyében pótképviselőnek választották, meg. 1961 októbere óta a par­lament rendes tagja. Berta elv­társ szerénységgel beszél gaz­dasági munkájáról, azonban a Vörös Csillag Tsz eddigi eredményei munkáját di­csérik. Ez így is a helyes. Ennek a szerénységnek, valamint an­nak, hogy minden ember gond­ját, baját, örömét, bánatát szí­vén viseli, tudható be az a nagy szeretet és megbecsülés, amellyel őt a tsz tagsága, a kö­rös tetétlenlek és a környező községek lakói is körülveszik. Berta elvtárs munkássága és egész élete biztosíték arra, hogy országgyűlési képviselővé történő újraválasztása esetén jó gazdája lesz érdekeinknek. — inka — f T T T - T 'T >> — A ceglédi Kossuth Építők elnöksége 1963. január hó 13-án délelőtt 10 órakor isme­retterjesztő, szabálymagyarázó és külföldi élménybeszámoló­val egybekötött előadást tart A sportot kedvelő közönséget szeretettel várja a rendezőség. — A tanácsi építőipart vál­lalat a nagykátai járás terme­lőszövetkezeteiben 5 darab 32 vagonos magtárt épít ebben az évben június hónapig. SIAIM Ú — Az áruházban a külön­böző iparcikkek árleszállítása óta igen nagy kereslet mutat­kozik a centrifuga (csavaró­gép) és varrógépek iránt. A leltár utáni megnyitás után 12 darab centrifugát (csavaró­gépet) és három varrógépet vásároltak. Igen nagy az ér­deklődés a leszállított árú mo­torkerékpárok iránt is. Pan­nónia motorkerékpárból 2 da­rabot. Danuvia motorkerék­párból pedig 4 darabot adtak el a napokban. — Jászkarajenőn az új év első negyedében a községfej­lesztési alap terhére mintegy 300 000 forint értékű sport­kombinát, sportöltöző építé­sét tervezik. Az építéshez a községi tanács saját anyagot is biztosít, de nagyarányú tár­sadalmi munkát is szerveznek a terv mielőbbi megvalósításá­hoz, A tanácstagi jelölő gyűlések programja 1963. január hó 14-én A 4-es körzet az állami ze­neiskolában. A 13-as körzet II. kerületi óvodában. A 25-ös körzet a Kossuth Gimnáziumban A 87-es körzet a kenderföl­di iskolában. A 90-es körzet a Cárák-dű- lői iskolában. A 102-es körzet a Cifraker­ti Állami Gazdaságban. 1963. január hó 15-én A 78-as körzet a szociális otthonban. A 104-es körzet a Táncsics Termelőszövetkezetben. A 99-es körzet a Kertimag- és Gvógynövénytermeltető Vállalatnál. A 61-es körzet a Körösi úti óvodában. Az 58-as körzet az állami zeneiskolában. Az 5-ös körzet a Hámán Kató Iskolában. Megjegyzés: Tegnapi szá­munkban tévesen jelent meg a 14-én tartandó gyűlések he­lye és ideje. A jelölő gyűlé­seket a most közöltek szerint tartják meg. jam. a bestialitásnak olyan! eseteit produkálva, amelye- ! két még a magyar köz-! igazgatásról sem lehetett el-! képzelni.” A felszabadulás előtti vá-í lasztói törvények sorát, azí 1938:XIX. gyökeréig reak-J ciós törvény zárta le. Két-J féle választójogosultságot ve-; zettek be. A vagyonosok j mindkettővel élhettek, a la-J kosság többségének azonban £ legfeljebb egyszeri szavazati £ jogot adott a törvény, vágyj egyszerűen kirekesztette a J választójogból. A törvényi J biztosítékokon kívül a köz-J igazgatási, rendőri-csendőri ^ gépezet is messzemenően £ hozzájárult ahhoz, hogy az £ e törvény alapján rendezett J választásokon a kormánypárt J vitathatatlan többséget kap-J jón, s a legszélsőségesebb J nyilas-fasizmus is benyomul- J jón az országgyűlésbe. A J választásokat megelőzték a í hordószónoklások, a kortes- J kedések, az olcsó borok, szi-J varok osztása. Volt olyan vá-J lasztópolgár, aki az utolsó J órában változtatta meg sza-J vazási szándékát, s oda sza-^ vazott, ahol több bort fi- í zettek. A hitleri fasizmus nyílt ésJ burkolt szálláscsinálóinak J ..nemzeti egysége” tetőzte be^ ezután a Magyar Nemzeti ^ Szövetség keretében a Horthy-^ rendszer negyedszázados rom-^ boló munkáját, legalizálta í Szálesi nyilas tevékenységét, s J ezzel méltón betetőzte gyá-J szós uralmát; pusztulásba vit-J te az országot. 2 y Dr. Bencsik Mihály ^ (Folytatjuk.) J ISMERETTERJESZTŐ NAPTÁR velés káros hatása címmel a Csemői Állami Gazdaságban, január 17-én 18 órai kezdet­tel Növényi kártevők címmel a Petőfi Termelőszövetkezet- bet, január 18-án 19 órai kezdet­tel Az erkölcsi nevelés alapel­vei címmel a Cifrakerti Álla­mi Gazdaságban, január hó 18-án 19 órai kez­dettel Az élő irodalom műhe­lyei címmel az ismeretter­jesztő székház klubhelyiségé­ben lesznek ismeretterjesztő előadások. Január hó 15-én 16 órakor ü jítások-találmányok címmel a Mezőgazdasági Felszerelést Gyártó Kisipari Szövetkezet­ben. január hó 16-án 18 órai kez­dettel A szocialista országok együttműködése címmel az Örkényi úti iskolában, január hó 16-án 18 órai kez­dettel Az új büntető törvény­könyvről címmel a Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben, január hó 17-én 20 órai kez­dettel A kettős világnézeti ne­hagyományosan telepített „sű­rűsoros" —2ni művelése homo­ki viszonyok között állandó forrásban van. Hidastraktoraink közül a külföldiek sem váltották be a hozzájuk fűzött re­ményeket. Egyedül a nö­vényvédelem gépesítését oldották meg. A jól felépített előadást dr. Bognár Károly sokéves kísér­leteinek ismertetésével tette színessé. A sok hozzászóló kö­zül dr. Breznaí elvtárs, a tőr- teli Rákóczi Tsz agronómusa, a hagyományos telepítésű sző­lők hidastraktorral való ellá­tását sürgette. Id. Nyújtó Fe­renc Ceglédről a köncsögi ta­pasztalatcserén látott hidas- traktorról és a 240 cm-re te­lepített szőlőről nyilatkozott elismerően. Pintér Miklós Ceglédről a hidastraktor he­lyett csőrlővel vagy páros géppel kötéllel vontatott hi­das művelőeszköz szerkeszté­sét javasolta. Kákái István, az Alkotmány Tsz elnöke és Kiss Antal, a csemői Petőfi Tsz brigádvezetője a 240 cm- es telepítés előnyeire hivatko­zással bejelentették, hogy eb­ben az évben 50 holdat tele­pítenek. A megjelent hallgatóság ér­deklődése art igazolja, hogy a jól megválasztott téma és a jő előadás — még a hideg eső ellenére is — összehozza a szakembere­ket. Az előadáson 75 személy vett részt. A következő előadást ta­pasztalatcserével egybekötve f. hó 14-én a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben tartjuk meg. Tárgya: .Jöve­delmező szarvasmarha-te­nyésztés előfeltételeinek meg­teremtése”. Előadó: Pólya Gyula főállattenyésztő. Gyülekezés a járási tanács mezőgazdasági osztályán, in­nen autóbusszal 9 órakor in­dulunk a tsz-be. A tapaszta­latcsere 11 óra 30 percig tart. a városba autóbusszal térhet­nek visszo a részvevők. A választók figyelmébe! Értesítjük a város lakossá­gát hogy a tanácsválasztásra összeállított ideiglenes válasz­tói névjegyzék 1963 január hó 14-től 19-ig a városi ta­nács nagytermében reggel i/29 órától délután 4 óráig megtekinthető. Kérjük a lakosságot, hogy a névjegyzéket tekintsék meg, és esetleges észrevételeiket g városi tanács vb-titkárságán, I. emelet 8. számú szobában közöljék annak érdekében, hogy a végleges névjegyzék­ből a választásra jogosultak közül senki se maradjon ki. J HAZÁNKBAN a választá- ^ si rendszer története 1848- £ cal kezdődik. Az 1848:V. ^ törvény az első, amely a g népképviseleti elv alapjára !> helyezkedett és a rendi kép- J viseletét felváltotta. De ezt J sem lehetett népképviselet- £ nek nevezni. E törvényre is ^ jellemző volt a vagyoni cen- J zus. Szavazati joga csak az £ olyan 20 éves, bevett egy- J házhoz tartozó önjogú fór- j finak volt, aki városban J meghatározott értékű földdel J vagy házzal, községben pe- J dig egy negyed úrbéri te- £ lekkel (általában 6—12 hold), J vagy ehhez hasonló kiter- £ jedésű birtokkal rendelke- £ zett. A ház- és földtulaj- {donosokon kívül a legalább J egy segéddel dolgozó iparos J és kereskedő, illetve meg- £ felelő földbirtok, vagy tőke £ jövedelmet húzó férfi sza- \ vazhatott. A vagyoni és jö- £ védelmi cenzusnak csak azo- J kát nem vetették alá, akik- J nek főiskolai végzettségük J volt. A választhatóságot égy- J felől aktív választójoghoz, ^ másfelől 24. életév betölté- £ séhez és a magyar nyelv í tudásához kötötték. y í Az abszolútizmus után szü- ^ letett 1874:XXXIII. fr-, amely í figyelembe vette a választó által fizetett adó nagysá­gát, még szőkébbre vonta a választók számát. Az adó­hátralékosok egyáltalán nem szavazhattak. Az eredmény az volt, hogy a törvény alapján a választók száma 890 000-ről 581 000-re esett le. Osztálytartalmára jellem­ző, hogy a választójogból kizárták azokat, akik gazdai hatalom alatt állottak. Lé­nyegében az 1874:XXXIII. törvény maradt hatályban egészen a monarchia széthul­lásáig A Tanácsköztársaság a vá­lasztójog területén is forra­dalmian új, szocialista sza­bályozást vezetett be. Min­denki kapott választójogot, aki a társadalomra hasznos munkát végzett. Az 1919. áprilisában megtartott vá­lasztásokon több 1 mint négy­millió szavazó vett részt, míg a Tanácsköztársaság előtt a szavazók száma leg­többször nem érte el — bár az ország területe jóval na­gyobb volt — az egymilliót sem. Az ellenforradalom a dolgozó népnek ezt a vív­mányát is visszavonta. A Friedrich-kormány 5985/1919. ME. sz. rendelete ugyan még formálisan betartotta az ál­talános, titkos választás bi­zonyos elemeit, mégis gyö­keres visszafordulást jelen­tett. A választók száma há­rommillióra esett vissza. A BETHLEN-FÉLE 2200/ 1922. ME. sz. választójogi rendelet pedig már csak a nagyobb városokban hagyott titkos választójogot, s továb­bi dolgozókat iktatott ki a választóik soraiból. A szava­zásra jogosultak száma 2 millió 300 000-re esett vissza. A választójogot tízévi állam- polgársághoz, kétévi egy helyben lakáshoz, viszonylag magas iskolai végzettséghez kötötte. A nők választójo­gosultságához megkívánt élet­kort 24 évről 30 évre emel­te fel. A rendeletnek eze­ket a reakciós alapelveit vet­te át az 1925:XXVI. tör­vény. melynek alapján még a magyarországi választások történetében is hírhedt 1931- es és a Gömbös—Sztranyavsz- ky-féle 1935-ös választásokat rendezték. Erről mondta an­nak idején egy interpelláló képviselő: „Ha azt. amit vé­gignéztem. le tudnák festeni úgy, ahogy Magyarországon lefolytak a választások, senki a világán el nem hinné, hogy azt lehessen megcsinálni, amit itt a közigazgatás csinál a törvénysértéseknek, a jogta­lanságnak, hogy úgy mond­Választások a felszabadulás előtt A mezőgazdasági techni­kum diákotthonában gyűl­tek össze csütörtökön este a 23-as körzet választói, hogy megtegyék jelölésüket a tanácsválasztásra. Dr Kis­faludy László elnök nyitotta meg a gyűlést, majd Tajthy Tibor tartott rövid beszá­molót az ország, a város és nem utolsósorban a kör­zet fejlődéséről. Részletesen ismertette, hogy városunk vezetősége milyen nagy összeget fordított az elmúlt években a város fej­lesztésére. Üj lakások, isko­la, járdák épültek s nagyon sok változás történt a négy év alatt. Részletesen beszélt a város fejlődésének tervé­ről, s ismertette ezzel kap­csolatban a lakosság és a ta­nács feladatát. Ezután Kovács József, a Hazafias Népfront nevében jelölte dr. Kása Miklós vá­rosi tisztiorvost tanácstagnak. A gyűlés résztvevői egyhan­gúan elfogadták a jelölést. Dr. Kosa Miklós megkö­szönte a bizalmat s megígér­te: a választás után mindent elkövet feladata megoldá­sáért. A termelő­szövetkezeti elnök Száztizenhat választó je­lent meg csütörtökön este a kőröstetétleni művelődési házban. A jól sikerült gyű­léssel indítottált el a köz­ségben a jelölő gyűléseket. Hajnal István, a jelölő gyűlés elnöke beszélt a köz­ség négyéves fejlődéséről, Berta Mihály országgyűlési képviselő eredményes mun­kájáról és befejezésül ja­vasolta a megjelenteknek, hogy érdemeire való tekin­tettel jelöljék ismét Berta Mihályt a kerület országgyű­lési képviselőjévé. Mezei Istvánné, a Haza­fias1 Népfront községi bi­zottságának titkára javasol­ta, hogy a járási tanácsba is jelöljék újra tanács­tagként Berta Mihályt, a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet elnökét. A megjelentek egyhangú helyeslése megerősítette a jelölést. Berta Mihály meghatot- tan köszönte meg a vá­lasztók bizalmát és megígér­te, hogy ahogyan a minden­napi munkában elvégezte eddig a kötelességét és aho­gyan eddig, mint a járási ta­nács tagja és mint ország- gyűlési képviselő legjobb tu­dása szerint dolgozott, a vá­lasztók bizalmával megerősít­ve fog ugyanúgy a jövőben is dolgozni. Az iskola igazga tó A Földváry Károly iskola egyik termében gyűltek ösz- sze csütörtök este a 44-es körzet lakosai, hogy meg­tegyék jelölésüket. Détári István, a gyűlés elnökének megnyitója után Tóth Im- réné mondott beszédet. Is­mertette városunk négyéves fejlődését, a tanács mun­káját, majd a jövő távla­tairól beszélt. Nagy figye­lemmel hallgatták a megje­lentek a színes tájékoztatót a vasúti felüljáró építéséről, a városunkon keresztül ha­ladó gázvezetékről, az új villamosipari gyárról, s mind­arról, ami azt mutatja, hogy Cegléd egyre inkább iparo­sodik. A nagy tetszéssel foga­dott beszámoló után meg­történt a jelölés. Mohos Im­re, a Táncsics iskola igaz­gatójának neve hallatára, a gyűlés résztvevői lelkes taps­ba kezdtek. Ismerik, szere­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom